Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-09-11 / 73. szám

73. szám. Szerkesztőségi iroda Sepsi Sze n tgy fi rgyön a ref. kollégium épületé- heu, hóvá я lap szellemi részét illető közlemények küldendők * Kiadó hivatal : ^OLLÁK JAÓR könyvnyomdája es könyv- kereskedése, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. Sepsi-Szentgyörgy, 1879. Csütörtök, szeptember 11 IX. évfolyam. Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgrzdászati lap. Ä „Háromszék! Megjelenik ezen lapheten- kint kétszer: “ csütörtökön és vasárnap. ELŐFIZETÉSI KELTETEK Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 frt — kr. Fél évre ... 3 frt — kr. Negyedévre . . 1 fit 50 kr. Hirdetmények dija : 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr.. Nyilttór sora 15 kr. Szeptember 8 Szeptember 8-án vonultak be csapataink No- vibazárba. A leghiteltérdemlőbb jelentések majd­nem kétségenkivül helyezik, hogy csapataink vér­ontás nélkül oldhatják meg feladatukat. S ez leend a novibazári expeditio egyik fősikere, azon siker, melyet helyesen vezetett diplomatiai actio idézett elő. Ausztria-Magyarország keleti érdekei és tekin­télye szükségessé tennék ugyan, hogy ha másként nem lehetséges, előreszögezett szuronynyal törje­nek utat csapataink a novibázári kerületbe. De annál jobb, ha a feladat megoldható békés utón is. Az ellenzék nem élvezheti a hazafiatlan kár­öröm gyönyörét. A novibazári szorosokban nem fog patakzani az osztrák-magyar vér ; a magas szik­lafalak mög'ül nem fog" gyilkos cső tátongni honfi társainkra. De történjék bármi, a minek lehetősége, mi­dőn fegyveres actióról van szó, sohasem lehet tel­jesen kizárva, kétszer 24 óra leforgása alatt a ber­lini szerződésnek monarchiánkat illető utolsó pontja is teljesítve lesz. Ausztria-Magyarország elfoglalja nagy fontosságú őrállomását a Balkán félszigeten. Minő kép, mily hasonlat ! Oroszországnak ki kellett vonulnia a Balkánfélszigetről. Mi benyo­mulunk annak szívébe. Oroszország előtt bezárta Európa Dél-Kelet kapuját. Mi kezünkbe vesszük a török birodalom, Konstantinápoly kulcsát. A keserű gyűlölet, a megaláztatás szégyene, a tehetetlen bosszúvágy kell hogy forrjon, kava­rogjon Oroszország szivében, midőn látja, mint veszett kárba nagy erőfeszítése, s mint szerzett Keleten előnyöket egy kardcsapás nélkül, legfé­lelmesebb ellenlábasa, Ausztria-Magyarország. — Szeptember 8-ika gyásznap lesz Oroszországra nézve. Neki vissza kellett vonulnia sivatagaira, s lát­nia kell, hogy Ausztria-Magyarország benne van a muszka igéretföld közepén. És nem azért van benn, hogy azt meghódítsa, mely esetben fölkelt­hetné az európai hatalmak féltékenységét; hanem, hogy őrt álljon és örökre kitiltsa onnét Oroszor­szágot. Ausztria-Magyarország határozott állásfogla­lása következtében a keleti kérdés uj döntő stádi­umába lépett. A vezérszerep monarchiánk kezeibe került. A Balkán félsziget nyugati fele nem lesz töb­bé Oroszország izgatásának színtere. Boszniából és Herczegovinából szokta a muszka kéz szinre hozni a porta elleni forradalmakat. E tartományok nem fognak többé orosz czélokra szolgálni. Szerbia és Montenegro szintén megszűnnek tényezőt ké­pezni a muszka számításokban. Az utóbbit monar­chiánk hermetice elszigeteli a Balkán-félsziget többi testétől; Szerbián rajta van kezünk. Aka­ratunk ellenére többé egyik sem moczczanhat. A novibazári ut pedig felnyitotta előttünk a török birodalom belső részeit. Hadi jelvényeink biztosítani fogják a rendet. Közvetlen közelből fel­ügyelhetünk Törökországra, s akár mindennap észlelhetjük a beteg ottomán államtest érverését. Boszniai és novibazári állásunkból egész keletre kiterjeszthetjük kereskedelmi és gazdasági érde­keink hálózatát. Ar egész kelet politikai és gaz­dasági sorsának intézését mi vesszük kezünkbe. S ha Oroszország ismét erőszakolná a keleti kérdést, mely egészen más helyzetet, fogna találni, mint talált eddig. Ausztria-Magyarországnak az a megbecsülhetlen előnye