Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)
1873-02-07 / 11. szám
Brassó. 1813. / Harmad évi folyam II. szám. Péntek, február 7. Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer, kedden és pénteken. Ara: Egész évre . . 6 ft.— kr. Félévre .... 3 ft.— кг. Negyedévre . . 1 ft- 50 kr. A szerkesztő irodája: Klastromuteza 564 szám. Lakása : Bolgárszeg 1425 sz. Hirdetési díj: 4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagy óbb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségnél. czimii politikai, közgazdászati és társadalmi lap Hl ~ 1873. évfolyamára. Eíoíizeíési árak: Februar—deczember 5 írt. 50 kr. Februar —szeptember 4 „ - „ Februar— juni . . 2 „ 50 „ Februar —márczius . 1 „ „ A „Nemere44 egész tiszta jövedelme a „székely nemzeti történet"4 megírása jutalomdijára van szánva. A „Nemere“ szerkesztősége. 0 r s z á g g y íi i é s. A képviselöház ülése február 2-án. Pólya Józsefen kívül, a ki egy a baloldal által is helyeselt módositványt tett a pénzügyi bizottság egyik határozati javaslatán —- a Lónyay-párt egy meglehető- j sen szabadelvű indítványt terjesztett elő arra nézve, ; hogy a kormányhivatalnokok ne lehessenek képviselők, j Van ugyan az indítvány alólirói között olyan is, a ki nem tartozik Lónyay barátjaihoz, de a nagy többség azokból került ki. De a mester maga ellene nyilatkozott az indítványnak. A tárgy ma nem fejeztetett be. A képviselőház ülése február 4. A pénzügyi bizottság határozati javaslatainak tár-1 gyalása végre befejeztetett, sőt a ház a költségvetés részletes tárgyalását is megkezdette. Az incompatibilitás kérdése fölött tegnap folyt vita szerencsésen véget ért, miután még Csiky, Máriássy, Csernátony, Eber, Horváth és Ivánka Imre szó- j lottak a tárgyhoz. Csiky a 4Ö4ki törvények méhéből deducálta Pólya és Irányi határozati javaslatainak szűk- ; ségességét; Máriássy erősen küzdött az incompatibilitás kérdésének rendeleti utón leendő szabályozása mellett; Csernátony az alkotmányosság szempontjából bizonyító be az incompatibilitás ilyetén szabályozásának helytelenségét, s arra kérte a házat, hogy Irányi indítványát, j mely az államhivataloknak verseny utján való betölté- j sét czélozza, külön vegye tárgyalás alá ; Eber pártolta : a pénzügyi bizottság javaslatát, nehány találó vonással | jellemezvén közigazgatási viszonyainkat; Horváth és : Ivánka Imre Tisza indítványát pártolták, melyet a pénzügyi bizottság javaslatával kapcsolatban a ház is elfő- j gadott, miután Percnyi saját indítványát ^visszavonta. j Pólya és Irányi javaslatai elestek. Meglehetősen zava- j ros Adta fejlődött ki a budai országházban elhelyezendő minisztériumok kérdése felett. Zeyk Károly csak a j lehetőség szempontjából kívánta a minisztériumot oda utasittatni, hogy három minisztériumnak elhelyezéséről gondoskodjék a budai országház helyiségeiben. Hagy György e kérdéssel kapcsolatban határozatilag kívánta kimondani, hogy a pénzügyminiszter a közös hadügyminiszterrel a katonai épületek átadása iránt folytatott értekezésekről a jövő ülésszakbarf a háznak jelentést tegyen. Kerkápoly ezen indítvány ellenében megjegyzé, hogy annak praeticus haszna nincs, a mennyiben a mint e tárgyalások befejeztetnek, arról azonnal jelentést fog tenni a háznak, előbb pedig nem tehet. Nagy György felszólalása, ki egyebek közt a belügyminisz terium egyik hivatalos helyiségében létező sárga, és így kényes szinii selyem-bútorokat nagy fényűzésnek decia- rálta, Nehrebeczky Sándort a sárgaszinü bútorok védelmére kelni kényszerűé, mig Huszár Imre a pénzügyi bizottság határozati javaslatát pártolta, Házmán pedig a tervezett