Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-09-11 / 73. szám

— 291 — T. Szentgyörgyi József úrtól Kólozsvárról gyümölcs. T. Szenkovich Márton úrtól Kolozsvárról gyü­mölcs. T. Hutter Sámuel úrtól Kolozsvárról gyümölcs és méz. T. özv. Csapó Sándorné asszonytól Kolozs várról gyümölcs. T. ifj: Bodor Pál űrtől Kolozsvárról gyü­mölcs. T. W. Siedersleben & Comp. Bernburg An- haltból gépek. T. Toll úrtól Klosterneuburgból az „Obstgar­ten“ czimü pomologiai lapnak eddig megjelent számai és gyümölcs képek. T. Zsigmond Ferencz úrtól N.-Baczonból szö­vetek. T. Benkő János úrtól Nagy-Baczonból szö­vőszék. T. Téglás Gábor úrtól S.-Szentgyörgyön kü­lönféle gépek. T. Fehér Miklós úrtól Szemerjáról egy fél Jackard szövőszék. T. Solymosi Anna kisasszonytól kötőgép gyártmányok. A háromszéki házi ipar egyesülettől szö­vetek. Á baróthi gazdasági iskolától a) egy 6 éves erdélyi fejős tehén borjúval b) egy béres szekér c) egy eke. T. .Sándor István úrtól Sepsi Sztgyörgyről különféle kőzetek és festődéi iparczikkek. Br. Apor Gábor sepsi alsójárási szolgabiró úrtól járása részéről, állatok, kerti és mezei termé­nyek, házi iparczikkek. Erről a részletes kimuta­tást e lapok jövő száma hozza. A sepsiszentgyörgyi felsőnépiskola gazdasági szakosztálya részéről, a gazdasági kiállitásra kö. vetkező tárgyak jelentettek be : i) Egy io éves borjas tehén. 2) Egy 20 hónapos bika 3) Őszi rozs 4) Kanadai zab és fekete zab. 5) Muskotály és ötvennapos tengeri. 6) Lenmag. 7) Lóhermag. 8) Baltaczim (esparzett) 9) Krumpli (rózsa) 10) Takar­mányrépák plántáról és magról. 11) Sója bab. 12) Fekete borsó. Közli dr. Szász István, kiállítási jegyző. Fürdői levél, Tuenádfürdö, szeptember 8. Vége van a fürdőidénynek nálunk is. Szep­tember 15-ikén hazatakarodik mindenki, a ki még itt maradt. Pedig most is kevesen vagyunk. A bir­tokosságból egy-kettő még kitartotta máig, most azok is itt hagytak bennünket, mint szent Pál az o1áhokat. — A „Wandelbahn“ üres, egy-két álmos piquettirozó ül naphosszat az asztalnál, nagyokat ásítanak, fölkelnek az asztal mellől s kinéznek a sétány felé : nincs-e valaki, nem jött-e uj vendég. Hasztalan minden kísérlet : Tusnád néma lett. A czukrásznál már csak tejes kávét kapunk, a ven­déglőben aranyért sem adnának egy rostélyost . általában már nincs is vendéglő. Kihalt világ, nép- telen Kázak, kon^ó üresség. . . . Az erdő fenyvese pedig ha szép volt nyáron, ha igéző volt a vendégekkel rakott sétány, bizony most, ebben a némaságában még szebb. A közel falvakból szabadon járnak be a székely leányok, lejönnek a hegyek közül a pásztorlegények s az idyll-órák zavartalan folynak le a sétányokon. A hol eddig X. báró meg Y. nagysám esküdt egy­másnak örök hűséget, ott most Rózsi meg Jancsi szedik a szerelem késő gyümölcseit — egymás aj­kairól. S minthogy a fürdő s különösen Tusnád fürdő leírásából az Olt kimaradhatlan requisitum, — annálfogva megemlitem azt is, hogy ez a folyó csendes hömpölygésével, lassú morajával zúgolódni látszik a szaladó időre s minél gyorsabban fut az idő, ő annál lassab ban folydogál; habjaival, csergő habjaival elsiratja az elmúlt szép időket, aranyos napokat, boldog perczeket, a miket ő ezen a fürdőn éjjel, nappal ellesett, mig tartott a szép