Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)
1879-05-11 / 38. szám
mennyire (".szintén sajnáljuk őket megfosztani ismét egy boldog reménységtől : ki kell mondanunk, hogy S.-Sztgyörgy város „uj Debrecen“ nem lesz egyhamar s a „Magyarországét“ hiú álomban rin gatóznak. Hanem azért távol legyen tőlünk Debrecen városra neheztelni. Ellenkezőleg Debrecennek Sepsi-Sztgyörgy örökre le lesz kötelezve. Nélküle nem nyilt volna alkalma városunknak a Tisza Kálmán iránti tisztelete és ragaszkodása kifejezésére. Azért hát hozza isten a miniszterelnök urat körünkbe ! Szívesen látjuk akkor a „M g" tudósítóját is, legalább tapasztalni fogja, hogy Sepsi- Sztgyörgy hogyan méltányolja egy kitűnő államférfi hazafias, bölcs kormányzási törekvéseit. S ha ez a tapasztalat ismét fájni fog az ellenzéknek, részvétünk enyhitni fogja fájdalmaikat. * Л csődtöi’Yényjuvaslat végleges szövegezésére az igazságügyminiszter egy szükebb körű bizottságot hivott össze, melynek tagjai Daruváry Alajos legfőbb itélőszéki tanácselnök, Tóth Elek budapesti váltó és kereskedelmi törvényszéki elnök, Manoilovich Emil semmitőszéki biró, Teleszky István országgyűlési képviselő, Apáthy István egyetemi tanár és Németh Péter igazságíigyminisz- Uri fogalmazó mint jegyő. E bizottság meg tartotta első ülését. Mihelyt munkálatát befejezi, aja- lat az országgyűlés elé fog terjesztetni. Á „Háromszék“ szerkesztőiéhez. Sepsi Nzfgyöi'gy. 1879. május 10. A „Háromszék“ tegnap megjelent számában városunk képviselője, Ti .za Kálmán ur ő exellen- tiája ideutazására vonatkozólag két közlemény jelent meg. Az egyik Budapestről van keltezve, a másik helyből van irva. Mindkettő oly malic.iosus confidentiával beszél úgy Tisza Kálmán személyéről, mint e város polgárairól, hogy megjegyzés nélkül nem hagyhatom Több gyarló, légből kapott állításai között azt mondja, hogy a Tisza K. r.reképe elkészítésére nincs pénz, s hogy Tisza К. a lefestést betiltotta volna. Ezen Állítás merő hazugság. A „H.“ nek nincs tudomása az e tárgyban tett intézkedésekről s igy mindaz, a mit ez ügyre vonatkozólag közrebocsát, nem egyéb egy nagy ember nevével való éretlen incselkedésnél. Majd Sepsi-Sztgyörgy városról szólva elmondja e várost spekuláns szellemű, haszonleső polgárok városának. Nem akarom e gálád eljárást valódi nevén megnevezni, csak figyelmeztetem a „H.“ szer- szerkesztőjét, hogy e város polgársága épen ő föle nem érdemli meg, hogy sárral dobálja. Lehet valaki politikai tekintetben kormányellenes állásponton, de az egyhangúlag megválasztott órsz. képviselőt saját városa polgársága előtt ily modorban mutatni be, legalább is haxafiatlanság és politikai jelL mtelenség. Jegyezze meg magának a „H.“ szerkesztője, hogy valamint e-’dig nem teremtette és nem reprezentálta a közvéleményt S.-Sztgyörgyön, úgy ezután sem fogja. De a mennyiben a „H.“ a közkereshessè ? Ha a kakuk hasát és gyomrát felbontjuk, a gyomorban a belső felületet egészen szőrösnek találjuk és pedig e szőrök egy irányba vannak simulva. Sokan azt hiszik, hogy ily csodáson van alkotva. Pedig a dolog úgy áll, hogy a lenyelt hernyók szőrei tapadnak oda és okozzák az egész szőrburkolatot. A kakuknál meg van azon kényelem is, hogy gyalog járni nem szeret.A legkisebb árkot, vagy területet átrepüli, de gyalog a világért sem fáradna, a minek egyébiránt meg van az az oka, hogy lábai nincsenek a gyalogláshoz alkotva. A kakuk az emberek előtt valódi orákulummá vált. A hozzá kötött jóslási tehetség ha nincs is meg nála, de azért minden nemzet a régi időktől fogva a jelenkorig bevette a jósmadarak közé. Főleg a gyermekek szeretnek tőle kérdezősködni s ha az ismert kérdésre „kukuk mond meg, hány esztendeig élek ?