Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-05-11 / 38. szám

— 149 — A központi választmány tartott összesen ?o ülést, melyben folyó ügyek is tárgyaltattak, de oly intézkedések is tétettek, melyek e niegye és nép­életére kiható jövővel birnak. Beérkezett összesen eddig 10S drb. mind el­láttattak, felterjesztés és átirat 122. sz. melyek egy pár kivételével mind közügyünkben tétettek. Az egyesület híven céljához, 1876 tavaszán közgazdasági ügyünk előmozdítása céljából rigai lenma gal kísérletet tett, mi e megye égalji helyi és gazdasági viszonyához alkalmas*lévén, 1877 év tavaszán lentermelesi vándor tanítást rendezett e megye területén, melyet a gazdaközönség elég ér­deklődéssel fogadott, minek alapján 44 hectó rigai lenmagot hozatott az egyesület vételárbani kiosz­tás végett, melyből azonban a beállott árvizek kö­vetkeztében felvidéken és az crdőalyi helységek­ben, melyek a lentermelésre legalkalmasabbbak, 164 htó vettetetett csak el. 1878 év tavaszán Csik- rnegye területén tartatott hasonló vándortanitás kellő érdekeltség mellett. Azon reményben, hogy gazdaközönségünk ezen, a búzánál többet jövedelmező ipar és keres­kedelmi növénytermelést nag-y mértékben felkaro- ladja, egyesületünk az idén is 44 hectó rigai len­magot hozatott, melyből semmi sem adatott el. Jóllehet mint igazolva van, a termés áztatlanul vál­tatott be az egyesület által és pedig* tisztességes árban. Oka nézetem szerint e téren a közönynek az, hogy gazdáink részint szegénység miatt nem vehetik a drága magot, részint pedig egyszeri ter­mésből százakat akarnak kapni. Pedig, hogy töb­bet kapnak egy Fid után ó hónap alatt mint búza vetés után 2 évben, arról bizonyságot tett több gazda, ki már lene termelt ée beváltott. Földmivelés ipar és kereskedelmi miniszter ur ő nagyméltóságának ez ügy érdekében e helyen is meleg köszönetét mondok hazafias eljárásáért, midőn a kétszeri lenmag szállítását Rigától Zsol­náig portó és vámmentesen, az első évit Zsolnától Brassóig félárban, a másodikat pedig egész díj­mentesen szállitatni kegyeskedett, illetve a szállí­tási költségeket megtéritette. A három évi termelésből eddig* beváltott az egyesület 312.12 kilómázsát 1065 írt. 23 kr. érték­ben azon célból, hogy a kézbesítést az egyesület eszközli, melyre már a szükséges gépeket meg is szerezte, és hogy a terményt piacképessé tegye és gyorsan kikészíthesse, gőz áztatást alkalmaz és a Belga módszer szerinti lentörő és simítógépet használja a kikészítésnél, melyeknek alkalmazása csak rövid idő kérdése. A lentermelésnek mint igen jövedelmező gaz­dasági ágnak mentői nagyobb mérvbeni elterje­dése érdekében tisztelettel kérem a t. közgyűlést, méltóztasson határozatilag kimondani, hogy ezen ügyben a megyét megkéri, hogy hasson oda, mi­szerint azon községek, melyek a lentermelésre al­kalmas helyiséggel birnak, magok közötti kiosztás végett a község pénztárából vegyenek lenmagot, mért csak igy remélhető, hogy ezen fontos ipar­növény termelése meghonosul. Másik nevezetes alkotás, melyet az egyesület ipati téren tett: a szövészeti tanműhely berende­zése. Ugyanis földmivelés ipar és kereskedelmi mi­niszter ur ö nagyméltósága 1877 év decemberében Binder Lajos gépészmérnököt, ki mint okleveles gépészmérnök 2 évig Szász- és Németországban képezte ki magát a müfonásban, mint felügyelőt kinevezte és beküldötte az egyesülethez azon uta­sítással, hogy e téren az egyesülettel együttesen megállapított terv szerint az ipar fejlesztéséhez fogjon és azt teljes igyekezettel fokozatosan emelni ёц fejleszteni törekedjék. Az egyesület választmánya megértve a kor intő szavát és a fensőbb helyről jött útmutatást 1877 év dec. 22-én tartott választmányi ülésében elhatározta, hegy a rendelkezése alatti Zimmer- inann-féle alapból, mely ép e célra lett adva, a szövészeti tanműhely berendezésére szakértő Bin­der Lajos javaslatára 2400 irtot utalványoz a szük­séges műszerek beszerzésere, melylyel Binder fel­ügyelőt bizta meg, ki azonnal el is utazott Szász­országba. 