Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-09-04 / 71. szám
hírlapoknak a lajtáninneni választások eredmenym által okozott izgatottsága már lecsilapodott. üz né-e zetem szerint Tisza miniszterelnöknek tulajdonítható. Köztem és a lajtántuli minisztérium között a legjobb egyetértés uralkodik. A magyar kormány mitsem törődik azzal, mit csinálunk mi Csehországgal, éppen úgy mint mi cseppet sem gondolunk azzal, hogy végez Magyarország p. o. Horvátországgal. Közös feladatunk lesz a kereskedelmi és vámpolitikai kérdésekben mindenkor megegyezni ; de a belviszonyokat magunk fogjuk teljesen függetlenül egymástól külön-külön intézni. A parlament feloszlásakor az alkotmánypárt különirányu törekvései a pártoknak általános szétforgácsolódá- sát eredményezték ; én a választásokra semminemű befolyást nem gyakoroltam ; a választások eredménye csak (ermészetes következménye az imént említettem körülménynek. Az. uj minisztérium az ország belügyeinek rendezését és valamennyi népének alkotmányos nton való kielégítését tűzte ki czéljául és e működésében parlamenti többség támogatására számit.“ * Taafte gróf — mint a „P. Lloyd“ értesül — komolynak tartja azt az ígéretét, hogy cabinet- je föl fogja használni befolyását a hadsereg költségeinek leszállítására a jelen védtörvény keretén belül. Taaffe gróf továbbá a parlament jövendő többségétől teszi függővé a cabinet completalásat és igy a pénzügyi és közoktatási tárczák még mindig rendelkezésére állanak az alkotmányhü pártnak. Végre ahhoz is ragaszkodik az uj kormány feje, hogy a reichsráthba való belépésért semmiféle nemzetiségnek, vagy politikai pártnak nem ad jutalmat, hanem a reichsráthra bízza, hogy ez teljesítse a jogos és alkotmányos kívánságokat. A novi-bazári kerület megszállása a mint ismételve jelentik a lapok, csakugyan a küszöbön áll. Szeptember 0-ika és io-ike közt meg fognak indulni a határra előtolt csapatok, és legelőször Pribojt fogják megszáilani. A veg'yes katonai bizottság már átlépett a határon. London, aug. 29. A „Standard“ ezeket- írja-: „Nem lehet hinnünk, hogy Németország és Ausztria jó viszonyából valami újabb kaland kerüljön ki. Németországnak elég dolga van akkor, ha a kivívott eredményeket meg akrja védeni. Az Ausztriával való szövetség tisztán védelmi. Azon föltevés, hogy Németország ürügyet keres belekötni Oroszországba,—még a cáfolatot sem érdemli meg. Ép úgy érdekében van Ausztriának hatalmas szomszédra támaszkodhatni Oroszország terjeszkeí dési vágyni, valamint Olaszország esztelenségei ellen. Üdvözöljük a két nagyhatalom barátságát Európa S7.ivében, mint sokat ígérő zálogát a békének, mert az európai béke főn tar tás a most leg főbb vágyát képezi mindeneknek. * T izennégy millió h y i kölcsön Szeged fölépitésére. A város reconstructiója iránti érdeklődés folytán már többrendbeli ajánlat történt a város fölépitésére adandó kölcsön iránt. \zon pénzintézetek közt, a melyek ily kölcsön kötésére haj • landok volnának, az „Anglo Austrian bank,“ habár közvetve, a legpraecizirozottabb ajánlatot tét te. Petényi Otto a polgármesterhez intézett levélben erről a körülményről azzal értesíti a város hatóságát, hogy a nevezett bank a város fölépitésére 14 milliónyi kölcsönt kedvező föltételek mellett kézséggel ajánl föl. A kölcsön föltételei a „Szeg. Hir.“ szerint a következők: A kölcsön biztosítására első helyen betáblázandó hypothexa gyanánt a város községi birtokai és fekvőségei jelöltetnének ki. A kölcsön ó százalékos kamatra biztosított 100 frt. névértékű elsőbbségi kötvényekben volna a bank által kibocsátandó és sorsolás utján 25 év alatt törlesztendő. Az állam törvényhozás utján biztosítaná a pénzügyi művelet pontos kezelését, vagyis az évi kamat és törlesztési hányad pontos fizetését. E kölcsönajánlatról a királyi biztos ur is értesítve lett, ki a közvetítőt föihivta, hogy odamüködjék, hogy a bank egyenesen hozzá nyutson be egy hivatalos érvényű aján latot. A bank, mielőtt ilyen ajánlatot benyújtana a pénzügyi számítás részletes adataival kíván tisztába jönni, s a fönt nevezett közvetítő ur utasítást nyert, hogy szerezze be azokat az adatokat, a melyek alapján a kölcsönre nézve rendszeres tervezet készíthető. Éhez képest a hatóság a következő adatok megküldésére kéretik: x. A jelzett czélra általában elégségesnek tartja-e a 14 milliót, уаоУ egy magasabb összegű kölcsönt kíván. 2. Pontos kimutatásban részletesen sorsoltassék föl, minő terjedelemmel s értékkel bírnak a város fék' vösegei s mily adósággal vannak terhelve. 3. A kölcsönt a város kizárólag községi közcélokra kívánj a-e befektetni, vagy talán a város egyes polgárainak ingatlanaira betáblázandó kölcsönök alak jában szándékoznék a kölcsön egy részét másodlagosan tovább helyezni. Ajánljuk a magyar kormány, illetőleg a kultuszminiszter figyelmébe ladja -<* .a kultuszai nisztar ur. hogy a magyar biro lilon területén van olyan középtanoda, gym- náziun, a mélyben magyar nyelvtant nem tauitaik ? Ha item tudná : mi felhívjuk figyelni ét a brassói német tannyelvű evangélikus gymnáziumra. — Ezen tanoda által kiállított bizonyítványt láttunk többet, a melyben a „Magyarische Sprache“ szépen ki van huzva a tantárgyak sorozatából és a növendék ezen tantárgyból nem kapott előmeneti osztályzatot. így gondoskodnak a jó szász atyafiak, hogy lehetetlenné tegyék azt, hogy az 6 tanodájuk növendéke valamelyik magyar iskolánkba átjöhessen. Mert ha két-három éven át nem tanul náluk valamely tanuló egy szó magyarnyelvtant sem, hogy folytathassa tovább a mi magyar ajkú iskoláinkban tanulói pályáját ? Arról természetesen — az ő cirkumspektusságuknál fogva — szó sem lehet, hogy német ajkú hozzánk jővén, sikeresen tanul hasson tovább ; de ez hagyján ; nekünk csak az fáj, ,bogy ha valamelyik magyarajku tanuló az ő iskolájukba vetődik, az elvágta a hidat háta mögött, hogy valaha magyarajku iskolába térjen visz- sza. így respektálják a jó szomszédok az országos törvényt. Mi szorgalmasan tanítjuk középtanodáinkban a német nyelvtant és irodalmat : ők lábbal tiporják az országos törvényt — és jajgatnak, lázi- tanak, hogy ml magyarizálni akarjuk őket. Ez az ő fogalmuk szerint az osztó igazság, ez a testvériség, hazafiság. Extra-Wurst 1 Értesítés. Miután f. évi október 7 én a fogarasi m. kir. állami ménes lovaiból Brassóban árverés fog tartatni, ennélfogva a brassói kereskedelmi s ipar kamara szives közreműködésével ugyancsak Brassóban kiseb о mértékű kiállítás rendeztetik lovagdó-, szekér- és patkólási szerszámokból a czélból, hogy a lovaglással és szekerezéssel egybekötött iparnak nagyobb lendület adassék, A kiállítás maga a helybeli lövészegylet egyik termében tartatik meg, mely e célra készséggel felajánltatott és október 7-én kezdődik m eg. A kiállítás jövedelme egy Brassóban felállítandó délkeleti erdélyi iparmuzeum javára van szánva. A bejelentések szept. hó 20-ig a brassói kereskedelmi s iparkamrához intézendők. Kiállíthatok a következő tárgyak : 1. Szolid és jól készített czivil lovagló szerszámok teljesen felszerelt kantárok stb 2. Trenzlik és vadászkantárok. 3. Czivil nyergek. 4. Teljes katonai szerszámok, minden hozzátartozóval, nyeregbak stbivel. 3. Eószerszámok négyes fogathoz. ó. Szerszámok két lóra. 7. Egyszerű, erős és olcsó istállói kötőfékek. 8. Elegáns, de egyszerű négyes ostor. 9. Elegáns, de egyszerű ostor 2 lóra. 10. Hajtó ostorok. 11. Eovagló ostorok. 12. Terhelők. 13. Eópokróczok. 14. Katonai lópokróczok. 15. (fyapju lótakarók. ió. Takarók nyereg alá. 17. Egyenruha kelmék. 28. Bundák s prémek szánkázáshoz és szakarezéshez. 19- Kesztyűk szekerezéshez. Nagyon kérjük a t. ez. kiállítókat, hogy ne állítsanak ki olyan tárgyakat, melyek csupán kiállításra készültek, hanem olyanokat, a minőket jól és olcsón mindig készíthetnek s a mennyiben c$ak lehet : honi anyagból. A magyar kir. földművelés-, ipar- s kereskedelmi minisztez ur ő nagyméltósága a lovagló és patkóló szerszámkiállitásra jutalmakra és dicsérő oklevelekre 50 drb. 10 frankos aranyat volt kegyes engedélyezni. A patkólási kiállításban kiállithatók jól készített nyári és téli patkók és patkószegek, valamint minden a patkóláshoz tartozó szerszám. patkólásért szintén jutalmak osztatnak ki. Ha a helyiség engedni fogja, kikészített bőrt is lehet kiállítani s szekérgyártóknak rendelkezésre áll arra alkalmasnak ígérkező helyen készen levő jó szereket