Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-10-16 / 83. szám

330

e politika vezetőjére nézve nem forog" fenn a miért kikerüljön oly barátságos közeledéseket, melyek külföldi államférfiak részéi ől a jó_ viszony fentartása érdekeben kívánatosaknak tekintetnek

Bismarck hg. ily közeledés elől az egészségi állapota által megvont határok közt akkor sem térne ki, ha az személyes hajlamaival nem egyeznék meg; még kevésbé teszi azt, midőn személyes kívánságaival is egybehangz k.

A nihilistákra még mindig tart a hajsz Oroszországban, Szt.-Péter várott nemsokára hu szonhárom nihilista ügyét fogják tárgyalni, kik között van a sokat emlegetett dr. Weimar és Michailovszki, ki Mezenceff meggyilkolásában részt vett. Ugyanezt jelenti a Daily News levelezője is, ki hozzá teszi, hogy Mariska is a vádlottak közt van. ki a csendőrség főnöke ellen akart merényletet elkövetni és Bogdanowski hadnagy, ki a Szolofjeff perben mint tanú szerepelt. Van köztük ezenkívül két nő, kik fegyveres ellenállással vannak vádolva, melyefer a rendőrök ellen kifejtettek.

Muszka-török szövetség. „Ausztria Magyarország" és Anglia mindent elkövetnek“, írja Gorcsakoff herczeg közlönye a „St. Petersburgs- kija Wjedomosti“ f. hó ió-diki számában, „hogy Törökországot egy Ausztriával kötendő aláírásra birják.; De ezen igyekezet egész hasztalan. Konstantinápolyban most egy hatalmas párt létezik, mely Muszkaországgal kiván szövetkezni. Ezen párt élén áll Mahmud Nedim, ugyanazon férfiú, ki 1870-ban, akkor, midőn Konstantinápolyban a Muszkaország elleni párt tulnyomósággal birt, száműzetett, de most ismét kegyelmet nyert, és egy napról a másikra várja újra kinevezését a nagyvezirségre. Ez nemsokára meg is fog" történni és akkor a muszka-török szövetség megkötése is be fog következni. De ezen szövetség máskép nem is kéozelhető, mint az orosz uralomnak a Balkán félsziget feletti tökéletes megalapításával. Törökországnak Muszkaországot ezen hatalom elérésére és a délszáv fejedelemségek feletti protektorátus elnyerésére nézve leghatályosabban kell támogatnia. Ekkor Ausztriának a Balkán körül többé semmi keresete. Ezek lesznek a török-muszka szövetség főpontjai és ezen szövetség sokkal valószínűbb, mint az osztrák-török“. Konstantinápolyi hírek ezen szövetségről hasonló értelemben szólnak.

A francziaor szági royalistákat mérsékletre, nyugalomra inti „a király“. A múlt hó 29 én Chambord gróf nevenapján nagy tüntetéseket rendeztek Francziaországban a legitimisták ét itt-ott kihágásokra is ragadta őket hevük. E lelkesedést kétség nélkül még akkor indították meg, mikor a bonapartista párt feloszlásából, a republicanus kormány zavaraiból, melyeket az iskolai törvények és az amnestia idézhettek volna elő, több hasznot remélettek maguk részére a royalisták. Ez ábrándkép eloszlott ; a bonapartisták nem akarnak végképen megbomlani, a köztársaság pedig nag'yon is szilárd lábon áll. Egészen természetes tehát, hogy Chambord gróf takarodót fuvat híveinek. A királyi parancsot Viefville gróf küldötte Carbor.el d’Hierville marpuisnak a legiti mista párt szervezőjének, a mely igy szól a többi közt: „Terhes áldozatot mérnek az ön hűségére és ragaszkodására Chambord gróf ur azt kívánja öntől, hogy függeszsze föl a pártszervezést, mig ő nem fog jelt adni a royalistáknak a cselekvésre“ A royalisták miatt e szerint nyugodt lehet a köztársaság. Most azonban ugylátszik, hogy Napo leon Jeremos herbzeg kap kedvet az actióra. Az egyik bonapartista újság ugyanis nagy szóval hirdeti, hogy a herczeg Eery törvényjavaslata ellen nyilatkozott több képviselő jelenlétében. Az actió ra azonban több kell a kedvnél.

