Nemere, 1879 (9. évfolyam, 1-104. szám)

1879-04-10 / 29. szám

— 115 A mi ezeken ki\ül van, az a mint mondók, nagyrészben a szövő tanműhelyből került ki. Itt ott találkoztunk azonban egyesek kiállított munkái­val is. így például feltűnően szép volt a Bartha nővérek (S.-Sztgyörgy) által kiállított disz nőiruha gazdag virághimzéssel, mely a müizlés mellett sok utánjárásról és a finomabb munkák iránti előszere­tetről is tanúskodik. Bene Sándorné (Angyalos) gyapjú szőnyegei is figyelemre méltók. Ezenkívül láttunk az úgynevezett házi székely szőttesekből is szépen kivitt abroszokat, asztal- és ruhanemüeket. S z.-K ereszturról különösen feltűntek a müfaragászat egyes cikkei. Péter Ferenc gaz­dag és tiszta ízlésről tanúskodó kiállított tárgyai közül megemlítünk egy szép kivitelű tintatartót, két csinosan faragott madárral diszitve, egy cu­kortartót s egy pár virágtartót Ez utóbbi ára 24 frt. az előbbieké 12- -22 frt. Ide jegyeztük az árát is azért, hogy megmondhassuk, miszerint mindad­dig mig a faragott cikkek ily méregdrágák, a mü­faragászat óhajtott célját elérni nem fogja. Ugyan­csak Sz,-Kereszturról Felméri Mózes kosárfonásai­nak ritka szép példányait láttuk, volt egy pár be kötött palack is. Sz.-U dvarhelyről Lakatos Józsefné ál lított ki csinos taplómunkákat, melyek közül egy díszesen kivitt szivartartó tűnt ki íőként. K. Vásárhelyről is voltak az ottani mü- faragá^zati iskolától kiállított tárg1 ak, melyekről már más alkalommal elismeréssel szóltunk. A s.-s ztgyörgyi szövő tanműhely ezúttal is t azdag és választékos kiá litást nyújtott müveiből Nehány érdekes újsággal is találkoztunk, minő pl. az első nyomott szövet, mely elég pontosan ké­szült munka, csak talán nem lesz épen tartós színű. Az intézet növendékei közül Schossberger Ilka (si­ketnéma), Barabás Róza, Perdi amália, Baló Berta (siketnéma), Fülöp Gizella, Baló Teréz, Benkő Anna, Barti Etel stb. igen csinos müveit láttuk. Szép és változatos formájú futó szőnyegek, térítők, kendők stb. melyek együtt véve mind érdekes tár­gyait fogják képezni a székesfehérvári kiállításnak a hová szánva voltak. A szépen rendezett kiállításért elismerést ér- demelnek^az intézők. Hódolaíi feliratok Háromszék megye ré­széről 0 Felségeik eziistmeu.vcgzojiik al­kalmára Felséges Császár és Apostoli Király ! Legkcgyelmesebb urunk ! A tántoríthatatlan hűség, ragaszkodás, mely- lyel alattvalói Felségednek ezüst menyegzője alkal­mával hóyolataikat bemutatni sietnek, mint ilyene­ket, felbátorít bennünket is jelen sorainkban meg­jelenni dicső trónjának zsámolya előtt és ősi szé kely őszinteséggel lej alázatosabban kifejezni azt, hogy szivünk mélyéből örvendünk a Felséged szent személyét, családját és népeinek összeségét ért amaz évfordulói napnak, melyen Felséged boldog házasságának 22 éves ezüstmenyegzőjét ünnepli és ünnepli népei iránt őszintén érző atyai szivének valódi apostoli sugalatakint, midőn a lesujtottak- nak segélyt és vigaszt nyújtani hívja fel királyi szózatával népének millióit, mely királyi szózat az öt világrész minden népeinél viszhangra talál, s Magyarország királyának magasztosságát érezve, dagadó kebellel hozza össze az egész emberiség filléreit, egy-egy könynek letörlésével ünnepelve Felséged családi boldogságát, a magyar király di­csőségét. Legyen is azért Felségndnek szent személye áldott! árassza el az istenjCsaládját, Trónját, orszá­gait és népeit boldogsággal és dicsőséggel, hogy boldogulva és boldogítva hű népei lelkesedve ki­álthassák sokáig : Éljen I. Ferenc József, felséges Császár és apos­toli Királyunk ! Kelt Sepsi-Szentgyörgyön, 1879. március 28-án tartott közgyűlésünkből. Hódoló alattvaló hűséggel maradván felséges Császár és apostoli Király legkegyelmesebb urunk legalázatosabb és leghűségesebb alattvalói. Háromszék vármegye közönsége. Felséges Császárné és Királyné ! Legkcgyelmesebb Asszonyunk ! Azon magasztos ünnep alkalmából, hogy Fel­séged boldog házasságra lépésének 25. évi ezüst­menyegzője évfordulója bekövetkezett, sietünk mi is, itten a keleti Kárpátok aljában élő székely nép lakosai Felségedet és felséges Családját hü alattva­lói hódolattal legalázatosabban üdvözölni s kife­jezni, hogy mi is mélyen érezzük a népek milliói­val egyetemesen, hogy Felséges asszonyunk az, ki a szeretet isteni hatalmával emeli a nemzetek szi vét a trónusig, kit őrangyalként tisztel magyar hazánk ki reménye, vigasza a szenvedőknek, olul- m izója, védője az üldözötteknek. Ezeknek hálája kisérte Felségedet ez óráig, ezek és ilyenek hálá­jával egyesül a felséges császár és apostoli király dicső jogara alatt élő népek millióinak imája Fel­séged drága életéért, egészségéért és boldojsá_áért, hoxy ki mindnyájunknak oly szerető édes anyja, családja körében is legyen az. Hü népeinek szen­vedése miatt ne kelljen több könyüt ejtenie, ha­nem mint ragyogó sugár a trón magasságáról ál­dást terjesztve, — boldog népek milliói sokáig re- beghessék szent*imaként : Éljen Felséges Erzsébet császárné és királynénk ! Kelt Sepsi- Szentgyörgyön 1879. Márczius 28- án tartott megyei közgyűlésünkből. Hódoló alatvalói hűséggel maradván Felséges Császárné és Királyné le^kegyelmesebb asszonyunk legalázatosabb és leghűségesebb alattvalói. Háromszék vármegye közönsége Színészet, April 6-án Bérciné Demény Viktoria asszony jutalomjátékául „a szegedi‘menyecske“ került szín­re. A jutalmazott iránt élénken nyilvánult közön­ségünk ragaszkodása mindjárt kiléptekor, midőn a szalagcsokros virágfüzérek sergesen repültek lá­baihoz. Bérciné asszony olyan kedves „mönyecske“ volt, a milyet csak kívánni lehetett, csupán a táj­szólás emlékeztetett arra, hogy bölcsője aligha a „Szögedében“ ringott. Ezt azonban nem hátrányul említjük, sőt helyeseljük hogy nem erőltette a szo­katlan kiejtést, Noha nem volt is teljesen hangjá­nál, dalai nem kevésbé indították tapsokra a hall­gatóságot, mint élénk játéka* és fürge mozgása. A „.Szegedi menyecske“ egyike Lukácsi sikerültebb müveinek, a mivel még korántsem lett az m ndva, hogy tökéletes. A darab kettő iránya masa töké letesen megfosztja e müvet a jó színmű legfonto­sabb kellékeitől. Egyfelől a kedélyes pajzánság — másfelől a rémdráma vonul el szemeink előtt, a figyelmet kétfelé osztva, Aradiné asszony drámai játéka semmivel sem maradt el múltkor említett tökélye mögött s csak a saját érdekében említjük fel, hogy szemeinek néha merev tágítása azon kel­lemetlen érzést kelti, a melyet az erőltetés kelteni szokott. Különös elismeréssel kell felemlítenünk Bér cit akinek Kis Molnár Pál gazdája typikus alakja az alföldi naiv zsíros parasztnak. Ujváriné asszony a világért sem volt az a veszedelmes pergő me­nyecske, a kitől gazduram inkább fél, mint a pat­togó tüztől Szabó asszony a fiatal szenvedő leányt ábrázolta a szokott gonddal s a szerelmében lassú gyötrelmeit fokozatos menetben igyekezett érthe­tővé tenni. A haldoklás jelenete megindító hatását nem tévesstette el. A rendező ur gondoskodjék ar­ról, hogy a játékos me' ne sértse magát, midőn szerepe az elesést kívánja. — Szakáll a csavargót erélylyel, de nem túlságos buzgalommal alakította. Kedden folyó hó 8-án Szabó Károly jutalmául adatott „Ilona, a havasi ! olond‘; (Népszinmü 4 folvonásba irta Tóth József.) A román népéletből vett tárgyú színmű nem- üti meg a mértéket me­séje zilált, cselekvő személyei közül (Mackó és ne je) a bizonytalanság homályábá sántikálnak Szabó ur is nagyon jelentéktelen szerepet választott ma­gának épen jutalomjátékára. Aradiné, dacára az időközben történt szerepváltozásnak, igen kedélyes volt és semmitmondó szerepébe egy kis életet ön tött. Szabóné (Ilona) szépen játszta le nem könnyű szerepét. A többi szereplőkön is meglátszott az akarat, hogy ez eszmeszegény silány darabót tüj- hetővé tegyék. A társulatnak e darab bucsuelőadása volt. — Innen, mint említők, Kézdi-Vásárhelyre mennek. Kívánjuk, hogy hasonló pártfogás jutalmazza fá radságukat. Meghívás, A háromszékmegyei általános néptanítói egye­sület kézdi járásköre folyó évi április 26-án Már- kosfalván a községi iskola helyiségében rendes gyűlést fog tartani, melyre a kör tagjai ezennel tisztelettel meghivatnak. A gyűlés kezdete délelőtt 9 órakor. Tárgyak: 1. A múlt gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 2. Gyakorlati tanítás a helybeli tanító által. 3. Néhai Földes József tagtárs feletti emlék­beszéd M. Székely János által. 4. Értekezés Barabás Mór által. 5. Pénztárnoki jelentés. 6. Indítványok. Kéretnek a t. tanító urak megjelenési szán­dékaikat a gyűlés előtt legalább három nappal a márkosfalvi tanító Forró Ignác úrral tudatni, hogy a közös értekezésről gondoskodni lehessen. Kézdi Vásárhelyit, 1879. ápril hó 2. Erdélyi Károly, Gyöngyösi István, köri elnök. köri jegyző. Meghívás. Miután folyó áprilhó 7-ikére összehívott házi- ipar egyleti közgyűlés az alapszabály 11. §-a ér­telmében a határozatképes 40 tag meg nem jele­nése miatt nem tartathatott meg : ugyanezen § ér­telmében folyó hó 22-én délelőtt 10 órára — azon figyelmeztetéssel hívjuk össze a közgyűlést, hogy ha a 40 tag nem jelennék is meg, — a közgyűlés meg fog tartatni. Sepsi Sztgyörgyön, 1879. áprilhó 7-én. Potsa József, Tarcali Endre, h. i. egyl. elnök. e< titkár. LEGÚJABB. Berlin, ápril 6 Ez évre nem terveztetik a három császárnak találkája, azonban valószi- nü, hogy a nyár folytán az osztrák és német uralkodók egy később meghatározandó helyen találkozni fognak. Páris, április 6, Ismét szó van Gambetta miniszterségéről. Grévy elnök a múlt héten többször konferált Gambettával Pétervár, ápril 6 Gora sak о íí he: cég a', utolsó távirat folytán, mely tudomása és bele­egyezése nélkül expediá’tatott, el van szánva a visszalépésre — Az államkancellár ádomása egyelőre betöltetlen marad Giers titkos taná­csos egyelőre átveszi az ügyeket kü'tigy'minisz­ter cime alatt. HÓma, ápril 6 Az albán küldöttség, me­lyet ide várnak, több előkelő mohamedánból áll, kik jobbadán a porta lisztvi élői. Küldeté­sük célja az európai kabineteket arra bírni, hogy Epirusnak Görögországhoz csatoltatása eszméjétől álljanak el. Iöbb napi itt időzés után a küldöttség Párisi:, Bécset, Londont, Ber­lint és Péter várt sorra meglátogatja. A király megbizta 'Medici tábornokot, hogy Garibaldit látogassa meg. KÜLÖNFÉLÉK A lláromszéki takarékpénztár e hó 8-án ren­des közgyűlését megtartotta. Elnök távollétében a elnök regg'eli 10 órakor a gyűlést mégnyitott- nak nyilvánította. Alelnök felolvasta Szenti vány i József levelét, melyben távollétét felhozva, sajná­lattal fejezi ki me; nem