Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)
1873-02-04 / 10. szám
Brassó, 18П. Harmad évi foivam líí. szám. Kedd, február 4. Megjelenik ez alapheten- kint kétszer, kedden és pénteken. Ara: Egész évre . . 6 ft.— kr. Félévre . . . . 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft- 50 kr. A szerkesztő irodája: Klastromuteza 564 szám. Lakása : Bolgárszeg 1425 sz. Politikai, közgazdászati és társadalmi lap. Пirdetesi díj: 4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (I —10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagy obbhirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségnél. T) У) 50 П T> n czimii politikai, közgazdászati és társadalmi lap III. — 1873. évfolyamára. Előfizetési árak: Februar—deczember 5 frt. 50 kr. Februar - szeptember 4 Februar—juni . . 2 Februar —márczius . 1 A „Nemere“ egész tiszta jövedelme a „székely nemzeti történet“ megírása jutalomdijára van szánva. A „Nemere“ szerkesztősége. A székely székek főkirálybirái és a székely történeti pályaciíjügy. A lapszerkesztöségekkel egyenlő fontosságúnak, s hivatali tekintélylyel biró állásuknál fogva első sorban illetékeseknek tartom az öt székely széki igen tisztelt fökirálybirót arra, hogy a székely nemzet története megírását, a nemzeti pályadíj-alap összegyűjtésében való kiváló részvét által előmozdítsák. Indokolják ezt az ő helyzetük s irodalmi és politikai-erkölcsi fontos tekintetek. A fökirálybirák székelyföldön a nép első tisztviselői, barátai, atyjai, nem urai és parancsolói; mintegy az őskor családi és patriarchalis intézményének ránk maradt tisztes emléke a fökirálybiróság, mely a kegyelet és bizalom lánczával fűzi össze a népet az ö fejével s e szép czimben a királyság eszméje a kegyelmes- séget, a bíróság az igazságos kormányzást fejezi ki s követeli. A királybírókat a nép kebeléből választotta ki a kormány bizalma, mint tös-gyökeres székelyeket, az illető székekben föbirtokosokat, mint a nép jobbjai közül alakult párttal és népszerűséggel biró férfiakat; ök azon főtisztek helyein ülnek, kiket egy évezreden át maga a szabad és vitéz székely nép szabad s önkéntes szózatával választott és tett fejévé, hogy sorsát a közboldogságra irányzott munkásság által a törvények szerint intézzék. Egy szintén székely vérből való tisztviselői kar környezi őket, a melyet a közbizalom a jobbakból választott ki, az állam mindeniknek kötelességével s rang- állásával arányos fizetést ad, mihez a székely nép is adójával járul, kényelmes polgári állást biztosit számukra s őket a törvényhatóságok körében levő legnagyobb tisztességben és kitüntetésben részelteti. Mindkettő oldala mellett állnak a székek bizottmányai — az összes népből vagyon, értelmiség, társadalmi állás és hazafiui erények által kitűnő férfiak erős sora. Ez a székely tisztikar polgári helyzetének körvonala. A székek e nagy erkölcsi és anyagi erővel biró testületéitől jogosan várhatja a nép, megköveteli a nemzeti irodalom nagy és szent érdeke, hogy az inditványo- j zott s már eddig is egy imposáns számú értelmiség által áldozó hozzájárulással pártolt eszmét, a székely nemzeti pályadij-ügyet, mint a székely történet megírása alapföltételét bizottmányi gyűléseikben és a tisztségeken erős karral s buzgó szívvel pártolás alá vegyék. A székbeli tisztek mint kormányzási közegek s a végrehajtó hatalom törvényes szervei, inkább csak mint rendelkezők, mint a gyakran súlyos polgári kötelességek teljesítői jelennek meg s munkálkodnak a nép előtt: adó, rovatai, örökösödési és bélyegilleték fizetés, sorozás, fuvar, utcsináltatás, s e felett bárom évenként az országos képviselők, esetleg egy-két megürült hivatali állomásra uj tisztviselők választása — ezek a