Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-06-22 / 50. szám

— 199 —

Szombaton (jun. 14) Szathmáry jutalomjáté- l<ául meglehetős számú közönség előtt bérletszünetben adatott „S a rn y 1, a cserkeszek prófétája,“ dráma 4 felvonásban. Hatásos darab ; sikerült előadás. Legkiválóbb alak Szathmáry volt a címszerepben. Igen szépen játszott még Kazalicky (gr. Örloff) közönségünk ez egyik kedvence, kiben úgy látszik, a tehetség szorgalommal párosul ; szerepeit mindig tudja és átérzi. Dicsérettel kell megemlékeznünk ezúttal Morvayról (Ismail) is, ki ügyes játékával ezen este a közönséget valóban meglepte. A többi szereplők is többnyire megállták helyüket.

Vasárnap (jun. 15.) „A veres hajú,“ énekes népszínmű Lukácsy Sándortól, került szinre félig telt padok előtt. Az előadás igen sikrült, kerekded és összevágó volt, s a szereplők kivétel nélkül jól ' viselték magukat; azonban a jók között is jobb volt Szatmáry(veréb Jankó,) ki a hülyének, ügyefogyott- nak látszó, mindazáltal furfangos árva fiút a közönség folytonos tetszése és tapsai közt kitűnő sikerrel adá.—Benkő Jolán (Boglár Ágnes)szintén igen szépen játszott;- csupán az az egyetlen megjegyzésünk van, hogy szerepében itt ott kirítt belőle az úrnő. Kiemelendők még Kazaliczky (Keszeg Mihály), aki daczára annak, hogy szerepére nem készülhetett (Zádort helyettesité, kinek hirtelen baja esett)a hányiveti, legénykedő gazdag parasztot egészen kifogástalanul adta; továbbá Komáromy (András), Kiss Pista (Ferke,) Zádor Gézáné (Zsófi), Né- methy Lilla (Csinos Julcsa) és Morvái (Bálint). Szat- máryné is jobb volt. mint egyébkor ; s ha hanghordozása természetesebb, úgy szerepét (Szemes Borcsa) elég jól megoldotta volna. Nem szabad még kifielednünk óvárynét (Sajgóné) és Morvainét (Sári szolgáló). Rövid szerepében ez utóbbi egészen meg- epett bennünket. Alig hittünk szemeinknek, midőn a máskor olyannyira szegletes modorú, nehézkes mozgású alakot ma oly sikerültén játszani láttuk. A közönség annyira el volt ragadtatva, hogy nyílt jelenetben megtapsolta és Szatmáryval együtt kihívta. Ebből pedig az a tanulság, hogy mindenkit a hajlamának megfelelő szerepkörben kell alkalmazni. K. Nagy Rózát majd kifelejtettük ; pedig ez esetben méltatlanságot követtünk volna el rajta, mert ő is szépen jászta szerepét (Szilaj Kata, vöröshaju) és énekei is sikerültek. Csupán azt tanácsoljuk neki, hogy igyekezzék minél természetesebb lenni.

Pattantyús.

KÖZGAZDASÁG.

A carbolsav a kertészetben

Egy külföldi tekintélyes kertészeti lap hasábjain a calbolsavról legközelebb igen érdekes közleményt olvasván, jónak látom azt az alábbiakban e becses lapok t. olvasóival egész terjedelmében megismertetni.

„A carbolsav sokoldalú alkalmazása az ember — és államgyógyászat terén — mondja ama lap cikkírója — oly gondolatot ébresztett bennem, hogy az említett szert kerti növényeink némely betegségeiben is valószínűleg hasonló sikerrel lehetne felhasználni. A múlt év tavaszán e téren tett kísérleteimet és azok: eredményét van szerencsém ezennel ide igtatni. — Lehet, hogy e közleményem újabb ilynemű kísérletekre szolgáland ösztönül s ez által a növénytermesztés terén fontos tapasztalatok szerzésének veti meg alapját.

Az első feladat volt annak meghatározása, hogy a carbolsav mily módon és alakban alkal- maztassék. — Legcélszerűbbnek s legtermészetesebbnek gondoltam, azt vízzel felhígítani és ily alakban felhasználni. — E célból egy nagyobb üvegben I rész carbolsavat 20 részt vízzel vegyítettem, 25 óráig állni hagytam, s e közben időnként jól felráztam. A viz felületén egy zsir — vagy olaj nemű réteg képződött, mely a vele érintkezésbe hozott növényeket azonnal elpusztította.