leend, hogy már ott lesz a találkozó színhelyén, mikor Oroszország csak indul oda. Mi uralkodunk a Balkán-félsziget felett és nem Oroszország. Ez az uj helyzet. Ez külügyi politikánk nagy vívmánya. Mit adna Oroszország azért, ha Európa ki­adta volna neki Bulgáriát és Kelet-Ruméliát s ráadásban megengedte volna neki, hogy tekinté­lyes haderőt tarthasson Drinápolyban. Százezeré­vel sem sajnálná ily eredményért kozákjainak éle­tét, s milliárdjával sem a rubeleket. És mi ötezer emberrel nyomulunk be a novibazári zsandsákba, benyomulunk egy krajezár tulkiadás és tán — adja isten — egyetlen csepp vér kiontása nélkül. Valóban, teljesen értjük ellenzékünknek cso­dálatosan passiv magatartását a novibazári expe- ditioval szemben. Ily tényekkel szemben még a mi ellenzékünk vádra, gyanúsításra hajtó ereje is megtörik. A kormány keleti politikája diadalt ül. Diadalt, békés diadalt kívánjuk, hogy arassa­nak hős csapataink is, melyek a monarchia hadi jelvényeivel élükön, benyomulnak a zord hegyvi­dékre, hogy őrt áljának Ausztria-Magyarország legfontosabb keleti állomásán. A külügyminiszteri válságról vala- hára remélni lehet, hogy végleg meg fog oldatni, miután a megoldás módja hetekkel ezelőtt úgy is el volt már határozva. A legközelebbi két hét le­zajlása után, midőn Bismarck bécsi látogatását megtevé s Haymerle báró a külügyek vezetését átvette, szept. 20-ika táján Andrássy gróf óhajtása teljesülhet: elhagyhatja helyét a bécsi Baliplatzon. Azon hir, hogy Kállay Béni, mint a külügyminisz­térium államtitkárja lép hivatalba, megerősítést nyer, míg ellenben megczáfolják azt, mintha Hoff­mann báró a közös minisztériumban meg ne férne Haymerle báróval ép úgy, mint a hogy megfért Andrássy gróffal. A hírlapok azon legutóbb vi­lággá bocsátott tudósításának, hogy Hoffmann báró Bosznia polgári kormányzójának neveztetnék ki, — forrása ott keresendő, hogy Hoffmann báró a tavalyi delegációk ülésezése alatt jelentette ki, miként személyes tapasztalatokkal akar meggyő­ződni arról, hog)r Boszniában minő a polgári igaz­gatás. Lehet, hogy a báró e tapasztalatait most akarja egy utazás által megtenni; de kormányzóvá kineveztetése már csak azért sem volna indokolt mert az okkupáit területek zilált, rendetlen viszo­nyai sokkal inkább igényelnek erőteljes katonai kormányzatot, mint bármikor. • * Az osztrák miniszter — mint a „Pes­ter Lloyd“ értesül — naponkint tanácskozik és a folyó hóban megnyitandó reichsráth előmunkálatai­val foglalkozik. E tanácskozásoknak a trónbeszéd is tárgyát képezi, a mely első ünnepélyes nyilat­kozása a Taaffe kabinetnek. Csikmegye 1848y9» iki ,, hadi tör télidéből'c (Imecs Jákónak a székely közm. és közig, egylet Csíkszeredái gv ülésén tartott felolvasásából.) Csikszentgyörgyi Gál Sándor hazánkfia előbb az első székelyeknél hadnagy, később a kézdivá- '■ sárhelyi hadapród-iskolában tanár, ki a katonás- ikodó székelység körében szép hazafiui buzgalmat ffejtett ki, a nemzetet az agyagfalvi gyűlésen való ; megjelenésre ösztönzé, azon nevezetes gyűlésen s .az azt követett székely tábori műveletekben fősze­repet játszott, minta hitét megszegett csíki ezredes Dorschner helyett a Bam tábornok által kineve­zett ezredes és székelyföldi hadparancsnok 1849. január 18-án 140 főnyi gyalog és Kossuth-huszár æsapattal a Nyergesen Csikba bejő, nagyon gyors •és ügyes eljárással Beczmann alezredestől az ez­red parancsnokságot átveszi, a gyanús és a ma- ^ gyár ügy et szolgálni nem akaró katona tisztektől az ezred területét megtisztítja s az ezredi állományt >°ly gyorsan szervezi, hogy 4 nap alatt teljesen , készen áll a volt határőr gyalogezred itthon talált ffelerészéből honvéd rendszer szerint alakíttatott •3 székely zászlóaljnak nemcsak tiszti vázlata, ha­nem legénységi létszáma is annyira, hogy jan. 28-án Sándor László őrnagy parancsnoksága alatt az I. székelyezredi Endes József alatt a 2. és Kabos ■Károly alatt, a 3-ik székely zászlóalj, melyek a fhonvédzászlóaljak sorában 76. 