Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-08-03 / 62. szám
62. szám. Szerkeszt,6«égí iroda Sepsi-SzentgyKrgyön a ref. kollégium épületében, hová a lap szellemi részét il le tó közlemények küldendőkKiadó hiratai: j-’OLLÁK JAÓR könyvnyomdája és könyvkereskedése, hová a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen iutézendők. 'S*-*----' *» • y*».í*á* Sepsi-Sxenlgyörgy, 1879. Vasárnap, augusztus 3. IX. évfolyam. Â „Háromszék! háziíparPolitikai, társadalmi, szépirodalmi és közgazdászat! lap. Megjelenik ezen lap liettn kint kétszer: * csütörtökön és vasárnap. ELOEIZETKSI FKLTEfEK Helyben kázhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 frt — kr. Eél évre ... 3 frt — kr. Negyedévre . . I fit 50 kr. Hirdetmények dija : 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. ö-ßg]fletiJ fogatatás Az Erdélyi Gazdasági Egylet vándorgyűlése és még valami. h. Első cikkünkben felsoroltuk a készítményeket, melyek a brassói szakkiállítás I. csoportját képeznék. íme már most a II. csoport : Lovaik) szerszámok és lószerszám g) ’ osztály: 1) férfi- és női nyergek, tiszti nyergek összes tartozékaikkal, lovagló szerszámok, egyszóval a lovaglásra, vadászatra és teherhordásra használt lóra szükséges összes szerelvények : 2. zablák és csikózabolák lovagló- és tehervonó lovakra : kengyelvasak, sarkantyúk, mindennemű patkók és patkószegek s minden, a mi a patkolás- hoz szükséges ; 2) lovagló ostorok és pálcák hölgyek és férfiak számára közönséges ostorok a hajtásra, végre azok a fanemek, melyek ostornyeleknek alkalmasak, még pedig nyers és félig kikészitetett állapotban . h) osztály : Lószerszámok négyes-, kettős- és egyes fogatok számára, valamint közönséges teherhordó lovaknak. III, csoport . i) osztály : I. Mindennemű kellékek és tárgyak, melyek részint aló és istálló felcifrázása, részint az istálló teljes fölszerelésére s a ló ápolására szolgálnak, mint p, o. kötélverő munkák, kefék, istrángok, stb. 2. Gyógyszerek és takarmánysurro- gatumok, takarmányeonservek, .összepréselt széna, oly módon, hogy szállításra alkalmasabb legyen. IY. csoport: k) osztály; I. Modern ékszergarniturák lovaglóöltözékekhez hölgyek és férfiak számára, antik és modern ivóeszközök, mindennemű ily fajta régi erdélyi ékszer. 2. Erdélyi félnemeskövek az előbb említett fé lyüzési tárgyakhoz, továbbá a lo vagostorok és pálcák elütésére 3. Mindenféle finomabb metszet stb. csutorák. 4. Mindenféle lovagszerszám, melynek művészi értéke van. E programmbol látható, hogy majd mindé- nik ipar, mely az elősorolt cikkek előállításával foglalkozik vagy már magában Brassóban, vagy egyebütt Magyarországban űzetik, és. hogy a kereskedés ezekkel Keleten, kivált ha a Bulgáriában kedvelt mustrákat is megszerezzük, jövedelmező lenne, a minthogy már most nem minden jelentőség nélküli arra felé irányuló kereskedel műnk. Ha az erdélyi részekben nagyobb mennyiségben előforduló finomabb fanemek és félnemeskö- vekre nagyobb figyelemmel vagyunk ; valószínűleg speciális készítményeket is állíthatnánk elő ez iparágak keretében, melyeknek Keleten annál inkább biztosithatnók a piacot, mivel a nyers anyag hozzájuk nagyon olcsó, sőt sokhelyett csakn em költség nélkül megszerezhető. A programm nagyobb tekintettel volt a bőrárukra, melyeknek a kiállítás segélyével is hihe- tően nagyobb piacot nyithatunk mint a mekkorát ez áruk eddig bírtak. Ez irányban természetesen a brassói s általában az. erdélyi posztó, takaró és pokróc iparra nagy figyelemmel volt a programm. A programmal tehát megvolnánk. Úgy de kifogásokat R lehet tenni az egész szakkiállítás ellçn. Először is azt, hogy az idő igen kevés arra, hogy alkalmas