Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-09-07 / 72. szám

— 286

A reichsrathot — mint a „Deutsche Zei- tung“ értesül — legkésőbben szeptember második felében nyitják meg. Az alkotmán)hü part elnök- jei Rechbauer és Demel, e párt conservativ elemei azonban Weeber olmützi képviselőt akarjak elnökké megválasztani.

Taaffe gróf ésa csehek A nagy lapok táviratai közt már megemlitették, hogy iaat- fe gróf táviratokat kapott a csehországi városok- bóí és kerületekből, a melyekben üdvözlik az uj cabinetet megalakulása alkalmából, szerencsét kívánnak azon törekvéshez, hogy helyre akarja állítani a békét a csehországi németek és csehek közt. Említést érdemel az is, hogy e táviratok hangsúlyozzák a nemzetiségi villongásnak alkotmányos alapon való megszüntetését és kifejezik, fmgy a csehek egyetértésben akarnak élni német honfitársaikkal.

*

A novibazári kerület megszállásáról érkezett híreket a következőkben foglaljuk össze :

A „Neues Wiener Tagblatt“ értesül, hogy a bevonulás s*zept. 8-kái >g megtörténni. Bjelopol- jét nem fogják meg: ú csapatjaink, hanem a

vegyes bizottság álla] • meg, hogy melyik helység választassák helyette. Már régebben emlegették, hogy Nova városába is fognak küldeni osztrák-magyar helyőrséget ; lehetséges tehát, hogy ezt is megszólják csapatjaink, Taslidsát azonban bizonyára. A taslidsai vonalon nem lehet ellentál- lásVd tartani, sőt a határtól kezdve Pribojig sem, elle ián azt lehetségesnek tartják, hogy a Mo- nasz vidékén kóborló bandák zavarni fogják a Bany. zka Brdo hegyláncz megszállását. A bevo nulás igen lassan fog végrehajtatni és a napi menetek igen rövidek lesznek, hogy minden meglepetésnek eleje vétessék.

л. romániai zsidó kérdésről a „Ti mes“ - nek Bukurestböl írják:

Izgalmas időknek néznek itt elébe, ha összegyűl a constituante, hog'y megoldja a zsidókérdést . Végképen nem lehetetlen, hogy a jelen cabinet- vagy utódja, szivesen fog venni olyan külföldi pressiót, minőt Bismarck herceg' gyakorolt Egyp- tomra, mert mentségéül használhatja föl a románok tömegével szemben, ha polgárjogot ad a zsidóknak és megfosztja az ellenzéket azon fegyvertől, hogy politikai tőkét csináljon e rendszabály- b ól a cabinet ellen. Ez ország régi lakosai vigasztalhatják magukat Galiczia sorsával. Abban a tartományban is hat—hétszázezer zsidó lakik 5 millió keresztyén közt. Az utóbbiak birtokait is súlyosan terhelte a zsidó uzsorások kölcsönei, a nélkül, hogy valami komoly következményekkel járt volna az emancipatió ; természetesen azt is meg kell jegyezni, hogy a galíciaiak kevésbé gondatlanok és restek, mint Románia felsőbb osztályai, a hol a bojárnak tisztességes munka által okozott izzadása a nemzeti curiosumok közé tartozik. A román kormány megszámláltatta nemrégen a fejedelemség zsidóit. Az eredményt eltitkolok, de én megtudtam, hogy a zsidók száma nem öbb háromszázezernél.

*

Román lapokból. A bukuresti „Roma- nulu“ augusztus 30-ki számában a legközelebbi napokban összeülő alkotmányozó gyűlésről írva, azon reménynek ad kifejezést, hogy most sikerülni fog a kormánynak a zsidó kérdés megoldására a két harmad többséget megnyerni. Reményű hogy a nemzet bölcsessége és előrelátása győzni fog a szenvedélyeken és személyek ambitioján, mert csak is igy fog Románia helyzete tisztulni és erősödni.

A „Timpul“ most is mereven ragaszkodik előbbi álláspontjához és most sem látszik hajlandónak arra nézve, miszerint a zsidók Romániában emancipáltassanak.

Ugyancsak a „Romanulu“ gazdászati rovatában Írja, hogy dél Magyarország némely részében oly nagy az ínség, hogy a lakosság kivándorolni készül. Gataja lakossai Szerbiába készülnének letelepedni, Moriczfeld L 4 pedig, miután az idei termés oly rósz volt, hogy még a magot sem adta vissza, Boszniába készülnek kivándorolni.

A „Székely közm. és közg.egyesület “Csíkszeredán tartott közgyűlése.

Csíkszereda, 1879. szept. 2-án*

A „Székely közművelődési egylet, mint la - punk olvasói előtt ismeretes, folyó hó 1 én tárta közgyűlését Csik-Szeredán. A gyűlésnek egyebek között nagy érdekességet kölcsönzött azon szerencsés körülmény is, hogy a Maros-Vásárhe]ytt ösz- szegyiilt történelmi társulat tagjai közül igen sokan lerándultak Csik-Szeredába. A nagyszámu társaságot Csik-Szereda város vendégszerető polgárai saját kocsijukon hozták be. Esteli 7 órakor érkeztek meg. A város ünnepélyes szint öltött magára, nagy sokaság várta az érkezőket a piacon ; ágyu- dörgések és zene hangjai mellett száltak ki kocsijukból a vendégek, kiket a megye közönsége nevében Lázár Dénes alispán szép üdvözlő beszéddel fogadott.

A megérkezés után nemsokára következett az ismerkedési estély a felső népiskola nagy auditóriumában. A tágas terem zsúfolva telt meg, többen helyet sem kaptak az asztaloknál. Nemsokára megindultak a toasztok ; ennek sorát Buzogány Áron egyl. titkár kezdette meg. Felkoszöntötték a jelenlevő Pulszkyt, Hajóst, Szabó Károlyt, stb. Majd Kerekes Samu a vándörgyiilések kedélyes poétája tartotta itt-ott meglepő ügyességgel rögtönzött verseivel derültségben a társaságot. A jókedv és mulatság benyúlt a késő éjjeli órákba is.

Másnap reggel 9 órakor kezdődött meg a közgyűlés, mely a városház nagytermében tartatott nagy számú hallgatóság, közönség jelenlétében. Hajós János elnök gyönyörű megnyitó beszédet mondott, melyet sajnálatunkra tér szűke miatt nem közölhetünk.

egészet, különös figyelemmel a vidék által propo nalt szükségletekre. Három kisorsolt vál. tag újból megválasztatott.

Elnök nagy örömmel jelenté, hogy a közgyűlés folyama alatt alapitó tag lett 6 és rendes tag 96. ezenkívül felolvastattak még az alapitó községek nevei is.

Szőnyegre került ezután a Székely nemzeti múzeum-ügy is, melyet Pulszky Eerencz provokált. A nagy tudóst kinek, szakképzettsége előtt tisztelettel hajiunk meg, nem akarjuk beszédnek teljes ismertetésével a közönség előtt oly színben tüntetni fel, a mint ezt tőlünk megérdemelné. Pulszkyt heve elragadta annyira, hogy megfeledkezvén magáról, Magyarország összes főurait kompromittálta kik szerinte a hazai: régészet melett legkisebb érdeklődést sem mutatnak. Hogy mennyi volt beszé dében a háromszéki múzeumot illetőleg a személyes vonatkozás, azt mindnyájan láttuk kik a gyűlésen jelen voltunk ; de nem akarván az ügyet tovább is mérgesitni, ezúttal nem reflektálunk rá. Pulszky maga is beismerte később, hogy egyoldalú informatiok után ‘tette nyilatkozatát s igy heves polemikus beszédének személyes része önmagától elesik. Különben beszéde czélja volt hogy vegye át a közmiv. egylet maga a székely múzeumot kezébe s ne adja megyei gondozás alá. A gyűlés a kérdés érdemleges tárgyalásába nem bocsátkozott bele, egyszerűen felkérte Pulszkyt, hogy szerezzen magának ez ügyben 'részletes felvilágosításokat s eljárása eredményéről a jövő köz gyűlésen tegyen jelentést.

Ezt követte 5 pereznyi szünet után Imets Jákó csiksomlyói^igazgató felolvasása „Csikszék i848]9-iki történetéből“ czimii nagyon érdekes és feszült figyelemmel hallgatott munkájából. A nagy gonddal szerkesztett, helyen-helyen sok kedélyességgel, de mindenesetre históriai hűséggel Írott műnek sok értéke van kivált ránk, székelyekre nézve.

Sajnos, hogy lapunk szűk tere nem engedi meg, hogy egész terjedelmében közölhessük e nagyér • dekü felolvasást, de azt hisszük, olvasóinknak kedves szolgálatot teszünk, ha legalább mutatványt közlünk abból ; ezen mutatvány Úgyis kerek egészet képez. Szerző szívessége folytán jövő szá műnk hozni fogja.

A felolvasás után, melyet a hallgatóság zajos tetszéssel fogadott, az ebéd következett, Mintegy 150 —160 tagból álló társaság gyűlt össze az ízletesen készült ebédre a felsőnépiskola nagy termibe. л. felköszöntések hosszú sorát Hajós János kezdte meg, emelvén poharát ő Felségeikre. A toasztot a társaság állva hallgatta végig. Majd felköszöntettek b. Apor Károly kir. táblai elnök Mikó Mihály főispán, Lázár Dénes, alispán. Pulszleme érdekel, ha látnák azt a lelkiismeretes buz- góságot, melylyel itt kötelességét teljesiti mindenki, ha látnák tanítványaink csaknem páratlan illedel mes magaviseletét és szorgalmát, azt mondanák : bizony igazuk volt azoknak, kik egy oly épületet óhajtottak iskola helyiségül, melyben gyermekeink mind együtt laicjanak, azt mondanák : nem sajnáljuk az áldozatot mit hoztunk ennek oltárára. Oh ! ha összehasonlítom azt a bámulatos lelkesült'séget, áldozatkészséget, mely ez intézetnek léteit adott a m á \ a 1 , úgy tetszik, mintha százados múltja volna s ily naggyá csak az emlékezet messzisége teszi. Az a szent forrás, melyből a lelkesedésnek ama tiszta vize folyt, nem hiszem^ hogy örökre meghalt volna ama tettek о en mutatkozó páratlan áldozat- készség, melynek léteiét köti. Nem, de bizonyára alszik, s folébresztésére egy általános kedvező időpontra uj életihez előforduló magasztos pillanatra \an szükség, milyennek tartok én egy itt rende» zendö gr. Mikó emlék ünnnepet !

Legyen csak egyszer tisztázva vagyoni alapja, legyenek csak egyszer meggyőződve szellemi, erős egeszseges voltáról;

legyenek csak egyszer meggyőződve arról, hogy bepsi-Sztgyörgy vároza és Háromszékmegye "ek egy i« levő erős gymnasium

legyenek csak egykor meggyőződve, hogy ennek \ állási és nemzetiségi tekintetben missim'a van a kelettel szemben; J

emelkedjenek csak gondo'kozásban arra a magas all?spontra,_ honnan a messze távolban bár

de nagy alapítója mtentioja és áldozata által már is látszik prot. egyetemmé fejlődése s én hiszem

el°?yf^lA^ •fgy-1ílg' féjni hidegséggel fordultak el e fejlődő ifjú intézetből szülői ápoló szeretettel fogják ismét keblökre ölelni. P " eretettel

Adja isten, hogy úgy legyen !

Majd a titkári jelentés olvastatott fel. A titkári jelentés részletesen foglalkozik a központi választmánynak lefolyt évi működésével. Örömmel értesült ebből a közgyűlés, hogy a választmány az egylet céljához híven kettőztetett erővel sietett nagy horderejű célja felé. Erre nézve több olyan intézkedéseket tett, melyeket a közgyűlés üdvösöknek találván, nagy köszönettel fogadott. Ezek között, legkiválóbb figyelemben részesült, felemlítjük, miszerint a központi választmány egy Budapesten létesítendő székely háziipari kiállításon fáradozik a végett, hogy ezen cikkeknek piaczot szerezhessen s áltlában az érdeklődés a székely házi ipari czikkek iránt felköltessék. Referált a tiikári jelentés a tovább képeztetés végett külföldre küldött ifjak eddigi szorgalmáról, tanulmányaik sikeréről, majd a székely nemzeti muzeum ügyében is tett jetentést, melyből kitűnik, hogy a központi választmány nemcsak Háromszékmegye, hanem az alapitónő részéről is kelően informáltatta magát.

A titkári jelentés után a pénztárnok számadásának felolvasása történt meg ; a számadás egyhangúlag helyesbittetett.

Hosszabb és élénk eszmecsere fejlődött ki az alapszabályok módosítása tárgyában: szükségessé vált ugyanis, hogy már csak a tagsági dijak kérdésében is lényeges változtatás történjék. Lázár Ádám, Ugrón Gábor, Orbán Balázs, b. Apor Károly. Kozma Ferencz és Deák Farkas hozzászólásaik után határozatba ment, miszerint a központi választmány egy alapszabály tervezet elkészítésére felszólittassék ; mielőtt azonban ezt a választmány elkészitné, kötelességük lesz a vidéki választmányoknak a központhoz ideje korán saját érdekeiknek s czéljaiknak megfelelő tervezetet készitni, hegy a közp. választmány ezekből készíthessen eg y

ky Ferencz, Szabó Kái*oly, Szilágyi Sándor sib.

*

Délután 4 órakor kezdetét vette ismét a gyűlés. A programm szerint a hátra levő felolvasások folytak le. Minthogy az idő előrehaladt, csupán egy-égy részt olvastak fel szerzők, különben igen érdekes munkáikból. К 1 tie s Elek tanfelügyelő „a megye közmivelődési viszonyáról“ olvasott fel mutatványul egy igen érdekes részt, me lyet a közgyűlés szintén figyelemmel hallgatott s melyből mi szintén fogunk hozni közelebbről egy közleményt szerző szivességéből. Különben az egye. sülét évkönyve ezen felolvasást is közölni fogj <. annak idejében. Ennek végeztével Deák Ignácz olvasott a megye mezőgazdasági viszonyairól. Nagy Imre pedig a csíki székely nyelvjárásról tartott talpraeselt értekezést, melyben a tájnyelvjárásokról önálló felfogással is találkoztunk s különösen annak helyi érdekeinél fogva egyik fő főjelentőségét képezte a székely-egyesület mai közgyűlésé nek. Ezen felolvasásból szintén mutatványt köz lünk.

Szóba jött az ülés vége féle a közmiv. egyesület jövő gyűlése megtartásának helye is Lázár Ádám felszólalására. Az elnök válaszul értésére adta a közgyűlésnek, hogy formális meghívást az egyesület még nem kapott, de valószínűleg vagy Tordán vagy K.-Vásárhelyit lesz a jövő gyűlés; annak idejében tudomására fogja hozni az egyleti tagoknak.

Az erdélyi gazdáknak Sepsi-Szentgyörgyön tartandó vándorgyűlése s az azzal egybekötött kiállítás pártfogására Málik József felhívta a közgyűlést, melyet az egylet s a jelenlevő hallgatóság örömmel fogadott.

Megemlítjük végre, hogy ezen gyűlésre a sepsiszentgyörgyi szövőtanmühely ipari cikke ib ő ^