Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-06-22 / 50. szám

— 19В —

munkásságáról, hogy felvilágositná az itt ott mutatkozó kételyeket, hogy ama összetartó kapcsot, melynek a nemzet és a törvényhozás között szü.<- ségképen rneg kell lennie, kötelességéből kifolyó lag szilárddá tenni igyekeznének : arról szó sincs. A képviselő a „grata domust“ politikai gondokon kivül tölti el s nem tartja szükségesnek a „házon“ kivül országos dolgokkal foglalkozni. )VHadd tegye meg a többit a kormány, hisz azért kormány !“ — S rá bizunk mindent a kormányra, arra a kormányra, melyet különben bírálni, szabadon ütni, verni minden képviselőnek hazafias kötelessége- De hazafiasságot ápolni, a törvények iránti tiszteletre buzditni, a népet a nemzet törvényhozása céljai felöl felvilágositni s céljai kivitelében előse- gitni, kevés képviselőnek jut eszébe.

Ezért nem praktikus nép a mi nemzetünk.

A. M.

* N y i t r a m e g у e f ő i s p á n j á t. Fridecki Timóth urat ő Felsége saját béreimére ez állásától fölmentette és a megye főispánjává br. Majthé- nyi László urat, Hontmegye főispánját nevezte ki, e minőségében meghagyásával.

Az orosz-török bar átságról nem rég terjesztett hirek mindinkább sajátságos módosítást nyernek a nyilvánosságra jutó jegyzékekben. Nehány nappal ezelőtt közölték Karatheodory basának a nagyhatalmakhoz intézett jegyzékét, mely ben a bulgáriai mohamedánok sorsa miatt emel panaszt és éles szavakban ecseteli az orosz-bolgár hatóságok eljárását Most viszont az orosz kormánytól kaptak az európai kabinetek jegyzéket, mely nem kevésbé élesen panaszkodik a porta ellen s különösen a montenegrói határszabályozás ügyének gyors elintézését követeli. A porta biztosai itt tudvalevőleg különböző nehézségeket támasztottak s az orosz kormány most azt kivánja, hogy Húszéin basa skutarii kormányzó mozditassék el, vagy legalább oly intézkedések tétessenek, hogy Húszéin ne folytathassa tovább „fondorlatait.“

Mozgósítás a hírlap haran ggal. Katonai szervezetünkben, úgy látszik, már állandóan kétféle mozgósítás van rendszeresítve ; egyik, melyet a fejedelem rendel el az alkotmány értelmében : a másik, melyet a hirharang csinál az olvasó közönség idegeinek foglalkoztatására. Az első sze rencsére nagyon ritkán esik meg, a másik minden évben legalább néhányszor kisért. A hirharang jelenleg ismét teljes mozgósításában van ; ma úgy tudjuk, irja a „N. H.“ már a mozgósítás harmadik napján vagyunk ! s e mozgósításnak igen komoly jelenségei vannak. így például az, hogy a budapesti szertárban lázas tevékenység uralkodik ; nemcsak katonai, de polgári erővel is dolgoznak reggeltől késő éjjelig' s hogy erősen megvasalt — parasztszekérhez hasonló — jármüveket készítenek melyek a novi-bazári sziklás hegyeken használhatók legyenek. Mindezt a lázas munkát igen természetesnek tüntetné fel az, hogy épen a budapesti hadtest a múlt évben mozgósítva lévén, szekerészed szereinek jó része Boszniában tönkre ment, s igy a hadi felszerelés kiegészítés védett mielőbb pótlandó : azonkívül az sem igen csodálatos dolog tán, hogy a múlt évi tapasztalatok után könnyebb katonai kocsikat is készítenek, a melyeket azért semmi józan ember nem fog azzal gyanúsítani, hogy a novi-bazári sziklás hegyekre akarnak felmászni, mert hisz oda nem parasztkocsik, hanem épen szárnyas kocsik kellenének. Hanem mindez a; természetes magyarázat nem kell a hirharangnak neki ez — mozgósítás előjele.

A sepsiszentgyörgyi polgári leányiskola.

и.

Hogy polg. leányiskolánk hivatásának megfelelhessen, hogy a város és kormány által reá fordított tetemes költségeket rentirozza : némileg elébe kell mennünk a gyakorlati élet követelményeinek, és a szülők méltányos óhajtásának is, olyan intézetté kell emelnünk, hogy az egyszerű polgár és a módos kereskedő^ a nemes úri családok és ahivatalnokok megnyugvással adhassák fel ide gyermekeiket.

