Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-06-01 / 44. szám
— 174 — ve. A görög felkelők ellen a porta egyelőre az. albánokat állítja síkra, s Juszuf bey, a prizrendi liga katonai főnöke, több tiszt ó.s a porta egy biztosa kíséretében már elutazott Janinába. A görög kormány alkalmasint nagyon téved, ha ily erőszakos eszközökkel magára nézve kedvezőbbé véli alakíthatni a viszonyokat, Párisi tudósítások szerint még a görögök iránt leginkább jóakaró francia körökben is kedvezőtlenül hatott a görög garázdálkodások hire, diplomáciai körökben pe pig, mint Pécsből félhivatalosan jelentik, e esete patékat egyáltalában nem hajlandók figyelembe venni, annál kevésbé, mert Waddington körjegyzéke nyomán a hatalmak közt már létrejött a megegyezés a görög kérdésben követendő közös eljárás iránt. A francia kormány ugyanis, engedve a Bécsből és Londonból tett' megjegyzéseknek elejtette, a formaszerü nagyköveti értekezlet eszméjét, s a közvetítést a hatalmak képviselői egyelőre, konferencia nélkül kísérlik meg a francia körjegyzékben kifejtett elvek alapján. Anglia magatartása jóformán biztosítja a portát, hogy Ja- nina átengedése nem fog elhatárositatni, fegyveres tüntetésekkel pedig a görögök ép oly kevéssé fogják ezt kierőszakolni. Anriràssy Gyula gróf külügyminisztert máj 26-án rögtönzött, de annál szívélyesebb ovációk lepték meg a budapesti közönség részéről. Midőn az akadémia dísztermébe pár perccel az ülés megkezdése után belépett, a közönség harsány éljenzéssel fogadta, melyet a gróf kallemesen meglepetve köszönt meg. Midőn pedig a szobor leleplezése után az Eötvös-térröl, Tisza miniszter elnök ur társaságában eltávozott, több száz főnyi tömeg kisérte az ,,Europa“ vendéglő kapujáig, hol szállva volt,'s midőn a kapun belépett kalap levéve szívélyes éljenzéssel üdvözölte. Andrássy gróf, Do- czy Lajos udvari tanácsos és Péchy Imre miniszteri titkár kíséretében, még a tegnapi esti vonattal Pécsbe utazott. — A muszka rémuralom ismét egy borzasztó tettét kelfeljegyeznünk. A közelebb elfogyott nihilisták Tobolkszban kétségbeesett menekülési kísérletet tettek a napokban. A börtönfundamentuma alatt ember feletti erővel alagutat ástak, tervüket azonban egyik társuk elárulta a börtönfelügyelőnek. A felfedezés alkalmával a foglyok épen munkában voltak s miután a gödörből nem akartak előjönni, a börtönörök tüzeltek reájuk. — A foglyok aztán a feladót leszúrták. Oroszországban az elfogatásolc mind nagyobb arányokat öltenek s a szentpétervári börtönökben levő politikai foglyok számát már 20 ezerre becsülik. A kivégzések és deportálások is javában folynak s ezzel egyidejűleg a kormány nagy reformokat tervez a hadseregben, hogy egyrészt a legutóbbi hadjáratban tapasztalt óriási visszaélések jövőre lehetetlenné tétessenek, másrészt hogy a hadsereg számra nézve is erősbittesék, — a mi egyelőre már azért is szükséges, hogy az ostrom- állapot eshetöleg az óriási birodalom minden részében keresztülvihető legyen. Llogy ez erőszakos intézkedések alaposan orvosolhatják a bajt, annál kevésbé várható, mert a nihilisták a mostani rémuralom közepett sem riadnak vissza a harcz folytatásától. A gyújtogatás az ország minden részében napirenden van s mar Szentpétervártt is megkezdődött. A kormány és a forradalom egy mást fölülmúlni igyekszik rémület terjesztésében. Az ungolfrftucia viszonyok elhidegülését, melyet már nehány nappal ezelőtt jeleztünk, politikai körökben is figyelemre kezdik méltatni s a heves harc, melyet a londoni és párisi kormánylapok Ezek csak az emberi egészség helyreállítására sőt ha úgy tetszik megteremtésére és az erszények meglapitására feltalált szerek. Vannak azonban olyan feltaláló urak is, kik életük nemes feladatául az emberiség anyagi jólétének emelését, az erszények duzzasztását' tűzték ki. Ilyen Orlicé az ö csalhatatlan lottócombinatióival és a „Csak nálunk a szerencse“-féle sorsjegyüzérek ezrei. Mit szóljunk ezekre ? Hiszen csak a legtelivérebb köny- nyenhivŐ adhat hitelt olyan embernek, a ki egy nehány írtért százezreket igér osztani másnak és nem maga rakja zsebre a roppant kincset. A kuruzslok szereit illetőleg pedig csak egy tanácsuk van a t. közönség számára. Tegye azokat feleslegessé, mégpedig egyszerűen úgy, hogy fogadja el a következő receptet : „Ha nem akarsz schwindli áldozata lenni, schvindlirozz magad. Végy egy theáskanál rebarbara szaftot, hozza egy pohárka almabort, keverd össze Hoff maláta sörével, sózd meg e keveréket seidlitz porral, gernirozd Morison pilulával, öntsd az egészet köszvényvászonra és eredj árnlni. Egy év múlva egészségügyi tanácsos és több lovagrendek birtokosa lesz belőled. Gazdagabb mint az az amerikai, ki nehány év előtt az úgynevezett Anacafával lármázta tele a világot, ajánlván azt, mint biztos gyógyszert az aszkórosoknak. Az Anaca-fából, jóllehet nem volt egyéb fenyőfánál, az első 8 nap alatt 80.000 font kelt el s a feltaláló rövid idő múlva fél millió forintot rakott zsebre. De el ne áruld, kitől hallottad e jó tanácsot.“ U. 15. egymás ellen folytatnak, ha nem jelenti is a két kormány közti elidegenedést, mindenesetre komoly nézeteltérésekre és neheztelésre mutat. Az angol lapok remélik, hogy a franciák neheztelése csak mulékony lesz s ez valószínű is, ha Anglia jövőre nagyobb kíméletet tanúsít Franciaország iránt : ellenkező esetben, — úgymond egy párisi tudósítás — a francia kormány egészen saját érdekei szerint fog eljárni. A francia diplomácia panaszkodik, hogy a keleti kérdések mindegyikénél makacs ellenálásra talált az angol kormány részéről s e panasz főleg a görög, egyptomi, szi- riai kérdésekre s a török pénzügyi tárgyalásokra vonatkozik. A Kelet békéje s az uj rend megszi lárdulása érdekében kívánnunk kell, hog)' e duzzo gás a két nyugoti nagyhatalom közt mielőbb véget érjen s a régi egyetértés közöttük hely- álljon. Konstantinápolyból jelentik a „P. Ll.“-nak, hogy ama táviratok, melyek azt hireszlelték, hogy gr. Zichy a nagyvezirrel és Ivaretheodory basával az ápril 2i-ki konvenció pótlékának módosítása iránt alkudozik, alaptalanok. Drinápolybán e hó 14-kén Muliamed bey vezetése alatt tekintélyes mohamedánokból álló küldöttség jelent meg Reuf basa kormányzó előtt és kijelenté, hogy a mohamedánok a keresztényekkel őszinte békében és barátságban akarnak élni, legtávolabbról sem gondolnak boszura és a kormány e tekintetben nyugodt leli et. Kelet-Humélia uj beosztása az uj statútum szerint már megtörtént. A tartomány ideiglenes polgári kormányzójául a bolgár Ekonomov, Philip popolisz polgári kormányzójául a szintén bolgár Reinov jelöltetett ki. Van-e Hüromszókmegyének kézműipara ? Erre a kérdésre mi háromszékiek határozottan azt feleljük : igenis van. De ha csak a szomszéd megyéket, vagy plane a távol vidéket s a fővárost kérdeznők meg, azt felelnék rá : meglehet hogy van, do mi soha sem láttuk. Általában akarnak e haladni a korral a mi iparosaink, mutatnak e jelt a korral együtt haladás képességére, mindez olyan kérdés, a mire meg kell felelnünk. A mostani időkben sok mindenféle kiállítás, gyülésezés volt már az iparfejlesztés szempontjából, de mindezek aligha értek fel a jelenleg összeülendő iparkongresszussal, az országos székesfehér vári kiállítással. A II. országos iparos-gyűlés május 31-én fog megnyittatni Budapesten. Olvassuk a lapokból, hogy ezen gyűlésre a vidéki ipertársulatok képviseleti jelentkezései oly tömegesen érkeznek, hogy a megyeház — a hol a gyűlést megtartani szándékoztak — alig fogadhatja magába s nagyobb teremről lesz szükség gondoskodni, valamint szá mos egyéb rendezési intézkedések is változást kell, hogy szenvedjenek. Május 25-ig 280 ipartársulat jelentette be a képviseltetést, a küldöttek száma 400-at már meghaladta. Ezek között az országnak Királyhágón innen s túl fekvő részeiből mindenünnen látunk képviselőket, csupán Háromszékmegyéből nem. Sepsi-Sztgyörgy városból végre a mint halljuk, nagy nehezen egy „szál“ képviselő felment egyik iparos társulat részéről, de aztán c akis ez az egy és sem innen több sem egyebünnen csak egyetlen társulat sem lesz képviselve a II. orsz. iparos gyűlésen. Kézdi-Vásárhely, mely oly igen szeret az iparos városok közé sorakozni, ezúttal is csendesen alszik, mint mindig, valahányszor arról volt szó, hogy mutassanak be ők is valamit abból a sokból, a mivel annyira fennen dicsekedni el nem mulasztják. Mit jelentsen ez ? Ha utánna gondolunk annak, a mi e sajnálatra méltó körülmény indoka lehet, hát akkor nagyon elszomorodik az ember lelke. Nincs itt már mit szépitni a dolgot, ki lehet, mert kell mondanunk kereken, hogy megyénk ipara csak a kezdetlegesség primitiv állapotában tengődik, ki kell mondanunk, hogy iparosaink csak a megélhetés, kenyér- kereset forrásául tekintik mesterségüket s nem gondolnak azzal, hogy az idő halad s ők elmaradnak. Pár esztendő kell már csak ahoz, hogy ipa rosaink belássák s azon szomorú tapasztalatra jöjjenek, hogy ők а щ a i iparosok sorában, az ipar mai fejlettsége fokán helyet nem foglalhatnak többet. S ez a tapasztalat bizony bizony nagyon keserű lesz azokra nézve a kik még ezután is iparból akarnak megélni. Sepsi-Szentgyörgyön van iparos elég, derék jö munkások ök egytől egyig, csak nekik is azon egyetlen hián}*ok van, hogy csupán a heti vásárra dolgoznak s hegy soha sem gondol egyik sem, arra, hogy a most megindult országos mozgalomba részt vegyenek, hogy fejlesszék, tökéletesítsék önmagukat s iparukat, szóval a magasabb szempontok к vül esnek tevékenységi körükön s maradnak abban a stádiumban, a melyben apáik állót tak évtizedekkel ezelőtt. Ebben a városban annyi mindenféle jóra törekvő intézet, humánus egylet s több eféle, hogy se szere se száma nincs, de hogy az iparosnak volna egy találkozási helyük, a hel saját dolgaikról beszélhetnének, vagy hogy — mint például most is — е£У*е£У ily nagy fontosságul gyülésan képviseltetnék magukat s a kiállitásson ök is részt vegyenek munkáikkal, arra senki sem 1 gondolt. Mit szóljunk Kézdi-Vásárhelyről. Az a sok ív iparos, mely hazánk második iparos városának mondható, még eddig egyetlen esetben sem emeltei t fal fejét a nyugalom párnájáról, ha saját érdekük ben valami magas cél forgott kérdésben. Itt lehet И a közművelődési egylet zeneszakosztályával, színi,I, dal és nem tudom miféle szakosztályával, ha nincs nekik, iparos, a mai haladó kor keretébe beleülő] <■ iparos közönségünk. Mit törődnek ök azzal, hogy most iparkongresszus van Budapesten, hogy ipar 1 kiállítás van Székesfehérvárit, ök dolgoznak a ma * guk lejek után tovább, nem gondolva az idő szel- 1 lemével, nem ügyelve a mellette repülő korral, f < mjg egyszerre azon veszik észre magukat, hogy itt ; maaadtak s az elő haladott idő kivette kezükből a kenyeret. Szomorú állapot biz ez. Iparosainkat fel kellene vájni valahára álmaikból, felébreszteni!! ben-j nők az önérzetet, a becsvágyat egy magasabb ( cél iránt. S ez azt hisszük az elöljáróságok kötelessége volna. Ha ez igy megy tovább is, ne dicsekedjünk mi többet soha magunkat I- L. A hét-falusi pör. IIóllal 11, 187g. május 28. Az 1874-ik év december hó 22-én a brassó- megyei fiosszufalusi járásbíróság, mint