jelenhetését és egyszer­smind a benne helyezett bizalomért köszönetét fe­jezi ki a közgyűlésnek, • - elnöki tisztéről lemond. Alelnök Künle József ur indítványára elhatározta­tott, hogy jegyzőkönyvileg köszönetét a közgyű­lésnek küldje meg az igazgatóság. Következett az egyes részvények beadása, — mire a közgyűlés egy háromtagú bizottságot kinevezve Seethal Fe- rencz, Nagy Károly és Pünkösti Lajos képvisele­tében felülvizsgálatra kiküldé, a részvények cfs fel­hatalmazások rendben találtattak, következett az újjá szervezés még pedig : Elnök, 8 igazgatósági tag és 2 felügyelő bizottsági tag megválasztása. Meg választattak: Elnök Potsa József 222 szavazat­tal. 8 Igazgatónak : Во „dán András 290. Antal Zsigmond 237. Pünkösti Lajos 227. Bogdán Eléri 270. Császár Domokos 291. Kupferstich 280. Tu- róczy András 2З9. Temesvári 291. Két felügyelő bizottsági tag: Gyárfás Samu 247. Mélik János 281. A választás megtörténvén, elnök indítványára egy 3 tagú bízott-ág kineveztetett, hogy Potsa Jó­zsef főispán urat mint megválasztott elnököt — érte­sítse. Az ülés fél 6 órakor be végződött. A székely művelődési és közgazgaság'i egye­sület közp.' választm nyának Hajós János elnökle­te alatt a napokban tartott ülésén 1) öt uj rész­vényes tag jelentetett be ; 2) jelentetett, hogy a Marosszéki havas-birtokosság 200 frtnyi alapítvá­nyi tőkéjét befizette 3) az udvarhelyi székely-egy­leti első takarék-pénztár mérleg-számlája szerint a múlt évi tiszta nyeremény 2 perczentében 48 frt. 16 kr íratott egyletünk javára az alapszabályok sze­rint. 4) a székelyföldi viszonyok leírása czimü pá­lyadíjnyertes müüek kinyomtatott öt első ive be- mutattatott, az egész mö 28—30 iv lesz, ára egy­leti tagoknak egy, nem tagoknak 2 frt. 5) a szé­kely kivándorlás megátlására tets Kralovánszky féle s hasonló rendeltetésű más alapok ügyében a közoktatási miniszter értesítette az egyletet, hogy a Kralovánszky György végrendelete értelmében ezen alapokra nézve végintézkedés tételre a tör­vényhozás fog felhivatni, de csak akkor, ha majd az özvegy halála után a Kralovánszky által alapí­tott tízezer frt. is be fog fizettetni. 6) Bejelentete.t hogy a finomabb szalma.fonásban való kiképezte- tés végett 3 — 5 székely leány a pozsonyi miűpar- képezdében minő feltételek melett vétetik fel, ez közgyűlés eleibe jog terjesztetni. 7 Teleki Miklós választmányi tag jelenti, hegy az eg.let javára a budai várszínházban terveit színi előadásra kiváló művészeket nyert meg', a sikert biztosítottnak hi­szi ; a központi választmány azonban a jelentés te­vő nézetével öszhangzólag tekintve, hogy most a szegedi szerencsétlenség' veszi igénybe minden felé a t. közönség áldozatkészsé ét, a tervezett színi előadást az őszre halasztja, Telekinek buzgó fára­dozásaira ez alkalommal is köszönetét szavazván. Végre 8) az őszön a fővárosban rendezendő szé­kely házi ipari és müipari kiállítás ügyében egye­lőre elhatároztatott, hogy Binder Lajos gépészmér­nök s a sepsi-szentgyörgyi fonó-szővö intézet igaz­gatója mint az egylet megbízottja, uttaza be az egész székelyföldet, a székely megyének hatósá­gai s az ottani vidéki választmányok közre raü- küdésével szemlélje meg és jelölje ki mindenütt a kiállításra érdemes tárgyakat, azok után minden tegye székhelyein gyüjtessenek össze ; a közg) ü- lés alkalmával kiküldendő szakbizottság másodszor­vegye szemle alá s végleg jelölje ki a budapesti székely kiállításra felküldendő çzikkeket. —r. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents