Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-05-11 / 38. szám

— 149 —

A központi választmány tartott összesen ?o ülést, melyben folyó ügyek is tárgyaltattak, de oly intézkedések is tétettek, melyek e niegye és népéletére kiható jövővel birnak.

Beérkezett összesen eddig 10S drb. mind elláttattak, felterjesztés és átirat 122. sz. melyek egy pár kivételével mind közügyünkben tétettek.

Az egyesület híven céljához, 1876 tavaszán közgazdasági ügyünk előmozdítása céljából rigai lenma gal kísérletet tett, mi e megye égalji helyi és gazdasági viszonyához alkalmas*lévén, 1877 év tavaszán lentermelesi vándor tanítást rendezett e megye területén, melyet a gazdaközönség elég érdeklődéssel fogadott, minek alapján 44 hectó rigai lenmagot hozatott az egyesület vételárbani kiosztás végett, melyből azonban a beállott árvizek következtében felvidéken és az crdőalyi helységekben, melyek a lentermelésre legalkalmasabbbak, 164 htó vettetetett csak el. 1878 év tavaszán Csik- rnegye területén tartatott hasonló vándortanitás kellő érdekeltség mellett.

Azon reményben, hogy gazdaközönségünk ezen, a búzánál többet jövedelmező ipar és kereskedelmi növénytermelést nag-y mértékben felkaro- ladja, egyesületünk az idén is 44 hectó rigai lenmagot hozatott, melyből semmi sem adatott el. Jóllehet mint igazolva van, a termés áztatlanul váltatott be az egyesület által és pedig* tisztességes árban. Oka nézetem szerint e téren a közönynek az, hogy gazdáink részint szegénység miatt nem vehetik a drága magot, részint pedig egyszeri termésből százakat akarnak kapni. Pedig, hogy többet kapnak egy Fid után ó hónap alatt mint búza vetés után 2 évben, arról bizonyságot tett több gazda, ki már lene termelt ée beváltott.

Földmivelés ipar és kereskedelmi miniszter ur ő nagyméltóságának ez ügy érdekében e helyen is meleg köszönetét mondok hazafias eljárásáért, midőn a kétszeri lenmag szállítását Rigától Zsolnáig portó és vámmentesen, az első évit Zsolnától Brassóig félárban, a másodikat pedig egész díjmentesen szállitatni kegyeskedett, illetve a szállítási költségeket megtéritette.

A három évi termelésből eddig* beváltott az egyesület 312.12 kilómázsát 1065 írt. 23 kr. értékben azon célból, hogy a kézbesítést az egyesület eszközli, melyre már a szükséges gépeket meg is szerezte, és hogy a terményt piacképessé tegye és gyorsan kikészíthesse, gőz áztatást alkalmaz és a Belga módszer szerinti lentörő és simítógépet használja a kikészítésnél, melyeknek alkalmazása csak rövid idő kérdése.

A lentermelésnek mint igen jövedelmező gazdasági ágnak mentői nagyobb mérvbeni elterjedése érdekében tisztelettel kérem a t. közgyűlést, méltóztasson határozatilag kimondani, hogy ezen ügyben a megyét megkéri, hogy hasson oda, miszerint azon községek, melyek a lentermelésre alkalmas helyiséggel birnak, magok közötti kiosztás végett a község pénztárából vegyenek lenmagot, mért csak igy remélhető, hogy ezen fontos iparnövény termelése meghonosul.

Másik nevezetes alkotás, melyet az egyesület ipati téren tett: a szövészeti tanműhely berendezése. Ugyanis földmivelés ipar és kereskedelmi miniszter ur ö nagyméltósága 1877 év decemberében Binder Lajos gépészmérnököt, ki mint okleveles gépészmérnök 2 évig Szász- és Németországban képezte ki magát a müfonásban, mint felügyelőt kinevezte és beküldötte az egyesülethez azon utasítással, hogy e téren az egyesülettel együttesen megállapított terv szerint az ipar fejlesztéséhez fogjon és azt teljes igyekezettel fokozatosan emelni ёц fejleszteni törekedjék.

Az egyesület választmánya megértve a kor intő szavát és a fensőbb helyről jött útmutatást 1877 év dec. 22-én tartott választmányi ülésében elhatározta, hegy a rendelkezése alatti Zimmer- inann-féle alapból, mely ép e célra lett adva, a szövészeti tanműhely berendezésére szakértő Binder Lajos javaslatára 2400 irtot utalványoz a szükséges műszerek beszerzésere, melylyel Binder felügyelőt bizta meg, ki azonnal el is utazott Szászországba. 1877 évi március hóban már megindult a munka és foly jelenben, hogy mily eredménynyel és a szövészeti ipar terén mily fokozatosan, arra nézve legyen elég azon elismerés, melyet mindjárt kezdetben a földmivelési miniszter ur tett.

Az egyesületnek ezen tanműhely berendezése köíül nagy szolgálatot tett Sepsi-Sztgyörgy város közönsége, mely az intézetnek ideiglenesen, magas haszonbérrel bár, helyiséget adott. A nagyra törekvő kis városnak ez, de általában a közmive- lődés terén szerzett érdemei nem szorulnak dicséretre. Vajha minden kis városnak ily lelkes elöljárósága és közönsége lenne !

(Folytatása köv.)

Az ő Felsége, Erzsébet királyné

védelme alatt álló Magyar országos segélyző nő- egylet következő felhívást intézte megyénk főispánjához.

Budapest, 187g. ápril 24. Méltóságos főispán ur !

Mellékelve van szerencsénk ő Felsége alatt álló magyar országos segélyző nőegylet alapszabályait és egy aláírási ivet küldeni.

Az alapszabályokból azon meggyőződést fogja méltóságod meríteni, hogy az egylet célja nemes.

háború idején a hazavédelmében elszerencsétlene- dett harcosok ápolása s úgy ezek, mint családjaik segélyezése, béke idején minden nagyobb szerencsétlenségnél segély nyújtása az érző szív költészete. Az egylet ezen emberbaráti feladatát csak úgy töltheti be teljes mértekben, ha az egész ország* hölgyei körülötte tömörülnek.

Ezen okból egyrészt a tagdijat igen csekély összegre, évi 1 írtra szabta meg, másrészt fősulyt fektet a fiók, illetőleg vidéki egyletek mentői nagyobb számbani megalakítására, s azok önálló működésére.

A kezdet nehéz, de meg vagyunk győződve, hogy sikerülend hazánk összes műveltebb nővilágát érdekközösségünkbe vonni és igy elérni célunkat.

Ismerve méltóságod hazafias érzületét, íilulirt központi választmány egesz bizalommal fordul méltóságodhoz, hogy г t az alakítás nehéz munkájában hathatósan segíteni kegyeskedjék.

Főkérelmünk oda terjed, hogy az alapszabályokat nehány lelkes hölgy között kiosztani, aláírásokat gyűjteni, fiókegyletek alkotásában s ezekből a vidéki választmány megállapításában fáradozni stíl» eredményt velünk közölni szíveskedjék.

Kiváló tisztelettel vag*yunk Magyar országos segélyző nőegylet Központi választmány gr. Zichy Nándorné, s. k.

Román lapok a magyárnyelvről.

A brassói „Gazetta Transilvaniei“ 31-ik számának vezércikkében párhuzamba állítja az 1868. és az 1869-iki törvényeket és azokból azon következtetést vezeti le, hogy minden újabb törvényes intézkedés csakis a nem magyaroknak adott jogok megcsonkítását célozza, s cikkét következőlegfejezi be :

Eddig még* csak a kezdetnél vagyunk, csak is ezentúl fogjuk tapasztalhatni, hogy mit jelent az, ha a kecske teljesiti a kertész szerepét. Tehát nagyon helyesen gondolkoztak azok, a kik azt mondták : mitsem használhatnak nekünk azon jogok, melyeket nekünk megadtok, hogyha magatok lesztek azoknak keresztül vite^vel megbizva. Adjátok meg nekünk a lehetőséget arra, hogy magunk védhessék meg jogainkat, hogy kieszközölhessük, miszerint azok‘respectáltassanak általatok nem kevésbé, mint mások által.

Ez a jogok nagy garantia kérdése, a melyről más alkalommal fogunk szólni.