árucikkeket lehessen kiállitni. Erre az ellenvetésre én egyszerűen azt felelem, hogy állítson ki az illető iparos olyan cikket, amilyennel bármikor elegendő mennyiségben rendelkezik raktárában, vagy máskép formulázva a tételt : az iparos ne produkáljon a kiállítás hanem a fogyasztás számára; mert csak így van tulajdonkép practikus jelentősége bármilyen kiállításnak általában, de különösen a szakkiállításnak. Egy más ellenvetést hallottam még s ez az, hogy e kiállítás igen hamar követi a székesfehérvárit. A fenebbi programmban felsorolt cikkek nagyobb részt aligha voltak az erdélyi részekből nagyobb mennyiségben kiállítva a székesfehérvári tárlaton sőt —• merem állítani — némelyik absn- lute be sem volt ott mutatva, a lovaglásra és sze kerezésre vonatkozó iparágak pedig collective mint olyanok bizonyára nem voltak bemutatva. Sőt tovább megyek s azt állitom, hogyilyes; szak kiállítás Magyarországon még soha sem volt s igy már csak azért is általános helyesléssel'ta- lálkozhatik egy ilyen szakkiállitás,Jmivel főkép ar. ra célzunk általa, hogy egyengessük az aldunaU piacok jövő megszerzésének útjait, tehát a szomszédos külföld figyelmét ilyes gyártmányainkra felhívjuk. Az idő nálunk az erdélyi részekben szeptember és októberben mindig nagyon szép s igy annál inkább remélhetni a kiállitás nagyobb látogatottságát, mivel a kiállításra viendő tárgyaknak meg van a maguk biztos közönségük s bizonyos mértékig az, a téli szükségletét e tárgyakból a kiállításon födózhetné. Ha — a miben nem kételkedem — a tisztelt brassói Lövészegylet szép helyiségét a kiállitás rendelkezésére bocsátja s ha Brassó városa meg- szavazza a szekerek és kocsik el helyezésére szükséges ideiglenes szin fölépítésére fordítandó öszFürdői tárca Élőpatak, 1879. augusztus 1. A hét elején garázdálkodott időjárás nagy zavarba hozta azon szenvedélyes meteorologus fürdői vendéget, a kit még a legpompásabb „kártyajárás“ sem tudott megfeledkeztetni thermo- és baro- meterjének a szabványos időközökben megejtendő leolvasásáról. Kétségbeesve panaszolta fűnek fának hogy ilyen abnormis alacsony fokra az ő kr próbált minimum-hőmérője soha sem sülyedt még, a mit a derék öreg ur ugyan nem másért sajnált oly nagyon, mint csakis azért, mert a téli kabátját otthon feledte. A jóságos természet — bizonyosan az öreg urnák kedvére tette tudván, hogy mily szeretettel csüng ő rajta, kifejtette ködburkából a meleg napot, lecsillapította a szeleket s a már hosszára nyúlt arcok ismét neki kerekedvén : lön általános öröm Élőpatakon. Azóta az évad áll erősen, megizmosodva. Hízik a naponként folyton érkező uj vendégek láttára és — zsebétől. * * * Véleményem szerint. Élőpatak keresettsége sem fekvésében, sem berendezésében és kényelmében nem bir elég alappal; régi hírneve az, a mi annyira vonzza és a nyújtott gyógyhatály az, a mi itt marasztalja a vendégserget, e nélkül megszöknének innen sokan minél elébb. E mellett a főingert az a szokatlan, tarka világ különös benyomása gyakorolja e kis világ minden egyes tagjára, a mely a maga sajátságaival unikum. A szomszéd Románia által szolgáltatott túlsúly, a barnaság minden skáláját átfutó alakjaival éles ellentéttel ri ki a szőke szász „náció“ mellett; mindkettőtől határozottan elüt a magyar közönség, mintegy kellemes átmenetet képezve a szélsőségek közt. * * * . Élőpatak egyik sajátsága az is, hogy itt korán kelnek. Nem sok fürdőn van ez igy. A „borviz“ ugyanis annál hatásosabb, minél korábban használják, természetesen éhgyomorra. A reggeli zene már talpon éri apraját, nagyját s kezdődik a séta, még pedig oly szenvedélylyel, mintha elvesztett tárgy után szaladgálnának. Minden tour után : egy pohár savanyuviz — tisztán vagy kecsketejjel — bekeblezése, utána még rohamosabb séta. A nagyobb rész ily módon ki — reggelisétál 6—8 kilométert; van is utána rémsé ges étvágy és még valami. * * * A harmadik sajátságon, — hála az igazgatóságnak — részben segítettek. Állott pedig ez abban, hogy a sétáuynyal párhuzamban, közvetlenül mellette futó megyei útvonalról a fogatok, járkálok és csordák által felvert porfelleg kéretlenül is hajlandóságot tanúsított a sétáló közönséget árnyat tartó oltalma alá venni, a hársak közt netán itt-ott behatoló napsugár ellen. Ezt a jóakaró porfelleget sűrűség tekintetében a naponként többször végzett öntözés csökkentette ugya.i, de lehetetlenné tenni az a két ember által vont szitacsöves hordócska nem képes, aztán kocsimk, tejelő meg igás baromnak nincs más útja a községen át, vagy azon kívül. Egyik szándék (a mi még nem terv) oda törekszik, hogy e kényelmetlenségen s a luxuriosi- tás és a fürdő tekintélye által épen nem óhajtott idylli jelenségeken úgy segítsenek, hogy a fürdőt megkerüljék az úttal és a jelenlegi ut az amúgy is elégtelen sétáló hely bővítésére szolgáljon, — a most bedeszkázott patakmeder gyepes, enyhe rézsűk közé fogva, szabadon emelje a változatosságot, helyenként alkalmazott zsilipek a feltorlasztott vizet alkalmassá tegyék a ladikozásra (magyarul : csinaklizás vagy szandolinozás), a melv esetben féltucat úszómester folyton készen áll a vízbe hullott gyermekek kihalászására ; ezt azonban a szándék nem foglalja magában. * * * A reggeli kúra után csendesebb lesz a fürdő; a mamák és taták elvonulnak, ki haza, ki az olvasó terembe ,babák és dadák csoportja veszi át az uralmat. Egyik haza felé tartó mamának nem győzi eléggé magasztalni a bácsi a kis baba kedvességét, csókot is ad a dada ölében játszó babának, megcsippenti piros arcát a dadának : nagy örömet szerzett a mamának, nagyobbat a babának, legnagyobal a dadának. Az ebéd idejét kivéve az esteli gyóg vívásig és zenéig nincs nagyobb mozgás. Akkor ismétlődik a reggeli sorrend. Csak a kifejtett fény nagyobb, a poharak száma több, a sé tálas tiz kilométernyi útnak felel meg és csak a fekvő beteg marad a szobában. — Dacára, hogy a nók nem kedvelik a hosszas gyaloglást, a melyik nő Élőpatakon lelkiismeretesen „élt kúrával“ hat hétig : naevobb utat tett meg, mint Brassó távolsága — Budapesttől. Annyi séta után nem csuda ha szegény férjek pihenés után vágynak Ez legkényelmesebben esik meg a roullette mellett; még beszélni sem szükség ott. „Pénz beszél“. A veszteséget behúzzák, nem szükség fáradni : a nyereség kihúzása ritkán fordul elő, nem fárasztó. A sok séta keltette pihenésvágy okozhatta, hogy egyik bukuresti dehrő nehány nap múlva megérkezte után, mig a férj szállásszemle végett Tusnádra utazoT, elutaztatta a rouletten a fürdői „gázsit.“ A két faraó egyike t. i: a bank szintén nyugalmas társaság, akár a további pénzkiadástól is megment ; a mit egyszerre megtehetsz, ne halaszd többszőrre, azt tartják ott. Sokkal szebb látvány a faraó ivadék zenéje mellett hogy járják a csárdást és romankát hetenként kétszer legalább, ez pedig nagyon sok annyi séta mellett, hiszen nem volna meglepő, ha láb elkopás miatt liliputi törpe- ségben kerülnének haza az előpataki fürdő vendégek. * *-* A hiúság vásárjából kiszabadulva, elsétálsz faluvégi szállásod felé, ott nem épen egy aranyért adnak napjára négy négyszögméternyi szobát. — A nyitott ablakon át egyszerre füledbe cseng a szomszédban lakó oláh fáta magyar dala ; „Virágos kenderem Elázott a tóba, Ha megcsaltál rózsám, U Átellenben visszafelel a Petru hangja : „Te csaltál meg nem én téged, Délibáb volt a hűséged.“ Janus.