77. és 78 számokkal jelöltetnek, — utón vannak Sepsi Sztgyörgy felé, 10I is nehány nap gyakoroltatván Gál Sándor fő­vezérhite alatt, a háromszéki zászlóaljakkal egye­sülve, a Barczaságon fekvő egyesült orosz-osztrák tábor ellen tesznek egy demonstration mielőtt a Vízaknánál álló Bem táborába sietnének. Gál fő-ó hadi szállása Ilyefalván van, mintegy 7000, na­gyobbrészt csíki zászlóaljakból álló táborának centruma Szent Péteren és Hermányon, jobbszár­nya Földváron, a bal Kökösnél foglal állást. A 77- és 78 ik csíki zászlóaljak Szent-Péteren feksze­nek oly szörnyű hidegben, hogy az előőrsök nem képesei kiin állani, hanem egy-egy csep melegített pálinkára vagy borra kénytelenek födél alá hú­zódni ; ez alatt Engelhart orosz tábornok lovassága kora hajnalban már a helységben dobog; a meg­lepett szentpéteriek és hermán)dak hamarosan ma­gukat összeszedik s a kozákokat gyorsan visz- szaverik; most kemény ágyuharcz fejlődik ki, mire a kétféle lovasság csap össze; egyelőre a székely és Kossuth huszárok a muszka attaqueot nem áll­ják ki, de Gál fővezér szidalmára, hogy a székely névre gyalázatot hoznak : Horváth Kossuth-őrnagy előugrat, négyesével az ellen tömegébe bevág, baj társai lanyhán követik, szúrásokat kap s alig menekül. év magyar lovasság ezen gyenge diadalát a 77. és 78. zászlóalji gyalogság a csatatér jobbol­dalán levő dombról támogatja, az előbbiből 3 el­esik többen megsebesülnek ; tegtöbbet szenved a tüzérség, kik közül kézdivásárhelyi Jancsó Mózes tüzértiszt az orosz lovasság ellen egy ágyusep- rüvel sokáig védi magát, mig egy kozák pikája hátba nem üté. A magyar tábor az Olt jobb partjára vonult s a vesztett csata után azzal vigasztalja magát, hogy megismerkedett legalább a muszka forté­lyaival. Gál Sándort e demonstratioért Bem felelős­ségre vonta, ez azzal menti magát, hogy a nagy serget nem a székely, hanem a szászföldön át egyesekben akará Szeben alá vezetni, nem sike­rült, így is a székelyföld szélén kelle kifelé hú­zódnia. Zászlóaljaink Homorúdból és Kőhalomból il"n: нз:с, u);n ágyra c 19 Lo/ikit s ne­hány puskát vesznek fel, s ezeket a csapatok fegy­vertelen emberei közt kiosztják. Február ió án a székelyek a b. Heydte által kiürített Segesváron vannak s pár nap múlva be­érkeznek Medgyesre, hol Gál az e^ész székely had­testet Bemnek átadja, ki innen a csíki 1 zászlóal­jat 2 háromszékivel és 2 század székely-huszárral Besztercze vidékére küldé a borgói és radnai szo­rosok védelmére. Márczius 2. és 3. Bern Medgyes és Kiskapus közt nem elég sikerrel harczolván, Segesvárra hú­zódik vissza, hol a 77-ik csíki zászlóalj sánc zol á- sokkal foglalkozik, a 78-ik pedig melyet rövidség okáért ezentúl kizárólag kisérünk figyelemmel, — Dánosban előőrsön áll s 500 udvarhelyszéki ujonc- czal egészittetik ki, kiket Fodor és Egyed száza­dosok gyakorolnak be. A Se^esvárat meglepő hadi fogással odaha­gyó Bem Kabos zászlóalját kivéve abból Erzsé - beth városon alul baltelé a czélból küldi a hegye­ken át, hogy a Medgyesről Szeben felé menekülő ellenségnek útját állja; de zászlóaljunk a feneket­len márcziusi sárban e feladattól elkésik és Sze­ben ostromára estefelé érkezik be, midőn már a csata hevesen folyt. A zászlóalj mig megpihen, a nagycsüri szőlők tetején a tartalékban fog 1 al állást, majd a csatába vonatik s rohamokat kisért, de az ellenlovasság bevágására vissza akar vonulni, mi­dőn Bem megjelenése és parancsa uj lelket önt beléjök. Székelyeink az öreg urat figyelmeztetik, hogy ne járjon elől a golyók záporában, hanem hagyja őket elől menni, mert ha el talál esni, aztán Bémet nem pótolja ki senki. Mikor az éj homályá­ban is egyre tart az ostrom, szól a székely : „Uram ne pelenkérozzunk, hogy a másik meglássa, hová löjjön, hanem vegyük esturmra“ úgy is lesz; az előbb bátortalan Kiss János százados zászlóaljunk­ból az első, a téglavetőknél Szeben falai közé hatol. Márczius il-én éjjeli 10 órakor Szeben be van CVége következik^

Next

/
Thumbnails
Contents