Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-09-25 / 77. szám

Magyarországra nézve egyike az életkérdéseknek.

Örvendünk a német osztrák-magyar szövetség folytonos szilárdításának, de követeljük, hogy kézzelfogható hasznot nyerjünk az általunk nyújtandó előnyökért. Bizunk Andrássyban s kedvező jelnek vesszük azt is, hogy a külföldi fürdőzésből hazatérő Tisza miniszterelnök épen a fontos találkozás előtt utazott haza Bécsen keresztül s ott Andrássy- val hosszan értekezett s a királynak hosszabb kihallgatáson jelentést tett. Andrássy bizonynyal va- lósitni fogja Tiszának a haza érdekeire irányuló intenczióit, azon Tiszának, ki az ő sikerre vitt politikájának a készülés, a megpróbáltatás napjaiban törhetlen támasza s lehetségessé tevője volt.

N.

A belügyminiszteri tárczát Tisza Kálmán miniszterelnök — mint teljesen megbízható forrásból értesül az „Egyetértés“ — legközelebb letenni szándékozik. E tárczára mint már közöltük s mint újabban megerősíthetjük, br. Majthényi László főispán van illetékes oldalról kiszemelve s a tervnek egyúttal meg is nyerve. Hogy kinevez- tetése az ülésszak elején megtörténik-e, vagy további halasztást szenved: erre nézve illetékes körökben még nem történt végleges megállapodás.

•i*

Azon minisztertanácsokra nézve, melyek a legközelebbi napokban Bécsben fognak tartatni, a „P. Corr.“ illetékes oldalról a következő értesítést kapta ;

A két parlamentnek rövid idő múlva bekövetkező megnyílása a két országos minisztérium és a közös kormány kebelében élénk tevékenységet hozott folyamatba. A legközelebbi napokban Bécsben a két mtniszterium közt egyrészt és a közös kormány kebelében másrészt, fontos tárgyalások fognak megejtetni, melyek első sorban mindazon javaslatokra fognak vonatkozni, melyek a két parlamentnek és delegáczióknak terjesztetnek be. Ezen tárgyalások természetesen a magyar minisztereknek Bécsben létét követelik.

A 24-iki esti vonattal Szapári, Péchy és Kemény miniszterek, holnap pedig Szende honvédminiszter követik a jelenleg már Bécsben időző mi. niszterelnököt. A közös minisztertanácsban a közös költségvetés előirányzata a következő évre fo;^ megállapittatni.

A tanácskozásnak igen fontos részét a véd- törvényjavaslatnak a közös hadügyminiszter és a két honvédminiszter között véglegesen megállapítandó szövegezése fogja képezni. Ezen javaslat csakis a jelenlegi védtörvénynek egy évre való meghosszabbítását fogja kimondani. Ellenben már rao. t a védtörvényhez tartozó kiegészitő határozatok jgy egész sora fog beterjesztetni, mely határozat-, к főleg az egyévi önkéntes szolgálat intézményére vonatkoznak.]

Tekintve, hogy a magyar kormány tulajdonképen uj osztrák minisztériummal áll szemközt, több ügy, melyek tárgyalások tárgyát már képezték, újra lesz felveendő, hogy végleg sikeresen megoldassanak. A kereskedelmi miniszter osztrák társával és a külügyi hivatallal a külfölddel kötendő kereskedelmi szerződések, a közlekedési miniszter pedig több függő vasúti kérdés tárgyában fog tanácskozni.

*

A román hivatalos lap közli az alkot- mányozó gyűlés szept. hó 19-én tartott ülésének lefolyását. Napi renden volt a kamarai többség törvényjavaslatának letárgyalása. mely alkalommal az ellenzék leveté az álarczot s többé úgyszólván nem is annyira a zsidó kérdéssel, mint inkább a miniszteriális kérdéssel foglalkozott. Legelső szó nők a ki a miniszteriális kérdést felveté, ez úttal is Blarenberg képviselő volt, kit azután Maioresen Jonesen (a román szónoklat „nagymestere“) Ver- nesku stb. követtek s innen kezdve a kamra csakis személyes támadásokkal foglalkozott. A miniszterek közül beszélt Cogolniceanu belügyminiszter, a ki hatalmas dialektikájával védte a minisztérium álláspontját és visszautasította azon vádakat, a melyekkel az ellenzék a miniszeriumot megtámadta. Ezzel az ülés bezáratott s a legközelebbi ülés sept 22 ik napjára tűzetett ki.

Az „Első székely szövő gyáva

Sepsi-Sztgyörgy, 1879. szept. 26-án.

Egy felhívás küldetett ma be hozzánk, több városi tekintélyes polgár aláírásával. A felhívás maga lényegében semmi újat nem mond; nem tárgyal semmi olyat, a mit már rég meg ne gondolt volna valaki, a minek a szükségét régen ne éreztük volna mindnyájan.

És ebben áll az alábbi felhivásnak legnagyobb érdeme. Hozzá szól az népünkhöz; orvosolni akarja a legnagyobb betegséget : népünk szegénységét. Rátapint azon eleven sebre, mely éget bennünket s gyógyiit igér arra, gyökeresen gyógyító balzsamot.

Munkát igér a népnek.

A felhívás elég világosan szól ; nekünk felesleges kommentárral kísérnünk azt. Lehetetlen azonban, hogy pár szóban legalább rá ne mutassunk ennek czélzatára. Azon nemesen érző emberbarátokat, kiknek lelkében megfogamzott az első székely szövő gyár“ megalapításának gondolata, azon szükség érzete vezette, hogy megyénk, a székelység iparra termett népének oly munkát adjanak kezébe, mely által, természettől adományozott tehetségét párosítva szorgalommal, biztos jövedelmi forrást találhassanak.

A most fennálló szövő tanműhely csupán t a- nit, de kereseti forrást nem nyújt ; csupán utat jelöl ki a munkás számára, csak előkészít a munkás életre, de nem kiséri ki tanítványát az életbe. Pedig nekünk épen arra van szükségünk, hogy ha például a szövés mesterségét népünknek megtanítottuk, helyezzük is el őket olyan helyre, a hol megszerzett kézi ügyességüknek hasznát is vehetik, a hol folytonos munkát és pedig jövedelmező munkát találhassanak. Erre lesz hivatva egy nagyobb szabású székely szövő gyár.

A szövő gyár részvényekre lesz alapitva. Ezer drb. 10 frtos részvény mellett megkezdheti és már az első hetekben is haszonnal, nyerességgel folytathatja áldásos működését. Ezen gyár gazdag tárháza lesz a székely szövő iparnak s nagy kereskedelmi, tömeges kiviteli czikké emeli a székely nők eddig elrejtett kincsét : a szövet-ipart.

Fel tehát munkára ! A vidék se maradjon hátra! Megvárjuk minden községtől, hogy legalább

4—5 részvényt vesz. A szoigabirák, községek elöljárói, lelkészek, tanítók legyenek buzgó apostolai ez ügynek : magyarázzák meg ezt azoknak, a kik talán idegenkednének tőle. Ez oly vállalat, mely hazafias is, de egyszersmind jövedelmező is.

Ne féljünk a „gründolás“-tól. Ennek a szónak solid értelmezése, hazafias szellemű lényege lesz ezután. Nekünk, ha általános jólétet akarunk teremteni, „g|r ündolnunk“ kell ezután: vagy más szóval, utánoznunk kell azon azon nagy nemzetek példáját, kik népök fogékonyságát, természeti hajlamát felhasználják a közjó, a n *mzeti jólét, a társadalmi boldogság megteremtésére.

Igenis ! Vállalatokba kell bocsátkoznunk, nem szabad visszariadnunk kicsinyes okokból azoktól, ha elenyészni nem akarunk a nagyobb, gazdagabb országok czivilizatiója mellett.

A felhívás, melyet bevezettünk, a következő:

Az újabban országszerte megindult azon üdvös mozgalom, hogy hazánk ipari fejlesztésén ösz- szetett erővel munkáljunk, eljutott hozzánk is. A nrrgas kormány atyai gondoskodása folytán létesült Sepsi-Szentgyörgyön a házi-ipar egyesület által felállított szövő tanműhely. Mindnyájan érezzük ezen intézmény szükségességét ; — tudjuk nagyon jól, hogy népünknek, ha életet akarunk számára biztosítani, munkát kell adnunk. Ma már, istennek hála, eljutottunk oda hogy magunk segítünk önmagunkon.

Ámde a sepsi-szentgyörgyi szövő tanműhely is csak alkalmat ad a tanulásra, csupán a módot mutatja meg, melylyel népünknek munkát adhatunk : betanítjuk leányainkat a szövés okszerű kezelésére, megmutatjuk nekik az utat, — melyen haladniok kellene, de szorult anyagi helyzetünk nem engedi meg, hogy számukra a szerzett tanulmányok alapján megélhetést is biztosítsunk. Nincsenek gyáraink, a hová az innen kikerült leányokat alkalmazhatnék.

Alakítsunk tehát egy első székely szövőgyárt melyben a nők szakadatlanul munkát kapjanak, a hol munkáikért tisztességes jövedelmi forrást találjanak. Ezen szövőgyárt ezer, tízforintos részvényekre megteremthetjük. A részvényekből négy forint az aláíráskor lenne fizetendő a fennmaradó 6 forint pedig a következő három hónap alatt.

Az első „székely szövőgyár“ feladata volna a székelységnek háziiparra termett leányait a szövő tanműhelyben nyert kiképeztetésük alapján elhelyezni s ott oly munkát adni kezükbe, melylyel

— 310 —

biztosan és tisztességesen megélhessenek. Ez a gyár pontos kiszámítások után-előállitott készítményeikkel, azok elárusitásával dúsan kifizetné magát.