nyár. Most már elmélkedhetünk a lefolyt szép idők­ről. .rámondhatjuk például minden indiskretio nél. kül, hogy a fürdőbirtokosság bizony nagyon keve set teszen Tusnádért. A járdákon összehalmozódott szemét, a kidőlt rácsozatok, itt-ott a megnevezhet- len dániai illat mind arra mutat, hogy a für- dőbirtokosságnak nem fekszik lelkén ennek a szép fürdőnek tisztántartása. Nem tudom, az uj biztos hogyan fogja fel hivatását, hogyan gondolkozik feladata felől, de ha- tény e к után kell Ítélnünk, bizony sok^eki a fizetés. Nagyon meglátszik, hogy boldogult gróf Mikes Benedek urtó.1 nem tart töb­bé senki. Végre is, nézetem szerint, többet ér nekünk ez a hazai fürdő, minthogy az eféle mulasztásokat szó nélkül hagyhatnók. Ha azok, a kiknek érdé- kökben áll, semmit nem tesznek ennek jő karban tartására, hogyan várhatják, hogy a hazai és kül­földi közönség részéről pártolásban részesüljön. — Aztán maga a birtokosság sokat tett arra nézve hogy a nemzetiségek közötti éles ellentét minél inkább mérgesedjék. Csupán a románok voltak „kedves“ vendégei, a magyarok látható mellőzésé­vel. Ha tekintetbe vesszük, hogy Romániából sok pénzt hordnak ide, — akkor talán nyerészkedési szempontból menthető ez az intolerantia, de ha a magyar nemzeti szempontokat tekintjük, — bizony kár a magyart mellőzni csupán pénzért. Jövő levelemben még alkalmasint szólok a fürdőbirtokossághoz. Egy elkésett vendég. KÜLÖNFÉLÉK — Színtársulatunk szombaton Henne- quiti „P u p о s“-át hozta szinre Szathmáry Károly jutalmául. Szathmáry teljesen elemében volt s Me- quillet fárasztó szerepét kiváló gonddal domborí­totta ki minden részében. Különösen sikerült jele­nete volt az, a melyben értesül, hogy a szeretett lény viszonozza titkos vonzalmát, a melyet kinyi­latkoztatni soha nem mert volna. Játéka itt töké­letesen indokolva volt a lelki állapot által. A re­ménytelenség nyomasztó helyzetéből a földi bol­dogság zenithjére csak a hihetetlennek érzetén le­het felemelkedni s épen ezért kell helyeselnünk azt, hogy a tomboló kitörés helyett a megrendü­lés, a lehetséges-e? felett való töprengés mo­tiválta magatartását. Kazaliczky alakitó tehetségé­nek újabb bizonyítékát adta D’Carrilliere naiv ifju- öregében. Zádor (Graffmann) és Némethy L. (Graff- mann asszony) az indulatcserében különösen kitü - nők voltak. Ez alkalommal láttuk először Szath_ máryné asszonyt nagyobb szerepben. Előnyös szín­padi alak, de kezdő. Mindenek előtt le kell szok­nia arról a sajátságos hanghordozásról, mely — ha nem is az, — nagyon hasonlít a monoton recitá- láshoz. Morvayról megjegyezzük, hogy a „nők ked- venczéhez“ több sanguinizmus is férhet. Vasárnap a „F a lu r os szát“ a szokottnál nag)7obb közönség élvezte. Ez már magában is nagy dicséret, minthogy gyakran vált már a vi­déki színpadokon élvezhetetlenné ez idő szerint első népszínművünk. Kiss Pista annyi drámai erő­vel személyesítette Göndört, hogy meglepett vele. Csak arra figyelmeztetjük, hogy igyekezzék a hang­súlyozásra nagy gondot fordítani, nehogy a tragi­kum kaczajra adjon okot. Mikor pl. Boriska elalel karjaiban, igy kiállt fel : „Mit csináljak en most ezzel a leánynyal !“ A helyzet itt egy cseppet sem nevetséges, s mégis Kiss Pista felkiáltása a „fel­sőbb regiokban“ olyan kaczajt idézett elő, — akár Fipsz, a hires nőszabó. Továbbá a dal szövegének tiszta kiejtése sem másodrendű dolog a magyar népdaloknál. A keddi előadás valóban ritkítja párját e szín­padon látott színmüvek között. — Newsky Pé­ter „Daniseff e k“ czimü 4 felvonásos színmü­ve volt az előadás tárgya. E kitűnő darabról még midőn a fővárosban is újság volt, közölt lapunk ismertetést két ízben és igy fölöslegesnek tartjuk az ismétlést. Megemlítjük, hogy Newsky Péter nem más, mint Dumas Sándor, a genialis franczia szinmüiró. A cselek vény mindjárt az első felvonás­ban előrehalad s bevezet a bonyodalomba. Ez is egyike a darab érdemeinek, л. pontos összjáték- nak csupán az szolgált némi hátrányára, hogy a szerepek némelyike szűkölködött folyékonyságban. A szereplők odaadással alakítottak s látszott, hogy maguk is élvezik a szép müvet. Kazaliczky, Szat- máry, Morvay, Benkő Jolán, Zádorné, Sztupáné; Zádor kitünően sikerült jeleneteket sceniroztak, A közönség pedig nagyrészben — otthon volt és el­mulasztotta annak láthatását, a min kapva kapha­tott volna. Bánhatja is ! — Zádor Zoltán, helyben működő színtár­sulatunk egyik jeles tagja, szombaton, e hó 13-án jutalomjátékául a „Londoni koldusok“ czimü érde­kes darabot választotta. Ezen jeles művészt, ki kö­zönségünket sok oldalú tehetségével gyakran gyönyörködtette, ajánljuk melegen a színház láto­gatók szives pártfogásába. — Legidősebb Bethlen János temetése f. hó 4-én d. u. ment végbe Kolozsvá­ron külmonostor utczai lakásáról, melynek kapu­köze s a ravatalhoz vezető szobák egészen be voltak vonva feketével. A halottas szoba aranyo­zott szegélyű fekete drapériáján két oldalt a Beth­len czimer függött, a díszes ravatalt 18 szebbnél- szebb koszorú borította be. A gyászszertartást Szász Domokos végezte, miközben a dalkör éne­kelt. Az impozáns halotti menetet a kolozsvári ev. ref. kollégium ifjúsága nyitotta meg. Ott voltak továbbá a megyei és városi hatóságok testületileg a papság, egyetemi tanárok, nemzeti színház sze­mélyzete, kataszteri hivatal, az összes többi ható­ságok képviselői, s nagyszámú közönség. A hat ló által vont halottas kocsit diszörség vette körül; utánna jöttek a Bethlen család férfi tagjai és szá­mosán az erdélyrészi aristokraciából. A menetet hosszú kocsisor zárta be. Bethlen János gróf halála mély részvétet keltett mindenfelé. A gyászoló csa­ládhoz számos részvétsürgöny érkezett. — A bikszádi lopásról lapunk egyik közelebbi számában hoztunk volt egy közleményt mely szeuint Hegyeli tiszttartótól 1515 frtot kira­boltak. Most, a mint értesülünk, ez ügy sokkal szomorúbb stádiumban áll: maga Hegyeli jött ala­pos gyanúba a pénz eltüntetését illetőleg, melyre nézve a hivatalos vizsgálatokat meg is inditották. — Öngyilkosság. Múlt héten egy Hankó nevű kézdivásárhelyi hivatalnok, mint mondják egész éjjel kártyázván, tetemes összeget vesztett s e miatti elkeseredésében kocsira ült s egyenesen a torjai kénbarlanghoz hajtatott, mely köztudomás szerint gyankran szolgált már az öngyilkosoknak eszközül a benne kifejlődő szabad szénsav által. Hozzátartozói gyanították szándékát s nyomban utánna indultak, de későre érkezhettek meg, mi­vel a szerencsétlen fiatal embernek csak holt tes­tét húzhatták ki a