Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-09-07 / 72. szám

mutatványok voltak kiállitva, melyek általános fel­tűnést keltettek s eg-yszersmincl tömegesebb meg­rendeléseket is tettek azokból egyesek. A gyűlést esti 7 órakor zárta be Hajós J. elnök, melegen köszönvén meg Csikmegye, Csik Szereda város közönségének szives pártfogásukat* Lázár Denes alispán erre szép búcsúbeszédet mon doit s lön általános oszlás. Este szinielőadás volt a helybeli műkedvelők által, melyet a felső népiskola nagytermében tánc­vigalom követett. A tánczvigalmon igen elegáns közönség vett részt s a jókedv tartott körülbelöl reggeli 4 óráig. * Másnap a társaság Tusnádaa rándult ki, hol a fürdőbirtokosság zeneszóval fogadta s ebédet rendezett számára, természetesen ki-ki saját zse­bére ebédelt. Innen többen kirándultak a szent- Annatóhoz és a torjai kénbarlanghoz s estére Sepsi-Sztgyörgyre értek, hol Potsa József főispán ur vendégelte meg a 30—35 tagból álló társasá­got. Az estélyt az Ízletes vacsora és kükűllőmenti pompás bo^ok mellett kedélyes és szellemes toasz- tok is fűszerezték. Másnap reggel elutaztak Brassóba. А/. erdélyi gazdák 1879. október 2 5 napján S.-Sztgyörgyön tar­tandó 5-ik v.gyülésének napirendje Első nap, csütörtök, október 2-án. Déli 12 órakor az állatkiállitás megnyitása. Délután 2 órakor az állatkiállitást biráló biz. működése. Délután 5 órakor előértekezlet, azután ismer­kedési estély. Második nap, péntek okt. 3. 1) Reggel 9 órakor a vándorgyűlés megnyi­tása és pedig a. elnöki megnyitó; b. a hatóságok és egyletek képviselőinek be­mutatása ; c. bizottságok választása a termény-, gép- és házi ipartárlat, valamint a szántó verseny megbí­rál ására ; d. az intéző bizottság által kitűzött jószágok meglátogatására kiküldendő bizottságok választása úgy mint­egy bizottság a földvári föld mi vés iskola és Újfalu megtekintésére; eg.y bizottság Kőrispatakra és vidékére a Kálnoky gr,ótok és Bogdán testvérek jószágainak megtekintése végett; egy bizottság Uzon, S. Sztlvány községébe Seethal Ferencz, Újvárosi József, Temesvári test- vérak es br. Räuber István birtokainak megszem­lélésére; egy bizottság K.-Vásárhelyre. egy bizottság Domokos János csernátoni jó­szágának megszemlélésére; egy bizottság Dónáth József szörcsei jószágá­nak mégszemlélésére; egy bizottság Béldi Tivadar bodolai jószágá­nak megszemlélésére; egy bizottság Zágon, Kovászna községekbe Földes Bálint, Bartha Ferencz és Deák Domokos jószágainak megtekintésére; egy bizottság Baróthra, Zathureczky Gyula jószágának és a megyei iskola megszemlélésére. 2) Jelentés a negyedik (tordai) vándorgyűlés határozatoinak mikénti foganatosításáról, előadja vándorgyülési titkár Gamauf Vilmos. 3) „A székesfehérvári gazdasági congressus határozatai“ előadja Szabó József az érd. gazd, egyl. alelnöke. 4) „Az erdélyi borvidéken meghonosított sző­lőfajok közül melyek bizonyultak be legjobbaknak?“ előadja Gamauf Vilmos az erdélyi gazd. egylet titkára. 5) Déli 12 órakor a tárlat megnyitása és az állatkiállitási jutalmak kihirdetése és kiosz­tása. Harmadik nap szombat, október 4. 1) A termény és géptárlat, valamint a házi ipar kiállitmányait biráló bizottságok működése, mialatt a tárlat a nagy közönségre nézve zárva marad. 2) A jószágok megvizsgálására kiküldött biz. kirándulásai. Negyedik nap vasárnap, okt. 5. 1) Reggel 9 órától kezdve tanácskozmányi ülésgés pedig : a. a biráló bizottság jelentései: b. A jószágokat mogszemlélt bizottságok je­lentései. 2) „A földbirtokok szétdaraboltságának hát­rányai“ előadja Erdélyi Károly, a kézdivásárhelyi felső népiskola igazgatója. 