Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-06-01 / 44. szám
44 szám. Szeri»0Я/|,(| égi irod.i S ep s i S/.eutgyörf; y '> ri a rcГ. kollégium 'épületében, bovrí a lap szellemi részét illet UK, ieinénvek kiiblenilők- ő Kiadó hivatni: j3OLLÁK JA Ón kfmyvnyomdííja es kön v- kereskedése, lioyá a hirdetések és előfizetési pénzek bérmentesen intézendők. romi örffy, 1879 Vasárnap június 1 IX. évfolyam Politikai, ziípar-e Megjelenik ezen lap heten kint kétszer: csütörtökön es v&síir др Ki.OKizKTKsi ki i:: ктк к jlielyben házhoz honivá, vajjv i vidékre postáo küldve I К gesz évre . . 6 írt — kr. ; Kél évre . . . 3 frt — kr. Negyedévre . . 1 fit 5• • kr. íiirdclmenyek dija : hasábos petit-sorért, vagy annak helyéért 6 kr. társadalmi, szépirodalmi és közgazdászat! lap. I önkéntes tüzató-effvfct33 hivatalos Bélyegdij külön 30 kr. Nyilttör sora 15 kr. 11 es a A katona-beszállásolási vita a kép- viselőházban. A képviselőhöz május 28-iki ülésében megkezdte a katona beszállásolási törvényjavaslat tárgyiihk^t Az általános tárgyalást, mely elég röviden és' objektive folyt le, Ernuszt Kelemen nyitotta meg különösen azon szempontból téve kifogást a javaslat ellen, hogy ő Felsége által a sereg diszlolokác'ójára nézve gyakorolt felséf1'Ágnak a törvényjavaslatban való alkalmazása ellenkezik az 1 <S 7 6 - i k XI í. t c. erre vonatkozó intézkedésével. Másik kifogása volt, hogy e kaszárnyákra nézve- mi károsodunk az által, hogy Ausztriában a legénységi létszámnak 79 százalékára már vannak kaszárnyák, melyek építéséhez, már mi is hozzájárultunk ; a közös budgelből pedig ezentúl nem fognak kaszárnyák építtetni. Ernuszt különben a javaslatot általánosságban elfogadta. Az áltaja felvetett két főkifogást ismételték kellő túlzással a szélsöbali szónokok Mocsáry Lajos, Orbán Balázs és Eötvös Károly, azzal a különbséggel, hogy ők általánosságban is visszautasították a törvényjavaslatot; habár elméletileg kifejezték jámbor óhajtásaikat a beszállásolási ügy rendezése iránt: gyakorlatban inkább hajlandók voltak a mai siralmas állapotot fentartani, mindenféle teljesen alaptalan közjogi skrupulus miatt. Az egyesült ellenzék részéről Pu'szky Ágost szólalt fel, megtámadván a kormányt és kritika alá vonván a javaslatnak, különösen a közigazgatási hatóságok illetékességére vonatkozó intézkedéseit. A javaslatot azonban elfogadta. A javaslat védelmére a miniszterelnök, honvédelmi miniszter és az előadó szólaltak fel, igyekezvén felvilágosítani és eloszlatni az al- koimányoa skiupulusokat, melyek egyébiránt a 21 és 22 íj- ok mii újra elő fognak kerülni és valószínűleg konkret alakban formuláztatni. A javaslat azután általánosságban elfogadtatott. A részletes tárgyalásnál a ház 9 a § ig jutott el ; a legtöbb szakaszt jelentéktelen módosításokkal elfogadván. Legtöbb vitára az a Csodaszerek A szédelgések korszakát éljük ! vájjon lei tagadhat; a ezt ? Csak vedd kezedbe a legjobb legtekintélyesebbnek ismert lapot, fuss át hirdetéséin és száz alakban száz név alatt találkozol azzal, a mit szédelgésnek, vagy szokottakban schYvirídlinek nevez a magyar ember. Vagy nem szédeleg-e az ember, a ki cifra keretű hirdetésében fünek-fának ajánlja „saját találmányit“ csoda-kenőcsét, mely 4 hét alatt akár a homlokán is szakáit növel; nem szédelgés-e a hirdetéshez kapcsolt bizalomkeltő nyilatkozat, hogy az esetben, ha a csodakenőcs nem használna valakinek, pénzét visszakapja. A feltaláló ur nagyon jól ismeri az emberek gyöngéjét, tudja, hogy a kopaszságtól való indokolatlan félelem mellett egy pár krajcár elvesztése alig jön tekintetbe. Az tán ki is venne magának annyi fáradságot, hogy pénzét visszakövetelje, száz közül akad néha egy. És ha be is panaszolja valaki a föltaláló urat, mint erre egy esetet tudunk, a feltaláló ur azzal áll élő, hogy bizonyítsuk be