Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-09-04 / 71. szám
71. szám. ч Szerkesztőségi iroda Sepsi Szentgyörgyön a réf. kollégium épületében., liová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők’ Kiadó hivatal : J-’OLLÁK JAÓR könyvnyomdája es könyvkereskedése, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendök. Sepsi-Szenlgyörgy, 1879. Csütörtök szeptember 4. v-t >/ IX. évfolyam. p ü Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászat! lap. A ,,Háromszéki háziípar-egylet13 hivatalos koztanjre* Megjelenik ezen lapheten- kint kétszer: * csütörtökön és vasárnap. ELŐFIZETÉSI F ELT ETEK Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 fit — kr. Fél évre ... 3 írt — kr. Negyedévre . . 1 fit 50 kr. Hirdetmények dija : 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 ks. Nyiltter sora 15 kr. Л sepsiszentgyörgyi kiállítás. ^Háromszékmegye f. gazdainak ajánlva,) Ili. Egy ilyen tárlat a kelendőséget mozdítja elő; gyakran távolból hozzák, a mi közvetlen szomszédunkban van és épen azért a kereskedőre nézve mindenesetre jelentőséggel bir. A hogy az ügy ma áll, kétségkívül a közigazgatás is közre fog működni : felvilágosítás, reábe- izélléssel fogják az illetőket ösztönözni. Az érd- rázd. egyletnek is szép szerep jutott : buzdítsa az illat, gyümölcs- bor stb. kiállítóit. A birtokos iralc reméljük, jó példával fognak előljárni és a ni csak arra való, kiállítani fogják nemcsak, de azonnal be is jelenteni. E jelentés másokat is arra ~og bátorítani : mert ha a tárlat nem jönne létre, vagy gyengén sikerülne, akkor annak nem a rósz :ermés, nem a kedvezőtlen viszonyok, hanem csakis — engedelmet kérek, ha nyíltan kimondom — sa- át tétlenségünk lenne az oka. De fel is kell fejtenünk, hogy miért nem Imádott ezen vidék, — mely tán az egész hazában 1 legjobb talajjal bir és hol a földet bizonyosan 1 legnagyobb szorgalommal mivelik — annyira előre, mint kívánatos volna ? Erről a lakosság nem tehet, ők a legszorgalmasabbak az egész országban. Egyszerűen az a baj, hogy Háromszéken sincs ipar, e nélküliedig a mezei gazdaság nem fejlődhetik. Az ipart azonban nem leheÇcsak úgy köny nyü szerrel előteremteni, azt sem újság czikk, sem Szónoklat, sem bizottsági határozat, sem más phra- zis létre nem hozza. A termelés legfontosabb ösztönét a szükséglet képezi : csak ha az ember a nélkülözhetlennel bír, gondolhat arra, hogy a nélkülözhelőt is meg szerezze, a — sít venia verbo — nélkülözhetőbb és legnélkülözhetőbbről pedig csak akkor lehet szó, ha a két első fedezve van, mert a termelés Mutatvány e Székely-Mikó tanoda utolsó tíz évi történetéből, (Az 1879. aug. 25 és következő napjain, tartott tanári értekezleten felolvasta Görög István igazgató tanár.) Az első és nagy veszteség, mely érte tanodánkat e tiz év alatt Zathureczky István gondnok hala a volt 1871-ben ki 1859 óta volt iskolánknak gondnoka. A második és nagyobb volt Gödri Ferencz, sepsi egyházmegyei esperes, sepsiszentgyörgyi nyugalmazott lelkész, s iskolánknak egyházi részről gondnoka — elvesztése • Én nem voltam közvetlen szemlélője működésének, tetteinek, de a mennyire írott okmányokból olvasni lehet, látom, hogy egy Háromszéken felállítandó gymnasium ügye mellett lelkesebben nem buzgólkodott s • felállítása után nem érdeklődött iránta élénkebben senki. Fáj kimondanom, hogy a kinek nevével találkoztam az életében tartott gyűlések jköriy veinek majd mindenik lapján, s mindenik igy kezd Alik: „Elnök ur a gyűlést az i s к о I a-ü g y iránt lelkesítő szép beszéddel megnyitotta“ (de a mely szép beszédek közül egy sincs beirva) annak nevét nem találtam meg az egyházköz ; ég jegyzőkönyvében — halála után — csupán egy helyen, 1871, jun. 5-iki gyűlés jkönyvének io. sz. a., mely 3zerint : a múlt gyűlés ó-ik pontja alatti megbízatás folytán felszólitták sepsi esperes Csi- szér Gábor urat, volt elnök Gödri Ferencz életrajzának beadására, ki erre kijelenti, hogy az adatok egy részét csak az nap kapta kézhez, s igy teljes munkát nem adhat be . . . . és nem találtam jegyzőkönyvében azon intézetnek, melynek csak ott növekedhetik, a hol a szükségletek gyarapodnak, a termelés és fogyasztás egyenletes fejlődése pedig a nemzetgazdasági felvirágzásnak egyik leglényegesebb feltétele. Eddig el lett mulasztva ez országrészben a juvitott mezőgazdaság alapját megadni, mert még a szabad tulajdon sincs gyakorlatilag életbe lép' tetve s az ósdi községi háromnyomásu gazdálkodás mellett sem többszörös termelés, sem fokozott fogyasztás nem jöhet létre. A falu népe tulajdonképeni felesleget nem termel, hanem a középkor módjára szükségleteit mag’a állítja elő, termékeit nagyobbára maga fogyasztja el, — miképen fejlődjék ilyen körülmények között kereskedelem, tudomány és művészet? Minél szegényebb egy ember, annál nagyobb jövedelméből azon összeg, melyet a teljesen nél- külözhetlen szükségletekre adni kénytelen. Belgiumban és Szászországban egy munkás család jövedelmének 93uj,-át adja ki táplálék, ruházat, tüzelés, világítás és szerszámra, középosztálya család 90%-ot, a tehetős pedig 85° ,,-ot. Ellenben nevelés és oktatásra,közbiztonságra, egészségügyre és személyes szolgálatokra a munkás család jövedelméből 5%, a középosztályosé bol 10% és a tehetőséből 15% jut. Csakis a jövedelem növekvésével, növekednek a culturalis szükségletek és kiadások is. A legtöbb kéz nálunk avval foglalkozik, hogy élelmét hiányosan vitt mezei gazdálkodással igy ek* szik megkeresni, épen azért nincs iparunk sem ’ mindez pedig onnan van, mert a mezőgazdaság' feljlődési képességének még alapját sem adták meg. Az ipar nem juthat virágzásra, mig — eltekintve a népesség szaporodásától — a javított föld. rnivelés tiszta jövedelméből tetemes tőke fenn nem marad a kézmü- és gyáripar megalapítására, a nélkül, hogy ez által a mezei gazdálkodásra szűkinon un ■TIIT-ШГ-’«»’ «*<* >•-—*ТГвГГТ':Г-1!“——1 fölállításában, s azután fentartásában oly szép sze repe vala. Megtaláltam rövid életrajzát az 1871-iki köz szent zsinat jegyzőkönyvében, melyben a gondnokra vonatkozó rész ez : „Azonban életének és hivatalos működésének fénypontja s részére az utókor kegyeletét és háláját örökre biztositó korszak volt az, midőn úgy működött mint a Rikán belőli egyház közönség elnöke s egyszersmind az iskola igazg testület tagja a sepsiszentgyörgyi, most már isten kegyelméből virágzó középtanodánál.“ ■ Mint egy áldásos év őszi napjaiban érleli a legbecsesebb és állandóbb gyümölcsöket: úgy az ö folytonos munkásságban folyt szép hosszú élete is utolsó őszi évszakában termette a legbecsesebb s örök emléket érdemlő nemes tetteket; mert a sepsi- sztgyörgyi középtanodának a kezdet nehézségeivel megküzdő szervezete, sőt már virágzó jóllétnek indult élete soha el nem némitható hangon fogja hirdetni az évek és gondok súlya alatt ugyan megtört, de az iskola melletti lángbuzgalomban soha egy perczig sem lanlcadá derék férfiú érdemét. 1870 június 27-én, az uj iskola alapköve ünnepélyes letételén összegyűlt fényes gyülekezet előtt bevégezte • legutolsó nyilvános helybeli papi szolgálatát hattyúdalain mint egy buzgó fohász emaikedvén fel istenhez azon iskoláért, melyet ő oly forrón szeretett .... Nem sokkal ezután 1871 márcz. 