Az első „székely szövőgyár“ létesülése fényes bizonysága népünk életrevalóságának; ennek fen- állása pedig a rég nélkülözött társadalmi jólét felé egyik biztosan élvezhető út lesz.

Gondolkozzanak rajta honfitársaink és tegyenek. A nép jóléte, megyénk felvirágzása függ ettől. Munkánk után az áldásos gyümölcs el nem marad, tetteinket pedig az utókor hálája követendi minden bizonynyal.

Felhívjuk tehát mindazokat, kik az „első székely szövőgyár“ részvényesei óhajtanak lenni, szíveskedjenek az aláirási ivre neveiket folyó évi november i-ső napjáig' sajátkezüleg bejegyezni. Az aláíráskor, mint fentebb emlitök, fizetendő 4 forint, deczember 1 ső napján 2 forint, január i-só napján 3 forint és február i-ső napján 2 forint.

Mihelyt a részvények egészben vagy részben elhelyezve lesznek, a tagok azonnal szervezkedő gyűlésre hivatnak össze.

2vz aláírási ivek ki lesznek téve S -psi Szent- Györgyön Bogdán Arthur urnái és a hármm-zéki takarékpénztárnál; Kézdi-Vásárhelyit a takarék pénztárnál.

Kelt Sepsi-Szentgyörgyön, 187g. szeptemberhó 25-én.

Potsa József, Báró Apor Gábor, hl Császár Bahnt, Antal Zsigmond, Beteg Bálint, Gál Antal, Szász károly, Héra y Lajos, Binder Lajos, Kupferstich József, Benedek János, Császár Domokos, (ifves Pál, Csutak Péter, Túr élezi András, Kökösi Endre, Háry Gyula, Csutak János, Bogdán Arthur, Foyolgán hr is tó/, Gyárfás Sámuel, Alku Mózes.

À habarékpírt pálfordulása.

A kormánykörökben ha örvendezéssel fogad- j ják S2 lágyi beszédét és b. Bánhidi Béla czikkeit, annál nagyobb visszatetszést aratnak e nyilatkozatok a habarékpárt szűkkorü közönségénél. A kormány lapjai majd gúnnyal, majd hideg malitiá- j val tárgyalják a lemondást lefelé, a kacsintást fö 1 felé. л. habarékpárti közönség leforrázva boszan - I kodik, hogy várakozásának legvékonyabb szálait is szétszaggatja e párt, a melyet keletkezésekor halvaszületettnek nézett a nagyközvélemény, s a mely a személyes csatározásnál és bombasztpuffog- tatásnál tovább nem birt menni az akczió terén.

Ez a hályogmetszés elég jókor jött, hogy minden polgár tisztában legyen, mennyire sikamlós er- j kölesre, tevékenységre a rendszer taposó maimá- \ ban forogni. Csak azt nem várták, hogy most fog történni szemeik felnyitása, a mikor hónapokon át • gyürköznek az országgyűlési akczióra.

Világos immár, hogy a boszniai közigazgatás és a véderő szervezés kérdésében elszigetelve fog küzdeni a függetlenségi párt. Az ország közjogi hagyományainak, a nemzet szivdobbanásának ez a párt lesz hivatva őszinte szavakkal úgy a kormánnyal, mint az udvarral szemközt kifejezést adni.

A habarékpárt visszariad a felelősségtől, mert hatalomra vágy minden áron. A hatalmat pedig Bécsben ez idő szerint csak olyanoknak osztogatják, akik hátat fordítva a nemzeti élet követelményeinek, feltétlenül hajlandók a reakeziót szolgálni.

A habarék párt kijelenti, hogy hajlandó, s j г azt hiszi, ezzel nagyobb lépést tett a hatalom leié, mintha a Magyarországon háládatlan ellenzéki tóidét miveli a jövő számára.

Az események meg fogják rá tanitani e pár- - tot, hogy a meghódolást följegyzik Bécsben, de - még nem látják elérkezettnek az időt, hogy olyanoknak helyét foglaltassák el, a kik#a reakciónak ;■ még mindig képesek szolgálatot tenni.

Bizonyos dolog, hogy Bécsben nem válogatósak, s ha kidőlt vagy lejárt sorok helyén uj igá- sokat foghatnak a hámba, egy pillanatig sem ké- sedelmeskednek másokra ruházni a hatalmat.

Miért tennék azonban most ? Azért, mert van egy párt, melynek vezerférfiai mohó vágygyal kidüledt ajkakkal éhezik a kormányzást? Hisz Tiszáék még nagyon munkaképes emberek. Meg- - bízhatók, engedelmesek, begyakorlottak.

Az a fordulat Andrássy felé, a melyet előre, s jeleztünk, meg van, Andrássy a Bismarck-féle Iá- togatás dicsőségi ingerei között sem fogja elle- í ledni, de egyelőre majd csak Tiszának és embereinek karját veszi igénybe.

Szilágyiék sokáig gondolkoztak minő eszkö- i

zökkel érhetik el vágyaikat.