Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)
1873-02-25 / 16. szám
Brassó. 1873. Harmad évi folyam 10. szám. kedd. február 23. Megjelenik ez alapheten- kint kétszer, kedden és pénteken. Ara Egész évre Félévre . . 6 ft. — kr. 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. A szerkesztő irodája: lílastroniutcza 564 szám. Kiadó-hivatal ugyanott. NEMERE Politikai, közgazdászai és társadalmi lap. Hirdetési díj: 4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagy óbb hirdetéseim él alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségnél. Zichy József gr. keresk. miniszternek a képviselőház február 21-iki ülésén tartott beszédéből. Ámbár nem ö állapította meg a budgeted, magáévá teszi az előterjesztést és kifejti egyszersmind — hangsúlyozván, hogy nem ad teljes programmot — mikép akarja a költségeket felhasználni. Az iparon kezdi. Iparunk teljes kifejlődését szerinte az abnormis munkaviszonyok, valamint az iparoktatás hiánya okozza. S mig itt föl nem lesz keltve kellő mérvben az érdekeltek buzgósága, közbelépendőnek találja az államot és kötelességének ismeri, hogy az iparos szakoktatás terjesztéséről gondoskodjék. Kétszeres kötelesség ez oly államban, a hol mint nálunk, hol nehány egyesületi erővel keletkezett ipariskola segélyezésén kiviil az ország részéről, —■ úgyszólván, semmi sem történt, sőt a hol az úgynevezett ipari szakoktatás is inkább csak pótlása volt a múltnak, s a még vérré nem vált közoktatási törvény általános életbeléptetéséig mutatkozó hiányoknak. Készségesen ajánlva a budgetnek a tavalyihoz magasabb tételét, már is kinyilatkoztathatja, hogy ez irányban, még ha nagyobb áldozatok árán is jövőre teremtenünk kell, hogy termelhessünk. Nem sokkal különb lehet szerinte a kormány feladata a kereskedésre nézve. Ha már az ipar némi kezdetleges állapotában is kinőtt a kormány gyámkodása alól, úgy azt még kevésbé tűrhetné meg a kereskedés. Sőt ha még az ipar érdekében valami közvetlen állami gondoskodást el is fogadnánk, a kereskedelemre nézve ezt merőben károsnak kell elismernem, mert a kereskedésnek éltető eleme a szabadság, a kereskedelmi szabadság alatt olyant értvén, melyet nemcsak a vám és hasonló intézmények, hanem a közlekedési és forgalom mai nagy intézményei, vagyis, mi ezzel egyértelmű, a vasutak és gözhajózási és ezeknek differentiális és protectionális tarifí'ai se akadályozzák szabad mozgásában. A szállítási vállalatokat csak mint a forgalom előmozdítóit ismeri el jogosultaknak, hogy nem ők szabhatják meg az ország kereskedelmi politikáját, nem ők jelölik ki a kereskedelmi központokat, és nem ők vannak felhatalmazva kedvezni valamely forgalmi központnak, hanem hogy a kereskedés maga a nagy közönség érdekeben, melynek viszont ö szolgál, határozza meg emporiumait, és e szerint intézni a szállítást, ez feladata e vállalatoknak s itt közben járni, ha ez talán magától nem történnék, ez feladata a kormánynak. Meggyőződése, hogy épen a mezőgazdaságban gyakorolhat a kormány legkevesebb közvetlen befolyást. Népünk legszámosabb osztálya az, mely ezzel foglalkozik és itt a reglementirozás még kevésbé volna helyén, mint bármely ágban. De ép azért kell súlyt fektetni arra, hogy közI vetve támogassuk azon tényezőket, melyek a mezőgazdaság fejlesztésére közvetlen befolyással vannak, e té- j nvezők pedig nagyrészt szellemiek : t. i. ismét a szak- j oktatás és a társulati működés. Az elsöbbire nézve nem a magasabb gazdasági, hanem a fóldmives iskolák szaporítását tartja czélsze- rünek, a másodikra nézve úgymond: Itt aligha működhetik a kormány másként, mint buzditólag, s a mükö- i dés e nemét óhajtja ő is alkalmazni. A postát és távírdát illetőleg ő is valamint elődje ! azok tökéletesítésére fog törekedni, a rév- tengerparti