Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-06-01 / 44. szám

— 174 — ve. A görög felkelők ellen a porta egyelőre az. albánokat állítja síkra, s Juszuf bey, a prizrendi liga katonai főnöke, több tiszt ó.s a porta egy biztosa kíséretében már elutazott Janinába. A gö­rög kormány alkalmasint nagyon téved, ha ily erőszakos eszközökkel magára nézve kedvezőbbé véli alakíthatni a viszonyokat, Párisi tudósítások szerint még a görögök iránt leginkább jóakaró francia körökben is kedvezőtlenül hatott a görög garázdálkodások hire, diplomáciai körökben pe pig, mint Pécsből félhivatalosan jelentik, e esete patékat egyáltalában nem hajlandók figyelembe venni, annál kevésbé, mert Waddington körjegy­zéke nyomán a hatalmak közt már létrejött a megegyezés a görög kérdésben követendő közös eljárás iránt. A francia kormány ugyanis, engedve a Bécsből és Londonból tett' megjegyzéseknek elejtette, a formaszerü nagyköveti értekezlet esz­méjét, s a közvetítést a hatalmak képviselői egy­előre, konferencia nélkül kísérlik meg a francia körjegyzékben kifejtett elvek alapján. Anglia magatartása jóformán biztosítja a portát, hogy Ja- nina átengedése nem fog elhatárositatni, fegyveres tüntetésekkel pedig a görögök ép oly kevéssé fogják ezt kierőszakolni. Anriràssy Gyula gróf külügyminisztert máj 26-án rögtönzött, de annál szívélyesebb ovációk lepték meg a budapesti közönség részéről. Midőn az akadémia dísztermébe pár perccel az ülés megkezdése után belépett, a közönség harsány éljenzéssel fogadta, melyet a gróf kallemesen meglepetve köszönt meg. Midőn pedig a szobor leleplezése után az Eötvös-térröl, Tisza miniszter elnök ur társaságában eltávozott, több száz főnyi tömeg kisérte az ,,Europa“ vendéglő kapujáig, hol szállva volt,'s midőn a kapun belépett kalap levéve szívélyes éljenzéssel üdvözölte. Andrássy gróf, Do- czy Lajos udvari tanácsos és Péchy Imre minisz­teri titkár kíséretében, még a tegnapi esti vonattal Pécsbe utazott. — A muszka rémuralom ismét egy borzasztó tettét kelfeljegyeznünk. A közelebb elfogyott nihi­listák Tobolkszban kétségbeesett menekülési kísér­letet tettek a napokban. A börtönfundamentuma alatt ember feletti erővel alagutat ástak, tervü­ket azonban egyik társuk elárulta a börtönfelü­gyelőnek. A felfedezés alkalmával a foglyok épen munkában voltak s miután a gödörből nem akartak előjönni, a börtönörök tüzeltek reájuk. — A fog­lyok aztán a feladót leszúrták. Oroszországban az elfogatásolc mind nagyobb arányokat öltenek s a szentpétervári börtönökben levő politikai foglyok számát már 20 ezerre becsü­lik. A kivégzések és deportálások is javában foly­nak s ezzel egyidejűleg a kormány nagy reformo­kat tervez a hadseregben, hogy egyrészt a legu­tóbbi hadjáratban tapasztalt óriási visszaélések jövőre lehetetlenné tétessenek, másrészt hogy a hadsereg számra nézve is erősbittesék, — a mi egyelőre már azért is szükséges, hogy az ostrom- állapot eshetöleg az óriási birodalom minden részé­ben keresztülvihető legyen. Llogy ez erőszakos intézkedések alaposan orvosolhatják a bajt, annál kevésbé várható, mert a nihilisták a mostani rémuralom közepett sem riadnak vissza a harcz folytatásától. A gyújtogatás az ország minden ré­szében napirenden van s mar Szentpétervártt is megkezdődött. A kormány és a forradalom egy mást fölülmúlni igyekszik rémület terjeszté­sében. Az ungolfrftucia viszonyok elhidegülését, melyet már nehány nappal ezelőtt jeleztünk, politikai kö­rökben is figyelemre kezdik méltatni s a heves harc, melyet a londoni és párisi kormánylapok Ezek csak az emberi egészség helyreállítására sőt ha úgy tetszik megteremtésére és az erszé­nyek meglapitására feltalált szerek. Vannak azon­ban olyan feltaláló urak is, kik életük nemes