“ nem kapnak elég „kukukkot“ van akkor szomorúság Izraelben, vagy tréfa ha történetesen valamelyik kérdésére többször kukuk- kolt. A székely gazdasszony ha csak lehetséges nem kezdi meg szalonnáját a kakuk szólásig, a minek különben igen sok előnye is lehet. Sokat is tud ez a kakuk. Megmondja, hogy a gyermeket megdorgálja e a mamája, ha késő estig madarászott az erdőn, megmondja a fiatal leánynak, hány év, hány hónap, hány nap múlva megy férjhez, a gazdának, hogy az elvetett ku- koricahoz-e bő termést, a képviselőnek, hogy jó vőre megkapja-e a mandátumot. Fel van a kakuk a jósló tehetség minden nemeivel ruházva. Egyformán meg mondja ha öröm, vagy szomorúság érne, ha a szerencse vagy szerencsétlenség jár-e hozzánk közelebb. Egy valógos próféta, egy dämon, a ki jó és rósz szellemekkel társalog. Azért mondta a régi görög, ha haragosan kellett valakire rárivallani : vélemény pretenzióival szokta illetlenségeit napvilágra bocsátni, nem mulaszthattam el a közvélemény, e város polgársága nevében visszautasitni a „H.“ Ízetlenségeit. Felhívom egyszersmind a „H.“ szerkesztőjét, hogy a város polgárságát s alkot mányos érzületét sértő fentebb jelzett közleményeit lapja legközelebbi számában vonja vissza ! Császár Bálint, polgármester. A kelet runiélÍHÍ provizórium ügyében még folynak a tárgyalások, de csak a részletekre nézve, mig a főkérdésben, úgy látszik, az lesz a megála- podás, bogy az orosz hadsereg augusztus 3-ig teljesen kiüríteni köteles a Balkán-félszigetet. Mint a táviratok jelentették, az an^ol kabinet ezt a megállapodást a legszigorúbban értelmezi, s egy újabb tudósítás szerint, már tudatta is a szentpé tervári kabinettel, hogy e megállapodástól semmi körülmények közt sem enged 'eltérést. A francia kormány, hir szerint, kijelentette, hogy tartózkodni fog e kérdésben minden kezdeményezéstől vagy önálló nyilatkozattól, de mindenben egyetértöleg fog eljárni Angliával és Ausztria Magyarországgal. Az angol kormány magatartására nézve eléggé jellemző az izenet is, melyet Salisbury marquis küldött az általa el nem fogadott bolgár küldött ségének „Kelet Rumélia alkotmányát a nemzetközi bizottság végleg megállapította s a királynő kormányának nincs joga, bogy jövőre e tartomány belügyeibe beavatkozzék.“ Ideiglenesen mint Konstantinápolyból távirják, a porta beleegyezett, hogy az orosz hatóságok folytassák működésűket addig, mig Aieko basa az uj közigazgatási szervezetet életbe léptetiFrnnciaországbnn a parlament ülésszakának megnyitása küszöbön áll, s a sajtó és közvélemény mind élénkebben foglalkozik a Blanqui kérdéssel. Azon hírekkel szemben, mintha a kormány feloszlatni készülne a képviselőházat, ha az Blanquit i .azolja, a kormányhoz közel álló lap ж határozottan kijelentik, hogy a miniszterek ilyesmit nem terveznek, s ha a képviselőház Blanquit igazolja, köteles magára vállalni a felelősséget is minden következményekért; a kormány számára pedig nem marad más hátra, mint leköszönni. Remélik azonban, hogy a minisztériumnak többsége lesz a Blanqui kérdésben, és folytathatni fogja a köztársaság megszilárdítását. Nevezetes lépés történt ez irányban Algírban,hol Grévy Albert, az uj kormányzó e napokban elfoglalta állását és egy kiáltmányban tudtul adta Algir lakosságának, hogy a tartomány meghódítása óta fennállott katonai kormányzat véget ér s Algir úgy, mint az egész nagy francia köztársaság, polgári kormányzó alatt élvezni fogja a szabadság jótéteményeit. — E nagy változás kétségkívül sok nehézséggel fog járni s főleg a katonai bureaukracia