Komán lapokból. A bukuresti „Roma- nulu"" Bratiano lapja f. hó 8 ánkelt számában meleg", de férfias és erőteljes hangon felhívja utoljára az ellenzék ferfiait, hogy lássák be valahára, miszerint nem most van ideje harezot vivni a kor- m Dny nyal, mikor Románia Európával szemközt áli, mert furcsa színben tünteti elő azoknak hazafi is sagat, a kik folytonosan Hezitálnak a hazafiság nak szent érzelmeivel, de a midőn tettre Kerül a dolog, midőn „Hanniba a kapuk élőit áll“, n m azt vitatják, hogy miképen keli megmenten a ház .t, hanem azt, hogy ki legyen ur a házban. Az ellenzék egy oly kisebbs'gef képez, a m-lvnek kilátásai sem lehetnek arra nófcve, hogy kormányt alkothasson, de m g egy uiy kis -bőséget ké P;'-, ^ mely kormányra képtelen, kepes a nazy többségnek munkáját meghiúsítani. Figyelmezteti önét, hogy ha egy mákszemnyi hazafiaágok van, akkor meg ne akasszák az ország működését, mert au ezt teszik, nem maradhat egyéb hátra, mint feloszlatni az alkotmanyozó gyűlést, akkor azután a nemzet fog azoknak eljárása felett határozni a kik ily játékot űznek az ország jövőjével.

Az ügyvédek helyzete.

A következő érdekes czikket az „Ellenőr“ bői vesszük át:

Naponként megújuló panaszokat hallani az ügyvédek helyzete fölött. S a helyzet szó alatt itt anyagi és társadalmi helyzetet értünk.

Aki ismeri a viszonyokat, nem tagadhatja hogy e panaszok nagyrésze igaz. Tény az, hogy az ügyvédek anyagi állapota, a pár év előtti ál lapotokhoz képest is, rosszabbra fordult. S mindenki el fogja ismerni, hogy az ügyvédség társadalmi állása is meghanyatlott.

A mindig sűrűbben fellépő kóros jelenségek arról kezdik meggyőzni a gondolkodókat, hogy hogy az ügyvédek jelenlegi helyzete valóságos társadalmi calamitást képez.

Nem igy volt az hajdan Magyarországon. Az ügyvédség nemcsak keresetmódot, hanem köztisztességben részesülő hivatást képezett Magyarországon. Az ügyvédek és táblabirák nemcsak az ország igazságszolgáltatását, hanem közéletét is kormányozták. Az absolutismus azonban örökre megdöntötte a táblabiróságot s vele a régi magyar ügyvédséget is, mely amannak kiegészítő részét képezte.

A kik ismerték a régi állapotokat, nem csodálják, ha a temporis acti laudatoraivá lesznek ; jóllehet a mai, lényegesen megváltozott viszonyok közt senki sem kívánhatná vissza a meghaladott álláspontokat.

Az ügyvédek panaszainak —• mondjuk — nagyrészével egyetértünk ; de nem fogadhatjuk el azon vádakat, melyeket a szomorú állapotokra hivatkozva, sokan emelnek. Elhisszük, hogy a ba- gatell-törvény és a váltóeljárás nem csekély mérvben megcsappantotta az ügyvédek egyrészének, különösen a bagatell-törvény a járásbíróság mellett működő ügyvédeknek jövedelmi forrását. E törvényes rendszabályok azonban, eltekintve attól, hogy szükségesek voltak, nem idézhették fel egész mérvben a bajt.

A kóros állapot gyökerei sokkal mélyebben vannak. A baj első és fő forrása az ügyvédek töménytelen számában van. A hatvanas évektől fogva egész az ügyvédi rendtartás életbeléptetéseig annyi ügyvéddel árasztották el az ügy védvizsgáló bizottságok az országot, hogy habár két évtizeden át nem osztanának ki uj oklevelet, számuk mégis feles lenne. Az ügyvédi rendtartás hatályba lépte óta a qualificatióra vonatkozó igények ma- gassabbak lévén, apadt ugyan az ügyvédi pályára lépők száma ; de az elrettentő rendszabályok daczára még most is több ifjú nyer oklevelet, mint mennyi a támadó hézagok betöltésére szükséges volna. Sőt el lehet mondani, hogy a jelenlegi rendkívül súlyos viszonyok közt is majd ugyanannyi fiatal ember lép a jogi pályára, mint akkor, midőn e pálya még gyors és biztos sikerrel kecsegtetett.