kiállíthatni. A jutalmak odaítélésénél első sorban az olcsóság jön tekintetbe, mert fő cél az, hogy Oláhország számára piaczot teremtsünk s azt magunknak biztosítsuk, tehát, hogy а г iparnak finomabb tárgyakra nézt is tartós piacot szerezzünk. A fent jelzett tárgyak elkészítésére négy hét tökéletesen elegendő. Megjegyezzük még, hogy azon uraknak, kik az október 7-iki árverésan lovakat vásárolnak, bizonyára szerszámokra is van szüksérök, hogy lovukat az elszállításra vagy használatra felszerelhessék ; épen ide ajánlatos tehát a jó és olcsó portéka, mely az iparnak hírnevet szerezni van hivatva. A rendező bizottságban az iparos egylet tagjai is résztvehetnek ; a bíráló bizottság tagjainak névsora később fog közöltetni. A kiállításra szánt tárgyak ezen megjeleléssel „A brassói iparos egyletnek : Kiállítási tárgy a brassói lovagló , szekerező- és patkólási szerszám kiállításra,“Hesshaimer L L. és A. ezégnek Brassóban küldendők, mely ezég a tárgyak szállítását az indóháztól a kiállítási helységig szives volt elvállalni. A kiállításon megvásárolt tárgyak árössze ge az iparos egyletnek fizetendő ki, mely ezen ösz- szeget at. ez. kiállítóknak készséggel megküldi. Ha a beküldendő tárgyak szállítási dija kedvezményben fog részesülhetni, később az is tudatva lesz. Minthogy a fogarasi ménes lovai a jövő évben jórészt Kolozsvárit fognak elárvereztetni, ennélfogva ezen kiállítás Kolozsvárit nagyobb mértékben fog ismételteim ; ez idő szerint Brassóban csak kisebb mértékben rendeztetik. A kiállítandó tárgyak a t. ez. kiállítók czi- műivel ellátandók s egyúttal a czikk árával is meg- jelölendők. A czikkek árait lehetőleg mérsékeltre kérjük szabni. Mindennemű tudakozódások a brassói kereskedelmi- s iparkamarához intézendők. Brassó, 1879. aug. 25-én. A rendező bizottság. Balassa Bálint ismeretlen költemónye • Az 1874 ben Radványon a Deák Farkas ál tál felfedezett Balassa Bálint költeményeit kiadta a Történelmi társu'at, Sziládi Áron kitűnő jegyzeteivel a jelen évben ; az itt bemutatott költemény másolva van egy eddig teljesen ismeretlen codex- bői, melyet Révay Lajos bocsátott Szabó Károly egyetemi tanár buvárlata alá. E codex a 17 iк században íratott valamelyik Vásárhelyi család tag által. Ebben Szabó Károly Balassának több ismeretlen költeményét fedezte fel, s hármat közülök a marosvásárhelyi nagygyűlésen e hó 23-án remek méltató sorok kíséretében felolvasott. Ezek közül egyet itt adunk ; a codexet a buvárló tudós „Vásárhelyi codexnek“ nevezte el ; e jó karban levő kézirat 366 oldalra terjed. A költemény igy hangzik : Egy szép táncot jókedvemből szép szerelmem küldek, Kit gyakorta én magamban te rólad éneklek, Tánczolok veled, örülök, Nagyon tetszik, hogy röpülök — Nagyon boldogan élek. Boldog vagyok, mert hogy szeretsz ; még boldogabb lennék Ez újonnan szerzett tánezban ha ketten mehetnénk. Veled együtt ha lehetnék Együtt tánezba mennék. Boldog szemek, kik ezt látják, lábak, kik ezt ropják, Fehér színű szép sarukat, sarkok, kik hordozzák. Keskeny derekát kik fogják, Gyenge karját tapogatják, Úgy az mint akarják. Mert én szemem szemeiddel szépen üsmérkedik Kezem akkor kezeidnek szépen hízelkedik ; Tánezba lábam kedveskedik, Ezek, mert akkor azt vélik : Héjában nem esik. Nem csudálom szép tánezodat, ifjak, ha ki vánják, Azt csudálom éjjel nappal aggok el nem unják. Mertem őket, mert jól tudják Aggok irigyek mért bántják : Sok gonosszal szólják. Az vén ember ifjak tánczát házában ha érti, Feleségét, mint jászolban kuvasz szénát őrzi Nem szeretem szemmel nézni Ifjat, mint irigy előzi De mi haszna vészi ? Tánezban orczád pirulása, mint rózsa nyílása, Ajkidnak mosolygása, mint ég villámlása, Tagjaidnak hordozása, Mint vizeknek szép folyása, Csendes elmúlása. Csodálatos szép térdeknek ékesen hajlása, Mint angyalnak még régenten földre leszállása, Kézhez magát szép adása — Nyárban, mint szőlő nyílása Neki ujulása. Sebes sólyom jó kedvében magát mint mutatja, Repül vígan, de szárnyait veszten szépen tartja : S tánczát neki ha ki látja, Ha nem mozdul, azt állítja, Minden úgy csudálya. Sok szép szemnek minden felől tereád nézve Mint csiszártól tisztittatott fényes fegyver fénye