a csodakenőcs eredménytelenségét. Kopasz fejét természetesen senki sem csatolja a vádlevélhez, de még el se megy mutogatni a bíróság elé, kivált ha kis városban lakik, a hol ilyen bajusztalan Szűcs György uram-féle esetekből egész legendákat szokott kikerekiteni a kávé- asztal melletti pletyka. A panaszos egy-két . frtját csendesen megsiratja és elhallgat, a feltaláló ür pedig büntetlenül tovább űzi mesterségét. Le vegyünk csak elemzés alá nehány ilyenféle csodaszert. Lássuk miben rejlik a büvhatás kérdés adott okot, váljon elegendő-e a törvény- javaslatnak az az intézkedése, mely a beszállásolási ügyekben az illetékességet egész általánosságban a közigazgatási hatóságokra ru* házzá, vagy pedig szükséges-e ama hatóságokat részletesebben megjelölni. A javaslat amaz általános kifejezést leginkább Horvátországra való tekintette1 használta, a melynek hatósági szervezete a magyarországitól eltér. A ház idáig elfogadta a javaslat álláspontját ; a kérdés azonban ezzel nincs eldöntve, mert egy indítvány van bejelentve, mely a hatósági iiletékességtől összefoglalva kivánna egy szakaszban rendelkezni. •Szende Béla honvédelmi miniszter ez alkalommal is szakszerűen szóit a tárgyhoz. Azt monda : A beszállásolás leb t igen súlyos, érezzük mindnyájan, rég nyilatkozott már ez iránt a közvélemény. Már 1834-ben regnikolá- ris deputáció küldetett ki, mely e kérdéssel foglalkozott A viszonyok nem tették lehetővé, hogy a kérdés megoldása máig' a törvényhozás elé kerüljön. Mikor a kormány az ország ezen terhein könnyíteni akar, szóló nem érti, hogy a törvényjavaslat oly felfogással találkozik, a milyen ma a házban nyilvánult A törvényjavaslat nem egyéb, mint egy adminisztracio- nalis kérdés megoldása, s kiindulva azon szempontból, hogy az eddig viselt nagy terhet mikép lehetne enyhíteni; ezen feladatnak a törvényjavaslat megfelel. Szabályozza a dijakat az n. n. deperditákat, csökkenti éa elviselhetővé teszi azon terhet, melyet egészen elhárítani nem lehet, mert mig hadseregünk van, annak beszállásolásáról gondoskodni kell. Szóló nem lát ellentétet a törvényjavaslat 21 és 22 §j. és az 1867. XII. t e közt A törvényjavaslat alapjául vétetett ö Felségének a kaiona beszállásolási ügyre vonatkozó 1870. évi rendelete, mely akkor m nden törvényhatóság által e fogadtatott : egyetlen egy sem emelt ellene szót. Hogy a rendes elhelyezés elrendelése ő Felségének joga, a ki a sereg legfőbb parancsnoka, az. igen természetes. Ha elismeri a ház, hogy ö felsége kizárólagos joga és ámuljunk el a feltatáló urak szörnyű vegyészeti tudományán, a milyet még nem pipált Európa. Itt van mindjárt a harminc év óta legsikeresebbnek ismert szépitő szer, az úgynevezett „Lili- okese.“ Vegyelemei : hamuzsir és egy adag illatszer, a mi a cifra edénynyel együtt, ha sokat mondunk, harminc krajcár, de azért az ára „csak“ 3 frt. „A rezeda göndörítő hajkenőcs“ áll viasz, fagÿgyu és olajból, mely ártatlan szerek akárhogy keverjük is, csodálatos eredményekre nem fognak vezethetni. Az úgynevezett „keleti szőrmentesitő“ szer, mely a borbélyok veszedelmére lett feltalálva, rhészt és kálit tartalmaz, mindakét alkatelem a legcsekélyebb vigyázatlanság' elkövetésénél veszélyes szembajoknak lehet előidézője. A híres „növényszappant“ egy kis zsiradékból és zöld festékből akármelyik derék szappanos előállíthatja. Növényki vonatnak nyoma sincs benne. A feltaláló doctor ur csakis a zöld szint adta meg hozzá a növényvilágból. Ki ne ismerné a „Morison pilulákat“ legalább hírből. Ezen amerikai találmány a legerősebb hashajtó szerekből van összefundálva és ép oly veszedelmes lehet, mint a mily nagy hasznot húz belőle a feltaláló ur. A „nyirbalzsam“ mely mint bőrszepitő szer örvend nagy elterjedtségnek, nem egyéb mint cifra palackba öntött hamuzsir, szappanlé, glycerin és tiszta kutviz. A