12-én bevégezte tettekben gazdag, hosszúra nyúlt de soha meg nem unt, áldást hozó szép életét. Emléke áldva lesz, mig nemes szivekben helye lesz a kegyelete-', megemlékezésnek. A harmadik és legnagyobb hídvégi gr. Mikó Imre elvesztése 1876 szept. ió-án. Mindnyájunkat megdöbbentett halálának hire, megdöbbenve álltuk körül koporsóját és sírját, s bizony megdöbbent ma e veszteségnek csak főlemlitése is. Jól tudom nem kívánják, hogy én föl soroljam életét, tetteit, érdé aeit, mis alkalom s más tehetség kell ahoz. Tanodánk elöljárósága séges pénzkészlet csorbát szenvedne. Mig iparosaink törökbuzatermelők lesznek, ipari haladásra nem is gondolhatunk. De bár kedvezőtlenek viszonyaink, egyszóval sem mondhatjuk, hogy azok meg ne javulhatnának hiszen ez nagy részt egyedül rajtunk áll. Ragadjuk meg a kínálkozó alkalmat, tegyünk a sepsiszentgyörgyi tárlatért, a mit csak lehet ; állítsunk ki mindent, a mi arra való s ha lenne is itt-ott hézag*, jövőre bizonyosan be lesz töltve s iárlatunk tanuságos lesz arra nézve is, a mit most még nem tartalmazhat ! Ha jól körültekintünk, eleget találunk a mi a kiállításra érdemes, a minek segélyével termésünknek nem épen szégyenletes képét lehet bemutatni. Mindenekelőtt ne halasszuk szándékunkat az utolsó napokra, mert akkor a mi dolgunk, va’a- mint a rendezőké annyira összegyűl, hogy a felhalmozott anyaggal bir ni nem fogunk. Szeptember 15-én lejár a bejelentési határidő szeptember 30-ára be kell küldeni a tárgyakat az állatokat október hó 2-ára) tartsuk ezeket jól emlékünkben és legyünk ez egyszer —pontosak. Gr. SchmeinUz Gyük’ M a n t e u ff e 1 altábornagyot elutazása előtt Vilmos császár kihallgatáson fogadta. Az altábornagy Varsóban tartózkodásának ideje egészen attól függ, hogy az orosz c/ár körül milyen lesz a — dörgés. Azt írják ugyan Berlinből, hogy az altábornagy részt fog venni a roppant mérvben tartandó őszi hadgyakorlatokon ‘Németországban, de ez még nem bizonyos. * A Novibazárba való vonulás véglegesen el van határozva : a csapatok legkésőbb egy hét múlva átlépik a határt. Parancsnok König altábornagy lesz. * T a a ff e grófnak következő nyilatkozatát közli a „Pester Correspondes.“ : ... A magyar megtett akkor mindent, a hála, kegyelet és tisztelet kifejezésére, mit tennie kellett, illett és tehetett. Képviseltette magát a temetésen, a küldöttek babérkoszorút tettek koporsójára, mely a többivel együtt ép úgy elhervadt, mint hervadhatatlan az az egy, melyet önmaga fűzött homloka körül, életében érdemekből. Továbbá 1S7Ó. nov. 26-án hídvégi gr, Mikó Imre emlékének megörökítésére rendkívüli elöljáróság! gyűlést tartott, melyben mltsg. Székely G. főgodnok ur elnöklete alatt jelen voltak : a) a gondnoki kar teljes számban ; b) főt. Nagy Péter püspök ur, mint az áll. ig'. tanács képviselője ; c) a kollégiumok és egyházmegyék nagy része, a városi canács és egyháztanácsnak képviselői és díszes hallgatóság. £ gyászlap legszebb lapja elölj, gyűléseink jegyzőköny vének, elhalt nagy halottja iránti hálás kegyeletnek, vagy érdemei megörökítésének ily megható és igazán lélekemelő kifejezése által. Ugyanis az elnöki mély érzéssel irt és elmondott beszéd után a következő határozat hozatott: — melyet csak kivonatban közölhetek. — Tanodái elöljáróságunk tekintve, hogy hídvégi gr. Mikó Imre hazánk és nemzetünk, az erdélyi ev. ref. egvház kerület, az összes székely nemzet s főleg Háromszék mint szülőföld : anyagi és szellemi előhaiadásának felvirágzásáról mindig kiváló ismerettel gondolkodott, Tekintve, hogy mint tanodánk főgondnoka nemcsak az alapítók közt tüntette ki magát elsőnek, de annak második nagy alapitója lett ; mert ugyanis me'alapításakor 1856-ben 2000 frt. alapítványt tett ; pecsétnyomót csináltatott, az uj épület tervrajzát saját költségén elkészítette, s készpénzben ismét 1500 frtot ajándékozott. (Vége következik,)