1877 évi március hóban már megindult a munka és foly jelenben, hogy mily eredmény­nyel és a szövészeti ipar terén mily fokozatosan, arra nézve legyen elég azon elismerés, melyet mindjárt kezdetben a földmivelési miniszter ur tett. Az egyesületnek ezen tanműhely berendezése köíül nagy szolgálatot tett Sepsi-Sztgyörgy város közönsége, mely az intézetnek ideiglenesen, ma­gas haszonbérrel bár, helyiséget adott. A nagyra törekvő kis városnak ez, de általában a közmive- lődés terén szerzett érdemei nem szorulnak dicsé­retre. Vajha minden kis városnak ily lelkes elöl­járósága és közönsége lenne ! (Folytatása köv.) Az ő Felsége, Erzsébet királyné védelme alatt álló Magyar országos segélyző nő- egylet következő felhívást intézte megyénk főis­pánjához. Budapest, 187g. ápril 24. Méltóságos főispán ur ! Mellékelve van szerencsénk ő Felsége alatt álló magyar országos segélyző nőegylet alapsza­bályait és egy aláírási ivet küldeni. Az alapszabályokból azon meggyőződést fogja méltóságod meríteni, hogy az egylet célja nemes. háború idején a hazavédelmében elszerencsétlene- dett harcosok ápolása s úgy ezek, mint családjaik segélyezése, béke idején minden nagyobb szeren­csétlenségnél segély nyújtása az érző szív költé­szete. Az egylet ezen emberbaráti feladatát csak úgy töltheti be teljes mértekben, ha az egész or­szág* hölgyei körülötte tömörülnek. Ezen okból egyrészt a tagdijat igen csekély összegre, évi 1 írtra szabta meg, másrészt fősulyt fektet a fiók, illetőleg vidéki egyletek mentői na­gyobb számbani megalakítására, s azok önálló mű­ködésére. A kezdet nehéz, de meg vagyunk győződve, hogy sikerülend hazánk összes műveltebb nővilá­gát érdekközösségünkbe vonni és igy elérni cé­lunkat. Ismerve méltóságod hazafias érzületét, íilulirt központi választmány egesz bizalommal fordul mél­tóságodhoz, hogy г t az alakítás nehéz munkájában hathatósan segíteni kegyeskedjék. Főkérelmünk oda terjed, hogy az alapsza­bályokat nehány lelkes hölgy között kiosztani, aláírásokat gyűjteni, fiókegyletek alkotásában s ezekből a vidéki választmány megállapításában fá­radozni stíl» eredményt velünk közölni szíveskedjék. Kiváló tisztelettel vag*yunk Magyar országos segélyző nőegylet Központi választmány gr. Zichy Nándorné, s. k. Román lapok a magyárnyelvről. A brassói „Gazetta Transilvaniei“ 31-ik szá­mának vezércikkében párhuzamba állítja az 1868. és az 1869-iki törvényeket és azokból azon követ­keztetést vezeti le, hogy minden újabb törvényes intézkedés csakis a nem magyaroknak adott jo­gok megcsonkítását célozza, s cikkét következőleg­fejezi be : Eddig még* csak a kezdetnél vagyunk, csak is ezentúl fogjuk tapasztalhatni, hogy mit jelent az, ha a kecske teljesiti a kertész szerepét. Tehát nagyon helyesen gondolkoztak azok, a kik azt mondták : mitsem használhatnak nekünk azon jo­gok, melyeket nekünk megadtok, hogyha magatok lesztek azoknak keresztül vite^vel megbizva. Ad­játok meg nekünk a lehetőséget arra, hogy ma­gunk védhessék meg jogainkat, hogy kieszközöl­hessük, miszerint azok‘respectáltassanak általatok nem kevésbé, mint mások által. Ez a jogok nagy garantia kérdése, a mely­ről más alkalommal fogunk szólni. A bukuresti „Timpul“ május i én kiadott 85. számábanjiosszasabban értekezik a magyarnyelv kötelező tanításáról szóló törvényjavaslatról és eze­ket mondja : Úgy látszik, hogy. ez ügy