épületek bevégzését sürgeté. A vége pedig mindennek az lett, hogy a ház sem a bizottsági - javaslatot sem pedig a benyújtott módositványokat nem fogadta el, sőt a felett is kellett szavazni, —- vájjon legyen-e átalában határozat e kérdésben, vagy sem. A képviselőket ismételt szavazás után végre fejenként kellett megszámláltatni, a minek folytán 123 szavazattal 120 ellenében a javaslat, újabb szövegezés czéljábél, a pénzügyi bizottsághoz visszautasittatott. A vasúti tarifáikra vonatkozó határozati javaslat kapcsában Ivánka Imre kérdést intézett a közlekedési miniszterhez, szándékozik-e a forgalmi eszközöket a kamatbiztositékot élvező vasutaknál szaporítani, miután a jelenlegi töke mellett azok képtelenek a kamatbizto- sitásnak megfelelő jövedelmet előállítani, a miniszter megigéré az erre vonatkozó törvényjavaslat előterjesztését, mig Paczolay élesen kikelt az engedményesek ellen, kik szerinte rósz lclküleg jártak el akkor, midőn költségvetéseiket azon biztos tudatban terjesztették a kormány elé, hogy az abban felvett összegekkel nem lesznek képesek a kellő jövedelmet behozni. Paczo- laynak igen élesen válaszolt Ivánka, mig Kerkápoly felszólalására a ház egyszerűen elfogadta a határozati javaslatot. A költségvetés részletes tárgyalásában a ház a fiumei kormányzóság és törvénykezési provisorium költségeinek megszavazásáig haladt. V i d é k. Кézdi-Vásárhely 1873 február 3-án. А к ózdi-vásárhelyi ref. egyház javára f. hó 1-jén álarezos bál rendeztetett, melynek tiszta jövedelme, a kiadások levonása után, 413 frt. 97 kr. Mely szép összeg csalhatatlan záloga a rendezők ügybuzgalmának és tapintatos eljárásának, úgy szintén a tisztelt vidéki közönség tömeges részvételének, csak e kettőnek egyesitése eszközölketé amaz élvezetes időtöltést az oly nagy számmal megjelent miveit közönségnek s egyházunknak e tekintélyes bevételt. Ezért indíttatva érzem magamat, mély köszönettel nyilvánitni e lapok becses hasábjain a résztvevő közönségnek e tömeges pártolásért. Úgy hálás köszönetét nyilvánítok méltsgs. Lázár Mihály főispán urnák, ki az ügy iránti érdeklődésből, bár nem jelenhetett meg, jegyét 10 írttal váltotta meg előre, és tkt. Vájná Sándor igazgató tanár urnák, ki a meghívásra 1 irtot küldött. Végül fogadják at. rendezők: Benkő Dániel algondnok g> ft A természettudomány mint a közlekedés előmozdítója. Képek és vázlatok az életből. Deák Gferőtől. (Folytatás.) 4. Az irány t ű. Már a legrégibb időkben ismertek egy olyan ér- czet, melynek az a sajátsága, hogy a vasat magához vonja. Ez az u. n. delej- vagy magnes-vas egy fekete fém, melyről a tudomány bébizonyitotta, hogy vasoxyd és vasoxydulból áll s a mely hatalmas vaskő hegyek alakjában jön elő Europa északi vidékein: Norvégia és Svédhonban, de Tyrol, Styria, Piemont és Bra- ! ziliában is. Ezen érez delejes erejének fölfedezése körül sokat! mesélnek. Plinius — római történetíró — azt beszéli, j hogy egy Magnes nevű pásztor nyáját a kisázsiai hegyen ! legeltetve, hirtelen csak érezni kezdi, hogy vasas pál- ! czája és csizmájának sarkai a földhöz vannak leragadva. Ez Kr. e. 600 évvel történt. De ha meggondoljuk, hogy akkor még csak a mai bocskornak megfelelő czi- pöt viseltek állatbörböl, mit faháncscsal kötöttek fel a lábakra s tehát semmi vasrész sem volt rajta: ha meggondoljuk, hogy azon időben minden fegyvert s ilynemű eszközt nem vasból, hanem többnyire rézből készítettek : e kis mese azonnal elveszti előttünk minden hitelességét. Ugyanezt mondhatjuk amaz északi regéről is, mely szerint a hajék szörnyű veszélyesnek tartották az északi magnethegyekhez közeledni, minthogy ezek minden vas- eszközt magokhoz bilincseltek. A magnesi erő fölfedezésének és gyakorlati alkal- - mazáeának legelső nyomait a dunaiaknál találjuk. Ezeknek legrégibb történészeik Írják, hogy már évezredek előtt használtak delejes szekereket, melyeket Tschi- nankin - nek hívtak, melyeken egy emberi alak kinyújtott karja délfelé mutatott s ezáltal Tatárország megmérhetlen pusztáin biztosan lehetett utazni. Ezeö szekerek első feltalálója — Tschin-kung császár — a történeti hagyomány szerint legalább 2000 évvel Krisztus előtt. Ezzel szemben annyi bizonyos, hogy a clii- naiak már a Krisztus utáni harmadik században, — tehát UÜO évvel hamarabb ismerték a magnes használatát mind a szárazon, mind a tengeren, mint az európaiak. Tölök az indusok és arabok s ezektől a spanyolok tanulták el. A chinaiak s ezek követői rendesen emberi vagy még gyakrabban állati alakba szúrták fel a mágnestűt és pedig úgy, hogy az irányt jelölő vége az állat fejébe ! torkallott; ezen mágneses állat egy vízzel tölt edényben | szabadon úszott, s alakja különböző volt: a khinaiaknál sárkány, a birmánoknál krokodil, az indusoknál bal és e szokás annyira fenmaradt, hogy Franeziaországban még a 13-dik században is egy zöldre festett béka fe- j jében volt az iránytű. Közönségesen azt tartják, hogy a tulajdonképpeni ' kompászt eg}7 olasz hajós — Flavio di Chivja — találta fel. Ez egy durva delejes vasrúdacskát — mely egy edényben szabadon úszó parafára volt szilárdítva — holott magával Arábiából s addig mesterkedett, mig egy köralaku edénybe helyezte el, a melynek kerülete fokokra volt felosztva. Majd valami hegyes szegre állította, a tüt, mely ott szabadon rezeghetett, a mennyiben két aczélsodronyból készítette azt, melyek között a középen egy kis rézlemez volt. Ilyen tökélytelen alakú volt j az európai iránytű ezelőtt 200 év körül is : csak azután J kezdték egy darab áczélból készitni, melynek a köze-1 pén mélyedése van s e szerint a támaszul szolgáló tűn szabadon mozoghat. Mielőtt a kompászt mostani tökélyében akarnám közelebbről vizsgálni: a delejesség lényegét s ezáltal ezen fontos eszköz czélját és használatát előre kell bo- csátnom olvasóimnak. Valamely test delej ességén közönségesen azon tulajdonságot é r t j ü к, ш e 1 y s z e r i n t a vasat magához vonzza. Ez azonban nem egészen pontos meghatározás, minthogy a magnes nemcsak a vasat, hanem sok más fémet is vonz magához, pl. mángánt, kobáltot, nikkelt sat. Ha a magnes aczé1 a t egy csomó vasporhoz közelítjük, akkor az nagy menyiségben vonzza avasport magához, de nem mindenütt egyformán, hanem főleg két szélső pontja vagy hegye mutat különös nagy vonzerőt. Ezen két távoli véget sarkoknak nevezik. A mágnesnek egy más finomabb tulajdona az, hogy — szabadon lebegve — egyik sarkával (végével) mindig észak, a másikkal pedig dél felé mutat. És már épen ez az, mit a khinaiak már a régi időkben tudtak s a mire alapították és alapítjuk mi is a delej használatát. Ha az ember a mágnesen néhányszor végig húz egy vasdarabot, ezt is delejessé teheti, azaz egy valódi magnes tulajdonát sajátíttatja el. Minél erősebb a vas, annál tovább marad sajátja a delej erő. Ép azért ha egy rúd aczélat egyik felén a mágnes egyik sarkával, másikon pedig a másik sarkával 8—10-szer erősen végig huzunk: az aczél oly hatalmas delejjé változik, hogy saját súlyánál 40-szer nehezebb tárgyat is képes elbírni. Sokkal nagyobb az ereje, ha patkó-alakban hajtva össze két sarka csaknem egymás mellett van ; ellenben a kompásznál egyenes, és erősen delejes aczéltüt szoktak használni. Különös hogy kalapácsütéssel, erős nyomás vagy