admiuistratióra nézve pedig azt hiszi, hogy a legszigo- I rubb takarékosság mellett is haszonnal fog működhetni. ; Végül a világkiállítás ügyét ajánlja melegen a házrak. I ----------0 r s z á g g y û I é s. A képviselőház ülése február 19-én. Zsedényi szerint a bécsi világkiállításra kért 621,000 : frtra rugó összegek együtt tárgyaltassanak. Ezen in- í ditvány ellen Várady Gábor és Korizmics László, — mellette Madarász József és Péchy Tamás szólalván, a kérdés szavazással döntetett el, melynél 115 szavazat 114 ellen Zsedényi hat. javaslatát elvetette. Zsedényi a fiumei kikötő dombormüvének kiálli- tására kért 6000 frtot és a minisztérium műszaki hivatalnokainak a kiállításra leendő utaztatására elöszámi- tott 10,000 frtot töröltetni kívánta, mit azonban Tisza Lajos és Zichy József miniszterek felszólalása után a többség szintén elvetett. A buda-pesti Dunarész szabályozásánál Csávolszky Lajos hibáztatta a minisztert, hogy7 a törvényhozás által megállapított terveket önkényesen megváltoztatta, mire Tisza Lajos azt felelte, hogy kisebb változtatásokra fel volt jogosítva. Irányi több kérdést intézett a közi. miniszterhez, a melyekre az rögtön válaszolt; ezek közt: 1-ször. Mi eredménye lett azon alkudozásoknak, melyeket a kormány a török, szerb és remaniai kormányokkal a vasutak kapcsolási pontjaira nézve folytatott? Felelet: végleges megállapodások még nem jöhettek létre. A képviselőház ülése február 20-án. Bones Döme az igazságminisztertöl azt kézdezte, szándékozik-e a csupán Pestvárosára szóló kisajátítási törvényt más városokra is kiterjeszteni. Pauler szerént szépitési tekintetekből ugyan nem, de közegészségi és tüzrendöri okoknál fogva más községekben is lehessen kisajátítani ingatlanokat; megígérte továbbá, hogy törvényjavaslatot fog e tárgyban benyújtani, s akkor a forgalmi igények érdekében is felszólal. A rövid ülés többi része a közlekedési minisztérium költségvetésének tárgyalására tordittatott, a mely be is fejeztetett. A képviselőház ülése febr. 21-ikén. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztérium költségvetésének tágyalását megnyitotta maga a miniszter egy programmbeszéddel, mely a ház mindkét oldalán határozott rokonszenves tetszéssel találkozott. Utána Irányi Dániel nyújtott be határozati javaslatot, mely szerint meg vizsgáltassák, milyen hatása volt az Ausztriával kötött vám- és kereskedelmi szerződésnek Magyarország mezei gazdasága, ipara és kereskedésére. Mely javaslat Tisza Kálmán indítványához képest, melyhez Irányi s a kormány is hozzájárult, a budget és adótörvények után tárgy altatni rendeltetett. Határozati javaslatot adott be Vajda János is az iránt, hogy a kormány a consortiumok zsarolását és a szédelgést megakadályoztassa, de később javaslatát visz- szavette. Tisza László a gazdasági oktatás és marhatenyésztés, Mátyus Aristid pedig a fővárosi közraktárak ügyében tartottak beszédeket. A képviselőház ülése február 22-én. Bobory Károly az erdélyi református egyház-kerület első közgyűlésének kérvényét mutatja be, mely autonomikus jogainál fogva óhajtván iskoláiról önállóan intézkedni, úgy mégis, hogy ezek kapcsolatban legyenek tartva a hasonfoku állami tanintézetekkel, nevezetesen, hogy gymnasialis iskoláit véglegesen rendezhesse, miután néhai Eötvös miniszter és a múlt országgyűlés ebbeli előzményei czélhoz nem jutottak, kérik a házat, hogy a középtanodák rendezése tárgyában mielőbb törvényjavaslatot maga elé terjeszteni és törvénynyé érlelni méltóztassék. A „három szászföldi földmivelési iskola“ tételénél, melyre a miniszter 3000 frtot inditványoz, a bizottság pedig 1800-at ajánl, Simonyi Lajos b. indítványára a „szászföldi“ helyett „királyföldi“ tétetik, Decány indítványa, hogy a 3000 írt. szavaztassák meg, a mit Major Pál is pártol, elesik. A gazdasági intézetek fedezeti rovatánál (63,290 írt). Madarász József indítványt ad be, melyszerint a tandíjakból 7150 frt. töröltessék. Máriássy B. kiszámítja, hogy a lótenyésztés éven- kint 1.200.000 írtjába van az országnak s utal a takarításokra, melyek e téren eszközölhetök. A „bányakapitányságok“ rovatánál Lülcő Géza a bányatörvény mielőbbi nyilvánosságra hozatalát óhajtja. A világkiállítás tételét a bizottság 50,000 frt. törlésével, 300,000 írtban kívánja megállapítani. Tisza Kálmán a tételt a pénzügyi bizottsághoz visszautasítani ajánlja. Zichy J. gr. ezt elfogadván, a ház ez értelemben nyilatkozik. A beszterczei földmivelés iskola tételénél Schreiber a bizottság által törölt előirányzat megszavazását indítványozá, de a bizottsági jelentése fogad- tatik el. A Király föld reudezéséről ezeket irja a „Hon“. A királyföld rendezéséről szóló törvényjavaslatot tegnap tárgyalta a „P. N.“ szerint a minisztertanács. Mint inár többször ismertetve volt, a javaslat a 7 széket es 2 vidéket ruházza fel törvényhatósági hatáskörrel; a szász nemzeti egyetem tevékenységének azonban fentartja azon utat továbbra is a királyföldi munici- piumok közös vagyonkezelése által. A municipiumok tetszésére bizatik az, hogy a szervezéskor egyesülhessenek. — Nem bújuk megfogni, hogy miért oly nagyon szerelmes a kormány abba az universitásba? Nem hallgathatunk el azonban egy ellenmondást a kormány szándékolt eljárásában. Ez abban áll, hogy vagy van a királyföldi hatóságoknak annyi vagyona, melyért jónak látja a kormány az egyetem fentartását, vagy nincs : ha olyan sok vagyona van, akkor nem értjük, hogy miért vesz fel a kormány ezen sokvagyonu hatóságok költségeire évenkint - eddig több — s ez évre is 159 ezer frt. államsegélyt. De daczára e visszaélésnek, hogy a királyföld lakóinak csakugyan igen tetemes, különféle jogezimen szerzett ingó és ingatlan vagyona van, s mindemellett évi államsegélyt kér, még sem azt tartanók helyesnek, hogy e vagyon kezeléséért az egyetem fenmaradjon, hanem helyesnek és egyedül üdvösnek tartanok azt, hogy e vagyon és annak eddigi kezelése tisztáztatván, ne maradjon az eddigi zavarban és homályban, hogy igy egyes érdekeknek szolgáljon alapul, hanem véglegesen találná meg azon rendeltetési czélját, mely úgy a királyföld lakói, mint az állam érdekeinek leginkább megfelel. Ha tudná a t. kormány, hogy e vagyon nagy része milyen jogezime- ken szereztetett, mikép kezeltetett, és ha tudná, hogy a mi valóban a királyföldi hatóságok vagyona, az minden ottani lakost egyaránt illet, s ennek daczára mégis annak élvezetéből 174 ezer oláh nyelvű, 32 ezer magyar és 24 ezer más ajkú magyar honpolgár ki van zárva, s a 150 ezer teuto-flandriai szász ajkú magyar honpolgárok közül is csak a patríciusok részesülnek előnyökben, mely kaszt e mellett még egyenesen haza ellenes czélok kiviteleire használta fel e vagyont mindig. Ha nem tudja ezeket a kormány, járjon végére és tudja meg, hogy mivel játszik. E vagyon nagy része szász iskolákra fordittatik ugyan, hanem egy része még ma is épen azoknak szolgál, kik e czimem az „universitás“ név örve alatt tovább is szeretnének gazdálkodni a királyföldi népnek és a hazának már alig tűrhető kárára. Ne higyje a kormány, hogy olyan veszedelmes darázsfészek ez a kérdés. Igaz, el lehetünk készülve rá, hogy kigyót-békát ránk kiáltnak azok, Előfizetési felhívás .детшшг czimü politikai, közgazdászai és társadalmi lap III. — 1873. évfolyamára, Előfizetési árak: Márczius—deczember 5 frt. — kr. Márczius -szeptember 3 „ 50 „ Márczius—-juni . . 2 „ — „ Egy hóra . . . .— „ 50 „ A „Nemere“ egész tiszta jövedelme a „székely nemzeti történet“ megírása jutalomdijára van szánva. A „Nemere“ szerkesztősége.