3) Indítványok tárgyalása, melyek közűi ed dig a következők vannak bejelentve ; a. a földesúri szeszes ital árulása jog fenntar­tása érdekében, b. az önköltségen megváltásra utasított sze- gődményesek és zsellérek váltságösszegének tisztá­zása érdekében, c. a még 1874-ben beadott birtokrendezési és tagositási eljárást tárgyazó törvényjavaslat ellátása iránt, e. az eltartóztatott vagy elmaradott úrbéri kárpótlások kifizettetése érdekében, e. a mezei termények és általában a vagyon biztosságának érdekében, f. a községi törvénynek módosítása érdé kében. g. a cselédek törvény módosítása ügyében teendő intézkedések érdekében. Mind a hét indítványt beadta pávai Vájná Elek, üg-yvéd és földbirtokos. 4) Ülés bezárása, 5) Déli I órakor jutalomkiosztás — és pedig: a. cseléd jutalmak kihirdetése és kiosztása, b. kiállítási jutalmak kihirdetése és kiosz­tása. Hétfőn október 6-án a tárlat javára visszama­radt tárgyaknak kisorsolása. (Vége következik,) — 987 — Tanügyi értesité'i­Tisztelettel tudatjuk az érdekelt szülőket és gyámokat, miszerint Kolozsvárit a helybeli keres­kedelmi kamara kezdeményezésére még e múlt év­ben felálitott felsőbb kereskedelmi iskola tovább­ra is fenn fog tartatni s a jelen 1879 8o-iki tanév­ben már a 2-ik osztály is megnyittatik. Czélja ezen intézetnekfa kereskedelmi iskolák szervezetére 1871, október 10-én kiadott miniszteri rendelet szerint : „Magasabb tudományos és szak­szerű kiképzése azon ifjaknak, kik a kereskedés forgalom, kisgazdaság vagy iparvállalatok terén, valamint az állami közigazgatás kezelési és irodai osztályaiban akarnak alkalmazást keresni. E sze­rint az intézet, a szorosabb értelemben vett keres­kedelmi pályákra készülő ifjaknak külön általános miveltség-ét és tudományos szakképzést nyújtó is­kolája lesz midazoknak kik a távírdánál, postaszol­gálatnál, vasutaknál s más közlekedési vállalatok­nál, a különböző péuzügyi és számvevőségi válla- latok-illetőleg hivataloknál, pénz és hitelintézet fog­ják életpályájájokat megtalálni“. Az idézett rendelet értelmében ez intézet a főgymnásiummal vagy főreáltanodával egy rang­ba helyeztetik, s mindazon kedvezményekben ré­szesül, melyek ezen intézeteket megilletik, példá­ul, hogy az itt végzett növendékek kötelezettségök kitöltésében az egy évi önkénytességre jogo­sítva vannak. A beiratások jelen tanévre f, sept, hó 3-15-ike közt az intézet helyiségében — piaczsor b. Wesse­lényi ház 13. sz. eszközöltetnek. A rendes tanítás sept. 15-én veszi kezdetét. Az intézet I-ső osztályá­ba oly növendékek vétetnek föl, kik legalább is 14 évesek s a gymnásium, reál- vagy polgári isko­la négy alsó osztályát legalább kielégítő sikerrel végezték, vagy ennek megfelelő kés zültségöket a kiállandó felvételi vizsga utján igazolják. Tandíj egész évre 30 frt, melynek fele a tanév megnyi­tásékor, fele pedig febr. elején fizetendő ; az inté­zetbe most belépő növendékek „beiratási díj“ czi- men, ezenkívül egyszersmindenkorra 2 frtot tar­toznak fizetni. Az igazgatással megbízott tanár Kiss Sándor ur, ez ügyet illető mindennemű fel- lágositással készségesen szolgál a hozzáfordulók­nak. Kolozsvárit, 1879. sept. 3-án A kolozsvári kereskedelmi- és iparkamara el. nöksége. A kolozsvári kereskedelmi társulat elnöksége. KÜLÖNFÉLÉK — A sepsiszentgyörgyi gazdasági kiállításon a bejelentések {napról napra érkeznek, a mi tekintve az idő közelségét szükséges is. Jö­vő számunktól kezdve a bejelentett kiállítók ne­veit egymásután közölni fogjuk. Felhívjuk olvasó­inkat, kikhez csak lapunk eljutott, szíveskedjenek ezen kiállítást minél szélesebb körben terjeszteni, a kiállításra buzditni, lelkesitni, mert csak töme­ges pártolás mellett érhetünk czélt és csak a leg­melegebb érdeklődés biztosíthatja a várt « ményt: gazdászatunk és iparunk fejlődését. — I. apunk mai számából térszüke miatt a színészetről és a közig, bizottság közelebb üléséről tudósításunk kimaradt. — A „Háromszék“ végvonaglásainak utolsó perezében a haldokló erőfeszítéseivel vergő­dik. Nagyon a begyébe vette a „Kelet“-nek róla mondott igen enyhe ítéletét s e miatt megharag szik — — ránk. Kell-e