veszedelmes barlangból. — A torjai fürdő nevezetes változáson ÿ megy keresztül rövid idő alatt. A mint bennünket értesitenek, br. Apor Károly ur eztn fürdőt egy angol szakértővel megvizsgáltatja s analizáltatja vizeit, annak különféle gyógyerejü hatását konsta- táltatván, a szerint fogja berendeztetni. A báró fúr­nak ezen gondoskodása mindenesetre figyelmet és a közönség köszönetét érdemli meg. — A nagyszebeni katonai intézet a nö­vendékek között nagymértékben elharapódzott egyptomi szembetegség következtében igényelt gyökeresebb munkálatok megejthetése végett ez évben zárva marad. — А к о 1 о z s V á r i egyetem bölcsészeti ta- tanára s a kitűnő paedagog, Felméry Lajos félévi szabadságot nyervén, kormányköltségen Londonba utazott, az ottani nevelésügyi viszonyok tanulmá­nyozása végett ; részben pedig adatokat gyűjtendő a British muzeum könyvtárában egy terjedelme­sebb szakmunka megírásához. — Kivándorlók Magyarországból A „Temesvárer Ztg.“ szerint több község román lakossága közt, főleg a hol a lakosok egy része német, figyelemreméltó mozgalom van készülőben. A kedvezőtlen anyagi viszonyok s azon körülmény, hogy a németek közt meg nem élhetnek, arra kényszerítik őket, hogy Dobrudzsába kivándorol­janak. így Román-Sztmiklós község összes román lakossága lelkészestől és tanitóstól együtt elhagyni készül eddigi lakhelyét. — Uj czimszalagok. A nyomtatvány kül­demények bérmentesítésére cimszalagok fognak kiadatni, melyek a jelenleg uj érvényes czimszala- goktól annyiban eltérnek, hogy a 2 krczáros le­véljegy nem sárga, hanem violaszinben, még pe­dig nem a szalag bal, hanem a jobb sarkára lesz nyomva, s ugyan olyan jelvényü lesz, mint a je­lenleg érvényes levéljegyek. Az uj czimszalagok ára ugyanaz lesz, mint a régieké ; t. i. 5 darab­ból álló laja il krajcár, s az alkalmazásukr 1 vo­natkozó szabályokban nem fog változás belépni. A sárga levéljegyes cimszalagok azonban a kész­let kifogytáig akadálytalanul használhatók. — Nő ujoncz.A napokban egy temesvári család fiatal, csinos leánya, Aloizia meghívást ka­pott, hogy haladéktalanul jelentkezzék az ujoncz- állitásnál. Mivel nem élünk Dahomeyben, hol a király egész amazon-ezredet tart, a családnál nagy álmélkodásra adott okot a meghívó. Végre^— mint a „N. P. J.“ írja — kisült, hogy a katanai irodá­ban Aloizia kisasszonyt Alois-sál cserélték fel, s ennek következtében az ügyet minden akadály nélkül el is intézték, Aloiza kisasszonytól tehát nyugodtan alhatik Novi-Bazár. — Rabbi és kántor. Van Beregszásznak egy Schwarz Ábrahám nevű rabbija, ki 18 évi ott léte alatt sem tudott magyarul megtanulni s ki es­küdt ellensége minden műveltebb reformeszméknek és hazafias haladásnak. Л. hitközség egy év előtt egy zenei ismeretekkel biró kántort választott, ki csakhamar az általa alapított templomi énekkart igen szép s más felekezetbeliek által is gyakorta meghallgatott egyházi müdarabokra tanította be. A rabbi ur e miatt oly iszonyú gyűlölet tárgyává tette a szegény kántort, hogy azóta folyvást a leg- galádabb eszközökkel küzd ellene. A minap ő és pártja 100 frtot ígértek egy megbottlott leánynak, ha csábítójának a kántort nevezi meg, de a leány maga a rendőrség előtt hazudtolta meg ez állítást.

Next

/
Thumbnails
Contents