Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-04-20 / 32. szám

— 122 —

roppant pénz és véráldozatokkal megszerzett a„bolgár testvérek“ számára : tűrhető emberi lét az orosz nép millioinaks megszüntetése az/önkény azon brutális uralmának, melyhez hasonló többé Europa egyetlen államában sem található. A merénylet közvetlen hatása alatt küldött táviratok szerint a visszahatás igen nagy, s ez természetes is ; sajnos volna azonban, ha az orosz kormány még mindig csak megtorlás által akarná a mélyen gyökerező bajt orvosolni. Erre mutat pedig az a hir, hogy a rendőrmhiiszterium helyreállittatik, mint fennállott

I. Sándor cár idejében, élére Eoris Melikov gróf dllittatik s a tanintézetek, ezek közt a papi szemináriumok is szigcru felügyelet alá helyeztetnek stb. Egy másik távirat szerint Suvalof gróf, kit mindig békülékeny és reformokra törekvő állam férfin gyanánt emlegettek, alkanczellári minőségben Gorcsakov hg melett átveszi az ügyek intézését ; e hir azonban már sokszor felmerült s most is csak fentartással fogadható,

Az egyiptomi konfliktus sem közeledett a megoldáshoz. Az a hir, hogy a szultán a khedive pártját fogja, nem bizonyul valónak, sőt Abdul- Hamid hir szerint el sem fogadta Izmail basa köretét ; de a khedive elmozdításáról szóló hírek szintén koraiak s Párisban úgy mint Eondonb m egyelőre aligha fognak oly rendszabályhoz nyúlni, melyet csak fegyveres erővel lehetne végrehajtani. A „Morning Adveétiser“ szerint Anglia és Francia- ország ultimátumot fognak intézni az alkirálykoz, — az utimátum tartalma fölött azonban még csak most folynak a tárgyalások Párisban, hová Bourke angol államtitkáré napokban utazott, Ezalatt Egyp- tomban tovább foly a bomlás ; most már a állam- adósságot ellenőrző bizottság is feloszlott, az európai szakemberek egymás után cserben hagyják a khedivét s előre látható, hogy a basák gazdálkodása a legrövidebb idő alatt kényszeríteni fogja a khedivét vagy a bukás .kimondására, vagy az angol franczia föltételek elfogadására,

Merénykt a cár eilen.

L’éterv sir, ápril 15. A merényi et reggel g órakor történt, a pétervári kerület táborkara épületének és a tengernagyi térnek sarkán, a Gorcsa- kOff-féle palota bejáratának áte'.lenében. A táborkar palotájának falán három golyó nyoma látszik. A gonosztevő azt mondotta, hogy Sykoloff János nak hívják és a pénzügyminisztérium vidéki alkalmazottja. Többet nem akart vallani és azt mondta, hogy az utókor lesz az ö tettének bírája. A hóna alatt két méregtokocskát találtak viasszal oda erősítve. Midőn elfogták, összeszoritotta fogait ; midőn elfogta a hányás, hab jött a szájából. Minthogy vonakodott bevenni az ellenmérget, tegnap hire járt, hogy meghalt, de úgy látszik, hogy még is sikerült beadni az ellenmérget. Tegnap este kivilágították a várost, a császári palotát néptömeg fogta körül ; a legélénkebb örömnyilatkozatok következtében megjelent a cár az ablaknál. A birodalom minden részéből és a külföldi udvaroktól szerencsekívánatok érkeznek. A pétervári nemesség bizottságot küld a cárhoz, hogy fejezze ki ragaszkodását és a megkisérlett merénylet fölött utálatát.

P é t e г V á r, ápril. 15. Miután az orvosok biztosították a merénylő életét, a testőrlovas-ezred födözettel a Péter-Pál várba kisérte a rendőrfőnökség épületéből. A cár délben a téli palotában fogadja a főméltóságok szerencsekivánatait.

К onstantinápol y, ápril. 15. A szultán táviratilag kívánt a cárnak szerencsét megmene- k üléséhez,

Berlinből jelentik, hogy a német császár külön meghatalmazottat fog Pétervárra küldeni, hogy tolmácsolja szerencsekivánatait a cárnál. A német császárt rendkívül meghatotta az attentatum hire. —

P á r i s b ó 1, jelentik, hogy a cár ellen intézett attentatum rendkívül felizgatta a pénzügyi köröket, annyival inkább, mert magán tudósítások után attól tartottak, hogy Pétérváron forradalom tört ki.

A cár ellen intézett merényletről értesülvén király ő felsége — hir szerint — szintén szeren csekivánó táviratot intézett a cárhoz.

A keleí-rumöliai kérdés

az ünnepi szünet alatt nem igen jutott közelebb a megoldáshoz, sőt az újabb táviratok arra látszanak mutatni, hogy a vegyes megszállás terve már már meghiúsult. Álint egyik konstantinápolyi táviratunk jelenti, a porta végleg elutasította a közös akció tervét s berlini tudósítások szerint Oroszország ismét konferenciát javasol s a különböző hírek, melyek a tervezett akció részletei fölött folyó alkudozásokról szólanak, talán már túlhaladottaknak tekinthetők.

A vegyes oklcupáció tervét Szentpétervárit, úgy látszik, már megbukottnak tekintik. E váratlan fordulat okául a porta ellenállását emlegetik s ez annyiban való is, hogy a török kormány folyton ingadozott és hol megadta, hol visszavonta beleegyezését. Kérdés azonban, váljon a porta e magatartását nem az okoz ta-e, hogy Gorcsakoff hg. mindjárt kezdetben ellenséges állást foglalt el a Suvalov gr. által pártolt terv ellen. A török kör- jegyzék nem utasította vissza föltétlenül az okku- pAeió tervét, sőt alkalmat nyújtott kompromiszumokra ; de mialatt a kabinetek a török javaslatokat tárgyalták, Gorcsakov hg és az 6 pánszláv sajtója élesen megtámadták a vegyes okkupációt, melyet az egyes részletek tekintetében uralkodott nézetkülönbségek dacára valamennyi nagyhatalom a legjobb módnak talált, hogy a kelet-ruméliai kérdés békésen megoldassék. Az orosz pánszláv párt üzelmeivtl összefügg bizonyos francia ügynökök működése, kik a párisi kabinet komoly és loyalis elhatározása ellenében a berlini szerződés végrehajtását s a rend és nyugalom helyreállasát meg akadályozni törekednek, hogy saját, be nem vallott céljaikat előmozdítsák. Semmi kétség, hogy ez emberek Konstantinápolyban erélyesen működtek Anglia ellen a vegyes okkupáció meghiúsítása végett.

E fordulattal szemben Bécsböl hiteles forrásból jelentik, hogy bármi legyen a mostani alkudozások vége, Oroszország* semmiféle ürügyet sem fog felhasználhatni arra, hogy csapatait a berlini szerződésben kitűzött határidő múltán is a Balkánfélszigeten hagyhassa.

Jagócsy Póterfíy Jozseí értesítése házi iparról

(Folytatás )

Nem én mondom, a világ legj elesebb nem- zetgazdáinak egyike állitá, hogy a tisztán föld míves állam állandóan fenn nem állhat s előbb utóbb valamely iparos és kereskedő állam gyarmatává

sülyed.

its ez természetes, hogy valóban gondolkozni sem kell felette : mert mig az iparos és kereskedő állam a vilá; piaczát uralja, addig a földmives állam egész léte a felhők járásától függ

Mig az iparos és kereskedő állam polgárai hol kisebb, hol nagyobb előnynyel dolgoznak, addig a földmives állam polgárai évi igo nap foglalkozásukat végezve, várják a tavaszt Ínség és nyo mórban esengve mindig állam segélye, támogatása után.

Nem állítom azt, hogy az iparos államokban nem jönnek meg szintén a nehéz napok, hiszen ezt állítva szembe szállanék a tagadhatatlan tényekkel ; de állítom a leghatározottabban, hogy a mely állam polgárainak a földmivelési munkákon kívül még más foglalkozásuk is van, tehát a hol a család összes, vagy egyes tagjai a szabad időt, mely a főfoglalkozásukból marad — mert marad elég — mellékfoglalkozással tudják betölteni, ott az idő pénzzé tétetett, legyen most a keresmény még oly csekély, de keresmény mégis, mely fáradsággal szerezve, mint azon szerzemény, mely gyakran indokolatlanul nagyobb a jogosnál s mdy csak a földmivelésnél fordulhat elő, depnindig a földtulajdonos kárára. —

A mondottakból önkényt következik, hogy a házziipar alatt azon foglalkozást kell értenünk, mely a földmivelési munkák bevégeztével megmaradott időt kitölti.—

Továbbá van hazánkban egy, már félig tönkre ment kis iparos osztály, melyet a végpusztulástól semmiféle állami intézmény sem fog megmenteni, ha ez maga nem igyekezik oly munkához látni mely melett a verseny által össze nem zuzatik ; ezeknek a házi ipar áldás és valóságos menedék.

De van azután nem tudom hány ezer tönkre ment kis birtokos, elszegényedett tisztvisel ő tanító, szóval egy nagy és szegény közép osztály. — Ezen osztálynac leány gyermeki mondhatnám két harmad számban, még annyitsem tanulnak, hogy komor- nákká lehessenek. A kisasszony czim és valami ilyem forma nevelés meg van, de a leány szerezni nem tud s reá a legnagyobb nyomor vár. — Hatoljon csak valaki be oly mélyen a társadalmi élet minden rétegébe, mint ezt én tevém, oly képet fog találni, melynél sötétebbet szóval vagy írásban nem lehet előadni. Ezen osztálynak a háziipar kenyér, mert becsületes kereseti mód.

A kérdés az: mily házi ipart folytassunk, s ha folytatjuk, termelhetünk e oly czikkeket, melyekkel versenyezhetünk ?

És itt eljutottam oda, hogy az ezen kérdésre adandó felelet által a háziipar felöli fogalmat talán sokaknál tisztázhatom.

Sokan, igen sokan vannak, kik azt állítják, hogy a gyáripar mindenben oly erőt fejt ki, mely szerint sem a kis ipar,sem a házi ipar nem versenyezhet.

Ezen állítás a kérdésnek felületes áttekintésé- séből ered ; mert ha valaki megnézi a finom rum- burgi gyolcs készítését annyi ezer szövőszéken Csehország* népénél ;

ha megnézi továbbá a szász és csehországi harisnya és keztyüszövészeti, egy szóval az egész kötszövészeti ipart ; (Wirkerei)

a szászországi damaszk szövészetet ; az odereani szőnyegszövészetet a gyermekjáték ipart ; — a börkeztyü varrást Sziléziában, Cseh ée Fran ciaországban ;

a bajor és morvaországi kosárfonást : a genfi és fekete erdőségbeli óraipart ; a svajczi fa metszészetet ;

a würtenbergi női ipart (Reutlingeni gyártmány név alatt) ;

a florenczi, az angol, a svájczi szalma ipart : az érczhegység csipke iparát és számtalan más oly ipari készítményeket, melyeket semmiféle

gép sem tud be végezni, bár egyes részei gépekkel gyártatnak, — úgyszintén melyek semmiféle úgy

nevezett kisiparos szakmájához nem tartoznak,--de m

elyek készítésivel száz és ismét sok száz ezer ember, asszony, leány, gyermek foglalkozván, eb 1 beli foglalkozásuk után tubbé kevésbé jólétnek örvendenek ; akkor át fogja látni azt, hogy :

először a házi ipar nélkül a gyáripar fennn nem állhat ; hogy

másodszor, a háziipar minden müveit állam-r ban a közvagyonosodás egyik legfőbb tényezője-' ként szerepül.

■cm tehát ilyen háziipart értek, ide tartóim, szűk égesnek emelni és fejleszteni bár századokon át űzött s mégis mindig kezdetleges házi iparun-í kát ; nem tartván szerencsétlenségnek azt, ha a tulipántos láda meg veszprémi kulacs és a beregii guba oly valamivel váltatik fel, min a nemzeti jel leg kevésbé lesz észrevehető.

A fenebiekben elmondván azt, hogy mit értek a haiznos háziipar alatt, elkerülhetetlen szükséges nek tartom felsorolni azt, m:t a házi ipar fejlesztése- czéljából megindított mózgalom eredmén yeként fel i: mutathatunk.

A már eléggé magyarázott szempontból künn dúlva, mindjárt, midőn a m. kir. kormánytól meg bízattam, hogy a háziipar terjesztését eszközpljenui

— első feladatomul tűztem ki a társadalmi érdekol lődést e nevezetes ügy iránt felébreszteni és megnyerni.

Érdekes tudni azt hogy kezdetben annyi százíi müveit jó hazafi között, kikkel ez ügyről értekez--’ tem, e sorok bevezetésében említett Goldbergerr Henrik barátomon kivúl csupán 1 egyént találtamra kik teljesen megértették szándékomat. Feljegyzem! neveiket mert tartozom vele az utókornak.

Trencsénmegye főispánja Kobicza Pál és al-í ispánja Zsambokréthy Emil urak ezek, kik fepét-í len bizcilommal csatlakoztak az ügyhöz, s nem gya nitották, hogy pénzért, vagy dicsőségért léptem a: küzdtérre.

Később még gróf Zay Albert a páratlan íőur csatlakozott hozzánk, és én megkezdém az „első háziipar és iparoktatást terjesztő egyesület“ alakítását a pozsonyi iparkamara területén.

A „helyroigazitűs“ helyreigazítása.

Az ilyen eljárás indokait nem kutatom, deed legalább is furcsának kell nyilvánítanom, midőnn valaki eszmemenetének csak az által vél biztosa kiindulási pontot felfedezhetni, ha tévesen beleköt valamibe, a mihez tulajdonképen semmi köze az őö mondanivalójának Hogy Sepsi-Szentgyörgyön festé és nyomató intézet van, azt -—ha máshonnan nem:, tudnók is, tudjuk a „Nemeréből“, s hogy létezik!r ilyen intézet, annak csak örvendeni tud, a kinek;; népünk emelkedése szellemi és anyagi tekintetbene szivén fekszik. Már p dig ezt magamról állítom,,; mert „nekem áldott az a bölcső, mely magyarrá: ringatott“. Midőn tehát a helyreigazító ur, a ki i. nek érdemeit elismerni s buzgalmát méltányolni;; már volt alkalmam,— elhatározta tudomásul adni, hogy ezen festő és nyomatási intézet 500 forint ál- lamsegélylyel létesült s hogy az in'ézet minden; néven nevezendő anyagokat „olyan tartós és széf; színre képes festeni, mint bármely festő intézetío bel- vagy külföldön“ — ezt igen helyesen tette a xs. intézet érdekében és általában az idevágó iparág.

fejlesztése tenintetében ; de — bocsásson meg ---te

hette vobia ezt a nélkül, hogy a háziipar egye- j sülét kiállításáról szóló tudósítás „helyreigazításán“'a kellett volna ismertetését kezdeni. „Nehány érdé- d kés újsággal is találkoztunk, minő pl. az első nyo ; mott szövet, mely elég pontosan készült munka, . csak talán nem lesz épen tartós szinü“ — igy szólt a tudósítás egyik helye. Helyreigazító ur erre abban a véleményben van, hogy az a nyomás elég- pontos nem lehet mint első készítmény, hanem a> mi a színét illeti: „járjatok be minden földet“,/к

— tartósabb és jobb szint sehol a föld kerekségén előállítva nem fogtok tapasztalni. Ennek ellenében

— bocsásson meg -- szóról-szóra fentartom az idé.- -I zett véleményt, mert először is az elég nem su- j. perlativusa a tökélynek, másodszor szerény szin- érzékem elég merész volt egy veres színnek leg-g alább is hat árnyalatát megkülönböztetni s meg-p- gyóződésem szerint ez nem bizonyít ama szövet v színeinek tartóssága mellett, mert a külbehatások о iránt ugyanazon színnek különböző nuance-ai különböző érzékenységgel viseltetnek. De mindezek- dacára elnéztem volna a „helyreigazítást“, ha az: a olyanformán nem tüntetné fel a tudósítót, mint a ki roszakaratból tette óvatos megjegyzését. így f azonban nem tehettem, mert qui „tacet, consentire videtur“. Ki kell tenát jelentenem, hogy legfőbbed óhajaim közé tartozott és fog tartozni mindig ipa-nt runk minden oldalból való fe lesztése s igy termé-őt szetesen az is, hogy a festő intézet a külföldiekkel versenyképes legyen, de ezt állítani arról már jelenleg, az — bocsásson meg — kissé nagy ésfö merész mondás, a mit helyreigazító ur kiváló előszeretettel tesz A mi pedig a müfaragás (és nem; müfaragászat) termékei értékének megítélését illeti, arra nézve — bocsásson meg — köszönettel!., kell visszautasítanom jóakaró intését; magamnak, is van — mint műkedvelőnek — csekély tájéko- -c zási képességem e tárgyban. Csak arra figyelmez- -s: tetem a ,helyreigazító' urat. hogy a technikai munka is mérvadó az ár megszabásánál (Bizonyosan physikait akart ön mondani.) — A para--n