ennél kificzamodottabb logika ? Hát tehetünk-e mi arról, hogy ő a na. gyobb lapok előtt is ilyen grata persona? Viselt© volna magát tisztességesebben s most a búcsúztató halála fölött nem ily fatális hangzású lenne. Úgy látszik, a „Kelet“ közleményét nekünk tulajdonítja egygyel több adat boldogtalansága illustrálását^. A mi „szemtelen“ arczátlanságait illeti, találni fo­gunk ezután más módot azok visszatorlására A doldg érdeméhez azonban ki kell jelentenünk, hogy a „Háromszék“ októberelső napján okvetlenül megszűnik s a „Nemere“ pedig tovább is fennmarad. Addig hagyják őt menti : élete alkonyán s nem irigyeljük tőle azt a dicső­séget, melyet a józan ész a magyar irodalom gya , lázatára magának szerezni vél. Hanem hát a mi igazság, azt a „Háromszék“ nem szereti s termé­szetéhez híven csupa koholmányokkal és ostoba Ságokkal traktálja olvasóit. Tőle különben egyebet nem is vár senki s a kitől az egek a józan ész adományát megtagadták, azt mi észre nem térít­hetjük. Egy kötözni való bolondot csak Szeben- ben tudnak kúrálni nálunk nem. — A székely köz m. egylet s a történél mi társulat több kitűnő tagja városunkba érkezett e hó 4-én Köztük volt Pulszky, a ki a helybeli múzeumot szakértő vizsgálata;tárgyává tette Ja ki egész más nézetekkel távozott el innen, mint a minőkkel idejött ; a társaság közt volt továbbá Szabó Károly kitűnő történészünk, Bedő Albert, Szilágyi .Sándor, Hajós János, Gordon angol unit. lelkész, Deák Farkas, Péchy Jené, dr. Thalóczy, Ugrón Ákos, Ballagi Aladár, Kerekes Samu stb. Megyénk főispánja vendégszeretettel fogadta őket s a Blaskó József vendéglőjében adott ízletes va­csorán sok szellemdus pohár köszöntökethalottun. Ezek között megemlítjük, hogy Gordon magyarul a következő toasztot mondá : „Nagyon boldog társaság vagyunk mi ; — kerekesen kedvesen, él­jen a barátság, éljen a vigság“. Ennek a magya­rázata, hogy Kerekes Samu őt, valamint [több má­sokat is, versben köszöntötte Jjfel, s Gordon ur megpróbálta nemcsak magyarul, hanem versben is felelni rá. Majd latinul mondván köszöntőjét, ezzel végezte be. „Oh Kerekes, mi care, Oh Kerekes vales in saecula saeculorum amen :“ A kedélyes estén dr. Thalóczy is szép toasztot mondott latin nyelven. — Legidősb Bethlen János gróf el hunyt. Az erdélyi aristrokratia egyik legkisebb tagja volt. Mint politikai capacités és publicista egyaránt kiváló állást foglalt el. Bethlen János gi szül. 1811 okt 14-én Kolozsváron.iA kolozsvári országgyűlés után Bethlen a pesti országgyűlés tagja lett s itt ama pártban foglalt helyet, mely Deák Ferencz vezetése alatt fáradazott az alkot­mány visszaszerzésén. Rendületlen hive maradt a Deák-pártnak szakadatlanul s Erdélyben nagy te­vékenységet fejtett ki e párt érdekében, n. czelból alapitatott a kolozsvári „Keld“, melynek ő ^ volt nemcsak egyik főpártfogója, hanem eveken át te­vékeny munkatársa is. Halála általános részvétet kelt. Áldás emlékének, bék poraira ! — Tus nád fürdőből írják a „Magyar Lapok“-nak hogy e magyar fürdőhelyen románok az urak, az ő fürdőjük ez, övék a nyilvános mu­latóhelyek, övék a gyógyte*em, övék minden, s igy nem is lehet csodálni, hogy a magyarok, ki­ket a társaságból szinte t kitúrnak, e szép hazai fürdőhelyen évenkint mindinkább törpülő minori­tást képeznek, s ha le is jő egynémelyik közülök igen kellemetlen helyzetben érzi magát. E tény szomoritó voltát mi is elismerjük, bár hiszszuk, hogy részben maguk a magyarok okai az elromá- nosodásnak. Karlsbad, Marienbad stb. külföldi für­dők helyet látogassák a magyar fürdőket s akkor fördőink nem lesznek másokéi. — Kincsem 54-ik győzelme. A baden- badeni lóversenyek tegnapi, utolsó napján a nagy dijat (20000 márka és egy arany serleg) „Kincsem' nyerte el kemény küzdelem átán háromnyeg^ ed hosszal Hohenlohe herczeg „Künstlerin“-je ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents