Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-07-27 / 60. szám
60. agám, [Szerkesztő«égi iroda Sepsi-Szentgyüigyön í a ref. kollégium épületében, hová ja lap szellemi ■ részét illető I közlemények küldendők4 * I Kiadó hivatal: J"3 OLLAK JV1ÓR 5 könyvnyomdája és künvv- kereskedcse, II' hová a hirdetések és I előfizetési pénzek bérmentesen intézendő!«. _ c Sepsi-Szentgvörgy. 1879. Vasárnap, Julius 27. IX. évfolyam. arsa 6й és szépirodalmi és a „seffsf-szeafgvSpg közgr zdászati lap. Megjelenik ezen lap heten kint kétszer: * * csütörtökön és vasárnap. ■ ELŐFIZETÉSI KELTETEK Helyben házhoz hordva, vagy; vidékre postán küldve Egész évre . . 6 frt — kr. Fél évre ... 3 frt — kr. Negyedévre . . I fit 50 kr. Hirdetmények dija : 3 hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttér sora 15 kr. hivatalos közlönye. A Zichy-Asbóth-ügy az ellenzéki sajtóban. Л Várady-féle processust menten követte az ellenzéki sajtóban egy másik sokkal szenvedélyesebbé vált hírlapi támadás : az Asbóth által megindított Zichy Ferraris-ügy. Nincs szavunk, mely az ellenzék mai magatartása felett a megbotránkozásnak méltó kifejezést adhatna. Nincs elég jellemzésünk, melylyel a „Magyarország“ és testvérei borán}! kereső eljárását bírálni tudnék. Az ellenzék nem tagadta meg magát most sem. Hü maradt állandóan elfoglalt álláspontjához. — Pellengére állította a magyar nemzetet a külföld előtt, hogy lássa ország' világ, mekkora a korruptió ná lünk s mily borzasztóan sülyed az állam bukása felé. Hát ez nagyon kedves dolog'. Gróf Zichy Ferraris Viktor, belügyminiszteri államtitkár, mielőtt hivatalát elfoglalta volna, bizonyos üzletekbe bocsátkozott, melyeket Asbóth ur igyekezett a nagyvilág előtt gyanús szineknen tüntetni fel. A mostani kormány nézete — mint a hivatalos communique közli — mindig az volt, az mais, hogy magasabb államhivatalnoknak saját magán államügyein túl terjedő üzleti vállalatokban résztvenni nem helyes. Azért Zichy Viktor csak akkor neveztetett ki államtitkárnak, midőn miniden ilynemű régibb időkből származott üzleti ösz- szeköttetését jóval az előtt megszakította. Es az ellenzék sajtója mégis jónak látja, hazafias dolognak tartja a kormányt s különösen Tisza Kálmánt együtt hurcolni a Zichy-Asbóth ügyben. Az ellenzéknek szokott vesszőparipája. Lovagol rajta, mig bukfencet nem hány utána. Részünkről nem fogjuk védelmünk alá Zichy grófot : azt hisszük, nem is szorult rá. Kívánjuk, sürgetjük, hogy e skandalosus ügy minél hamarább tisztáztassék. Mert igenis érezzük ennek gya- lázó hatását mi is. Épen ezért kívánjuk a tisztázást. Sokáig el nem maradhat : közbevetó magát maga a minisztérium. Tisztázni fogja minél haraa sssæ №&№ isasss W Sisggg/ йяЁя ssafaa «a Fürdői tárca Élőpatak, 1879 . julius 23. Pár napig itt időzöm Élőpatakon, a hires szé hely fürdőn ; azt hiszem, nem fogja tőlem t. szerk. barátom rósz néven venni, ha egy fürdői tárcával bekopogtatok. A kolozsvári embernek úgy is csak ritkán jut alkalma a „Nemeréivel találkozni, vegyük igénybe azt a kis időt, a mivel a boldog „szabadsági napok“ bennünket megajándékoznak. Hadd szeljék hát az a csöndes ! % If. * Élőpatak specialis fürdő. Nem hasonlít ez a többiekhez úgy, a mint az egyik tojás a másikhoz. Es ez a specialitás oz a sajátságos jelleg az a miért a fürdő oly készséges látogatásnak örvend messze földről. élőpatak székely fürdő „en gros !“ Azok a rumuny viskók, ott a falu Árapatak felőli részén épen nem árulják azt el, hogy a nevezetes fürdő közel van. Élőpatak végén nincs semmi mozgás még, csak Juon, a „taré“ vesződik a Riska tehénnel, a ki nem akarja magát járomba fogatni s ez absolu- íistikus kényszer alkotmányos érzéseit sértvén, erős oppositiova! veti magát Juonra. Juon aztán a „táré“ valami kezeügyébe akadt somíabottal világosítja fel Riskát, a tehenet politikai tévedése felől s azzal rendben van minden. Egy kissé befogod az orrodat, mert kellemetlen füst-szag hatol el hozzád s ez a körülmény nem kedves auspicium fürdői jövendőbeli mulatozásaid elé. Mikor aztán beértél, kárpótolva van minden. Kellemes zenei hangok ütik meg füledet. Кérdezősködöl : miféle zenekar ez, mert épen azt a nótát huzza, hogy „a Rác Pali hegedűje ! . . .“ rább. E tekintetben a „cardo rei“ szeg fején lett találva. Az ellenzék b i z о n у i t n i akart a saj- tóbiróság előtt, fegyelmi eljárást óhajtott volna nagy buzgóságában a minisztérium részéről. Es kimondatott, hogy mindezek törvénytelen, túlhajtott kívánságok. Hanem azért az ellenzéknek mind ez nem elég. Hajtja a skandalumot tovább. Viszi az ügyet a közvélemény ítélete ellenére Európa fóruma elé. Eltűri, hogy tekintélyes és magyar nemzetünkkel szemben rokonszenves államok sajtói gyanús, kétes kifejezésekkel utaljanak nemzeti, politikai életünknek tisztaságban való megbizhatlanságára. — Kárörömmel s bizonyos diadallal emelik fel fejüket hogy ime, sikerült a magyar népet arcul csapni a külföld előtt, sikerült lehúzni róla arcája bőrét, csupán azért, mert nem tetszik nekik Tisza Kálmán. Solidaritást emlegetnek Tisza és Zichy között ; holott ők tudják legjobban, hogy Tisza egyetlen szenyfoltot el nem tűr maga körül. Avagy miért kellett Asbóth urnák a honvédelmi minisztériumból oly rövidé marssal megug- rani ; miért kellett Ábrányi urnák a miniszterei - nökségtől oly krokodil könyek között megválni, ha Tisza Kálmán az „olya n“ emberekkel solida- ritásba bocsátkozni illőnek tartotta volna ? S most a „Magyarország“ szerkesztője és főmunkatársa mérgében dul-ful. Elakarja hitetni a világgal, hogy a Zichy-ügyet nem az elvett méltó büntetés nemtelen boszuja, hanem „hazafias“ érzülete insceni- rozta, Uccu eszem bokrosé'..ál ! Megérték mindketten, megérte az ellenzéki sajtó általában, hogy a magyar név előtt nem emel oly rögtön kalapot a külföld ; mert hiszen ilyenek is megtörténhetnek a nap alatt. Gyönyörködhetik a „Deutsche Zeitung“ elmés variatioiban Asbóth és Ábrányi ur, ha lelke, becsülete és szemérme van hozzá. Hol van itt a morál? Ki fogja ezt a politikai vagy társadalmi morálnak tartani ? Senki. Azt a választ nyered, hogy a Fátyol Lajos b a n d á j a. Megijedsz, hogy bandáról is szó van itt, hanem később belenyugszol : erdélyi elnevezése a zenekarnak. A sétány telve van finom úri közönséggel. Lenge habruháoa öltözött tündérek suhannak el melletted s csak úgy lopva vetnek rád egy kiváncsi pillantást. Nem lehetsz valami imponáló jelenség poros ruháiddal s bekárpátihomokozott szakáladdal, mert az „úri közönség“ nem hede- rit rád. Hanem annál inkább hederit a Móra kellnere Gyakorlott gymnastikus fürgeséggel szökdös kocsid mellett ; megszabadít mindenféle málháidtól s jelentős pillantást vet az oldaladon függő táskára. Mikorra rendbeszedted magadat, akkor már a nagy közönség vacsorái. Tányérok csattogása, kések, villák csábító zörgése, párolgó borju-fileé illata leültet téged is egy asztal mellé s a „speisz- cetlit“ kezded tanulmányozni. A pincér sürget a hátad megett s te kiböksz az újaddal találomra egy nevet, a mit ételnek hinak. Mikor elvégezted a vacsorát, nem azt mondod, hogy jóllaktál, hanem, hogy „nem kell több.“ Ez pedig erős vonatkozás igényeid ki nem elégitésére. A pincérek észreveszik s dehogy hagynák azt szó nélkül. — Ön úgy látszik igen válogatós ! Szeretnéd a poharadat amúgy Mokány Berci- esen szájához lapitni annak a pincérnek, mégis azonban jobbnak látod elnyelni ezt a gorombaságot s csak bámulsz a kellner vakmerőségén, mert, hogy ennyire konfidenskedjék veled a társadalom ■ nak ezen, kétségkívül igen jelentékeny osztálya, azt még álmodban sem gondoltad. Szándékom volt egy pályázati hirdetést küldeni, hogy ha van valahol a világ zugában még pincér, a ki ezeket szellem, éle és finom gorombaságban felülmúlná, ennyit meg ennyit fizetek annak. Csak később jöttem rá, hogy Élőpatak pincér akadémia, hol megtanulják az eddig tudatlanok, A nemzet szégyenérzettel fordul el a magyar irodalom ily gálád képviselői elől. A nemzet Ítél. ítélete lesújtja a büntetését, méltó bünhödését ily nemtelen fegyverekkel boszuló hazafiakat. A politikai jellemnek satyrája, a tisztességnek kigúnyolása ez. Ábrányi és Asbóth : test és lélek. Elválhatla- nők a politikai üzelmek szédelgéseiben. Egymást támogatják. Jellemök a politikai jellemtelenség'. következetesek a következetlenségben és tiszták a politikai tisztaságban. Szóval ők adnak fel em- oereket, államhivatainokokat, a kik nem lehetnek többé államhivatalnokok. Ez a közvélemény vidéken. Ezt vágja szemök- be a közvélemény. S azért maradhat nyugodtan az olyan államférfi, kinek jelemessége solidaritást nem ismer jellemtelenekkel szemben. Az ellenzék sárral dobálja a magyar nemzetet. Ám tegye. De a nemzet nem fogja visszadobni, mert tudja, hogy az ilyen „hazafiakat“ nem lehet be- piszkolni. H. Ke let - Rumélia kiüritése szakadatlanul folyik. Mint a „Polit. Corresp- nek Pilippopolból írják, Dondukoff herceg parancsot adott, hogy legkésőbben juh 26 kán minden orosz csapat azon a helyen legyen a honnét Oroszországba hajóra szállhat, Aleko basát is értesítette a megszálló sereg parancsnoksága, hogy aug. i-én egyetlen orosz katona sem lesz Keleti-Rumélia területén Burgoszban hat nagy gőzös és négy szállító hajó horgonyoz, a melyek aug. 27. 2З. és 29-kén az utolsó csapatokat el fogják szállítani. Lehetséges, hogy 80 orosz altiszt és 22 tiszt, a kik ins- tructorai voltak a bolgár milíciának, csatlakoznak elvonuló társaikhoz. A brüsseliattentatumós plakátokról a következőket írja az „Indépendance Beige“ ; Miklós frátert, a kitől van Van Hamme állítólag a plakátot kapta, elfogták és confrontálták mikép kell vacsorát későn szolgálni fel, hogyan kell a vendégnek apróra tört borsot hinteni az orra alá, mikép kell az elvett borra valót meg nem köszönni s hogyan kell jóéjszakát nem kivinni senkinek. A pályázati hirdetés tehát elmaradt. * * Az éjszaka különben csendes. A fürdőbirto- kosság', a biztos ur tapintatosságának köszönhető, hogy az éj nyugalmát itt semmiféle extravagantia meg nem zavarja. Ezt a kényelmet pedig ritkán találja meg az ember más fürdőkön. * * * Hajnalban ablakod felett madárcsicsergés ver föl álmodból. „Eresz alá fészkel a fecske.“ Együtt cseveg a fecskepár szép hálaadó hymnust az örök jóságu természetnek. A reggeli lágy szellő titokzatosan üti hozzá az akkordot. Ä nap ragyogó tisztaságban úszik a keleti láthatáron. Lassanként megélénkül, benépesül a fürdő, pezsdül a nép, pezseg a borviz. Kezdődik a „k u r a.“ A Marjuca, meg az Anica kerek képű, piros csattanós ajkú, kékszemü fatucák mérik a jó borvizet ingyen, vagy „szép szóért “ Hajuk tele van tűzdelve frissen szedett erdei mályva virággal, nyakukon öt—hat sor gyöngyfüzér, szépen át- lyuggatolt ezüst piculákkal tarkázva ékeskedik. Szép tiszta T hér ingok szeszélyesen van kivarrva kék meg piros cérnával s boldognak érzik magukat, ha a „kúrát ivó“ vendégek háta megett meglátják azt, a kit az ő szívok szeret. Kezdi is dúdolni magában szép lassan azt az ábrándos román nótát, hogy „Nem adnám a rózsám. Aranyért gyémántért. Nem adnám a rózsám, Az egész világért !“ . . . Nem is adná ő azt oda az egész világért, aranyakkal pedig nem egyszer kínálták meg a nagyurak.