nagyon világos. Majdnem csodálkoznánk a felett, hogy hogyan van ez, hogy Magyarországbaa csak most készitnek egy ily féle törvényt, a milyenre Franciaországban Angliában, Németországban, Olaszországban és Romániában szükség sincsen, mert fel sem tehet­jük azt valakiről, hogy azon nép nyelvét a mely közt él, megtanulni ne akarná. Es, hogyna Romá­niában találkozhatna embei*, a. ki románul megta­nulni nem akarna, a kevésbé okosok méltatlan­kodnának, az okosabbak pedig békében hagynák a szegény emberkét, ki azt hiszi hogy körünkben boldogulhat a nélkül, hogy nyelvünket tudná. Ámde a magyar birodalomban egészen más­kép állanak a dolgok. Elmondja azután, hogy az előbb említett or­szágok egyúttal nemzeti államok, mig Magyaror­szág polyglott állam, mert — úgy mondja — a magyar közjog szerint a király nem szól népéhez hanem népeihez és Erdélyben nem egy, de több nemzetről tesznek említést a régi törvények, El­mondja, hogy ezen elv kifejezést nyert az 1868-iki nemzetiségi törvényekben is és czikke ezeket emliti : £ A Habsburgok birodalmában nem egyszer kí­sértetett meg az államba a nyelv egységet behozni megkisérlette ezt II. József császár, nem különben a magyarok, valamint a németek is az 1848—49-ki évek után, most a magyarok megint megpróbálják. Ezen terv soha sem sikerült és nem is fog soha sikerülni, mert a természet törvényeivel ellenkezik. Magyarország mindig egy több népből alkotott állam volt és lesz is és'azon kormány amely ezen helyzetet megváltoztatni próbálja, megbukik. A románok megadták a budapesti kormány­nak az alkalmat, egy Magyarország 3 milliónyi népének is egy elég fontos szomszéd állam sim* pathiáikat mások szerezték meg. A törvény végre fog hajtatni, de annál roszabb a magyarokra nézve, mert ezen törvénynek végrehajtása lesz majd azon fegyver, a melylyel a hatalmi polcról ledöntetnek. Meghívás A sepsi-sztgyörgyi önkéntes tüzoltó-egyesü- let 1879. május hó 11-én, azaz vasárnap d. u. 3 órakor rendes közgyűlést tart. Tárgyai: 1877 és 1878. évi számadásokról az igazgatóságnak a felmentés megadása és az egye­sület alakítása. Egyszersmind felhivatik az egyesü­let minden tagja, hogy az ülésre teljes szereléssel je­lenjék meg. Az 1879. áprilhó 27-én tartott rendkívüli köz­gyűlésből. A parancsnokság. KÜLÖNFÉLÉK A királyné térdeplője. Azon ajándékok közt, melyikekkel ő Felségeik ezüstlakodalma alkalmá­val szőkébb családi körük megörvendeztette, van Gizella és Л aléria főhercegnőknek egy ajándéka is: egy drága térdeplő felséges anyjok számára, mely­ben az ünnepély napján ő Felségeik áldoztak. Gi­zella főhercegnő ízléses és művészi kivitelű hím­zést készített a teritőre, melynek kék selymét hu­szonöt különféle szinváltozatu rózsa díszíti. A tér­deplő jelenleg a bécsi palota házi kápolnájában van. Még két angyalt fog* reátétetni a királyné. Az angyalok kezében kis táblácskákba a két fő­hercegnő névbetüi lesznek bevésve. — A királyné ő Felsége e hó 7-én délben 1 óra­kor meglátogatta az „Erzsébet“ árvaleányházat. Á királyné Festetics grófnő palotahölgy kíséretében kétfogatu nyitott udvari kocsin épen az ebéd vé­gezte után érkezett az intézetbe. Matzinger Lujza kisasszony igazgatónő a bejárásban fogadta ő Fel­ségét s az e közben folyosóra gyűlt nagyobb s ki­sebb leányok hangos éljenzéssel’üdvözölték a Fel­séges vendéget. A g éves Raies Irma nehány szó­val üdvözölte a királynét, mire ő Felsége bemuta- tattá magának Miksics Gilla, Zádra Mari és Julia tanítónőket s Balázsi Károlin gazdasszonyt. „Azért jötem,“ mondá ezután a királyné, „hogy megnézzem az intézetet“, s megszemlélte az intézet helyiségeit a növendékek kézimunkáit és behatóan tudakozó­dott az intézett viszónyai, a