Ez mutatja, hogy a bajt repressiv és korláto zó rendszabályokkal alig lehet orvosolni ; ez mu tatja, hogv a baj társadalmi. Ifjúságunk, a régi hagyományos csapáson, tömegesen tódul még most is a jogi pályára. Az ipartól, kereskedelemtől, katonai és több más gyakorlati pályától elvont tehetségek végzetesen zsúfolódnak össze Themis templomának előcsarnokában. így történik aztán, hogy az ügyvédek száma aránytalanul nagy marad, s eg*y sereg önmagával meghasonlott exis- tentia és szárnyaszegett ambitió vergődik a poros irodákban, vagy tengődik kereset nélkül, vádolva mindenkit, csak önmagát nem, hogy oly pályára lépett, mely nem képes eltartani emberét.

Az ügyvédi miseria tehát főleg társadalmi okra vezethető vissza. Ide vezethető vissza az ügy védi állás társadalmi hanyatlása is. Az ügyvédek elszaporodása szükségkép maga után vonta azt, hogy a prókátorok egy, jellemben gyengébb része, kevésbé tisztességes eszközöket is_ felhasználjon önfentartására. Másrészt pedig a közmorál általános meghanyatlása, a corruptió, a rohamos meg gazdag'odási, vagy túlságos költekezési hajlam az ügyvédi kart sem hagyta érintetlenül. Ez okozta, hogy a közbizalom elfordult az ügyvédek egy részétől, sőt a társadalom egyesek vétkéért helyesen vagy helytelenül, a többit is felelőssé tevén — az egész ügyvédi kar tekintélye alább szállott a régi, magasztalt állapotokhoz képest.

Örömmel constatálhatjuk, hogy az ügyvédi kar kebelében erős mozgalom indult meg a kóros á upotok megszüntetése czéljából. A fejlődő testület i szellem fe emeli azokat is, kik önmagukra hagyatva tán elesnének.

Törvénykezési viszonyainknak küszöbön álló átalakulása pedig hathatós segédkezet fog nyújtani az ügyvédeknek társadalmi állásuk javítására.

A hol nincs szóbeiség, ott az ügyvédség csak kereseti ág, nagy részben üzlet. Csak ott emelkedhetne valóban hivatásának magaslatára az ügyvédi kar, hol szóbeliség mellett az ügyvéd meg- gazdagodhatik, de sokkal kevésbé tűnhet ki, am- bitiója számára sokkal kisebb tér kínálkozik. A szóbeliség az ügyvédi kar előkészítő iskolája a közpályára. Az Írásbeliség mellett is lehet valaki hi- res ügyvéddé. De évtizedek kellenek az emelke désre. A szóbeliség terén kivívott siker hasonlít a színpadon szerzett sikerhez. Egy 24 óra alatt országos hírű celebritássá válhat, kit tegnap még senki sem ismert, így vált hires emberré Gambetta

A szóbeliség iskolájából kerültek ki a leghíresebb szónokok, parlamenti vezérek és tudósok.

Ki képzelhet egy Cicerót forum nélkül?

A szóbeliség pályája nemsokára megnyílik a magyar ügyvédek előtt is. A szóbeliséget és közvetlenséget első sorban a büntető igazságszolgál tatásban hozzuk be. A végtárgyaláson eddig is volt szerepük ügyvédeinknek, de a felső bíróságoknál az informatión kívül mi egyéb teendővel sem birtak. S a mi a fő, az eddigi bűnvádi eljárás mellett a közérdeklődésnek csak igen csekély mérve fordult a törvényszéki termek felé. Tessék ellenben megnézni, mily érdekkel viseltetik a közönség az esküdtszéki tárgyalások iránt. Ugyan- ily érdeklődéssel fog viseltetni a bűnügyi tárgyalások iránt is, mihelyt a közszellem által óhajtott reformok életbe fognak lépni.

A bűnügyi szóbeliség és közvetlenség után nem késhetik ugyan e reform a polgári igazságszolgáltatás terén. A szóbeliséget és közvetlenséget. miután megismerkedett gyakorlati hasznaival, oly hatalmasan fogja követelni a közvélemény, hogy e követelés nem lesz hosszú időn át mellőzhető.

щ S ekkor ügyvédeink előtt le fognak hullani egytől-egyig a törvényszéki termek sorompói. A képesség, a tudomány, a szó hatalma nyilvános elismerést szerezhetnek. Nem mondjuk, hogy a szóbeliség és közvetlenség mellett az ügyvédek abnormis száma is jó megélhetést nyer. Ellenkezőleg. A nyilvános verseny sokakat, a selejtesebb elemeket, teljesen le fogja szorítani. De annál jobban fog emelkedni és érvényre jutni a valódi érdem. S azt hisszük, ez van érdekében nemcsak a társadalomnak, az országnak, hanem magának az ügyvédi karnak is.

Szláv lapoE szemléje.

Az „Obzor“ folytatja a már megkezdett czikksorozatot a horvátországi pártok fejlődéséről és Starcsevicsröl azt irja, hogy a horvát ifjúság őt szent János gyanánt tiszteli, ámbár elismeri Star- cevics abeli érdemét, hogy a csüggedő horvát kedélyeket felbuzditotta, — de ugyanő nyilatkozott még, mily eszközökkel lehetne czélt érni. Szerinte ’ Ausztria minden rosznak elve ; Ausztria teremtette a szlavo szerbeket, szlovéneket, déli szlávokat, kara- oláhokat, kik arra törekednek, hogy a horvát nép egységét feldarabolják. — A czikkiró azt jósolja, hogy ily politikai elvek birtokában a Starcsevics- pártnak semmi jövője sem lehet.

Ugyanezen lap egy zágrábi levelében „a magyar országos bizottság“ czim alatt ezeket irja : A nevezett bizottság a vasárnapi ülésben végleg hitelesité munkálatát s elhatározá, hogy e munká- tatot a horvát nunciumra magyar nuncziumképen megküldi a horvát bizottságnak. Egyúttal felkéii a horvát bizottságot, hogy a többi tárgyalások szóbelileg folytattassanak a közös ülésben. — Re- | ményli, hogy a horvát bizottság még egyszer irás- beliieg fog válaszolni és alapos bizonyítékaival megdönti a magyar bizottság álláspontját és világosan és őszintén fogja formulázni a horvát követeléseket, hogy semmi kétség ne támadhasson, — azon követeléseket, melyek mellett mi rendithetle- nül állunk, még ha az alkudozásokat minden ered-’ mény nélkül is meg kellene szakítani. A diploma- tizálás a nem egyenlő erő ellenében nem használ ; a magyarok a horvátok részéről örökös engedé- 1 selchez vannak szokva s most is e véleményben, hogy a mieink engedni fognak, nem akarják érvényesíteni a megdönthetien bizonyítékokat. Bízva erősebb voltukban, a legigazságosb követeléseket sem akarják meghallgatni. Be kell hát nekik bizonyítani, hogy a napfény-világosságu igazságos ügyben a nemzet nem tud engedni.

Az összes cseh lapok a reichsrath megnyitásáról szólnak s ha nem is kecsegtetik magukat nagy reménynyel, hogy mindent elérnek, a mit czélul kitűztek, mégis vigasztalást találnak abban, hogy a cseh s a morva képviselők egyesültek.

A „N arodne Listy“ szerint 59 cseh képviselő van a reichsrathban, körülbelől ennyi lengyel is van. — A cseh lapok nem titkolják, hogy még erős küzdelmük lesz az alkotmányhü párttal; egyhangúlag ismétlik, hogy nem a misok elnyomását, hanem csak saját joguk érvényességét akar ják kivívni. Az eddigi erőszakos germanizálás el" len küzdve kijelentik, hogy minden nemzettel bé' kében akarnak maradni.

A „Gazeta Narodova“ a livadiai értekezleteket úgy tekinti, mintha Oroszország egy uj keleti háborút akarna kezdeni. „A czár Livadiában minden pánszláv agitátort maga köré gyűjtött ; az oroszokon kívül ott van Protics szerb tábornok és Parencov bolgár hadügyminiszter. Mint látszik, Oroszország ha teljesité is a berlini szerződés ha- táro/r.atait, de teljes érvényesítésüket meg akarja j akadályozni “

A „N arodne Növi ne“ „a vizi utak tervéről“ szólva, támogatja azon indítványt, mely javaslatba hozta a Vukovártól Samacig és Rugovi- czától Zágrábig épitendő csatornát. Türr tábornok erre vonatkozó tervét helyeselve, Briindl és Payer állításait hozza fel e terv mellett saját nézeteinek támogatására. Ha ez életbe léprie, állítása szerint Zágráb uralkodó állást foglalna el a Bánáttal szem