A bukuresti „Timpul“ május i én kiadott 85. számábanjiosszasabban értekezik a magyarnyelv kötelező tanításáról szóló törvényjavaslatról és ezeket mondja :

Úgy látszik, hogy. ez ügy nagyon világos. Majdnem csodálkoznánk a felett, hogy hogyan van ez, hogy Magyarországbaa csak most készitnek egy ily féle törvényt, a milyenre Franciaországban Angliában, Németországban, Olaszországban és Romániában szükség sincsen, mert fel sem tehetjük azt valakiről, hogy azon nép nyelvét a mely közt él, megtanulni ne akarná. Es, hogyna Romániában találkozhatna embei*, a. ki románul megtanulni nem akarna, a kevésbé okosok méltatlankodnának, az okosabbak pedig békében hagynák a szegény emberkét, ki azt hiszi hogy körünkben boldogulhat a nélkül, hogy nyelvünket tudná.

Ámde a magyar birodalomban egészen máskép állanak a dolgok.

Elmondja azután, hogy az előbb említett országok egyúttal nemzeti államok, mig Magyarország polyglott állam, mert — úgy mondja — a magyar közjog szerint a király nem szól népéhez hanem népeihez és Erdélyben nem egy, de több nemzetről tesznek említést a régi törvények, Elmondja, hogy ezen elv kifejezést nyert az 1868-iki nemzetiségi törvényekben is és czikke ezeket emliti : £

A Habsburgok birodalmában nem egyszer kísértetett meg az államba a nyelv egységet behozni megkisérlette ezt II. József császár, nem különben a magyarok, valamint a németek is az 1848—49-ki évek után, most a magyarok megint megpróbálják. Ezen terv soha sem sikerült és nem is fog soha sikerülni, mert a természet törvényeivel ellenkezik. Magyarország mindig egy több népből alkotott állam volt és lesz is és'azon kormány amely ezen helyzetet megváltoztatni próbálja, megbukik.

A románok megadták a budapesti kormánynak az alkalmat, egy Magyarország 3 milliónyi népének is egy elég fontos szomszéd állam sim* pathiáikat mások szerezték meg. A törvény végre fog hajtatni, de annál roszabb a magyarokra nézve, mert ezen törvénynek végrehajtása lesz majd azon fegyver, a melylyel a hatalmi polcról ledöntetnek.

Meghívás

A sepsi-sztgyörgyi önkéntes tüzoltó-egyesü- let 1879. május hó 11-én, azaz vasárnap d. u. 3 órakor rendes közgyűlést tart.

Tárgyai: 1877 és 1878. évi számadásokról az igazgatóságnak a felmentés megadása és az egyesület alakítása. Egyszersmind felhivatik az egyesület minden tagja, hogy az ülésre teljes szereléssel jelenjék meg.

Az 1879. áprilhó 27-én tartott rendkívüli közgyűlésből. A parancsnokság.

KÜLÖNFÉLÉK

A királyné térdeplője. Azon ajándékok közt, melyikekkel ő Felségeik ezüstlakodalma alkalmával szőkébb családi körük megörvendeztette, van Gizella és Л aléria főhercegnőknek egy ajándéka is: egy drága térdeplő felséges anyjok számára, melyben az ünnepély napján ő Felségeik áldoztak. Gizella főhercegnő ízléses és művészi kivitelű hímzést készített a teritőre, melynek kék selymét huszonöt különféle szinváltozatu rózsa díszíti. A térdeplő jelenleg a bécsi palota házi kápolnájában van. Még két angyalt fog* reátétetni a királyné. Az angyalok kezében kis táblácskákba a két főhercegnő névbetüi lesznek bevésve.

— A királyné ő Felsége e hó 7-én délben 1 órakor meglátogatta az „Erzsébet“ árvaleányházat. Á királyné Festetics grófnő palotahölgy kíséretében kétfogatu nyitott udvari kocsin épen az ebéd végezte után érkezett az intézetbe. Matzinger Lujza kisasszony igazgatónő a bejárásban fogadta ő Felségét s az e közben folyosóra gyűlt nagyobb s kisebb leányok hangos éljenzéssel’üdvözölték a Felséges vendéget. A g éves Raies Irma nehány szóval üdvözölte a királynét, mire ő Felsége bemuta- tattá magának Miksics Gilla, Zádra Mari és Julia tanítónőket s Balázsi Károlin gazdasszonyt. „Azért jötem,“ mondá ezután a királyné, „hogy megnézzem az intézetet“, s megszemlélte az intézet helyiségeit a növendékek kézimunkáit és behatóan tudakozódott az intézett viszónyai, a növendékek szorgalma stb. felöl. Fél óra múlva ő Felsége a növendékek éljenzése közben elhagyta as intézetet, s az időközben az utcán össze gyűlt sokaság* lelkes kiáltásai közt ült kocsiba s hajtatott végig* a sugárúton. Ő Felsége világos-szürke, sötét csikós ruhát,sfeke- te, tollas szalmakalapott viselt.

— A sepsi szentgyörgyi ev. ref. egyházi dalárda, folyó hó 18-án a „Súgás“ nevű erdei mulató helyen májálist fog rendezni. Ezen dalárda több- nyíre egyszerű iparos polgárokból alakult és áll fenn évek óta, elismerést érdemlő buzgósággal felel meg kitűzött céljának. Midőn ezen egyletet s annak szerény törekvését melegen ajánljuk a t, ez. közönség fiigyeimébe : kedvező \ idő esetén előre is jóidőtőltést jósolunk. A mint értesülünk, nem csak a polgári és iparos de az előkelőbb osztályok is — már előre is tömeges részvétet ígértek. Figyelmeztetjük a közönséget ez ügyre vonatkozó falragaszokra !

— Meghívás. A háromszékmegyei tanító-egyesület orbai köre folyó hő május 20-ikán közgyűlést fog tartani. A gyűlés tárgyai: 1) Az énekkar gyakorlata 2) Gyakorlati előadás a „Természetrajzból“' Biró József tanító által. 3) Ennek bírálata

4) Az Eötvös-egylet, és a kör-pénztárnok számadásának megvizsgálása. 5) Indítványok. Barátoson 1879 május 8. Vékás Lajos elnök.

— József főherceg a „B. Corr.“ értesülése szerint legközelebb Szegedre szándékozik utazni, hogy a nagy szerencsétlenség* színhelyét megtekintse.-— Hajuald Lajos kalocsai érseknek legutóbbi Budapestre menetele alkalmával érdekes kalandja volt a hajón. Egy gyönyörű 17 éves / leányka nyitott be a kabinjába e szavakkal : „Érsek ur, én zsidó leány vagyok, de annyi sok .szépet és jót hallottam érsek ur felől, hogy nem bírtam ellenál- lani azon kívánságomnak, hogy megláthassam.“ A főpap mosolygott s székkel kinálta meg vendégét, ki pár pillanatnyi beszélgetés után örömtől ra ■ gyogó arczczal futott övéihez, elmondani; hogy „látta az érseket. “

— Vasút a VeziiTOii. Rómából jelentik: Az olasz közmunkaügyi minisztérium a múlt héten megadta az engedélyt egy a Vezuvon építendő fogas kerekű vaspályára. A munkálatokat azonnal megkezdették, s reményük, hogy augusztus x-én már közlekedni lehet az uj vasúton.

— Az erzsébetfalvi egyemeletes iskola, fői- szentelése vasárnap reggel ment végre. Az ünnepélyt taracklövések jelezték, s Szikrássy Alajos házában, hol az elöljáróság ez ideig ingyen használta a helyiséget tanács és tantermekül, szép számú közönség gyűlt egybe. A templomban megtartott istenitisztelet után az uj iskolaépületbe történt a bevonulás, hol az érkezőket az erzsébetfalvi férfi dalegylet a magyar néphymnusszal s Suda János iskolaszéki elnök emlékbeszéddel fogadták. A megejtett egyházi szertartásit felszentelés után Tóth József kir. tanfelügyelő tartott alkalmi beszédet, ezúttal az elhunyt iskola-gondnok Török ITóris arcképét leplezvén le az uj tanácsterembe. Délután az iskola növendékek Tészére, a volt iskolagondnok özvegy Török Flórisné majálisszerü mulatságot rendezett.

__ A légkfijó íeltalálásának jubileuma. Mongo

lfier Adelaid kisasszony, a léghajó feltalálójának egyik leánya még életben van s 89 éves. Nagy vagyona van, s nem rég egy párisi múzeumnak oda ajándékozta azon érem másolatát, melyet Но- udon készített, s mely a két hires Mongolfier testvért ábrázolja. Ez érem a léghajó feltalálásának emlékére készítetett. Mint az angol „Ne“ írja, Franciaországban most intézkedéseket tesznek, hogy a nevezetes eseménynek, mely 1783-ban Lyon mellett történt, százados évfordulóját megünnepeljék.

— Párisi apróság. A férj roppantul, köhög. A nőcske kétségbe van esve. Találkozik egy barát-