Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-09-11 / 73. szám
— 290 — A novibazári szandsák egyházi hatósá gaihoz — a „Presse“ értesülése szerint — körlevelet intézett a seik ül-izlam, azzal a fölszólitással, hogy törekedjenek arra birni a lakosságot, hogy az osztrák-magyar csapatok iránt is gyakorolják a vendégszeretetet, a mely szent a mozlimek előtt. ❖ \evez ttes hitek et hoznak a táviratok Filipp opolbol is. /Vz európai commissio két nagy érdekű határozatot hozott. Az egyik az, hogy az igazságszolgáltatás a szultán nevében történjék ; a másik, hog} a tornaegyleteket, mint a közrendet fenyegetőket tilosoknak nyilvánította. Az első határozat jelentőségét nem kell magyaráznunk s csak azon lehet csodálkoznunk, hogy a dolog Kelet- Ruméliában kérdésessé vált, miután a szultán sou verainitása ezen tartományban minden kétségén kivül áll. Jellemző, hogy daczára ennek, nem egyhangúlag hozatott az illető határozat és igy nem bir kötelező erővel a kormányzóra nézve. Melyik hatalom lehetett az, a mely a szultán kénytelen souverainitásának ama természetes kifolyását elismerni vonakodott, azt tudjuk a nélkül, hogy a bizottság jegyzőkönyvét tanulmányoztuk volna. De annál feltűnőbb, hogy a második határozat, mely a tornaegyleteket tilosoknak nyilnánitja, egyhangúlag lön megállapítva. A határozatra tehát rászavazott a muszka bizottsági tag is. Köztudomású, hogy ezen egyletek nem is tornázással, hanem fegyverforgatással, katonai gyakorlatokkal foglak koznak, nyilvánosan összeesküdt csapatokat képeznek, melyek csak jelre várnak, hogy a török hatalom ellen kitűzzék a zendülés zászlaját. Köztudomású az is, hogy Siolipin orosz tábornok befolyása alatt alakultak ezen egyletek és most a bizottság muszka tagja ugyanezen egyleteket a közcsendet fenyegetőknek bélyegzi ! Ez a dolog mulatságos oldala, de van nagyon komoly mozzanata is. A bizottság egyhangú határozata kötelező a kormányzóra nézve s már most azon érdekes kérdés előtt állunk, hogy Alekoban lesz-e annyi bátorság, azon egyletek feloszlatására, vagy nem ? Ha nem lesz, a porta alig fogja tovább elnapolhatni az elhatározást, hogy a nagyhatalmaknál Aleko uram elcsapását indítványozza, — indítványozza az európai comissio szóban forgó egyhangú határozatának alapján, a mely esetben a kabinetek aligha "ehetnének kifogást Aleko elbocsátása ellen. De ha Aleko csakugyan ráadja a fejét a tornaegyletek feloszlatására, lesz-e elég ereje és tekintélye annak végrehajtására? ha ellentállásra akad, van-e rendelkezésére megbízható erőhatalom ? Ha nihczia — a mi legkevésbé sem lesz meglepő — v 'gbk'm: annak mutatkozik — ml lesz ? Es ha a °r-. " ■ ; kg zavartatni: mi történik? A bizott- tán csak azért szavazott a ha- • • írt e látta, hogy e rendszabály eszközlése zavarokat fog előidézni és igy a torna-egyletek mégis csak meg fognak felelni a czélnak, melynek érdekében Stolipin ur azokat életbeléptette Mindezen kérdésekre e perczben még nem válaszolhatunk, de mindezen kérdések mutatják, hogy a commissio legújabb határozatai igen könnyen nagy jelentőséget nyerhetnek. A z erdélyi gazdák 1879c október 2--d napján S*-Sztgyörgyon tartandó 5'ik v.gy ülésének. napirendje Az erdélyrészi közlekedési vállalatok (a „Tagsági igazolvány“ váltható szeptember i-étől kezdve Sepsi-Szent-Györgyön Bogdán András urnái) edőmutatójanak a következő menetdij-kedvezmé - nyékét engedélyezik : A m. kir. államvasutak keleti vonalain egyszer Föd vár vagy Brassó-ig utazhatni : a II. kocsiosztályban III. osztályú egész menetjeggyel ; a HL kocsiosztályban pedig II. osztályú félmenet- jeggyel. Az első erdélyi vasút ugyanezen kedvez ményt nyújtja ; mindkét vasúton, a kedvezmény- érvénye f. évi szept. hó 27-étől október hó 10-éig tart. A Kolozsvár felől a vegyes vonattal 5 óra és 7 perczkor délután érkezők a földvári állomáson szeptember hó 30-án, valamint október hó i-én es 2-an az „Intéző bizttságszives közbenjárása folytán kocsikat fognak találni, melyek az átszál. litást Sepsi-Szentgyörgyre mérsékelt áron eszközük. ^ Brassón at utazok keretnek a kocsikról maguk gondoskodni. A„ lagsági igazolványnyal“ még a következő előnyök vannak össekötve : a vándorgyűlés tagja a terjedelmes részletes jég főkönyvet és netán más, a gyűlés és tárlatra vonú kozó nyomtatványt díjtalanul és bérmentve ny éri ; az igazolvány előmutatása mellett a tagok a tárlatot díjtalanul látogathatják ; igazolványt váltott tagck a városi polgárok Sznes ajánlata folytán szállással fognak elláttatni. A kiállítási tárgyak szárítására nézve a. kir államvasutak igazgatósága következőleg rendelte ■ zik : „A kiállításra teher-áruként küldendő és a „Vándorgyülési intéző bizottság Földvár — Sepsi- Szentgyörgy“ czime alatt feladott tárgyak után f. évi September hó 20-tól bezárólag október hó 20- ig terjedő időtartam alatt az odaszállitásnál a dij. szabás szerint esedékes rendes iiletéket számitand- ják fel ; a visszaszállítás azonban díjmentesen történik, ha a kiállítási bizottság által a kiállítás ténye s azon körülmény, hogy a kérdéses tárgy eladatlanul küldetik vissza, a fuvarlevelén kellőleg* bizonyittatik és a vissza szállításra vonatkozó fuvarlevelekben egyszersmind a történt odaszálli- tást igazoló eredeti fuvarlevelek is csatoltat- nak.“ — Az első erdélyi vaaut értesítése e tárgyban a következő : „Az ugyanazon alkalommal tartandó kiállításra szállítandó s teheráru gyanánt a „Vándorgyülési intéző bizottságnak Földvár — Sepsi Szent- Györgyön“ czim alatt feladandó tárgyak és állatokra nézve következő kedvezményt engedélyezünk. A kiállítási tárgyak után az odaszállitás alkalmával a dijszabásszerü teljes illetékek számíttatnak, ellenben a kiállításon eladatlanul maradt tárgyak az eredeti feladási állomásra díjmentesen (csupán a felvételi és bélyegilleték és netán mellékilletékek fizetése mellett) visszaszállittatnak. A kiállításra rendelt élőállatokra nézve da- rabonkint és kilóméterenként s úgy az oda mint a visszaszállítás alkalmával fizetendő mérsékelt dij engedélyeztetik., u. m. Lovak, öszvérek és csikók egy drb feladásnál ... ...............................................3*43 kr. „ „ „legalább két drb„ 171„ Szamarak, bikák, ökrök és tehenek „1-58,, Borjuk és h’zott sertések.........................079,, Szopós borjuk, sovány sertések, kecskék, juhok, ürük, kosok és bakok . . 0*26 „ Süldők, malacok, gödölyék és bárányok 0-13,, Kutyák...........................................................o‘4°n Ke treczekben feladott szárnyas állatokért a tényleges súly után (beleértve a ketreczek súlyát is) 100 kilogramm és kilométerenként 0-26 kr. papírpénzben a kezelési illeték már benfog- laltatik. Úgy a kiállítási tárgyak, mint az élőállatok szállítása következő módozatok mellett fog eszközöltetni: 1. ) A visszaszállítás ugyanazon útirányban eszközlendő, melyen a kiállításra való szállítás történt. E célból az odaszállitási eredeti fuvarlevél melyen az útiránynak előszabva kell lenni, a visszaszállítási fuvarlevélhez hozzá csatolandó. 2. ) A visszaszállítási fuvarlevélnek, a kiállítási bizottmány az iránti tanúsítványát kell tartalmaznia, hogy a visszaküldött tárgyak kiállitva voltak és eladatlanul maradtak. 3. ) A küldeményeknek sem az oda, sem a visszaszállítás alkalmával behajtás után fizetendő utánvételekkel megterhelve lenniök nem szabad. 4. ) A fennebbi díjkedvezmény érvényideje f. évi szeptember hó 27-től október 10 terjed. 5. ) Gj'-orsáruként feladott kiállítási tárgyakra és állatokra e díjkedvezmény nem terjed ki. Mellékilletékek a díjszabás szerint számíttatnak.“ — A tárgyakat a földvári indóháztól Sepsi- Szentgyörgyre s onnan ismét vissza az „Intéző bizottság“1 díjtalanul szállíttatja. Bejelentési határ idő: 1879 szeptember hó 15- ike, az „Intéző bizottság Sepsi-Szentgyörgyre czimezve; a tárgyaknak szeptember 30 án estig* az állatoknak október hó 2-ái délig kell helyt lenniük. Később érkezők a versenyből kizáratnak. A sepsi-szentgyörgyi vándorgyűlés és tárlat kiegészítő befejezéséül Brassóban fognak ren- deztetni. Október 6-án és 7-én borkiállítás, romániai és bulgáriai borkivitelünk érdekében ; október 7-én a fogarasi ménes és az erdélyrészi méntelepek felesleges lovainak elárverezése ; október 7-én lovagló-, szekerészeti és patko- lási szerszámkiállitás.