Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)
1873-02-04 / 10. szám
egész téli költséges tartás mellett se tudtam kellő erőre hozni. Csikóim egész nyáron át szemem előtt 24 óráig se voltak. Jól nem tarthattam, bármi kevés zabot nékik nem adhattam, nem tisztogathattam, nem szelidithettemt, testi növésük egészen a természetre volt bízva, s igy az első növési évben megcsökkenvén : soha sem volt oly értékes csikóm, mint azoknak, kiknek módjuk volt nyáron is istálón tartani. Mi legsajnosahb ! a közös ménesből a jobb kinézésű heréit csikóimból — nem egyet loptak el, vagy lopottak. Két éves kancza csikóimat a közös ménesbe járni szokott két éves idomtalan csődör csikók meghágták. Ezeket igy tapasztalva: felhagytam a lótenyésztéssel. Szép pár kanczám eladtam, s vettem üelyettök nem sokat érő heréiteket. Most ezekkel, és két ökrömmel dolgozom. Teheneim szaparodásaival se voltam szerencsésebb. A tehén a csordából éhen jött haza. Tejet tőle nem kaptam, még a borja sem lakott jól. A borjúnak egész nap enni nem adhattam, mivel nem volt száraz vagy zöld takarmányom. Egész napi bögését hogy ne halljam, az istáló ablakait is szalma dugaszszal bedugtam. így kínlódtam édes gyermekeim a borjú-neveléssel is. Azonban még azon csapás is ért, hogy a közös csordába idegen marhák által becsempészni szokott marhavész két versen fosztott meg több évi szaparodásaimtól. Annyit mondhatok néktelc, hogy feleségemnek több haszna volt a csibe nevelés, mint nékem a csikó vagy borjú nevelésből. Mi volt mindezeknek az oka? tagosítás nem léte. Házi állataim nem szaporíthattam, nyárba istálón nem tarthattam , trágyám nem lévén : földjeim nem trágyázhattam s igy füldrnivelésböl se volt jövedelmem. Szántottam két lovam, két ökrömmel minden évben. Az őszi határba őszit, a tavasziba tavaszit — mindig vetettem ; az ugart is évenkint háromszor szántottam. Költség, fáradság volt elég — haszon semmi. A mi leginkább boszantott: ritka év volt az, melyben kenyérnek való gabonám egy részét pénzen ne kellett volna veüiuem. Ezeket mind a tagosítás nem létének köszönhetem. A mellett bogy tagosítás nem léte miatt, marhát nem szaporíthattam. bőven nem trágyázhattam, kielégítő termést egész évi fáradozásom után nem kaptam: nagyon boszantott az, hogy a három határba elszórva levő földeim műn- kássainak, valahányszor étolt kellett küldeni napjába háromszor — sokszor-3 — 4 felé is: jó édes anyátok engem is jól tartott naponként galuskákkal, mintha nem jól laktam volna én az ide s tova járással elveszni szokott idővel. Még ennél is nagyobb boszuság volt az, hogy sok szór oly gabonanemet kellett vetnem egy vagy más földembe, mely épen ellenkezett földem természetével. Egy évben, az úgynevezett „agyagosában volt a tavaszi határ. Feleségemtől sokat szenvedtem azért, hogy gazda létemre nem tudok borsót termeszteni. Száját bedugni kívánván, az „agyagosába volt darabocsta földembe vetettem a borsót, ámbár a tapasztalásból tudtán, hogy az agyagos földnél jobb fövő borsót terem a poiondos föld Azonbau, porondos földeim ugarba esvén, oda nem vethettem, vetettem tehát az „agyagos“-ha. Lett is ott borsó, de oly kemény borii, hogy ha az ólt vizét fel főzted volna egy kupa borsóval, még se főtt meg tökéletesen. Mig ez a borsó el nem fogyott, mindig féltem a hétfői naptól, ekkor rendesen borsót főzött feleségem Hányszor nem mondá, mikor asztalra nagy cserép tálba feltette: ott van la, egye meg kend a borsóját „azzal a kopott fogával, ha nem vetette el akkor mikor a komaromi kalendárium mondotta.“ Ez a komaromi kalendárium is sok boszuságot oko zott nekem. Szegény édes anyátok ebből többet tanult, mint én a tapasztalásból. Melyik holnapban mit tegyen a gazda: fel voltak ezeu kalendáriumba jegyezve, ebből holnaponkéut csak úgy diktálta feleségem a teendőket. (Folytatása következik.) A mételyről. (Folytatás.) A husállamányu mételynek, mely minden nagyobb házi állat májában található, két nemét különböztetjük meg : az első az úgynevezett máj kettöslyuk (Dist. hepaticum Abily et mehlis), mely kinőtt állapotban 8—14'" hosszúsága, 3—6'" szélességű kerekded idomú és előfordul a ló-nemnél, kérődzőknél és a sertésnél; a második nem a lándzsa idomú kettős lyuk (D. lancelatum mehlis), melynek hossza 2—4"' szélessége y2—1'", a kérődzőknél s főleg a judoknál ez a nem fordul elő leggyakrabban. Ezen állatka kifejlődését onnan származtatják, hogy létezik egy tömlő, mely elöleges csoportosult lakhelye ezen porontykáknak, ezen tömlő szabadon úszkál pos- ványos, mocsáros vizek felszínén, ezt a vízben élő állatok kicsinységénél fogva felveszik, hol ezen tümlöcske kedvező körülmények közt átalakittatik a valóságos ivadékká — cercariákká — ekkor elhagyják tömlőjüket, egyúttal azon anyát is, hol tovább fejlesztettek, és kibújnak újból a vízbe, természetesen oly helyre, mely alkalmas további fejlődésére, t. i. mocsáros helyekre, hol egy bizonyos ideig növekedve igen virgonezon úszkálnak, elérik újból egy további átalakulási stádiumukat, bebújnak vizi állatkák belsejébe, belnivelyezve tartják magokat ottan, s várják a megszabadulást. Tovább képződésük igy képzelendő: ezen apró állatkák roppant mennyiségben léteznek igy elbújva, és az eledel íelvevésekor eljutnak a gyomorba, hol újból hüvelyeitől megszabadulva, az eledelből készült tapnyá- val felsaivódnak a vérbe s igy átadódnak a vérkeringésnek, s a vérszemcsékkel jutnak a májba, hol igen kényelmesen kezdik magokat érzeni. Ezen hosszas bonyolódott átalakulásoknál magától érthető, hogy igen-igen sok cercaria nem jöhet tökéletes fejlődésre, mert csak is a kedvező jó körülmény fejleszti a tökéletes szivóféreggé, és még az eledel felvevésekor vagy rágás vagy a hüvely fel nem boniolhatása által pusztulásnak van kitéve, — s hogy mégis czélhoz jut néha, nagy mennyiségének köszönheti, mert nem csak az álló mocsáros vizeknek itala, de nedves mocsáros helyeken nőtt dús füveknek — melyekre azon rovar vagy csigák rátapadtak — élvezete képes ezen szivófér- geket előállítani. (Folytatása következik.) A közönség köréből. Felhívás a sepsi-szent-györgyi királyi tekintetes ügy é s z s é g h e z. A mint már a „Neméré“ 2. számában is említve volt 1 71-ben Ürmösi Mózes |István egy ép erős apának hasonlóan ép és egészséges fia sorozás alá jővén, az apának sikerült oda vinni a dolgot, hogy N.-Szebenbe rendeltetett felülvizsgáltatás végett. Szokás lévén, hogy az ily felülvizsgálásra rendelteket mindig egy községi esküdt vezesse elő, a dús- gazgag Mózes Istvánnak sikerült a szolgabirói hivataltól egy rendeletet kieszközölni, melyben világosan meg volt rendelve, hogy Mózes Istvánt senki más, mint épen Nagy József esküdt vezesse elő. Ezen Nagy Józsefnek véletlenül születése óta egyik karja el lévén száradva, ö maga merőben dologképtelen és nyomorék. Hosszú lévén az ut Ürmöstül Szebenig, Mózes István Nagy Józsefet elbolonditotta, s igy történt, hogy szerepet és nevet cserélve a vizsgáló bizottság előtt Nagy József mint megvizsgálandó és Mózes István csak is mint esküdt jelentek meg — a vizsgáló bizottság- nem ösmervén a személyeket, s nem tudván a névcserét, a nyomorék és beteges Nagy Józsefet Mózes István név alatt felmentette, okul adván, hogy az egyik karja el van száradva — pedig a valódi Mózes István egy óp és egészséges ember. —Ezen páratlan neme a csalásnak többször emlittetett fel, de mind Inában — felkérjük a s.-szt.-györgyi törvényszék kir. ügyészét: méltóztassék, mivel ezen tényállást oly világosan hozzuk tudomására, ezen bűntény felderítése végett a szükséges vizsgálatot elrendelni. Unnüs, 1873-ik évi január hó 1-jén. Többe k. Becsi tőzsde es pénzek Brassóban íeb. 3. Osztr. nemzeti adósság ezüstben ......................................................7Й 15 » » » papírban.............................................. 68 65 18 60-lu sorsj. kölcsön 100 Irt.........................................................103 75 Nemzeti bank részvény . . ■...................................................ggj _ H itelintézeti „ ....................... .............................334 r,y L ondon . . . .......................................................................jog __ E züst.................................................................................................. 75 N ’apoleond’or ........................................................................... 8 66 cs. k. arany...................................................................................... .... .... L ira .................................................................. 8 80 M agyar földlcherm......................................................................... 79 25 bánáti.................................................................................................. 76 75 Erdélyi........................................................................................................77 25 Porosz tallér ....................................................................... 1 62 Ikosár............................................................................................ 1 63 llubel . . . . .... ... ........................... 1 62 K iadó-tulajdonos és felelős szerkesztő: 11<кГГП1<1 Ilii Aillai. Petróleumot (sËigroinet çljen ajánl legkitűnőbb minőségben és legolcsóbb áron 14 2-2 brassai petroleumdestillatiója gyár bolonya előtt). Ugyanott 200 erdélyi veder különösön ti om 66-ik és 62-ik bor is eladóSz. 321 p. 1873. 12 З-О; Hirdetmény. A sepsi-szentgyörgyi kir. törvényszék mint csődbíróság által ezennel közhírré tétetik, miszerint baróthi ruhakereskedő Bágyi Miklós összes bárhol található vagyona fölött, a csődrendtartás 29-ik § alapján, a csődeljárás megnyittatott, s illetőleg perügye lő ül ügyvéd Kelemen Lajos, helyettesül ügyvéd Biró Sándor, végre tömeggondnoknak Barothi Gáspár Antal kineveztettek. Mi is azon fölhívással tétetik közhírré, hogy mindazon hitelezők, kiket a csőd alá került vagyonhoz bármi nemű igények illetnének, azokat leg- íennebl) f. 1873 február 28-án d. u. 5 óráig, alólirt kir. törvényszéknél, annÿval bizonyosabban bejelentsék, mintiogy ellenkező esetben, lehető tulajloni, elsőbbségi vagy zálogjogra nem tekintvén, érdekelt csődtömeg irántnetalán lehetett bárminemű ig-é- ínyeik elenyészetteknek fognak tekinted, és a csőd fölött lefolytatandó tárgylás rendén figyelembe nem fogna: vétetni. Egszersmind az ideiglenes tömeg jgondnk megerősítése vagy újnak vádaszisa — úgy a hitelező választmány aegválasztása végett — a határidő 1873 február 27-én d. e. 9 órakonlólirt kir. törvényszéknél ki- tüzetik,mikor is hitelezők a csőd r. 44-ik £ következményei terhe alatt megjeleni idéztetnek. A s.-st-györgvi k. törvényszéknek 1873 jbuár 22-én tartott üléséből. A Tusnádi fürdőn az országúton fekvő „3 huszárhoz“ czimzett vendéglő istálókkal együtt folyó év Szent- györgy napjától egy egész évre haszonbérbe kiadó. 13 2Kivenni szándékozók értekezhetnek Jontsovits Demeter úrral Brassóban, csergepiacz 149. szám alatt. Vadászati tilalom Sznnyogszek egész területén. Vadászjegyek nem adatnak ki. A bérlők. 15 1—2 Eladó botorok. Több garnilurok, divánok, kanapék, Székek, politirozott és lakkozott elliíionérok, fiókos szekrények, kihúzó asztalük, hajtott és több alaki! náíj- székek, arany rámás liikörök, olaj festmények satb. a legjutányosabb árért megszerezhetők. A nagyérdemű közönség számos látogatását kéri Pap|) Ferencz, asztalos, kárpitos és nád- szék-gyártó; butorraktára 2 10 — 10 a klastromkapunál. ORGONÁK!!! A nagyérdemű egyház-elő'ljárósá- goknak figyelmébe ajánlja alólirt, hogy »íj os'gosiák jelen korszak szerinti készítését különféle dispozi- cziókkal, — elválalja. Ajánlja a már östnerf jó müveit a művészet és zene minden kedvelőinek és megrendeléseknél pontos szolgálatot ígér ólcsó árakkal, több évi jót-állás mellett. Biayy József, zongora-, harmonium- és orgona- művész. Saját házában, bolgárszeg 1436. sz. i gőzfürdővel szemben, BrasAíyomatotf llömer óh Kamnrrnél.