nagy bajokat okozhat a polgári kormányzónak : de híznak Grévv éréivé ben s főleg abban, bogy az anyaországban megszi ár- duló viszonyok lehetetlenné teendik a csökönyös régi elemek ellenzékeskedését. Oroszországban megkezdődtek a kivégzések s egy félhivatalos szentpétervári lap jelenti, hogy „a szentpétervári kivételes intézkedések igen sike regeknek bizonyulnak“, ezért tehát az ország többi részeiben is alkalmaztatni fognak. Hogy azonban e rendszabályok utóvégre sem tarthatók fenn örökre, azt az orosz kormánykörök is érzik s a „Mém. Dipl.“ szerint még mindig szó van arról, „eis korakes“ ezért mondja a haragos ábráz.atu német : ^geh’ zum Kukukk !“ Minthogy a kakuk a karvalyhoz színezetére nézve némileg hasonlít, azért jónak látta a különben tudós és bölcs Aristoteles azt hinni róla, hogy a párosodás ideje alatt átváltozik karvalylyá. Némely szláv törzsek meg azt beszélik róla, hogy szegény feje egy csaló molnár volt, de csalásáért t. i. hogy igen nagy vámot vett az ur megbüntette és átalakult egy minden többi madár által gyűlölt kakukká, s hogy mindig emlékezzék emberi életére, az ellopott liszttel bemázoltatott. Olasz- és Görögországban a költözködő kakukkot nagyban vadásszák. Körül-belől 50 fajban ismeretes és el van a legészakibb tartományokig terjedve. Azt mondja egy angol természetvizsgáló, hogy láthatni öt márciusban Malta szigetén a Szt- János kenyér fán, a svédpusztákon májusban, az örökös hó határán a Himalaya hegyláncon meggörbült nyírfákon júliusban és ismeretes bájos ter mete India síkságainak narancs ligeteiben novemberben. Hangja egyébiránt nem valami kellemes, néha gixeket csinál a mivel nem igen szokta megnyerni azokat, a kik valami bajban hozzáfordulnak jövendő mondásért. Gyakran a „kakukk“ szónak csak felét mondja ki, a mit aztán félévre, félhó- napra stb. szoktak értelmezni. .Szólni akartam a kakuk természetű emberekről is, de jónak látom felhagyni vele, nehogy darázsfészekbe nyúljak. A legszebb „kakuk“ hang melyet valaha halottam mindenesetre azon kedves fülemiléjé volt, a kinek a „kakuk“ nóta is fülemile hanggá változott torkán. Ez a kakukkoló fülemile Soldosné. Szemes. hogy Suvalof gróf visszahivatván londoni nagykő veti állásáról, átveszi a kancellárságot. A loyalií sabb, de elfogulatlanabb körök még mindig az\ hiszik, hogy egyedül Suvalov gróf képes végeo vetni a fenyegető válságnak ; e remény azonban aligha nagyon alapos, mert épen Suvalov gró volt az, a ki a mostani „erélyes“ rendszabályoka sürgette s kijelentette, hogy az orosz nép még éret len a szabadságra. A növiházán konvencióról írja a „N. Fr. Pr.“ ■ A konvencióban eredetileg meg volt állapítva, bog g az osztrák magyar csapatok megszállják a rogozu n ai szorost. — Minthogy azonban e szoros uta* Szaloniki kulcsának t leintik, Törökország felszín lalására Ausztria-Magyarország lemondotta rogoíu nui szoros megszállásáról. — Felvették továbbá konvencióba záradékul, hogy a boszniai és herce- govinai molláhk és immámok kinevezésének jog egyedül a szultánt illeti, mi által elvileg a szultáó souverainitása elismertetik. Egy másik záradék, szultán külön kivánatára azt függeszti a szerződés hez, hogy az. osztrák-magyar csapatok a szultán! határozott felhatalmazása nélkül nem léphetik áá a konvenció által kiszabott vonalat és Ausztria Magyarország Novi-Yárosban, Prepolyében és BE elopolyeben szabad helyőrséget tartani. Novibazár csapataink nem azonnal, hanem csak bizonyoo meghatározott idő múltával fogják megszállani, A hadkötelezettség életbeléptetése Boszniában* Mint a „D. Ztg.“ jelenti, a közöshadügyminiszteri umbau tárgyalások folynak a hadkötelezettségnél Boszniában és Hercegovinában leendő életbelépte tése iránt. A tanácskozások már annyira haladta hogy állítólag már rövid idő múlva megkezdik a első bosnyák hadcsapat szervezését. Differenciák inon árcihánk és Románia közt Az osztrák magyar és a román kormányok közöt egy bécsi lap értesülése szerint fontos differenciái^ merültek fel. Románia t i. óvást emelt a marban vész törvény kiterjesztése és a szarvasmarha ben hozatali titalom ellen, moly az országokon kivü hol a marhavész uralkodik, kiterjesztetett a szómra szédokra is. Ez Oroszország ellen intézett törvén’ t. i (igen helyesen) kiterjesztetik Romániára is mely ez által 3 -4 millió frt hasznot hajtó marha 1 kereskedésit veszélyeztetve látja és ez ellen mir a velők kötött kereskedelmi szerződés V. pontjáná l megsértése ellen, (a mely pont szerint minddel rendszabály csak kölcsönös megegyezés folytán P tethetik) óvást emel. Második óvását Románia az osztrák magyar és angol kormányok ama szándéka ellen emeli, hogy a Durpui bizottságnak a .szárazföldön is adu nak a hatalmak kört és egyebek közt feljogosítjá k ama egészségügyi rendszabályok keresztülvitelér melyek Konstantinápolyban elhatároztattak. A ro mán kormány óvást emel továbbá e bizottság amr; joga ellen, hogy 'kulcsában és Szulinából kikötőt kapitányokat nevezzen ki, mértükkor ezeknek tei ritoriális jogaik is volnának. A harmadik óvás az osztrák magyar kabiné n egy kártalanít,isi követelését illeti, az iszkányolo indóházának iG’évi közös használatáért, a románc'' t. i. most Iszkányban külön pálya udvart akarna 1 építeni, anélkül, hogy erre szükség volna. Minthogy' különben Románia érdekében áll a mostani helyül zetet fentartani, azt hiszik, hogy ez utóbbi vitá kérdés nemsokára ki fog egyenlittetni. A mngyarnyelv népiskolai oktatására von au kozó törvé lyjavaslat részletes tá gyalásában a háti az 5-ik szakaszig jutott el, s a 2 ik szakasz forme, lázási módosítását leszámítva — valamennyit a b< zottsági szövegben fogadta el. A módosítások köz a leglényegesebbek a 3-ik szakasznál Irányi D&ó niel és Grünwald Béla által adattak be. Az előbb d a már hivatalban levő néptanítóknak és az 1881-ij kilépőknek négy helyett hat évet akart adni a ma n gyarnyelv megtanulására : az utóbbi pedig a má alkalmazott néptanítókat egészen fel akarta mens teni e kötelezettség alól ; ellenben a vegyes ajk A; községben az oktatási nyelv meghatározását a köxö oktatási miniszterre kívánta bízatni. Ezen inódosiac tások is meUöztéttek. Kiemelendőnek tartjuk még, hogy a pénzügyig miniszter ur azon ülésben nyújtotta be a kisbitid tokosok földhitelintézetéről és a TiszaszabályozáséT társulatokról szóló törvényjavaslatokat. Tarcaii Endre titkári jelentőse. Tisztelettel kell megemlítenem Szászországba-, élő hazánkfia Zimmermann János szász kir. kereiei kedelmi ur nevét azon hazafias áldozatkészségéné melyet általában a haza, de különösen a székelyig ségért tett akkor, midőn a szövészeti ipar felvinni goztatása céljából 12.600 német birodalmi márká ajándékozott az egyesületnek, úgyszintén ezen ösí szeg eszközlőjének, Jagocsi PéterfFy József minisí téri biztos urnák is nevét. Nemkülönben köszön« tét mondok a székely mivelődési és közgazdaság egyletnek 100 frt adománya é.s megígért erkölc: támogatásáért és a brassói ipar és kereskedeln kamarának 50 frt. adományáért, ez utóbbinak azor ban törvényben is rábízott erkölcsi és anyagi tá. т mogatásával nem igen dicsekedhetik egyesületünk, Ezen általános adatok után a t. közgyűlés er; gedelmével áttérek az egyesület által már megír1 ditott és tervbe vett alkotásokra.