— Ezért az olajréteget egy cső segélyével vigyázva teljesen eltávolítottam, s csupán a vizet hagytam meg.

Ez időtájt kertemben különféle kellemetlenségek jelentkeztek, melyeknek eltávolítását a car- bolsavas vizzel akartam megkísérteni. — A fodorkel- és a hónapos retekágyásokban a földi balha garázdálkodott rendkívül, az ugorkát pedig a liszt- harmat lepte meg. Mindegyiket meglocsoltam a húszszorosán hígított carbolsavval^s az eredmény az lett, hogy éjen át kel, retek és ugorka egyaránt tönkre ment. — Most az volt a kérdés, hogy minő hatása leend egy többszörösen higitott oldatnak.

— Egy rész carbolsavat tehát 50 rész vizzel elegyítettem ; azonban az ezzel meglocsolt növények legnagyobb része szintén elpusztult. — Most a százszoros hígításra tértem át, mit úgy eszközöltem, hogy a húszszorosán higitott és olajrétegétől megszabadított carbolsavból bizonyos meghatározott mennyiséget egy öntöző kannába töltöttem, s ehhez még ötször annyi állott vizet adván, az egészet jól összekevertem. — E viz többé a leggyengébb növényeknek sem ártott, s e mellett alkalmazásának jelentékeny sikere volt.

A földi balha által meglepett ágyakról egyszeri megöntözés következtében azon állatkák egyetlen egy éjen át úgy eltűntek, hogy hírük sem maradt. — Igen csekély mennyiségű ily viz azt eredményezte egy hangyabolyba öntve, hogy a serény hangyák, mikről különben tudva van, ho^

bábjaikat (hangyatojás) soha sem szokták cserben hagyni, oly rendkívül gyors menekülésnek eredtek hogy bábjaikra gondolni sem látszottak. Egy fiatal cseresznyefa, melynek érőfélben levő édes gyümölcse a hangyáknak egész seregeit magához csábította, azonnal meg volt védve, mihelyt a fa törzse körül a carbolsavas vízből egy keskeny gyűrűkor öntetett. — A hangyák e körtől már 10—15 centiméternyi távolban megállották s hirtelen vissza fordulva, majdnem vad futásnak eredtek. — Azonban a hatás nem volt tartós ; 4—5 nap múlva ugyanis a hangyák vándorlása újból kezdődött, hanem ez ellen a segély is rögtön kéznél volt : egy körülbelül 3 centiméter széles szalag puha gyapjú szövetből kötővel a fatörzsre erősítve és carbolsavval áztatva, az édes gyümölcstől a hangyákat végiképpen elriasztotta. —

Ép ily kitünően hatásosnak mutatkozott a carbolsavas viz a fekete levéltetvek ellen is, melyek e^y igen szép repkény hajtásainak csúcsait tömegesen ellepték, — Egyetlen egyszeri bemártás ily vízbe ezen alkalmatlan rovaroktól a növényt azonnal megszabadította, s midőn, később a levéltetvek a repkénynek a falhoz kapaszkodó alsó részén mutatkoztak egyszeri meglocsolás elég volt teljesen megtisztítani.. A levéltetvek miatt betegeskedni kezdő repkény 4 héttel a leirt műtét után teljesen felüdült s dus lombozatot nyert. —

A százszorosán higitatí carbolsav a lisztharmattal szemben ép oly hátásosnak mutatkozott, anélkül, hogy a növénynek ártott volna. — Az ugorka növény, melynél a liszt harmat mutatkozni kezdett, a carbolsavas vizzel megöntöztetve, rövid idő alatt teljesen fel üdült ; a liszharmat eltűnt s csupán a legerősebben meglepett levelek mentek tönkre — Egy rózsatő, mely már 5 év óta alig virágzott, minthogy a virágbimbók gyenge szárait a lisztharmat rendesen minden évben tönkre tette: a carbolsavas viz alkalmazása folytán ez évben gazdagon volt borítva virággal. — A viz alkalmazása úgy történt, hogy 'az ágak, midőn rajtok a lisztharmat mutatkozni kezdett, egymásután bele mártattak, s pár percig benne hagyattak.