fel­adatául az emberiség anyagi jólétének emelését, az erszények duzzasztását' tűzték ki. Ilyen Orlicé az ö csalhatatlan lottócombinatióival és a „Csak nálunk a szerencse“-féle sorsjegyüzérek ezrei. Mit szóljunk ezekre ? Hiszen csak a legtelivérebb köny- nyenhivŐ adhat hitelt olyan embernek, a ki egy nehány írtért százezreket igér osztani másnak és nem maga rakja zsebre a roppant kincset. A kuruzslok szereit illetőleg pedig csak egy tanácsuk van a t. közönség számára. Tegye azo­kat feleslegessé, mégpedig egyszerűen úgy, hogy fogadja el a következő receptet : „Ha nem akarsz schwindli áldozata lenni, schvindlirozz magad. Végy egy theáskanál rebar­bara szaftot, hozza egy pohárka almabort, keverd össze Hoff maláta sörével, sózd meg e keveréket seidlitz porral, gernirozd Morison pilulával, öntsd az egészet köszvényvászonra és eredj árnlni. Egy év múlva egészségügyi tanácsos és több lovagren­dek birtokosa lesz belőled. Gazdagabb mint az az amerikai, ki nehány év előtt az úgynevezett Anacafával lármázta tele a világot, ajánlván azt, mint biztos gyógyszert az aszkórosoknak. Az Anaca-fából, jóllehet nem volt egyéb fenyőfánál, az első 8 nap alatt 80.000 font kelt el s a feltaláló rövid idő múlva fél millió fo­rintot rakott zsebre. De el ne áruld, kitől hallottad e jó tanácsot.“ U. 15. egymás ellen folytatnak, ha nem jelenti is a két kormány közti elidegenedést, mindenesetre ko­moly nézeteltérésekre és neheztelésre mutat. Az angol lapok remélik, hogy a franciák neheztelése csak mulékony lesz s ez valószínű is, ha Anglia jövőre nagyobb kíméletet tanúsít Franciaország iránt : ellenkező esetben, — úgymond egy párisi tudósítás — a francia kormány egészen saját ér­dekei szerint fog eljárni. A francia diplomácia panaszkodik, hogy a keleti kérdések mindegyiké­nél makacs ellenálásra talált az angol kormány részéről s e panasz főleg a görög, egyptomi, szi- riai kérdésekre s a török pénzügyi tárgyalásokra vonatkozik. A Kelet békéje s az uj rend megszi lárdulása érdekében kívánnunk kell, hog)' e duzzo gás a két nyugoti nagyhatalom közt mielőbb vé­get érjen s a régi egyetértés közöttük hely- álljon. Konstantinápolyból jelentik a „P. Ll.“-nak, hogy ama táviratok, melyek azt hireszlelték, hogy gr. Zichy a nagyvezirrel és Ivaretheodory basá­val az ápril 2i-ki konvenció pótlékának módosí­tása iránt alkudozik, alaptalanok. Drinápolybán e hó 14-kén Muliamed bey ve­zetése alatt tekintélyes mohamedánokból álló kül­döttség jelent meg Reuf basa kormányzó előtt és kijelenté, hogy a mohamedánok a keresztényekkel őszinte békében és barátságban akarnak élni, leg­távolabbról sem gondolnak boszura és a kor­mány e tekintetben nyugodt leli et. Kelet-Humélia uj beosztása az uj statútum szerint már megtörtént. A tartomány ideiglenes polgári kormányzójául a bolgár Ekonomov, Philip popolisz polgári kormányzójául a szintén bolgár Reinov jelöltetett ki. Van-e Hüromszókmegyének kézmű­ipara ? Erre a kérdésre mi háromszékiek határozot­tan azt feleljük : igenis van. De ha csak a szom­széd megyéket, vagy plane a távol vidéket s a fő­várost kérdeznők meg, azt felelnék rá : meglehet hogy van, do mi soha sem láttuk. Általában akar­nak e haladni a korral a mi iparosaink, mutatnak e jelt a korral együtt haladás képességére, mindez olyan kérdés, a mire meg kell felelnünk. A mostani időkben sok mindenféle kiállítás, gyülésezés volt már az iparfejlesztés szempontjá­ból, de mindezek aligha értek fel a jelenleg össze­ülendő iparkongresszussal, az országos székesfehér vári kiállítással. A II. országos iparos-gyűlés május 31-én fog megnyittatni Budapesten. Olvassuk a lapokból, hogy ezen gyűlésre a vidéki ipertársulatok képvi­seleti jelentkezései oly tömegesen érkeznek, hogy a megyeház — a hol a gyűlést megtartani szán­dékoztak — alig fogadhatja magába s nagyobb teremről lesz szükség gondoskodni, valamint szá mos egyéb rendezési intézkedések is változást kell, hogy szenvedjenek. Május 25-ig 280 ipartársulat jelentette be a képviseltetést, a küldöttek száma 400-at már meghaladta. Ezek között az országnak Királyhágón innen s túl fekvő részeiből mindenünnen látunk képvi­selőket, csupán Háromszékmegyéből nem. Sepsi-Sztgyörgy városból végre a mint hall­juk, nagy nehezen egy „szál“ képviselő felment egyik iparos társulat részéről, de aztán c akis ez az egy és sem innen több sem egyebünnen csak egyetlen társulat sem lesz képviselve a II. orsz. iparos gyűlésen. Kézdi-Vásárhely, mely oly igen szeret az ipa­ros városok közé sorakozni, ezúttal is csendesen alszik, mint mindig, valahányszor arról volt szó, hogy mutassanak be ők is valamit abból a sokból, a mivel annyira fennen dicsekedni el nem mulasztják. Mit jelentsen ez ? Ha utánna gondolunk annak, a mi e sajnálatra méltó körülmény indoka lehet, hát akkor nagyon elszomorodik az ember lelke. Nincs itt már mit szépitni a dolgot, ki lehet, mert kell mondanunk kereken, hogy megyénk ipara csak a kezdetleges­ség primitiv állapotában tengődik, ki kell monda­nunk, hogy iparosaink csak a megélhetés, kenyér- kereset forrásául tekintik mesterségüket s nem gondolnak azzal, hogy az idő halad s ők elmarad­nak. Pár esztendő kell már csak ahoz, hogy ipa rosaink belássák s azon szomorú tapasztalatra jöj­jenek, hogy ők а щ a i iparosok sorában, az ipar mai fejlettsége fokán helyet nem foglalhatnak töb­bet. S ez a tapasztalat bizony bizony nagyon ke­serű lesz azokra nézve a kik még ezután is ipar­ból akarnak megélni. Sepsi-Szentgyörgyön van iparos elég, derék jö munkások ök egytől egyig, csak nekik is azon egyetlen hián}*ok van, hogy csupán a heti vásárra dolgoznak s hegy soha sem gondol egyik sem, arra, hogy a most megindult országos mozgalomba részt vegyenek, hogy fejlesszék, tökéletesítsék ön­magukat s iparukat, szóval a magasabb szempon­tok к vül esnek tevékenységi körükön s marad­nak abban a stádiumban, a melyben apáik állót tak évtizedekkel ezelőtt. Ebben a városban annyi mindenféle jóra törekvő intézet, humánus egylet s több eféle, hogy se szere se száma nincs, de hogy az iparosnak volna egy találkozási helyük, a hel saját dolgaikról beszélhetnének, vagy hogy — mint például most is — е£У*е£У ily nagy fontosságul gyülésan képviseltetnék magukat s a kiállitásson ök is részt vegyenek munkáikkal, arra senki sem 1 gondolt. Mit szóljunk Kézdi-Vásárhelyről. Az a sok ív iparos, mely hazánk második iparos városának mondható, még eddig egyetlen esetben sem emeltei t fal fejét a nyugalom párnájáról, ha saját érdekük ben valami magas cél forgott kérdésben. Itt lehet И a közművelődési egylet zeneszakosztályával, színi,I, dal és nem tudom miféle szakosztályával, ha nincs nekik, iparos, a mai haladó kor keretébe beleülő] <■ iparos közönségünk. Mit törődnek ök azzal, hogy most iparkongresszus van Budapesten, hogy ipar 1 kiállítás van Székesfehérvárit, ök dolgoznak a ma * guk lejek után tovább, nem gondolva az idő szel- 1 lemével, nem ügyelve a mellette repülő korral, f < mjg egyszerre azon veszik észre magukat, hogy itt ; maaadtak s az elő haladott idő kivette kezükből a kenyeret. Szomorú állapot biz ez. Iparosainkat fel kel­lene vájni valahára álmaikból, felébreszteni!! ben-j nők az önérzetet, a becsvágyat egy magasabb ( cél iránt. S ez azt hisszük az elöljáróságok köte­lessége volna. Ha ez igy megy tovább is, ne dicsekedjünk mi többet soha magunkat I- L. ­A hét-falusi pör. IIóllal 11, 187g. május 28. Az 1874-ik év december hó 22-én a brassó- megyei fiosszufalusi járásbíróság, mint első bíróság -r elitélte Brassó városát Hétfalu javára, 12532 frt. 73 krig és szabad építkezési, kereskedési faizásra a (a mint volt 1848 előtt egészen 1854-ig mikor föl­állította Brassóváros az erdőszéli hivatalt Hétfalu- < ban, akkor előbb csak tojást vettek az épületfák kimutatásáért, azután pénzt és pedig minden drb. .1 fáért 40—50 krt, mit még sokaltak a hétfalusiak és ^ a pör lett belőle.) Ezen Ítélet ellen Brassó város mindig allegált, semmisített, felebezett, szóval a mig csak lehetett húzta, halasztotta a fizetést, mig 4 a legfőbb m. kir. curia végleg e’itélte 1875. októ­ber hó 22-én 738g sz. alatt Az itéLt igy hangzik : О felsége a király nevében ! A m. kir. curia, mint legfőbb itélőszék Pávai Yajna Elek ügyvéd által képviselt Bácsfalu, Tür- kös, Csernátfalu, Hosszufalu, Tatrang, Zajzon és Pürkeree községeknek, mint felpereseknek, Májar j József ügyvéd által képviselt Brassó vá­ros községe alperes ellen sommás visszahelyezés és 12532 frt 73 kr a hosszufalusi királyi járás bí­róság előtt folyamatba tett, nevezett bíróságnak 1874 december 22-én 2213 sz. a. és a marosvásár­helyi kir. ítélő táblának 1875 ápril hó 23 ón гдзб. sz. a hozott ítéletével elintézett sommás perét, al­peresnek 1875 junius hó 2-án 8ig sz. alatt beadott l fellebbezése folytán 1875 október 21 ik napján и tartott nyilvános ülésében vizsgálat alá vevén kö vetkező ítéletet hozta a marosvásárhelyi kit*, táb- < Iának azon része, melyben alperes feltétlenül kö- teleztetett felpereseknek a kereseti erdőkből bár- ~ minemü épületfát minden taxa, vagy egyéb ille­ték nélkül kiszolgáltatni, továbbá a felperesektől beszedett 12532 frt. 73 kr taxa ennek a kereset J beadásától a fizetés napjáig számitandó 6°/i( vissza- . 1 fizetni stb. Minthogy a visszatérítendő összeg rtieny- nyisége ellen emelt kifog'ást, mint a kinek a be­szedett összeget rendesen elszámolnia kellett volna, ,í űz illető szám szerinti adatoknak birtokában kell lennie, számszerűleg igazolni elmulasztotta, az oda я kínált főesküt sem fogadta el, ez összeg mennyi­sége más bizonyíték hiányában a felperesek által L leteendő főeskütől feltételezetten volt megalapí­tandó stb. 1874—187g ápril hóig 4 év és 4 hó mult el, J tehát Brassó város 4 évig és 4 hónapig húzta, ha­lasztotta a 12532 frt 73 kr kifizetését Hétfalunak • A mely idő alatt 2—3 ezer ember csaknem törvény- székileg kétszer kikérdeztetett és megeskettetett. Brassó minden áron meg akarta kevesbíteni a fel­adott és törvényesen három fórumon megítélt pénz­összeget, de embereink, kivéve két bírót, jól visel­ték magukat, minden ijeszgetések dacára is A t. olvasó láthatja, mik történtek csak ezen egy perrel is, (pedig Hétfalunak 5 pere van Bras­sóval jelenleg) 4 év és 4 hó alatt Hétfaluban, mely idő alatt csak ezen perben 16 semmiségi panaszt 3- adott be Brassó. Sokszor megtörtént, hogy mulasz • tás, késlekedés, vagy fel nem világosodás által Hétfalura kedvezőtlen ítélet jött, mit fájdalom e becses lap és más lapok is rögtön közöltek, né­mely roszindulatu hétfalusi tudósítók által ; de most hallgat a krónika, igen mert azon uraknak nem tetszik, hogy Brassó város az elitéit és jogta­lanul felvett pénzt ez év ápril hó 5 én Hétfalunak törvényesen visszafizette 4 évi kamatjával és meg­ítélt perköltségeivel együtt. Most hallgatnak a tudósitó urak, nem Írnak színdarabot, nem olvassák irodákban az újságot embereinknek, hogy nyert Hétfalu és vesztett Brassó. Embereinket nem biztatják, hogy ne hagy­ják magokat és mikor kedvezőtlen Ítéletek jöttek, csak úgy hencegve olvasták a lapokból, hogy megnyerte Brassó Hétfalut, fennen olvasták és gúnyolódtak ilyen formán: „keetek ne is perelje nek, soha sem nyernek, békéljenek ki, ne hall'- . Z «

Next

/
Thumbnails
Contents