Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-04-10 / 29. szám

— 114 — Gr, Károlyi Alajos beszéde, melyet a londo­ni segélyző bizottság gyűlésén mondott, nagy és méltó feltűnést okoz a politikai világban nemcsak nagyfontosságu tartalma, hanem a pillanat miatt is melyet nagykövetünk választott, hogy a világnak tudtul adja a teljes egyetértést Anglia és A usztria - Magyarország között. Méltán tekintik e nyilatkozatot mintegy válasznak gróf Schweinitz szentpétervári német nagykövet minapi tüntető beszédére s ha Szentpétervárott hangsúlyozták a változatlan barátságot Oroszor­szág és Németország között, Károlyi gr. azt hirdeti, hogy az azon érdekek és célok kap­csa, mely ^monarchiánk és Anglia közt fennáll, s me­lyet Andrássy gróf személyes érintkezése Beacons- field és Salisbury lordokkal még inkább megerő- sitett, gszintoly változhatatlan szövetséget képez. — Ez egyetértés most első sorban a szőnyegen forgó nagy kérdésnél, a keletruméliai vegyes ok- kupációnál nyilvánul. Mint Londonból távirják, a bécsi és londoni kabinetek teljesen egy vélemény­ben vannak a megszállás szüksége iránt s közös erővel hatnak a portára, hogy ne ellenezze az ok- kuciót, mely egyedüli módja a rend fentartásának Kelet-Ruméliában az oroszok elvonulása után, ma­ga a porta sem a kellő pénzzel, sem haderővel nem rendelkezvén e czélra, Egyidejűleg azonban Bécsben úgy mint Londonban a leghatározottaban visszautasitanak minden kombinátiót, mely a kon gresszusi hat ' rozatoknak akár betűivel, akár szel­lemével ellenkeznék s igy szó sem lehet arról, hogy a porta az akcióval akár közvetve, akár közvetle­nül kizárathatnék. A megszállás vagy egyáltalá­ban létre nem jő, vagy európai jellegű lesz s ez utóbbi esetben előreláthatólag öt hatalom vesz ben­ne részt, u- m, Anglia, Ausztria-Magyarország, Olaszország, Oroszország és Törökország. Hogy a franczia és német kormányok nem vesznek részt, azt a „Pol. Corr. párisi tudositója ujnól megerősí­ti,. A függő tárgyalásokat egyébiránt ápril középé­ig befejezhetni remélik, úgy hozy az okkupáció május 3-ka, vagyis az oroszok elvonulásának napja előtt, végrehajtható lesz. A görög-török konfliktus ügyében a hatalmak részéről még nem történt határozott lépés és az utóbbi napokban fölmerült hírek e lenében Berlin­ből egy jól értesült levelező a következőket irja : „Párisi tudósitások szerint Waddinton most foglalkozik egy uj török görög határvonal kidől' gozásával, mely talán ki fogja elégiteni a portát is és Görögországot is. E hir valóbbszinübb, mint az előbbiek, melyek ezúttal ismét amicipálták a té­nyeket. A görögkörjegyzék természetesen nem je­lölt ki határvonalat, hanem csak a kongresszus megállapodásaira hivatkozik. Hogy mind ez komé­dia volna s a dolog lényege a hatalmak és Görög- orízág közt el volna intézve, pikáns újság hirek megjárja, de különben kevés hitelt érdemel. A por­ta által legutóbb ajánlott határ meghagyja Török­országnak Prevesa, Arta, Volo, Janina, Larissa városait s igy nagyon messze esik a kongresszus által javasolt vonaltól ; megegyezés azonban ez irányban a hatalmúik közt nem jött létre. Musurus basa ki jelenté Londonban, hogy T örökország teljesitik, s ezek nem mások, mint a pársik vagy geberek, melyek vallásukra nézve tüzimádók. Le­gyen szabad erről az üldözött nemzettöredékröl egy kevéssé terjedelmesebben szólani. Ezek a pár­sik persák, de a zoroaster vagy zerdus vallást, az ős persa hitet — uem tagadták meg, midőn euész Persia a mohamedán hitre áttért. Ezért őket Per- siában évszázadokon át üldözték, mire ők 250000- ren Bombáiba és környékére kivándoroltak, 5000- ren még visszamaradtak Persiában. Ezek a pársik csendesek, engedelmesek és szorgalmasok, több városokban, de leginkább Bombáiban laknak s a kereskedéssel foglalkoznak. — A hol ők vannak, nemcsak hogy mindenkivel vallás és nemzeti kü­lönbség nélkül a legbarátságosabban élnek, hanem a mellett a művelődést, anyagi jólétet és kereske­dést, a mennyiben tőlük kitelik, sőt áldozatokkal előmozdítják. így épitett egy pars saját költségén Bombáiban egy kórházat, hol 200 beteg vallás és nemzeti különbség nélkül ingyen gyógyittatik. — Nem elég az, hogy az épület magában egyike a legszebbeknek Bombáiban, hanem a mellett min­dennel is bőven kell ellátva lenni, mert 600000 írt­ba került. Továbbá ugyanezen modorban közkölt- sé.itettek a pársik e^y gymnáziumot, egy nőnövel- dét, a szegényeknek egy menházat, és mind ezen intézetek, melyek száz meg százezerekbe kerültek, nemzeti és valláskülönbség nélkül leginkább sze­gény sorsuaktól és ingyen használtatnak. Hol tem­plomot, mosét, pagodát (indus templom) vagy ma­gánházat építenek, egy pár száz forintig is adakoz­nak, a nélkül, ho^y kérnék. A vaspályák Indiában csak a pársik hozzájárulásával mentek annyira, a mint most vannak. A kormány egy hidat akart építtetni a közlekedés előmozdítására, de nem le vén elegendő pénz, várakozott. A pársik megtud­ván ezt, ajánlkoztak, hogy a hiányt kamat nélkül kölcsönözik, ha az építést reájuk bízzák, mi meg is történt. Ok rövid idő alatt egy kemény és szép hidat, de a kiszabott árnál drágábbat építtettek. A kormány a felesleges kiadást nem téritette meg mit a pársik nem is követeltek, mert ők a közjóért áldoztak. (Föl) tatása következik) sem mi körülmények közt sem fog le­rn ondani Jaminár ól ; az angol kormány ezt alkalmasint tudatta a többi hatalmakkal s a tárgya­lások befejezése alighanem még jó ideig váratni fog magára. Egyéb iránt nem volna szabad elfelej- tenni hogy az igazi ellentét e kérdésben nem is agörögök és a szlávok közt főre fenn és közöttük lesz előbb-utóbb elintézendő“ Francziíiországban a szenátus legutóbbi hatá­rozat г után pilanatnyi szünet állt be a republiká­nus pártok viszálkodásában, de ez aligha fog so­káig tartani, s a támadások Waddington kormá­nya ellen többé-kevésbbé n Gitan folyton folynak. Mint a „Pol- Corr:u nek jelentik, Gambetta azt hiresztelteti barátai által, hogy ő nem idegen a kormánylépéstől, de az ő órája még nem érkezett meg ; nagyon kiváncsiak tehát, mikor üt az ő órá­ja, mert ha azt várja, mig a radikálisok jutnak túlsúlyra, akkor elkésik, mert a radikálisoknak ö nem kell többé. Leginkább elterjedt az a nézet, hogy a Köztársaság elnökségére aspirál Grévy után. A német szövetségtauács tegnap tárgyalta és elfogadta az uj vámtarifát, mely fölött a birodalmi gyűlés husvét u án fog határozni. Az ujtarifa-ter- vezett főbb tételei előttünk fekszenek s megfelel­nek a már előre érkezett tudósításoknak ; az ipar­cikkek legtöbbjére magas beviteli vám van kivet­ve és vám alá esnek a nyers termények is melyek Magyarország kivitelében fontos sze­repet játszanak. — Berlini tudósitások szerint Bis- arck herceg bizton számit az uj tarifa elfogadására, A macedóniai bolgár lázadás. Szalonikiból jelentik a „Pol. Corr.“-nek márc. 22 érői : A macedóniai török parancsnokság Sza- lih basának, hivatalos adatok szerint 40 zászlóalj áll rendelkezésére, ami azonban összesen csak mint­egy 18—20 ezer ember. E haderő sikeres támadó működésre nem elégséges. A hadügyminisztérium terve szerint ugyanis Nein к Nevrokop és Gümürd- ziua stratégiailag fontos helységek működési kö­zéppontokká volnának teendők, mely célra már e három helységbe 10—15.000 ember volna szüksé­ges. Továbbá nagyszámú fontos közlekedési vona­lat kell védelmezni, s főkép a melniki kerületet fedezni, a mire szintén mintegy 10.000 ember szük­séges. Pi számokból kitűnik, hogy Szalihz basának az erősítések megérkezéséig védelmi állásban kell maradni Eközben a népfelkelést szervezi, s a„Sa- lun“-ban a vilajet-kormány hivatalos lapjában fel­szólítja a mohamedánokat a „rablók“ üldözésére és megsemisitésére, a minek a következménye termé­szetesen az lesz, hogy ártatlan és békés bolgárok is szenvedni fognak mint „lázadók“. A porta érdé kében csak sajnálni lehet, hogy közegei, ha mind­járt jó igazságos eszközök állanak is rendelkezé­sükre, azokat oly rosszul használják fel, hogy ez­által az állam fenallását veszélyeztető események­nek magvát hintik el. A bolgár lakosságra tényleg kihirdet tetett az ostromállapot s szigorú parancs adatott ki, hogy a bolgárok a főikelőket ne merjék befogadni há­zaikba, ne részesítsék őket oltalomba, s ne adja­nak nekik élelmiszert, ezenfelül pedig azok moz­galmairól értesítsék a török hatóságokat, s a gya­núsokat szolgáltassák ki. E rendeletek által a sze­mélybiztonság és szabadság illuzóriussá tétetett. A felkelők az utóbbi napokban B u 1 g á r i- ából jött segédcsapatok által annyira megerősöd­ve érzik magukat, hogy a Melnik elleni támadás lehetősége sincs kizárva. A petricsi kerület a por­ta részére elvan veszve ; akik a török hivatalno­kok közül idejében nem tudtak onnan elmenekül ni, életükkel lakoltak. A seresi kerületben hir sze rint 4000 felkelő van. Márcz. 17-dikén Demir-Hás- sán mellett egy a törökökre nézve állítólag sze­rencsétlen ütközet volt. Már ezen tökéletlen és ke­rülő utakon ide érkező hírekből is kitűnik, hogy az események a török kormányra nézve kedvezőt lenül folynak, mert ez utóbbi nem tud kellő erőt kifejteni. Háromszékmegye közig, bizottsága 1879, ápril 8-an tartott gyűlése. Az alispán jelentése pár szomorúan érde­kes mozzanatot tartalmazott. — Az első a .Márkos községben kiütött marhavész volt. Erre nézve az óvintézkedések hivatalból megtétettek. A vészes hely ugyanis elzáratott s Márkos községtől minden irányban 3 mértföldnyire eső falvak és városokból egy vészkerület alakíttatott, a vészbiztosok a köz­ponti vészbizottság által kineveztettek s általában minden óvintézkedés a legnagyobb szigorúsággal keresztülvitetett. Örömmel értesültünk e jelentés­ből, hogy újabb betegülési eset nem fordult elő. Egy másik szomorú ágát az alispán jelentésének a megyénkben múlt hó alatt gyakran előfordult nagy számú tüzesetekről szóló értesítés képezte. E sze­rint a lefolyt hónapban tizenhét tüzeset történt. E valóban elszomorító állapot orvoslást és pedig sür­gős orvoslást igényel, épen ezért csak helyeselni tudjuk a közigazgatási bizottságnak e tárgyban alább közlendő intézkedését. BejHenté végül az alispán, miszerint Geréb Béla, orbai szbirói segéd hivataláról lemondván, helyébe Deák Sámuel he lyettesittetett főispán ur által. A kir. ügyész a szokásos kimutatások után egy szökési kísérletről megemlékszik, melyet március 31 én este a rablógyilkosságért letartózta­tott Jancsó Rudolf és társai követtek el. A mi a közbiztonságot illeti, erre nézve fájdalommal jelenti, hogy a bűnesetek, úgymint gyilkosságok és külö­nösen a gyújtogatások nagymérvben szaporodnak. A két jelentés ezen összhangzó ágára nézve Kele­men La,os tiszti ügyész inditvánjm folytán a köz igazgatási bizottság rögtön bíróság elrende­lését kérelmezni elhatározta. Az árvaszéki elnök jelentése szerint március végén árvalétszám volt 8326, gondnoko t létszám volt 91, ügyforgalom 1625. Március hóban beadott árvapénz 9406 frt 56 kr. Kiadatott kölcsön 14,600 frt. Dr. Antal Mihály megyei főorvos jelen­téséből kitűnik, hogy a höghurut és kanyaró kü­lönösen a gyermekek gyülhelyén, a tanintézetek­ben lépett volt fel nagyobb mértékben, ma már mindkét járvány megszűntnek tekinthető. Aggasz­tóan hatott a Hidvég községben előfordult hagy- máz betegülési esetekről terjesztett azon hir, hogy ott küteges hagymáz fordult volna elő. Nagy meg­nyugvásunkra szolgál tehát a főorvos ur azon ér­tesítése, miszerint a hídvégi eset nem „küteges hagymáz“, hanem úgynevezett „hasi hagymáz“ \ olt. Örömmel említi fel továbbá, hogy a megyénkben már évek óta pusztító toroklob ez idő szerint meg­szűntnek tekinthető. Az állategészségügyi viszo­nyok, sajnos, nem a legkedvezőbb lábon állanak. Eglmayer Adolf, kir. mérnök március havi jelentésében előadja, miszerint a törvényható­sági utak fentartása és tovább építésére vonatkozó költségelőirányzat összesen 18,583 frt 84 krban be- terjesztetett. A folyó évi közmunka összeírás ada­tait a múlt éviekkel összehasonlitva előterjesztő. E szerint a munkaköteles egyének száma tehát 160- nal, az igavonó állatoké 231 párral kevesebb, mint a múlt évben volt ; ellenben a váltsági összeg a múlt évihez képest 1828 írttal gyarapodott. A kir. adófelügyelő jelentése szerint a múlt hónapban befolyt összesen 27,266 forint 93 kr egyenes adó A folyó év I. negyedére esedékes részlet tesz 96,893 frtot, készpénzbeli lerovás volt 82,867 frt. VajnaSándor, kir. tanfelügyelő jelentése szerint a múlt hóban egyfelől a himlő, — másfelől egyéb járványos betegségek miatt nehány község­ből iskolaszünetelések jelentettek .be. üz intézetek nél azonban a rendes tanítás az egészségügy jobb- rafordultával ismét folyamatba van indítva. — Az iskolai szorgalomszak kivált faluhelyeken október hóban, sőt néha később is kezdetvén meg, felhi- vandók az illető iskolaszékek, hogy a törvényben megszabott 8 havi iskolázást pontosan tartsák ki. A zárvizsgálatok idejét legalább 20 nappal a vizs­gák megtartása előtt előljárósági utón a megyei tanfelügyelővel tudatni minden iskolaszéknek kö­telességévé tétetik. Végül a bizottság örvendetes tudomásul vette Rátn Mór budapesti könyvkeres­kedőnek a baróthi felső népiskola részére ajándé­kozott könyvküldeményét. Több iskolaszék ellen az iskolamulasztások be nem jelentése miatt a fe­gyelmi eljárás elrendeltetett. A hadiipar-egyesület kiállítása Sepsi- Szentgyörgyön. A háromszékmegyei háziipar egyesület a szé­kesfehérvári orsz. iparmű kiállításra küldendő tár­gyakból e hó 6 7 és 8-ik napján e_>y kiállítást ren­dezett, mely mindenesetre 'méltó volt a megfigye­lésre. Legnagyobb részét a szövő tanműhely által bemutatott cikkek képezik. Lapunk ezen intézet működéséről, előállított tárgyairól már több Ízben hozott ismertető közleményeket s ennélfogva, hogy ismétlésekbe ne essünk, csak a legszükségesebbek közlésére szorítkozhatunk ez alkalommal. Mindenek előtt fájdalommal kell megjegyez­nünk, hogy Háromszékmegye iparos közönsége oly kevés figyelemben részesité a hírlapok jóaka- ratu felhívásait. Megvártuk volna, hogy ne csak a háziipar egyesület, hanem általában a háromszék­megyei ipar is képviselve legyen a székesfehér­vári kiállításon. Megvártuk volna, hogy iparosaink különösen Sepsi-Sztgyörgyröl és K.-Vásárhelyről az industria terén a versenyképességnek adják va- lahára némi kézzel fogható jelét is. Eléggé fel vol­tak hiva rá, s hogy nem tették bizony csak ő raj­tok múlott el. Hanem e felett már most késő jaj- veszékelnünk. Beérjük azzal a szomorú vigaszta­lással, hogy máskor, egy adandó alkalommal ta­lán felébrednek lethargikus álmukból és igyekez­nek magukért is tenni valamit, ha azt akarják, hogy rólok szélesebb körben is tudomást vegyen a világ. Talán egyetlen kiállító e nemből Nagy Elek cipész (S.-Sztgyörgy) volt. Kiállított díszmunkái va­lóban megérdemelték a figyelmet; elegáns cipői, egy fénymázos csizma csinosság müizlés és tiszta­ság tekintetében kiállja a versenyt bármely nagy városi készítménnyel. Váljék dicséretére e derék iparosnak s követendő például tűzzék maguk elé azok, kik az ipart nem csak kenyékeresetnek akar­ják tekinteni, hanem magasabb célokat is tartanak szemeik előtt. Ott láttuk még egy müasztalos Fehér Miklós (Szemerja) esztergályos fatalp készítményeit, me­lyekről ismétcsak elismeréssel szólhatunk. Prázsmári Miklós étfalvi kovács ekéje és Téglás József s.-szt.- györgyi lakatos rongyvágó gépe méltó feltűnésben részesültek Mindkettő kovácsolt vasból készült.

Next

/
Thumbnails
Contents