De a carbolsavas vizzel a fentebbieken kívül még egyéb kísérletet is tettem. — Ugyanis házam és az emelett körülbelül másfél méternyi távolban folyó patak között nehány fiatal, erőteljes barackfa áll, mint redély a ház, oldalára támaszkodva. — A lisztharmat ezeknél is fellépett, azonban a százszorosán higitott carbolsav a fentebb leirt módon és ismételten alkalmazva, a bajt itt is teljesen megszüntette. — Egy négy éves bafackfa, a mely tavasszal a lisztharmattól igen erősen szenvedett, s melyet csak többször ismételt gondos öntözés, úgy szólván leveleinek valóságos megmosása által lehetett megmenteni, jelenleg augusztus hó végén gyümölcsei van megrakva,^s. egészséges dus lombozattal bir. — Megjegyzendő, hogy a lisztharmat által szétroncsolt levelek a carbolsavas vizzel való meglocsolás után csakhamar lehullanak, a csak megtámadottak pedig az illető helyeken sárga, mintegy kiégetett foltokat mutattak. —

A fentebbiekből az tűnik ki tehát, hogy a sokszorosan higitott ca'bolsav kertészeti növénye inknél bizonyos esetekben sikerrel alkalmazható, miért is érdemesebb volna e téren minél számosabb kísérletet tenni. Igen természetes, hogy alkalmazásával a baj jelentkezésekor nemjcell késni, mert a már tönkre ment növények helyre nem hozhatók semmi szer, és igy carbolsav által sem. — *)

Erdélyi Károly.

M e g h i V á s.

A sepsi ev ref. egyházmeg)'ei köztörvényszéknek méltóságos, tekintetes és tiszteletes tagjait tisztelettel meghívom a Sepsi-Sztgyörgyön 1879. év junius 30 ikán d. e. 9 órakor a városházánál szokott helyiségben tartandó törvényszéki ülésre. Legyen szabad tisztelettel fölkérnem úgy a méltóságos és tekintetes gondnok urakat, mint az igen tisztelt egyházi és világi törvényszéki ülnök urakat, hogy lehetőleg mindnyájan megjelenni szíveskedjenek, mivel igen nagy fontosságú ügyeink lesznek elintézendők.

Egerpatakon, 1879. junius 19-én.

Csiszár Gábor,- , sepsi ref. e. m. esperes.

KÜLÖNFÉLÉK

— A király és a királyné őfelségéi к f. hó 17-én d. e. látogatásukkal szerencséltették a betegen fekvő külügyminisztert s egy óráig időztek nála. Andrássy grné 19 én reggel érkezett Bécsbe, s legnagyobb örömére már a javulás utján lelte férjét.

— Különös találkozás. A berlini aranylakodalom napja emlékezetes marad az öreg császári páron kívül még egy másik előtt is, mely e napon tartotta esküvőjét. Ugyanazon órában melyben 101 ágyulövés adta tudtára Berlin lakosságának, hogy a császári pár már összekelt har*) E közlemény már megjeleût a «Gyakori. Mezőgazdá^-ban is: s minthogy a levelész а г idén szokatlan nagymennyiségben j e- lentlcezik, fö'eg a fiatal, gyümölcsfák gyenge idei hajtásain : id5- sz«.ünek láttán e cikk közlését e b. lapok hasábjain is.

madszor is, — egy szerény lakodalmas menet haladt el a legelegánsabb fogatokkal zsúfolt utcán két egyszerű bérkocsival, melyeken egy boldog szerelmes pár hajtatott valamelyik külvárosi templomba. A vőlegény egy porosz gyalogsági had- nagy> a. menyasszony pedig — Nobiling Anna kis asszony volt, a hírhedtté vált Nobiling' merénylő húga.

Ahelybelipolgári leányiskola közelebb lefolyt zárvizsgálata után egyes -- nyil- ván gyanús ififormátiók után keletkezett panaszos hangok merültek fel, hogy Müller Emilia к a. mint a francianyelvre kinevezett tanítónő, a francianyelvből miért nem vizsgátatott. Erre nézve az iskolaszék közelebbi üléséből meg fogja adni a feleletet. Sepsi-Szentgyörgy 1879. junius 21-én Császár Bálint isk. széki elnök.

— A sepsiszentgyörgyi gaz-íasági szakosztálylyal megtoldott telső népiskola. I. II. és

III. osztályának 1878[q tanévi vizsgája f. hó 23 és 24 én fog megtartatni az iskola helyiségben, melyre az érdeklődő közönség és a tanügy barátai tisztelettel meghivatnak. A vizsgák sorrendje : Junius

23-án d. e 8—9 nyelvtanból az I. II. osztály. 9 — 7uo nyelvtanból а III. osztály. Чгю—io könyvvitelből а III.osztály. 10 — il álattanból az I. osztály. il —12 szám és mértanból az I. osztály, d. u.