Itt két nehézséggel állunk szemben; egyik az: hogy a mi társadalmunk nem barátkozott meg még az amerikai értelemben vett „polgár“ címmel.

Hát nem mondhatná e a földes ur és nagy kereskedő, a volt nemes és székely katona, a hivatalnok és tőkepénzes büszkén ; „én magyar állampolgár vagyok ! ?“ E szép címet csak a sze gény iparos osztálynak adjuk ? Tisztességes polgárcsaládok ártatlan leánykái mellett a tudományok szentélyében nem férhetnének-e meg egymás mellett a „nagyságos“ mama leánykái ? Csupa in dokolatlan előítéletek legyezgetésére mindenik képzeleti kaszt számára egyegy külön tanintézetet állítson e az állam ?

Másik nehézség, hogy a polgári leányiskolák tantei ve csakugyan nem a szalonok parkettjei számára akar leányokat és anyákat nevelni — a vendéghaj, a slepp, a magas sarok, a hajpor a parfüm stb. hiányzanak belőle, legfölebb a tanterv végén a rendkívüli tantárgyak rovatába beoszthatok. Azt nem kívánhatjuk, hogy a mi tücskeinkért az állam külön kasztiskolákat állítson, és a polg. iskolák számára előirt tantervet alapjában megváltoztassa. De ezen tanterv keretében, miután a tanterv végén azt mondja a miniszteri utasítás : „Rendkívüli tantárgyakra fordítandó órák száma a körülmények szerint határozandó meg:“ — a mi élet szükségleteinknek megfelelöieg rendezhetjük be iskolánkat, egyik vagy másik kötelezett tantárgyra több gondot fordíthatunk, a rendkívüliek sorába fölvehetjük azokat a melyekre a szülök ez idő szerint nagyobb súlyt fektetnek.

így pl.

a) a magyarajku iskoláknál a németnyelv van a kötelezett tantárgyak sorába beosztva, és pedig а II. HF IV. osztályban hetenként 3-3 órán. A tanterv intenciója, a tananyag körülírása szerint ezen 3 évi tanfolyam alatt a növendékeknek any- nyira el kellene sajátítani a német nyelvet, hogy necsak egyik nyelvről a másikra szabatosan fordítani tudjanak, hanem egyszerűbb fogalmazásokra is képesittessenek.

E célt a mi viszonyaink közt a tanterv által kiszabott idő alatt elérni teljes lehetetlen. Pedig egyik fő cél, a szülök legfőbb és méltányos óhajtása az lenne, hogy ezen élő nyelvet a növendékek annyira elsajátítsák, hogy e nyelven társalogni, olvasni, írni és fogalmazni tudjanak. E végre a németnyelv tanítására egy képzett szaktanítóval, vagy tanítónővel, már az I. osztályon kezdve, hetenként legalább is 4 órát kellene fordítani; óhajtandó lenne, hngy a munka, rajz, szépírás tanításánál, hainem is a teljes előadási, de legalább a társalgás nyelv a német legyen.

Én részemről egy második modern élő nyelv

— angol vagy francia — tanítását mellőzném ; „a ki sokat markol, keveset szőrit.“

Legfölebb a IV-ik osztályba venném föl a francia nyelvet hetenként 1 — 2 órán, mint rendkívüli tantárgyat, oly célból, hogy tanuljanak meg helyesen olvasni, hogy majd midőn a divatlapok francia ékes (?) műszavait, meg azokat a tanulságos (?) francia regényeket olvassák: ne tegyék

magukat nevetségessé a miveit ember előtt.

b) A női munkákra — ám legyen ha tetszik a pipere munkákra is — de főként a fehérnemű varrásra és ruhaszabászatra, kézi- és gépvarrásra, is nagy gondot fordítanék. Haj ! mert ha igy haladunk a külföldi divat máj múlásában : gaz- dászalunk és iparunk rohamos hanyatlásával, mire a mi leánykáink mamák és nagymamák lesznek, a gyermekek és unokák közül igen sokan fognak foltos ruhákban járnL

c) Végre a rendkívüli tantárgyak sorába

— avagy csak azért is, hogy ez okból ne legyen kénytelen a s z ü l ő к egy része nagy к ö 1 t- s é g g e 1 vagy külön nevelőt tartani, vasty niás iskolákba adni gyermekét — fel kellene venni a zene jelesen zongorázás tanítást; legalább is any- nyira képesíteni kellene az önként ajánlkozó növendékeket, hogy a hangjegyeket folyékonyan olvassák, azaz : a zene alapelemeit valamely jó zongora-iskola módszere szerint alaposan elsajátítsák.

* *

*

Köz.elebbről — ha időt szakíthatok rá — a szerkesztő ur eng'edelmével, az erkölcsi nevelésről, az iskolai rend és fegyelemről fogom szerény véleményemet nyilvánitani.

Addig csak anynyit jegyzek meg: vetkezzünk le minden terveit hiúságot, önérdeket, személyes ellen vagy rokonszenvet, a közjó szeretetével csoportosuljunk e szent ügy oltára körül. Szeressük jobban az ügyet, mint önmagunkat, barátainkat és barátőnket ; oszlassuk el az intézet iránt annyi oldalról jövő előítéleteket, bizalmatlanságot; vala- hára állítsunk az intézet mellé rendes szakképzett tanerőket. A kik idáig érdemesítették magukat, alkalmazzuk szakszerűen, állandóan, ezek mellé állítsunk sine ira et studio külső és belső képesítéssel biró olyan tanítókat és tanítónőket a kik képesek legyenek az intézetet Háromszékmegyében a valódi nemzeti mivelődés templomává emelni.

Ha az eddigi hiányos tanerőkkel és tanrendszerrel is képes volt ez intézet derék leányokat nevelni, (neveket nem akarok említeni) kik az ország színe előtt dicsőséget szereznek a székely névnek : minő szép eredményt lehetne fölmutatni minden szépre jóra fogékony leányainkkal, ha va- lahára korunk és vidékünk igényeihez képest teljesen berendeznők ezen intézetet ? !

—. У*

VIDÉKI ÉLET

K-, Vásárhely, 1876. junius 16.

Tekintetes szerkesztő ur !

Egy magasztos és valódi keresztyén szép tettnek a nyilvánosság elő hozására becses lapja hasábjain engedélyezzen egy kis tért.

Gróf .Mikes Benedekné ő nsga f. hó 12-én a háromszéki Erzsébet árvaleány nevelő intézet ösz- szes árváit, az igazgatónét és árvaanyát három szekérrel egy egész napra kivitette a zabolai fényes kastélyba, s ott e szegény árváknak egy kedves és rájok nézve örökemlékü napot szerzett, gazdagon ellátva Őket, s mindenkinek azon kivül e nap emlékére ajándékokat osztogatott, saját gyermekeivel együtt vig játékok között töltette el a napot az árva gyermekekkel.

Az első eset ez, hogy ily örömbe n részesül- -í tek az intézet árvái. Szép és magasztos tett s követésre méltó példa arra, hogy egy müveit lelkű ü: urhölgy nagy bánatában abban leli vigasztalását, vJ. hogy az intézet árváinak szerez örömet és boldog ságot.

Ez oly tett, mely magában hordja a jutalmat, <b s nem szorul dicséretre. Azonban a nemes lelkű, ,ü magas miveltségü grófné szerénysége ne legyen általam megsértve, ha e nemes tettét a nyilvános- a ság előtt felmutatom, követésre méltó példa gya- -ß nánt, s e nemes lelkű gyengéd tettéért ez árvase- -a reg nevében a mélyebb köszönetét nyilvánítom. Az si ég ura ily nemes tetteiben vigasztalja meg s tartsa meg becses életét hosszú időkre 1

Székely János, s. k.

az Erzsébet árvaleány ne- -9i velő intézet iskolaszékének й elnöke.

8.Szentkirály 1979. junius 16 án.

Tekintetes szerkesztő ur !

Egy kegyeletes ünnepélyt kívánok becses lapjában köztudomásra juttatni. A sepsiszentkirály 250 lelket számláló ev. ref. egyházközség ma délutáni 4 órakor tette le isteni tisztelet tartása mellett újonnan építendő temploma alapkövét az e célra újonnan vásárolt telken, mely a község leg- , szebb helyén van. Tiszteletes lelkészünk beszédében meghatóan rajzolta, hogy valamint a Jákob által látott létra a földet az éggel egybe kötötte, melyen isten angyalai fel s alá jártak 3 ő álmából F felébredvén, a feje alá helyezett követ egy isten tiszteletére emelendő oltár alapjává szentelte fel : úgy ezen alapkövön felépítendő templom lesz x ^ a földet ég'gel, az embert istennel összekötő azon oltár, melyen az ember istenhez emelkedhetik, — felhivá a gyülekezetei, hogy itt minél gyakrabban mutassa be hálaáldozatát. Beszéde végeztével imá ban ad hálákat istennek, hogy e kicsiny gyülekezetei ezen régóta tervezett munkájában ennyire megsegítette. Ezután az alapkő helyére tétetvén, a szokásos kalapácsütések megtétele után egy zárimában kéri isten segedelmét a megkezdett építés folyamára, a munkásokra, az egész gyülekezetre, mely az eközben megeredett esőben örömkönnyes szemmel oszlott szét, — minden egyes tagja azon óhajtást táplálván keblében : vajha a templomfel- szentelési ünnepélyt megérhetné.

Kerekes Sándor,

megyebiró.

színészet.

K.Vásárhely, 187g. jun. 17.

Kedden (jun. 10.) adatott „ Az erkölcsi halott“ Giagometti 5 felvonásos olasz színmüve, Zádor i Zoltán fordításában. A csekély számú közönség, mely ezen előadást végig nézte, igazán élvezés estében részesült és sajnáljuk azokat, kik e darabot io; nem láthatták. Az est hőse kétségkívül Szathmáry volt, ki a börtönből kimenekült, heves szenvedélyektől zaklatott féltékeny férj (Conrad) szerepében valósággal kulminált és ez által bebizonyította, ,l:i hogy nemcsak a komikumban, de egyebütt is derekasan megállja helyét. Szathmáry ur sokoldalúid tehetség, s a társulat büszke lehet reá. Utána ki- i^f emeljük Kazalickyt (Givachino Rívó, apát), a ki helyes felfogásai s mondhatni sikerült enalakitott. A . női szereplők közül kitűntek Zádorné (Emma) és e Benkő Jolán (Rózália.) Az előadás általábaa igen jól sikerült s a közönség megelégedve távozott аь szinkörből. A társulat napról napra több-több je--;u leit adja életrevalóságának és épen azért sajnálattal registráljuk, hogy a közönség részéről a meg--^ , érdemlett pártolásban nem részesülnek. Sokszor —— : főleg bérletszünetek alkalmával — csak úgy kongd a színkör, s ha a vidékről nehány család be nemm, látogatna, a színészek játszhatnának ilyenkor üreseei padok előtt.

Csütörtök (junius 12.) Bérletszünetben adatott; a „Piros bugyelláris.“ Csepreghy Ferenc ezen ki- Ы tűnő népszínműve sem vonzott a szinkorbe olyan: közönséget, mely méltó lett volna a darabhoz ésíá ama buzgalomhoz, melylyel a személyzet ezen előadást érdekessé és élvezetessé tenni igyekezett.!;s. Oka vaíószinüleg abban rejlik, hogy e darab mái: r; egyszer adatott, még pedig bérletben. Úgy látszik; Sztupa ur a közönséggel szemben igen lovagiasx- eljárást követ ; ugyanis a legújabb és legérdekes- sebb darabokat, melyek érdemesek arra, hogy ily kis városban is kétszer adassanak, először mindig; bérletben mutatja be, a mit nem minden szinigazss- gató tesz s épen ezért elismerést érdemel. Minőn; maga a darab, mind pedig az előadás úgy elsőé: Гэ mint másodízben teljesen megnyerte a közönség« tetszését. A szereplők egytől egyigjól viselték masm gukat. Igen szépen játszott Benkő Jolán (Zsófi) été ; Kazalieky (Török Mihály). Ez utóbbi a béke szesst rető, jámbor falusi bírót, a kit később a féltékeny ség majdnem kiforgat magából, sikerültén adát Jól játszott és jól is énekelt még Komáromy (Csil-ieJ lag Pál, Őrmester,) úgy szintén Kiss Pista (KósziXéó Gyurka) is; kinek azonban ajánljuk, hogy a tul^: zástól — mely hibába e szerepében is párszo;os£- beleesett — óvakodjék. Kiemelendő még ZádooLá (Peták káplár) és Óváryné (Suták Kata cigány ; asszony.) •