Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-08-21 / 67. szám
67. szám. Szerkesztőségi iroda Sepsi Szcntgyörgyün a ref. kollégium épületébe Û, tiövá a lap szellemi részét illető közlemények küldendők ■ Kiadó hivatal : j^OLLÁK JAÓ H könyvnyomdája es könyvkereskedése, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendok. Sepsi-SzénIgyörgy, 1879. Csütörtök augusztus 21. IX. évfolyam. Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászat! lap. A Megjelenik ezen lapheten- kint kétszer: “ csütörtökön és vasűrsstp. ELŐFIZETÉSI FELTETEK Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 fit — kr. Fél évre . . . 3 fit — kr. Negyedévre . . X fit 50 kr. Hirdetmények dija: 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttór sora 15 1er. A í) d rássy lemond ás aho г, Alig lehet többé kételkedni, hogy a megdöbbentően szomorú hir idehamarább megvalósul. Andrássy gr csakugyan lemondott s ö Felsége elvben el is fogadta e lemondást. Bármennyire keveset adjunk is a magyar ellenzék manöverjeire be kell ismernünk, hogy mosiani magatartása, a létező magyar kormány ellen megindított hadjárata, a rendszerességnek bizonyos látszatát nem nélkülözi. A mióta Andrássy elutazott Terebesre, azóta forrva forr az oppositió. Az egyesült ellenzék két pártra szakad ; a volt deákpártot akarja feltámasztani az egyik, a konzervatív elemet fegyverzi háborúra a másik. Mindkettőnek azonban első és el- engedhetlen feladata Tisza megbuktatása. A szélső báhmli-^íhég nincs kívánni valója. Egyelőre In éri azzal az örömmel, hogy Andrássy „megbu kott,“ jövőre nincsenek határozott tervei, csupán Tisza Kálmánt és minisztériumát óhajtaná a poklok fenekére küldeni, hanem ez nála már megszokott kegyes óhajtás. így állván a dolgok, ma minden párt remél : bizik magamag'ában. A szabadelvű pártra kimondatott a „pereat“ s dolgozik az ellenzék titkos és nyilvános ülésekben ; hinti a magot az októberi aratásra, mikor tudniillik az országgyűlés összeül majd. Ez a dolgok rendes menete. Nincs benne semmi különös ; azon kellene csodálkoznunk, ha nem igy történnének a pártok vajúdásai. De van ennél ma figyelemreméltóbb jelenség is, a mit nem lehet elhallgatnunk. A mi kedves ellenzékünk ugyanis már bebizonyította a világ előtt, hogy mi teljesen tönkre ment ország vagyunk, hogy hitelvesztett firma lett Magyarország, élénk vonásokban ecsetelte a korrupciót nálunk s kézzel foghatóvá tette a külföld előtt, hogy Magyarországon egyetlen becsületes embert sem kipna még lámpással sem; kétségbevonhatlan argumentumokkal győzte meg Európát arról, hogy a magyar ősi charakter ma már széttépett rongy, a magyar becsület nevetséges ábránd, az államférfiak hazafiassága ámító cifra cégér a hitvány lőrét áruló csapszéken : mindent bebizonyított már az ellenzék a külföld előtt s még sincs teljesen leverve a nemzet becsülete. Oda állítja tehát most András- syt a külföld elé s bemutatja őt, a ki visszaélt a nemzet bizalmával, a ki eladta ősi alkotmányos jogait, a hatalom polcán elárulta hazáját s meggyalázta a magyar nemzetet. Sőt tovább megy őrült háborgásában : tolla hegyére veszi koronás királyunk személyét is és eléggé nem korbácsolható merészséggel taglalni kezdi ő Felségének Andrássy lemondását illető intentióit is. Mindezekért ft: lelj en meg majd az ellenzék. Nekünk azonban jól esik válaszul rámutatni a külföldre, melynek az ellenzéki honfitársakkal szemben védelmébe kellett vennie Andrássyt. A „Standard“ igy ir róla : „Andrássy gr. már régóta szándékozott föl- mentetesét kérni azon emésztő állami gondoktól, a melyek 1871. nov. óta nehezedtek reá. De az előtt meg öt évig volt a magyar minisztérium elnöke, és igy több mint tizenkét évig' a legfáradságosabb tisztet viselte. Mint magyar miniszter alkalmilag pihenhetett ugyan, de a mióta dualista monarchia külügyminisztere, ő dolgozott legtöbbet Európában. De nem csak.a munka volt egyedüli terhe ; munkálkodását a; aggodalom is súlyosította, mert hivataloskodá ra alatt alig volt egyetlen napja, midőn nem érezte, hogy a legkisebb diplo- matiai ballépés a legveszedelmesebb háborúba döntheti a monarchiát. Bismarck munkaereje napjaink csodák közé tartozik, de ez nem tud uralkodni magán ; mind enkivel érezteti haragját, a ki összeköttetésbe jön vele, a mi az elbágyadt erőnek a jele. Andrássyt sohasem hagyta el nyugodt kedélyessége. Pedig az önuralom is egyenértékű a faradsággal. A berlini congressuson bevallotta Andrássy, hogy két év óta három napi szünete volt ; de ezen rövid idő alatt is midőn vadászott, gyakran zavarták őt a futárok, a kik sürgönyöket kézbesítettek neki. Ferenc József császár, a ki maga is fárad- hatlan munkás, természetesen méltatja hü miniszterének fáradalmait. Az értheteflén, hogy Andrássy gróf befolyásának csökkenése vagy politikájának sikeretlensége miatt mondjon le.' Ö szakadatlanul birta uralkodójának bizalmát és Ausztria-Magyar- ország állása, a melyet az európai tanácsban elfoglal, meggyőző bizonyítéka, hogy külügyminiszterének iparkodása nem volt hasztalan.“ Általában a külföldi lapok ma azok, melyek elfogulatlan álláspontjukról Andrássyt, a magyar diplomatát méltányolják. Hiába ! Andrássy nem tetszett nekünk ! 'Nem csodálkozunk rajta. Irigykedtek a magyar diplomatára. Andrássy — mint egy bécsi levelező okait fejtegetve írja — bírta ugyan az ellenzéket lefegyverezni, a mennyiben kiverte kezeiből a komolynak látszó érveket, de nem bírta megfosztani azon kifogyhaflan fegyvertártól, melyet az ellenzék a koholásban és az alaptalan aggodalmak szitásában lel. Azt kezdte az ellenzék hangoztatni, hogy a muszkáknak eszük ágában sincs a Balkánfélszigetet odahagyni ; hogy bolondok is volnának, ha tennék, mert hiszen Andrássy nekik testi lelki barátjuk, kezükben a hatalom s nálunk nem merné Őket komolyan senki felelősség'ro vonni, ha fitymálva a berlini szerződést, ott maradnak a hol vannak. Az oroszok ezen nyilatkozványokat szívesen fogadták. Azt találták hogy a köveiemény nálunk nagyon szépen van előkészítve a berlini szerződésnek bárminemű kijátszására. Másrészt az Andrássy visszaléptérői szóló hirek azon reményt keltették Péterváron, hogy az, mi nekünk sikerülni sehogysem akart, — sikerült a magyar ellenzéknek, megtörni ugyanis azon magyar befolyást, melyben a muszka tervek legnagyobb és legkérlelhetlenebb ellenségükre akadtak vala. Mindezen körülmények együttvéve újra rábírták Andrássyt, hogy túlfeszítve erejét, ismét elnapolja visszavonulását. És megmaradt mindaddig, mig a muszkák kivonulása a Balkánfélszigetről ténynyé vált és Európa egyetértett abban, hogy a berlini szerződésnek minden lényeges liatározványa fogánato- sitva lön. Megújította tehát ő felségénél elbocsátta' tási kérelmét s ő felsége elvben a legkegyelfrieA határszélről. 1879. augusztus hó. Leszámítva Jupiter Pluvius hívatlan beleavat kozását, csakugyan kedvezett a szerencse — mely már előre mosolygott két szembejövő teleszotyros cigányasszony redődus képéből, — nem szakadván nyaka huszonöt ember és tizenhat ló közül egynek sem. Háromszék verőfényes rónájáról, a hol régóta tarlón legel a csorda, négy héttel léptél vissza a növényi fejlődést tekintve, midőn feljutottál Bodzáig. Az első zöld bab újdonságát újra élvezed a vendégszerető házigazda kedélyes aszta ánál s együtt gyönyörködöl az ugorka indáján fejlődő első gyümölcske mikroskopikus nagyságában. A sürü, magas zab még élénk zöldben pompázik, ritkaságként láthatni itt ott egy rozstáblát fehérleni. A vékony kukorica sürü, mint a sás ; a cső nagyságát pótolja száma. A sok tekintetben elhagyatottságot előtüntető vidék két cikkben gazdag : szénában és fában. A kis gunyhóic majd eltűnnek a fakazalok és szénaboglyák között. Az oly sok kényelmi igényről lemondó vám- belieknek az ozondus havasi lég mellé talán kár pótlásul rendeltetett a zugó Bodzavizébe a felséges pisztráng. Főzött, kirántott, marinirozott prae- paiatioban kerüljön eléd : nem győzöd eléggé csodálni. Igazat kell hogy adj Albion gourmond fiának: „Életről csak az beszélhet, a ki megismerkedett a pisztránggal.“ A vámhivatalon felül eső térségre kikukkantva, Csodálatos vágygyal és büszke önbizalommal vegyes izgatottság lep meg annak láttára, aminek valán sokkal nagyobb nyomatéka volt a berlini kongresszus tájékoztatására, mint néhány ezer „de- pesch“-nek. Régmúlt idők emlékét keltik a lejtők gyepes oldalán több sorban végigvonuló török sátorhelyek. Egy helyen kivehető még a tábor felett emelt ágyutelep mellvéd; . Az idő kíméletlen foga sietve működik, hogy uj és régi között kiegyenlítse az ellentétet ; a modern barak készül emlékszem jelleget ölteni. Szita Bodzán végig haladva, figyelmedet magára vonja valami csoportosulás. Azt vélted, hogy a falu vénei tanácskoznak ; csalódtál. Rumi Niku- láj körül sereglett össze nagy csomó ember s mint valami szent férfinak siet kezet csókolni mindenik. Az igénytelen emberről tnegtudod aztán, hogy ő a vidék Dáriusa; hozzá folyamodik szükségében a szegény oláh — s ő segít mindeniken. van hozzá módja. Hálából kapta a „domnu bójám“ elnevezést, pénze után, mert Írni, olvasni nem tud. Áz épülőben levő utón nem minden veszély nélkül haladhatni Krasznáig. — A megszüntetett „üveghuta“ barna épülete szomorúan emelkédik a kis házikók fölé. A karaván láttára a határpatakon túl roncsos viskó előtt tanyázó „bocskoros és csepü-mundéros“ két román| határőr sietve szalad be kováspuskája után. Mikor látja, hogy nem kell félnie, ismét falnak támasztja ; a viskó oldala majd bedül tőle. Pitymalatkor talpon van mindenki. A „hinc et illinc“-ek (vulgo : általvetök) alig képesek befogadni a nagymennyiségű elemózsiát, az apró hegyi lovak azonban vigan haladnak föl a meredélyen, dacára a lovag és „bagázsi“ nagy'súlyának. —- A Zimbriu gerincén sudár bükkök közt, ledült tönkökön, sziklatómbökön s a szederinda g'ordiusi csomóin át vezet az ut a Kis Botára. Tetejéről beláthatni a szoros egy részét, melyben beszorult kígyóként kínlódik tova a Bodzavize. A szomszéd ország eruőségéből hármas kopár orom emelkedik ki, annak tövében nyugszik egy tengerszem, társa a szent Anna-tónak. Tető pusztáján a „Bota mare“-nak övig er a fü dus mint a praireken, s valamint amott, itt sem legeli le semmi. Ott vesz trágyának. Legfölebb egy- egy szarvas téved oda nagy ritkán. Pár év előtt ennek oldaláról fogták nyakon a zágoni atyafit Románia bajszosai. Azt állítják ott túl, hogy az a határvonal, mely tán még Árpád apánk előtt, Atilla hátramaradt nemzetsége alatt állapíttatott meg, _nincs itt a maga helyén. Elhisszük nekik, csak ho gy nem gusztus dolga am az ilyen. Szeles Magyarországon, ha tudnak is erről, nem sokba veszik, hisz ez a mi kis sasfészkünk nem vehető valami nagy számba — gondolják. Pedig kár volt már eddig rá nem koppantani a ragadozó kör mökre. ' A hegyvonal gerincén vezet egy rettentő ut, alig képes csúcsnak fel haladni a szegény pára az üres kép ás nyereggel. A hegy-nyereg felé le pedig sok helyütt istenkisértés volna nyeregben maradni. . , Sohasem fogóm drágálni többé a zsindely ezrét nyolc forintért; megdolgozott érette ember és állat. A zsindelyes ledönti a fényűt, elvontatja alkalmas helyre, szétdarabolja a kellő hosszasagu darabokba, sugarasan felhasgatja, primitiv késével egyenként hornyolja, fenyiiforgács tüzénél gúny hó tetején megfüstöli, hogy kiszáradjon és a creosot áthassa ; ezen munka összes fáradságával fölér a szállítás nehézsége. A „Poiana la Surduc“ ot elhagyva, a „Drumu hotioloru“ meredélyén ereszkedhetni le a Baska vizéhez. A ló már nem megyen itt, hanem csúszik. Midőn a ledült korhadó törzsek el-elzárják a helyet, csak megkerüléssel haladhatni tovább. Az aljhoz közeledve, tompa zu^ás hirdeti a folyót, mert ez nem patak többé. — Kárpáti homokkő minden
