Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-07-31 / 61. szám
61. szám. Sepsi-Szentgyörgy, 1879. Csütörtök, julius 31. IX. évfolyam. ( Szerkesztőségi iroda Sepsi-Szentgyörgyön ref. kollégium épületében, liová lap szellemi részét illető közlemények küldendők' Г Kiadó hivatal : jPoLLÁK JAÓ R könyvnyomdája és könyv- kereskedése, hová a hirdetések és előfizetési pénzek I bérmentesen intézendök. Politikai, társadalmi, szépirodalmi és közgnzdászati lap. és a risepsi-szentgyQfgyí önkéntes ttantté-i Megje/enik ezen lap heten }| kint Tétszer: " } csütörtökön és vasürnap. ELŐFIZETÉSI FELTÉTEK Helyben házhoz hordva, vagy vidékre postán küldve Egész évre . . 6 frt — kr. Fél évre ... 3 frt — kr. Negyedévre . . 1 fit 50 kr. Hirdetmények dija : 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttór sora 15 kr. Az Erdélyi Gazdasági Egylet vándorgyűlése és még valami. А z Erdélyi Gazdasági Eg'ylet folyó évi október hó elején tartja meg rendes vándorgyűlését Sepsi-Szentgyörgyön, a hol ugyanez alkalommal kiállítás rendeztetik állatokból, gazdasági terményekből és háziipari cikkekből, Szintén ez időtájt Brassóban a fogarasi m. kir. állami ménesből egy csomó szép ló eladásra fog kerülni. Minthogy a lótenyésztéssel egy halom olyan iparág van kapcsolatban, melyek hazánkban már örvendetes fejlődésnek indultak, vagy pedig nagyobb virágzásra emelhetők : önkényt merült fel az eszme, hogy Brassóban kiállítás rendeztessék azokból az iparcikkekből, melyek a ló mint házi állat alkalmazása tekintetében jelentőséggel birnak s egyúttal a bel- és külföldi kereskedelemnek tárgyait képezik. A hasznos produkció feltételei sorában kiváló helyet foglalnak el az elegendő természeti tőkék s azoknak helyes felhasználása, továbbá az iparágak helyes kiválasztása és azoknak a szorgalmas felkarolása, melyeknek a természeti és helyi viszonyok a legkedvezőbbek. Tény, hogy az erdélyi részekben még mind tenyésztenek olyan lovakat, melyeknek általában elismert értékük van. Ugyanis a folyó 1879. évi első negyed alatt csak Romániába 1182 ló vitetett ki, még pedig a nagyobb rész a verestoronyi, de nem csekélyebb számban nemesebb faiu lovak a tömösi szoroson át. Ha a lóvásárügy, nevezetesen a jobb fajta lovak eladását illetőleg Brassóban jobban rendezve volna ; ha az egészséges és biztos elhelyezésről gondoskodnának s végre ha főkép jó, tiszta és világos istállóhel) iségek és a lovaknak mint teherhordó, lovagló vagy luxus-állatoknak bemutatása céljából megfelelő terek volnának : bizonyosan nagyon emelkednék lókivitelünk Románia felé, és a brassói lóvásárok az aldunai tartományokra nézve nem csekély jelentőségre emelkednének, annyival is inkább, mivel a romániai vasúti csatlakozás lé. tesitésével a Ruscsukkal való összeköttetés is meg- leszen, de sőt maga Románia már régi idők óta biztos piac lovaink számára. Fürdői tárca Tusnád 1879. július 29. Tikkasztó hőségben; porfellegben „landpar- tizni“ egy rozzant „kóboros“ vagy „ekos“ szekérben, miként a székely szokta a födeles szekeret nevezni nem épen valami kellemes, még ha oly szép szemek társaságában utazik is az ember, mint a milyeket 5 óra hosszat alkalmam volt tanulmányozni, a mig Erdély legklassikusabb fürdőjére, Tusnádra megérkeztem. No hanem itt minden por és meleg által okozott kellemetlenség feledve lett, mihelyest fürdővendégképessé csíphettem ki ma- gamot. Ám dicsérje a sweitzi, vagy a cosmopolita angöl „Helvétia hótakart tetőit“ a külföldieskedő magyar mágnás Karlsbad, Marienbad, vagy Baden-Baden világhírű forrásait : én azt mondom, hogy Tusnádban összegezte mindezeknek szépségeit a teremtő. Az örökzöld fenyves reményre hívogató arculatjával, az itt ott kibukkanó, égfelé merebező sziklacsoportozatok, a melyeket csak a solyom és a sas mer megközelíteni, a szülője kebléről levált trachyt darabokon áttörő Olt csendes morajával, játszi habjaival oly kép, a melyeket csak látni, a melyben csak gyönyörkedni lehet, de leírni nem. A pásztor kürt andalító kangja, midőn a kedvest hívogatja, a leány biztató éneke rá j „Tiéd leszek, tiéd leszek koporsom bezártáig“ oly megható, oly szívhez szóló a milyet csak a székely földön lehet érezni. * * * Ugyde, mint fennebb jeleztük : a lótenyésztéssel s helyesebben a ló hasznosításával egy csomó iparág áll összefüggésben. Bras s^ó n а к s az összes erdélyi részeknek olyan bőrindustriája van, mely nem épen jelentéktelen ; az erdélyi részekben sok és jó szerszámfaanyag van, mely szekér- és kocsigyártáshoz igen alkalmas, a vasipár is kezd emelkedni, — Brassó gyárt pokrócot, durvavásznat, lótakarót stb. lovagló szerszámokat most is exportálunk már Romániába; p. o. csak az utolsó negyedév alatt is csupán Brassóból 107.21 métermázsa bőráru vitetett Romániába ; szekér és szánka pedig 154 darab. — Mindez azt tanúsítja, hogy ez irányban, habár csak a kezdet kezdetén vagyunk, de van külkereskedelmünk Románia felé. Es ez a kereskedelem megérdemli, hogy ápoljuk, fejlesszük, gyámolitsuk, mert azzal lótenyésztésünket és ig'en sok iparágat emelhetünk virágzásra, melyeknek nagy jövője van épen a mi erdődus hazarészünkben. Minthogy pedig a fogarasi állami ménesből azok a lovak, melyek eladásra személteitek ki, — először az idén fognak Brassóban eladatni : ennél fogva idő- és alkalomszerű épen akkor, midőn a gazdasága vándorgyűlés is épen itt a szomszédban fog tartatni s tagjai valószínűleg Brassót is meglátogatják, egy szakkiállítást rendezni lovaglási és kocsiipar árukból s általában azokból a cikkekből, melyek a lóhasználattal bármikép összefüggésben vanuak. » E kiálllitás programmja a következő volna : I. Csoport: szekér- és szánka-gyártás s másféle ez iparághoz tartozó cikkek. a) osztály : 1) Faanyagok szekér- és kocsigyártáshoz, feldolgozatlan (nyers) és félig feldolgozott állapotban. 2) Szekérkenőcs, szekér- és kocsitisztogató szerek, kefék, pokrócok. 3) Festékek, festő anyagok,* *íestő olajok (Firneisse) stb. 4) Szekérhez és kocsihoz használt kosárfonó munkák. b) osztály : 1) A szekér vasalkatrészei kész . és félig kész állapotban kocsik, szekerek, teherhordó jármüvek számára, tengelyek, kerékráfok stb. 2) Erctárgyak, kocsi- és istálló-lámpák stb. c) osztály : Posztók és olyan paszomántos munkák, melyek a kocsigyártáshoz szükségesek. 2) Posztók és kelmék hölgyek és férfiak számára, Ha Petőfi megénekelte az Alföldet a „zordon kárpátok“ rovására, ha ő ott szeretne élni „mint Arábiában a szabad beduin:“ én itt élnék, itt laknám mindig a szép Tusnádon, a zugó fenyvesek hazájában. Hol a vihar fogantatik S szül a menydörgés száz harsány fiút Hol a havas rózsája busul S a törpe fenyvek tengő szára fut. Ha Petőfit a homokbuckás Alföld annyira feltudta lelkesíteni a természet szépségei iránt, mennyivel magasztosabban tudta volna megénekelni a tusnádi völgyet, ha itt született volna ő ezen a tájon. * * * Midőn Tusnád szépszégcit magasztalom, midőn az áldott természet müvein annyira tudok lelkesülni : távol legyen az én tőlem, hogy az ember alkotta müveket is magasztalásom keretébe vonjam. Igen sok, nagyon is sok hiányzik még Tus- nádról, hogy világfürdővé emelkedjék, pedig a természet pazarul szórta itt áldásait, mintegy se- gitni akarván a tevéketlenségben megrögzött für dőbirtokosságnak. Kényelemről, épen mint a legtöbb honi fürdőn, szó itt sem lehet ; csak egy van a miben nem tágít még a külfölni fürdők előtt sem — a drágaságban. Legnagyobb baj az, hogy a háztulajdonosok, mint a vendéglősök kényök kedvök szerint hágtatják a lakszobák és ételek árát. Hiányzik a concurrentia és uralkodik a monopólium. Pedig jó lélekkel a háztulajddnost sem lehot vádolni. Sokkal nagyobb sulylyal nehezedhetik a vád azon külföldieskedő urakra a kik megengedi!:, eltűrik azt, hogy az ők pénzükön lovagló öltönyök, egyenruha-kelmék kocsisok, lovászok stb, számára, köpeny-kelmék, takarók a lábhoz kocsizás közben. 3) Takarók a nyereg alá posztóból és filcből, lótakarók, pokroczok stb. 4) 4) Keztyük lcocsizás és lovaglásnál. 5) Kalapok ugyané célra. 6) Prémek, bőrkeztyük, prémesáuruk stb. 7) Utazási kellékek (bőrönd stb). 8) Kocsiszőnyegek. d) osztály : Nyersbőr és kidolgozott bőr, melyet kocsik, lovaglóeszközök és lószerszámok előállításánál lehet használni. e) osztály : Luxus-szekerek és szánkák. f) osztály : Közönséges szekerek és szánkák a mindennapi használatra, festve vagy festetlenül, lakkozva, teljesen felszerelve, vagy nem, teherhordó szekerek. Кя • A politikai érveket, irja az „Ellenőr“ melyekkel ellenzékünk élt vala azon ré- genmult időben, midőn még a levente nemes ger- jedelmei emelék lelkét — a politikai érveket kivertük kezéből. A hazafias agodalom szivárványos buborékjait, melyeket szorgalommal és kitartással elég nagyra feszitettek volt, megsemmisítette a tényekből szóló igazság lehelete. Csak egy fegyvere maradt az ellenzéknek : a koholás s meg kell vallanunk, bogy ezzel mesterelileg tud bánni^ A minap ellenzéki lapjaink minden kétséget kizáró modorban azt a hirt közlék hogy a hatvan gyalogezred mozgósítási parancsot kapót. Erre nekünk Bécsból távirják, hogy illetékes körökben e hirt a lehető legnag)'obb határozotsággal koholmánynak nyilvánítják. Mi ezzel szemközt lelkére szólunk ellenzéki lapjainknak, mondjuk nekik, hogy az isten nevében szidják Andrássyt muszkacinkosnak, Tiszát hazaárulónak, de ne legyenek oly lelkiismeretlenek, hogy oly koholmányokat közlenek, a melyek az országnak ezer meg ezer családját ejtik zavarba nyugtalanságba, aggodalomba. Csakugyan megtörtént, hogy a „Napló“ félig' meddig tisztességesen a dta oh ásóinak tudomásul a cáfolatot. Az „Egyetértés,, azonban hive maradt e tekintetben is azon furcsa elveknek, melyek e lap sajátságait képezik, A cáfolatot ugyanis ezen megjegyzéssel toldá meg : „Miután a tapasztalás arra tanított, hogy a mi félhivatalosaink cáfolatainak csak kötve higyjünk, most sem tudjuk, hogy komolyan veendő ezen legújabb dementirozás.“ Teljes közönynyel fogadjuk, hogy hisz-e az „Egyetértés“ állításainknak vagy nem ! de itt nem is arról van szó, hogy hitelt érdemlünk-e mi, hanem arról, hogy hazudott-e az „E—s“, amidőn oly biztossággal közölte a hatvan gyalogezred mozCsaszlau vitéz népe palotákat emeljen, a helyett, hogy itthon az édes honit pártfogolnák, előbbre segítenék. Aztán ha kérdi valaki, hogy miért nem jönnek honi fürdőre, rögtön készek a honi felelettel, hogy mert nincs kényelem, nincs elegendő mulatság stb. Gyenge érv egy hazafi előtt. Tőlök függ, hogy kényelmessé, mulatságossá tegyék. Tehetnék is, ha nem volna átka a magyarnak idegen schleppek után futkosni, egyebütt keresni azt a mibe itthon lépten nyomon belebotlik. % & * A kit jó szerencséje azzal ajándékozott meg, hogy az idén látogassa meg Tusnádot az jól teszi, ha jó tömött erszényt hoz magával. Szerencsések voltak azok a kik korán jöttek, mert még kaptak meglehetős jutányos áron szállást, holott erről szó sem lehet, pedig még nehány kiadó szállás talál- tatik. A kik kényelmesen szeretnek enni, azoknak ajánlhatom a „három huszárához címzett vendéglőt becses figyelmükbe. Áll pedig a kényelem abból, hogy itt minden tál étel ufán szivarra gyújthat, vagy ha úgy tetszik sétálni is elmehet, minthogy a pincér urak erre elegendő időt engednek. A jó „borsos“ ételek mellett kitűnő „rablóvallató“- ról is van gondoskodva, a mi pár hét alatt képessé teheti az embert arra, hogy a fürdőt necsak luxusképen, hanem szükságből is használja. Kü, lönben Tusnád annyi haladást még is mutat fel, hogy a sétatérre bigyeztettek nehány lámpát- vagy mint egy jó ismerősöm magát kifejezte : le- viccelték a holdvilágot. Ez atyai gvndoskodást ajáoljuk az illetők figyelmébe, a fürdő többi részeinek kilámpásitása tekintetéből is. * * ♦ ,