3—4 ásvány és növénytanból а II oszt. 4—5 szám és mértanból III. oszt. 5 — 6 erdészet és természetrajzból III. oszt. 6 — 7 földrajzból I. és II. oszt'. 24- én d. e. 8—9 természettanból а II. oszt. 9—10 vegytanból а III. cszt. 10—il szám és mértanból XI. osz\ il -12 természettanból а III. oszt. d. ui 2 — V4 történ, és alkotmányt. IL III. oszt. */г4—5 németből az I. II. III. oszt. 5 — 6 ének és szavalásból az I. II. III. oszt. 6—7 torna és zárünnepély I II. III és IV osztályok. A gazdasági szakosztály vizsgája aratás után fog megtartatni.

— A magyar orsz. segélyző nőegylet választmányától a következő sorok közlésére kérettünk fel : Miután ő cs. királyi Felsége legkegyelmesebb védasszonyunk az egylet működéséről szóló jelentésünket tudomásul venni s az elnökség és igazgatóság megválasztását jóváhagyni méltóztatott, kérjük az igen tisztelt ivtartókat, hogy a fiókegyleteket a 8§. értelmében, s ott a hol lehetséges a vidéki választmányokat is (23 §.) megalakítsák, s a történt megalakulást, s az egyleti tagok névlajstromát velünk folyó év augusztus hó utolsó napjáig tudatni szíveskedjenek Az egyleti iroda Budapesten II. kerület 105 szám a- latt létezik. Magyar segélyző nőegylet. Központi választnány. Ivánka Imre, gazda.

S z e g e d, jun. 18. A mai nap három bizottság 78 házban összesen 175 károsult kárait becsülte föl. A károsultak többnyire jelen voltak, mindenben előmozdítván a becslés könnyűségét.

— Jókai Mór Szegedről a Honban rajzokat irt. Idézzük a következőt : Az illovai malom. Az utolsó házak egyike előtt látható még most is az a hat nagy hordó, a miket a ház tu lajdonosa kötelekkel egymáshoz erősített, azután deszkákat rakott rájok s erre az úszó tutajra hordta fel bútorait és házanépét s mikor jött az áradat, csak úgy nevette onnan az elemek dühöngését. Nem messze tőle egy gőzgép katlanának a lefordított fedele fekszik. A húsz mázsás vas edényt az áradat sodorta ide az összedőlt gyárból. Azontúl aztán végtelen víztükör terül elénk : a miből csak egyes szigetek emelkednek elő, néhol mintegy világitó torony mered ki a vízből egy munkapihenő szélmalom. Ez a naptól ragyogó víztükör a legszebb buzavetésnek a takarója. Most már kezd a nádnak a hegye keresztül törni a földszinén s a vizi virágok levelei úszkálnak fölötte. Az egyik zöld sziget a temető. A csendes lakókat nem há- boritota meg a katasztrófa. Egyedül nekik vannak zöld fáik, olyan szépen virít a jerikói rózsa egy sírbolt homlokzatán. Egy másik kis sziget a sik viz közepén a gyászemlékü illovai malom. Temető ez is. Mikor a király itt járt, kérdezé a vele volt főispántól: „mi ez?“ „Ez fölséges uram huszonkét embernek a sírja.“ Szép erős épület volt az. A gazdája feleségével, gyermekeivel lakott benne. A malom fala körös körül be volt zsindelyezve, mint a svájci házaké szokott lenni. A végzetes éj előestéjén a molnár ipa odament szekérrel s azt mondta, hogy elszállítja onnan a leányát és unokáit. Az apa nem engedte ; biztos helyen vannak itten. — Ez a malom örök időkre van építve. Még a védgátiól is húsz munkás menekült oda a zivataros éjszakán ; családos férfiak a szomszéd Vásárhelyről. — Az a zivataros éj valamennyit eltemette. Egyedül a molnár maradt élve, egy sánta, béna, összetört alak, hogy hírmondója legyen a borzalomnak ott is úgy fűrészelték ki az egymásra omlott keményfa gerendák közül, miket csónakból megmozdítani lehetetlen. xlz beszéli el, hogy a húsz munkás odalenn volt a malomban, ő pedig a családjával fen a malom- műhelyben. Egy roppanás hangzott, egy iszonyú halálorditás, s ő abban a percben feleségét és két gyermekét a lábai előtt látta elsülyedni. Hova tűntek el azok, hogy maradt ő még élve ? azt nem tudja. Most a malom helyén egy gömbölyű agyagdomb áll, tetején az összetört gerendely a malomvitorlából, a korong, a garad állványa és a négy malomkő ; az eltemettek sírkövei. A legnagyobbik köynn még most is ott van az idősebb fiú össze-