Kneifel féle „hajfe.stő tinctura“ alkatrészei : chinatinctura, Hoffmann-féle életbalzsam és vöröshagymalé. Egészben véve se nem használ se nem árt. Es nagy részben ilyenek a soha nem látott „legújabban feltalált“ csodaszerek, melyek a hoza vezérlet, vezénylet és szervezet felett intézkedni, akkor joga van az elhelyezés elrendelésére is,’mely a szervezetnek kiegészítő része, Már a legrégibb időkben különbséget tettek az elhelyezés és beszállásolás közt s a beszállásolás minden eddigi törvényünk értelmében is az ország kizárólagos joga, s e jog fenn is tartatott. A törvényjavaslat elfogadtatott a részletes vita alapjául. * Tisza Kálmán miniszterelnök arcképe, melyet Sepsi Szentgyörgy város, mint a kormányelnök választó kerülete rendelt meg Barabás Miklósnál, befejezéséhez közéig. A kép, melyet nemsokára leszállítanak rendeltetési helyére, mint az „Ellenőr“ írja, igen sikerült. Az „Ellenőrinek ez a rövidke tudósítása ismét konfúziót csinált az ellenzék táborában s a mit a múltkor a „Magyar- ország“ eljajveszékelt, azt most a „Pesti Napló“ recitálja. Roszul esik ar ő lelkének, bogy Tisza Kálmán nagy államférfiig talán még „Ingomár“ urnái is nagyobb a ki pedig egy vezércikket sem sajnált a „Napló“ legutóbbi számában a miniszterelnök arcképéért megereszteni. Abból megtudjuk, hogy Császár Bálint fenn járt Budapesten, hogy Császár Bálint megválasztatta Tisza Kálmánt városunk képviselőjéül, megtudjuk, hogy a „Pesti Napló“ szive fáj ennek miatta igen nagyon: egyebet nem tudunk meg semmit. Az a venasszonyos sopánkodás olyan jól illik a „Napló“ szájába, hogy mi csak gyönyörködni tudunk egy tehetetlenné vált ellenzék ilyenforma idegei rángatózisa- iban. A görögtörök viszály a határkerületekben történt legújabb események folytán nagyobb mértékben magára vonja a figyelmet. A görög kormány, úgy látszik, fegyveres öszszeütkö.zések provoká- lásával igyekszik a kérdést „égetővé“ tenni, s mig a maga csapatait a határon összpontosítja, a török területen lázadást igyekszik szítani. Nagyon sajátságos, úgymond a félhiv. „Nordd. Ztg.“ hog3r az összecsapásról, moly török területen görög felkelők és török katonák közt történt. Ahté- neben ol}r gyorsan és pontosan vannak értesülzájok csatolt reklámok után Ítélve együttesen használat mellett ezer esztendős életet is ígérnek a szegény halandónak, legyen bár aszkóros, rákfe- nés, köszvényes vagy talán félhalo't is az illető. Nem is kell erre egyéb, csak hogy korán igyunk meg egy pohár Hoff-féle maláta sört, később egy kupica Daubitz gyomorkeserűt, délben egy pohár almabort, uzsonnára együnk meg egy pakli Hoff- maláta csokoládét, estére vegyünk be egy kis Pagliano szörpöt vagy csukamájolajat, aztán burkoljuk önmagunkat fülig sokat hirdetett egészségi flanell ingbe, feküdjünk le és aludjunk, ha tudunk attól a gondolattól gyötörtetve, hogy Ma- thuzsálem csak kis Miska volt hozzánk képest az ő 9Ó9 esztendejével. A feltaláló urak különben nem a legroszabb eljárást követik szörpeik, kenőcseik és egyéb itató vagy kenhető bűbájos szereik feltalálásával. Úgy tesznek, mint a jó gazdasszony, a ki vendége előtt megkóstolja az ételt, bebizonyítandó, hogy nincs benne méreg, a feltaláló urak is először magukon tesznek kísérletet és nem késnek annak hallatlan nagyszerű eredményét világgá trombitálni egyidejűleg kotyvalékjaik sikra bocsátásával. így például Hoff azzal lepte meg a világot, hogy teljesen romlott tüdejét az általa feltalált malátakivonat öt hét alatt helyre hozta, tehát minden héten visszakapta tüdőjének egy ötöd részét és igy öt hét alatt az egész tüdőt. Tiszta mathemati- kai igazság ! A hirdetések mellett rendesen köszönő iratok hálálkodó levelek, sőt orvosi elismerések is díszelegnek. Jó lesz itt nem feledni, hogy az orvosok is gyarló emberek, kik az arany csengését nem vetik meg.