első bíróság -r elitélte Brassó városát Hétfalu javára, 12532 frt. 73 krig és szabad építkezési, kereskedési faizásra a (a mint volt 1848 előtt egészen 1854-ig mikor fölállította Brassóváros az erdőszéli hivatalt Hétfalu- < ban, akkor előbb csak tojást vettek az épületfák kimutatásáért, azután pénzt és pedig minden drb. .1 fáért 40—50 krt, mit még sokaltak a hétfalusiak és ^ a pör lett belőle.) Ezen Ítélet ellen Brassó város mindig allegált, semmisített, felebezett, szóval a mig csak lehetett húzta, halasztotta a fizetést, mig 4 a legfőbb m. kir. curia végleg e’itélte 1875. október hó 22-én 738g sz. alatt Az itéLt igy hangzik : О felsége a király nevében ! A m. kir. curia, mint legfőbb itélőszék Pávai Yajna Elek ügyvéd által képviselt Bácsfalu, Tür- kös, Csernátfalu, Hosszufalu, Tatrang, Zajzon és Pürkeree községeknek, mint felpereseknek, Májar j József ügyvéd által képviselt Brassó város községe alperes ellen sommás visszahelyezés és 12532 frt 73 kr a hosszufalusi királyi járás bíróság előtt folyamatba tett, nevezett bíróságnak 1874 december 22-én 2213 sz. a. és a marosvásárhelyi kir. ítélő táblának 1875 ápril hó 23 ón гдзб. sz. a hozott ítéletével elintézett sommás perét, alperesnek 1875 junius hó 2-án 8ig sz. alatt beadott l fellebbezése folytán 1875 október 21 ik napján и tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vevén kö vetkező ítéletet hozta a marosvásárhelyi kit*, táb- < Iának azon része, melyben alperes feltétlenül kö- teleztetett felpereseknek a kereseti erdőkből bár- ~ minemü épületfát minden taxa, vagy egyéb illeték nélkül kiszolgáltatni, továbbá a felperesektől beszedett 12532 frt. 73 kr taxa ennek a kereset J beadásától a fizetés napjáig számitandó 6°/i( vissza- . 1 fizetni stb. Minthogy a visszatérítendő összeg rtieny- nyisége ellen emelt kifog'ást, mint a kinek a beszedett összeget rendesen elszámolnia kellett volna, ,í űz illető szám szerinti adatoknak birtokában kell lennie, számszerűleg igazolni elmulasztotta, az oda я kínált főesküt sem fogadta el, ez összeg mennyisége más bizonyíték hiányában a felperesek által L leteendő főeskütől feltételezetten volt megalapítandó stb. 1874—187g ápril hóig 4 év és 4 hó mult el, J tehát Brassó város 4 évig és 4 hónapig húzta, halasztotta a 12532 frt 73 kr kifizetését Hétfalunak • A mely idő alatt 2—3 ezer ember csaknem törvény- székileg kétszer kikérdeztetett és megeskettetett. Brassó minden áron meg akarta kevesbíteni a feladott és törvényesen három fórumon megítélt pénzösszeget, de embereink, kivéve két bírót, jól viselték magukat, minden ijeszgetések dacára is A t. olvasó láthatja, mik történtek csak ezen egy perrel is, (pedig Hétfalunak 5 pere van Brassóval jelenleg) 4 év és 4 hó alatt Hétfaluban, mely idő alatt csak ezen perben 16 semmiségi panaszt 3- adott be Brassó. Sokszor megtörtént, hogy mulasz • tás, késlekedés, vagy fel nem világosodás által Hétfalura kedvezőtlen ítélet jött, mit fájdalom e becses lap és más lapok is rögtön közöltek, némely roszindulatu hétfalusi tudósítók által ; de most hallgat a krónika, igen mert azon uraknak nem tetszik, hogy Brassó város az elitéit és jogtalanul felvett pénzt ez év ápril hó 5 én Hétfalunak törvényesen visszafizette 4 évi kamatjával és megítélt perköltségeivel együtt. Most hallgatnak a tudósitó urak, nem Írnak színdarabot, nem olvassák irodákban az újságot embereinknek, hogy nyert Hétfalu és vesztett Brassó. Embereinket nem biztatják, hogy ne hagyják magokat és mikor kedvezőtlen Ítéletek jöttek, csak úgy hencegve olvasták a lapokból, hogy megnyerte Brassó Hétfalut, fennen olvasták és gúnyolódtak ilyen formán: „keetek ne is perelje nek, soha sem nyernek, békéljenek ki, ne hall'- . Z «