— Október 6-án, délután 3 órakor a brassói városház nagy termében az ottani t kereskedelmi és iparkamra és más t. érdeklődők becses közreműködésével nemzetgazdasági értekezlet fog tar tatni a következe“ napi renddel : . a) Egy elnök és két jegyző választása. b) Szüksége van-e az erdélyi országrésznek is — tekintettel mezőgazdaságra — a gyáru iparra és minő tere marad e mellett a kézi iparnak ? j c) A gyári ipar fejlődését minő akadályok gátolják és miféle földmivelési vagy más intézke- ; dézkedések által volnának azok mellőzhetők ? d) Miképpen lehetne a gazdasági hitelt az erdélyrészi viszonyoknak megfelelőleg emelni ? e) Miképpen kell intézkednünk, hogy a szom- | szédos államoknak a magyar szarvasmarha behozatalát eltiltó rendeletéinek káros következményeit ] elodázzuk ? f) Miképpen kell intézkednünk, hogy szarvas- j marha-tenyésztésünket emeljük, tekintettel főleg a J Romániába irányozandó vaj és sajt kivitelre ? g) Miképen kell intézkednünk, hogy juhte- I nyésztésünket, tekintettel a birtokrendezés és ta- I gositásra, valamint hazai gyapjuiparunkra emeljük, illetőleg lehetségessé tegyük ? — jizen napi rend a t. tagok kívánatéra még 1 bővíthető is lesz.— Az erdélyi gazdasági egylet igazgató választ- j mányának Kolozsvárt, 1879 septemberhó i-én tar- j tott ülésének megbízásából kiadta (lamauf Vilmos, a vándor/yülés titkára ÉRTESÍTÉS az erdélyi gazdák Y-ik vándorgyűlése alkalmából rendezendő tárlat helyiségeire nézve az aug. 12-én tartott gyűlésben a következő megállapodás történt, j Az állattárlat leend a kollégium udvarán, a mezei termények az „Értesítés“ 5-iк pontjában csoportosítottak kivételével a városház épületében, a takarmánymagvak és kerti termények a Bazár I. 1 II. és III. számú szobájában, a gyümölcs és bor a í népiskola épületében, méz és viasz a Bazár IV- számú szobájában, az eszköz- és géptárlat a kollégium udvarán, a fa- és vesszőipar a Bazár V. : számú szobájában, a szövészeti tárgyak saját helyiségükben, a cserépipar a Bazár VII. számú szobájában, a tápipar a népiskola II. számú szobájában, a folyadékok (szesz, eczet, sör) a népiskola IV. számú szobájában, a fanemek és ásványok a a kollégium nagytermében. A. kijelölt helyiségekben el nem férő tárgyak a Bazár folyósóján és a fenntartott VIII. számú szobában lesznek elhelyezve. Midőn a kiállítási elnök ur megbízása folytán a könnyebb tájékozhatás kedvéért, ezeket a nagy közenség tudomására hozom: egyúttal nem mulasztom el felkérni mindazokat, a kik a kiállításon részt venni óhajtanak, hogy bejelentéseiket a 1 ólirt h о z czimezve szept. 15-ig szíveskedjenek megtenni, hogy a bizottság a tárgyak elhelyezésére nézve idejekorán tájékozhassa magát. Tudatni kívánom továbbá, hogy Brassóban 1 a Nr. I vendéglőse azok számára, a kik Brassóból meg akarják a kiállítást látogatni, 6^frt napidij ; mellett kötelezte magát fuvart állítani ki. ])r. Szász István, kiállítási jegyző. Az érd. ga/d. У-ik vándorgyűlése alkalmából rendezendő tárlatra szept 7 ig kövei kezd ű tárgyak vannak bejelentve : Gróf Kálnoky Dénes ő nmlgtól, Miklósvárról l törökbuza, zab, paszuly, borsó, lencse, kendermag, , vaj. Mltsgs. Potsa József főispán úrtól Szász Dá- -.1 nyáról bor és gyümölcs. T. Türk J. úrtól Brassóból liszt készítményekT. Teutsch József úrtól Segesvárról borok. A medgyesi gazdasági iskolától kollectiv ki- -i állítás. A földvári gazdasági iskolától kollectw kiállítás. T. Coppony & Königes uraktól Brassóból !.. lisztek és kásák. T. Horváth János úrtól Krizbáról gyümölcs. T. Peliones úrtól Brassóból lisztek és kásák. n A fülei vashámortól kollectiv kiállítás. T. Keöd József kapitány úrtól Balaton-Füred- ről borok. Erdélyi gazdasági egyesülettől Kolozsvárrólь gyümölcs. T. id. Bodor Pál úrtól Kolozsvárról gyümölcs. T. Brassai József úrtól Kolozsvárról gyümölcs.