növendékek szorgalma stb. felöl. Fél óra múlva ő Felsége a növendékek éljenzése közben elhagyta as intézetet, s az idő­közben az utcán össze gyűlt sokaság* lelkes kiáltá­sai közt ült kocsiba s hajtatott végig* a sugárúton. Ő Felsége világos-szürke, sötét csikós ruhát,sfeke- te, tollas szalmakalapott viselt. — A sepsi szentgyörgyi ev. ref. egyházi da­lárda, folyó hó 18-án a „Súgás“ nevű erdei mulató helyen májálist fog rendezni. Ezen dalárda több­- nyíre egyszerű iparos polgárokból alakult és áll fenn évek óta, elismerést érdemlő buzgósággal felel meg kitűzött céljának. Midőn ezen egyletet s an­nak szerény törekvését melegen ajánljuk a t, ez. közönség fiigyeimébe : kedvező \ idő esetén előre is jóidőtőltést jósolunk. A mint értesülünk, nem csak a polgári és iparos de az előkelőbb osztályok is — már előre is tömeges részvétet ígértek. Figyel­meztetjük a közönséget ez ügyre vonatkozó fal­ragaszokra ! — Meghívás. A háromszékmegyei tanító-egye­sület orbai köre folyó hő május 20-ikán közgyű­lést fog tartani. A gyűlés tárgyai: 1) Az énekkar gyakorlata 2) Gyakorlati előadás a „Természet­rajzból“' Biró József tanító által. 3) Ennek bírálata 4) Az Eötvös-egylet, és a kör-pénztárnok száma­dásának megvizsgálása. 5) Indítványok. Barátoson 1879 május 8. Vékás Lajos elnök. — József főherceg a „B. Corr.“ értesülése szerint legközelebb Szegedre szándékozik utazni, hogy a nagy szerencsétlenség* színhelyét meg­tekintse.-— Hajuald Lajos kalocsai érseknek legutóbbi Budapestre menetele alkalmával érdekes kalandja volt a hajón. Egy gyönyörű 17 éves / leányka nyi­tott be a kabinjába e szavakkal : „Érsek ur, én zsidó leány vagyok, de annyi sok .szépet és jót hallottam érsek ur felől, hogy nem bírtam ellenál- lani azon kívánságomnak, hogy megláthassam.“ A főpap mosolygott s székkel kinálta meg vendé­gét, ki pár pillanatnyi beszélgetés után örömtől ra ■ gyogó arczczal futott övéihez, elmondani; hogy „látta az érseket. “ — Vasút a VeziiTOii. Rómából jelentik: Az olasz közmunkaügyi minisztérium a múlt héten megadta az engedélyt egy a Vezuvon építendő fo­gas kerekű vaspályára. A munkálatokat azonnal megkezdették, s reményük, hogy augusztus x-én már közlekedni lehet az uj vasúton. — Az erzsébetfalvi egyemeletes iskola, fői- szentelése vasárnap reggel ment végre. Az ünne­pélyt taracklövések jelezték, s Szikrássy Alajos házában, hol az elöljáróság ez ideig ingyen hasz­nálta a helyiséget tanács és tantermekül, szép számú közönség gyűlt egybe. A templomban meg­tartott istenitisztelet után az uj iskolaépületbe tör­tént a bevonulás, hol az érkezőket az erzsébetfalvi férfi dalegylet a magyar néphymnusszal s Suda Já­nos iskolaszéki elnök emlékbeszéddel fogadták. A megejtett egyházi szertartásit felszentelés után Tóth József kir. tanfelügyelő tartott alkalmi beszédet, ezúttal az elhunyt iskola-gondnok Török ITóris arcképét leplezvén le az uj tanácsterembe. Dél­után az iskola növendékek Tészére, a volt iskola­gondnok özvegy Török Flórisné majálisszerü mu­latságot rendezett. __ A légkfijó íeltalálásának jubileuma. Mon­go lfier Adelaid kisasszony, a léghajó feltalálójának egyik leánya még életben van s 89 éves. Nagy vagyona van, s nem rég egy párisi múzeumnak oda ajándékozta azon érem másolatát, melyet Но- udon készített, s mely a két hires Mongolfier test­vért ábrázolja. Ez érem a léghajó feltalálásának emlékére készítetett. Mint az angol „Ne“ írja, Fran­ciaországban most intézkedéseket tesznek, hogy a nevezetes eseménynek, mely 1783-ban Lyon mellett történt, százados évfordulóját megünnepeljék. — Párisi apróság. A férj roppantul, köhög. A nőcske kétségbe van esve. Találkozik egy barát-

Next

/
Thumbnails
Contents