Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-10-26 / 86. szám

— 344 Nemere csúcsa felől süvöltött a vihar, maga előtt tolva az ijjesztő fekete felhőgombolyokat. Már a tél beköszöntésétől lehele tartani, midőn a délnyu­gati szél erejét vette észeki testvérének ; a küz­delemben utóbbi diadalmaskodott s csütörtökön f. hó 23-án nehány óráig csendes eső áztatta megyénk területének északi részét. A más részekben azon­ban hiába várják az aggódó gazdák az esőt, mely a rendkívül kiszáradt földet megáztassa. Valósá­gos csoda, hogy a vetések ennyire is kikeltek eb­ben a szárazságban Az egerek annyira elszaparod- tak emiatt, hogy csakúgy nyüzsög tőlök a talaj s daczára a ragadozó madarak óriási számának nincs kilátás az apró rágcsálóktól való megszabadulásra mindaddig, a mig egy fagyos eső fészkeikbe nem fojtja őket. (Lapunk zártakor az eső megindult.) — Megrendítő dráma folyt le a na pókban Kézdi-Vásárhelyit. Az eset, mely külön Ъ-n nem ritkaság, de mindig megható, a követ­kező : R. Kata, csinos szép leány volt Bácskában, ! hol ki tudja miféle gyöngéd viszony után bajba ! került s hogy szülői és ismerősei szemrehányását r'ülje, a háztól éli uj< >ori-tá számát 1 szerencsétlen pár:, ц- .. kik ?z éj leple aíá bűneiket. Az 1 fj : ’ > t egy к város után . i. ' к; város fogadta he, inig a rnv.lt hetekben . '..ли-Vásárhelyre jutott el. Szerencsétlen helyzete összehozta egy ottani kereskedő ifjúval, Winter- nicztzel. Az ismeretségből kevés idő alatt benső szerelmi viszony lett. A leány megunván eddigi bűnös életét, örömmel kapott az alkalmon, mely őt az undok fészekből kiszabadítja s visszaadja a társadalomnak. Az ifjú nőül akarta venni R. Katát. Winternitz anyja azonban e házasságba semmiké­pen nem egyezett meg. A fiú könyörgésre fogta a dolgot. Nem használt semmit. E közben egy bras­sói intézet tulajdonosa cserében át akarta vinni Katát K.-Vásárhelyről s a leánynak enge­delmeskedni kellett volna. Az ifjú tehát borzasztó tettre határozta magát. Kihívta múlt kedden a leányt az úgynevezett „papok kertjébe“ s ott re­volvert húzván elő, keresztül lőtte kedvesét, ki rögtön összerogyott s azonnal meghalt. Majd sa- j h szív re irányozta a másik lövést, mely azon­ban már nem okozott rögtöni halált. A lövésre elősietök a holttestet s vergődő ifjút hazaszállítot­ták. A nőt szive közepén találta a lövés, s egyet­len csepp vér sem folyt ki a sebből. Másnap álta­lános részvét mellett eltemettetett. Az ifjú még sebeiben kínlódik ; életéhez azonban nincs remény. A világ legszegényebb asszonya. Eugénia császárné tudva levŐleg a skótországi Abelgerdie kastélyba vonult vissza az angol ki­rálynő kívánságára, hogy az ősznek utolsó szép napjait ott élvezze. E kastély szomszédja Balmo- ralnak, a Victoria királynő kastélyának. Abergel- die középnagyságú ház, melyre csak régi tornya miatt illik rá a kastély név. Bútorzata is a leg­egyszerűbb. Az első emeleten van a fogadó terem. A császárné soha sem, de Lerminat k. a. és Bas sano herczeg, e két hü ember, kik a császárnét mostani szerencsétlenségben sem hagyták el, — töltik itt az egyhangú estéket. A háztartást Ull- mann, az elhunyt herczeg szolgája egészíti ki, mint házintendans. Ha még a két szobalányt s két szol­gát megemlítjük, akkor a „császári“ háztartás minden tagját fölsoroltuk. — A császárné a leg­csöndesebb e csöndes környezet közül. — Reggel 10 órakor lassan lehalad a lépcsőkön a halvány asszony, s olyan helyen, hol a nap süt, leül, vagy igazabban leroskad a padra. Mozdulatlan elmereng olyankor a hulló, sárga falevelek fölött, s a nap- sugarak, melyek végigrezgenek arczán, ruháján, nem tudnak behatolni a szivébe. Ott örök éj van. Néha Bassano lierczeggel, s társalkodónőjével, be­szélget, de csakhamar komor némaságba sülyed vissza, s fátyolozott szemekkel néz a távolba óra­hosszat. Mintha a halottakkal beszélne. Délben Bassano herczeggel, s Lerminat kisasszonynyal ebédel, s néha ráveszik ilyenkor, hogy kikocsiz- zék. Onnan viszszatérve többé nem hagyja el szo­báját naphosszat. — Mondták, hogy a császárné kolostorba megy, minek tenné ; ez az élet több, mint kolostori. Csak Victoria királynő látogatását fogadja. A császárné külseje különben nem válto­zott meg anyira, mint hinni lehetne; halvány és sovány ugyan, de arezvonásain még mindig meg látszik a régi szépség. Már chlorhydret nélkül is cl tud aludni, — nyugodtabb lett, mint Chisle- hurtsben. — Természetesen gyakran elfogja a régi fájdalom, rettentő kétségbeesés, melynek ki­törései szivrepesztők, de ismét csak beáll a mély a siri nyugalom. ;- Árvíz. Ez a folyó év úgy látszik fela dalává tette, hogy emlékét kitörölhetlenül vésse be az idők történetébe. A Szegedet ért árvíz ve szély nem olyan régen múlt dolog, a folyton is métiödő földrengések rombolásaikkal, szinte a napi rendhez tartoznak. Es most újólag Spanyolhon kék ege alatt kél életre a panasz, melyet ezrek ajka hangoztat a romboló elem, a viz hatalmáról. Madridból jelentik a szomorú hirt, hogy múlt hé len egy heves orkán megnyitá az ég csatornáit és az eső féktelen árrá változtatta át" Andalúzia, Alicante Murcia és Malaga tartományok folyóit’. A viz rohamosan nőtt és csakhamar ellepte a lakházakat is, számos község és több vasúti vő- г. ilok estek áldozatul. Murcia tartományban a lormínyzói jelentés ^szerint 300 emberélet veszett oda. A mintegy 120 mértföldnyi völgy, hol a viz pusztított, rémitő károk színhelye, melyek alacso nyan értékelve is túlhaladják a 30 millió forintot. A vasúti közlekedés teljesen szünetel. A spanyol király személyesen teend látogatást a sújtott vi­dékeken. A czimbalom hódit külföldön is. Nem régiben a walesi herczeg hangverseny-mes tere rendelt meg pedál-czimbaln ot Sekunda udv. í hangszergyárosnál, Újabban pedig — mint a „Föv. ! Lapok“ Írják — Mr. Georg New ber y Londonból ! tudakozódott nála a czimbalom kezeléséről. New- beri ucryanis — mint a „Főv Lap.“-ban olvassuk — a párisi világtárlat végén rendezett nagy sors játékon nyerte Schundának ott kiállított szép czim- balmát Kérdezősködő levelét hibátlan magyar czi mrzéssel küldte el Schundának, ki azonnal útnak indította számára Állaga Géza czimbalom iskoláját czimbalomverőkkel együtt. — Vasúti baleset. Minap éjjel Czeglé- den a tiszavidéki vaspálya társaság 3. és 103. számú vegyes vonatai összeállitása, illetve tola tása alkalmával, midőn a cs. k. oszt. államvas- pály-társaság- xi. számú vonatának mozdonya az aradi vonatot az oszt. államvasuttársaság közegei­nek közbenjárásával visszatolva, a többi összetar : tozó vonatokkal összeállítani akarta, a váltó rósz állítása következtében a debreczeni vonatot meg­horzsolta, és azzal össze ütközött. Öt különböző teher- és a mozgó posta egy kocsija többé-kevés' é sérüléseket szenvedett, szerencsére ember élet nem esett áldozatul, mi csak azon kedvező körülmény­nek köszönhető, hogy a tolatás alkalmával a sze­mélykocsik hátul voltak, az utasok legnagyobb ré­sze az állomási vendéglőben étkezett. Ez összeüt­közés folytán az esti vonat másfél órai késedel­met szenvedett. — Déré к é 1 e t m e n t ő. Megrendítő eset történt a minap Nagyváradon. Eelvinczi katona­városi csizmadia négy kis gyermeke egy szekéren jött a szüretről s a Kőrösön átkeltükben az ár magával ragadta a kocsit s a benneülőket. А ко csis a két nagyobb gyermekkel szerencsésen a partra jutott, de nem úgy a két kissebb, kiket a Kőrös áldozatául tudtak már. Képzelhetjük a sze­rencsétlen apa fájdalmát, midőn 4 gyermeke közül kettőt elveszettnek tudott, de elgondolhatjuk örö mét, midőn hírül hozták, hogy elveszettnek hitt gyermekei élnek, egy kis viskóban a Kőrös part­ján. Történt pedig a dolog igy : hogy midőn a kocsis s a nagyobb gyermekek a kissebbeket el­veszettnek gondolván, a rémhírrel hazamentek, egy a folyó partján lakó szegény asszony látva a ka­tasztrófát, leányával a kisdedek megmentésére sie­tett, mi sikerülvén, viskójában fel is melegité a félig megdermedteket. — Elfogott rabló. A p.-teremi szatmár- megyei erdőn keresztül vezető országúton futóbe­tyárok garázdálkodtak. — Több oldalról felmerült panasz folytán a betyárok üldözőbe vétettek azon­ban egyideig eredménytelenül. Végre Andrassy Gyula csendbíztos Dobos Pál mátészalkai és Sop- ronyi Mihály kerületi csendlegónyek kíséretében a múlt hétfőn a mihályfalvi tanyán nyomra találván, üldözésöket szakadatlanul folytattál: október 15-ig, a mikor éjjel sikerült Veres Sándort Encsencsen elfogni, ki beismerte, hogy egyik másik uradalmi tiszthez ő üzengetett be élelmi szerért és pénzért, s bár ő mindig úgy üzent be, hogy négyen van­nak, de neki társai nem voltak s egyedül magá­ban barangolt az erdőben s a tanyákon. Azt hiszik azonban, hogy a vizsgálat mást fog kideríteni. Az elfogott betyár már harmadizben szökött meg a katonaságtól. Ha igaz volna az, hogy csak egye- dül garázdálkodott, a félelmessé vált útvonal meg­szabadult a garázdálkodótól, minthogy jelenleg az már a nagy-károlyi kir. járásbíróság börtönében van elzárva. — A halál lett vőlegénye. Tisza- földvári lakos G. Pap Károly 19 éves Klára nevű hajadon leánya, ki Kövér Károly, martfű pusztai nagy birtokos gazdatisztjénél, Simonyi Gábornál szolgált, folyó hó 15-én szülői látogatására Tisza- Földvárra ment, — honnan rövid családi együttlét után még aznap szolgálati helyére visszatért. Szo­morú volt a leány — mint állítják — azért, hogy szülői szivvonzalma ellenére számára férjet válasz tottak és ezen választásuknak szigorral akartak érvényt szerezni. Midőn a lány visszaérkezett, kor­sót vett kezébe és a kútra ballagott ; ott sokáig szomorúan elgondolkozott, mig végre azon elhatá­rozással, hogy inkább a halál, mint a szive elle­nére választott életpár lesz vőlegénye — a kútba ugrott. A távolban foglalkozó majorsági béres asz- szonyok ezt észrevéve, a kulcsárral együtt azon­nal a kúthoz szaladtak, a kinek is rövid idő alatt egy vasmacska segélyével sikerült a lányt kihúzni a kutból, de a segély későn érkezett. — Koldus, aki állásáról lemond! Csaba város szegényeit nem engedi koldulni, ha­nem külön épületet emelt számukra, a hol min­dennel ellátja őket. A napokban uj ruhát adtak rájok, egyszersmind az a rendelet is jött, hogy meg kell őket mind nyírni. A rendelet azonban nemvárt ellenállásra talált. Az egyik koldus éles szavakban adott kifejezést méltatlankodásának a felett, hogy őt legszebb díszétől, hajától akarják megfosztani, s mikor tiltakozásának semmi sikere nem iett, — inuignatiója a legfőbb fokra hágott, В n > ii‘ Mnkii*l Sepm wzei)tgyörgyön. s azt mondta, hogy mintsem haját levágják, ő inkábbj lemond állásáról ! — Meghiúsult 1 а к a d a 1 о m. Szenteséül érdekes jelenet adta elő magát esketéskor az evang.J templomban. Midőn a pap a szokásos kérdések u^J felhívta a fiatal házaspárt, hogy térdepelje^ ^ a vőlegény nem akart letérdelni. Miután min(jeij| unszolás hiába volt, a pap megidézte a házaspárt a parochiára, hol a vőlegény visszalépése okául! azt hozta föl, hogy a menysszony kancsi A papi csodálkozva kérdé : hogy nem vehette azt észről < !öbb ? Mire a vőlegény azzal válaszolt, hogy! menyasszonyát csak éjszakának idején látogatta! s e hiányosságot észre nem vehette. A házassági füstbement, s a menyasszony némi kárpótlás után) nem is erőszakolta azt többé. — Kincs nincs. Mocsolád községben,! Baranyában egy földmives azzal ámította el szom ' szédjának fiatal lányát, hogy a vaszari erdőben el rejtett kincs van, mely körül egy elátkozott leány bolyong mezítelenül, ki mihelyt ruhát kap magára azonnal fellöli a kincset. S rábírta, hogy vegyen) magához két öltő ruhát és menjen vele réggé az erdőbe, hogy ott a fellelendő kincsből majdl ők is kikapják a fölszabadító ruháért az illő ho-j norariumot A leány el is ment vele az erdőbe, — hol a brutális ember erőszakot tett rajta s csak késő este bocsátá haza. Az odavitt ruhákkal az erdő sűrűjébe tűnt el, és mert a lány az egyilti völgyből füstöt látott, pásztor pedig arra nem jár, valószínű, hogy a vidéken garázdálkodó rablóknak adta át a szoknyákat átöltözésre. A leány elpa-j naszlá a dolgot atyjának, ki azt a falusi biró elé vivőn, a vétkessel kiegyezett, kapván tőle egy tehenet, 500 cserepet, 15 frtot és felszántana vele minden földjét. — Lélekjelenlét. Valakinek valami beszédet kellett tartani valahol. Azt hisszük, e kö-l rülményes meghatározásból mindenki tudni fogja, hol és kivel esett meg e dolog. Nagyot fohász-] kodva kezdő emberünk : „Mielőtt tisztelt gyüleke­zet . . . azaz . . . tisztelt gyülekezet, mielőtt be-| szédemet . . . akarnám mondani, mielőtt beszéde­met tisztelt gyülekezet megkezdeném,“ s itt lát­ván, hogy mindjárt tökéletesen belesül, — „tehát tisztelt gyülekezet, mielőtt beszédemet megkezdő-1 ném, . . . b e v é g z e m.“ Azzal leült. — Vigasztalás. A telekkönyvvezetők vizsgálatának bizottsága előtt egy zsidó polgár társ meg egy tót zatyafi szepeg. A zsidó átmegy, a tót megbukik. Vizsgálat után nagy panaszkodva] mondja a tót aspiráns a zsidónak : „En nem tudom mi lehet az oka. hogy megbuktattak ; pedig vizs­gálat előtt minden censornál tisztelegtem. Minden tekintetbe vehető körülményt felhoztak és ők biz­tattak Bizonyára haragusznak rám, hogy megbuk­tattak.“ „„Igen — válaszolt a szerencsésebb zsidó, — haragusznak, hogy szamár vagy.““ — Z i n z Z. fogorvos N.-Szebenböl jelenleg] M.-Vásárhelytt időzik s pár nap múlva városunk­ba érkezik. Eiőre is ajánljuk az érdekeltek figyel­mébe. \Lr(ék~ és váltó-árfolyam a bécsi cs. kir nyilvános tőzsdén október 24 Magyar aranyjáradék..........................................86.05 „ kincstári utalványok I. kibocsátás 114.50 n » n n 73-75 „ keleti vasút II. kibocsátási államkőtv. 85.25 M. aranyjáradék..................................................81.75 i860, államsorsegy . . ..............................127.— Oszt rák nemzeti bankrészvény .... 834.— „ hitelintézeti „............................. 254.— Ma gyar hitelbank.......................................267.50 Ez üst................................................................. —.— Cs. kir. arany............................................* 5.58 Na poleond’or...................................................... 9.35 Né met birodalmi márka.................................. 57-8o Lo ndon...........................................................117 20 Fe lelős szerkesztő: Málik József. Kiadótulajdonos: Henistciu Márk. ürtesités. A háromszéki háziipar-egyesüiet közvet,ilésé­vel felállított műfestődébe alólirfhoz egy tanuló kerestetik, ki felsőnép-, polgári népiskola, vagy algymnasium legalább három osztályát jó eredmény­nyel végezte, mintegy 14—15 éves, jó erkölcsű fin szorgalom és jó magaviselet tanúsítása mellett három évi gyakorlat után tanulmányának külföldön leendő tökéletesítése végett állami segélyre is szá­míthat. Sepsi-Szentgyörgy, 1879. okt. 20-án. Sándor István. 2 —3 műfestődc-tulajdonos.

Next

/
Thumbnails
Contents