tisztviselők föfunctioi, ez azon ismeretes, egyhangú és ritkán kedvelt cselekvési kör, melyben a nép tisztviselőit rendesen forogni és munKaiKodm uuj,, ségkivül jó hatású lesz, bizalmat gerjeszt, a hivatali szokott szigor hatását feledteti az, ha most azt fogja látni, hogy a székely nemzet története megírására pályadij gyűjtésében fáradoznak s mint kedvező helyzetben levők és jobb sorsuak az áldozatban buzdító példával járnak elöl. Ez a nép tisztviselőiben helyezett bizalmának erkölcsi kamata lenne, jóért jóval-fizetés, a nép és tisztviselő között egy lelki frigykötés, zálog a jövő cultural reményeire nézve, s a főczélnak hathatós előmozdítása ! Az irodalmi tekinteteket utóbbi nyiltlevelemben s az inditvány-ezikkben kifejtettem, itt még csak a politikai-erkölcsi szempontokról egy-két szót. A székelyek mind nagyobb mérvű kivándorlása oly történelmi momentum, mely méltó aggodalmat költ a jobban alkotott szivekben. E vészszel fenyegető symp- toma most harmadszor jelenik meg nagy mérvben a székely nemzet élettörténetében : először történt I. Mátyás király korában Huss J. tanai következtében, másodszor a Stadion-Bach-kormány magyarirtó absolut kormányrendszere alatt és — és most alkotmányunk visszaállítása, a nemzeti kormányzás korszakában har- madszor. Ránk, kevés számú és sok ellenségü magyarokra nézve pusztulás és veszély e kivándorlás már magában is; de a mi a Czenk alatt és Duna mellett történik hajadonainkkal, ifjainkkal, az szégyen ránk, meggyalázó az emberiségre nézve! Oly jelenség ez, mit komolyan lelkünkre kell vennünk, legelőször nekünk székelyeknek, kiknek fájni kell vérünk romlása, fajunk apadása, de azután mindjárt a kormánynak, mely felelős a história és jövőkor előtt azért, ha tán ö is járul olyanoknak elmulasztása által, a mit megtehetne s megtenni kellene, e kivándorlási titkos és nyílt okokhoz. A kivándorlás okainak, mérvének, következményeinek kitudására és megállapítására egyes bizottmányi vagy főtiszti jelentés és hírlapi czikk nem elég, a bajnak forrásaival és gyógyszereivel referensi votumok meg nem ismertetnek — ide pragmatikus, írott történet kell. Ez a székely történet megírására az egyik mélyebb politikai-erkölcsi indok. Van egy más tény is, a székelyföldi választók többségének ellenzékies szelleme, a minek okát ellenzéki ámításban, vesztegetésben, a pártfönökök személyeiben stb. keresik. Befolyással lehetnek az eredményre ezek is, de én úgy hiszem, hogy e nagy dolognál ily kicsinyes személyi tekintetek és Judáspénz nem döntők. Sokkal elágazottabb, mélyebben gyökerező ntmi vannak ennek s forráshoz nem visz el pártszenvedély és pártfelfogás, hanem csák tárgyilagos nyugodt elmélkedés, a székely társadalmi viszonyok és hajdani politikai intézmények tanulmányozása és a székely nép természete és geniusa ismerése. A székelyeknek földje, éghajlata, életmódja és er- kölcseip birtoklási és gazdasági rendszere, osztályi és öiökösöpési törvényei olyanok, a minőkre a magyar királyságban sehol nem találunk. E sajátságos állapothoz volt а к almazva hajdan közigazgatása, törvénykezése, állami közteher viselése, szóval egész polgári élete. A törvén hozás és minden idők alkotmányos kormányai megegedtek e népnek annyit a mennyit az ö önfen- tartás éideke és sajátságos állami helyzetük szükség A természettudomány mint a közlekedés előmozdítója. Képek és vázlatok az éleiből. Deák Gerötöl. (Folytatás.) A hajó legfontosabb részeinek egyike a hajóge- rincz, melyet egy hatalmas gerenda szokott képezni s melyen az egész alkotmány nyugszik. Ennek vastagsága a hajó nagysága szerint 7—8 hüvelyktől 6—7 lábnyi szokott lenni. Igen lényeges munka minden ha- jóépitésnél a már kész hajónak ki moházása, mely abban áll, hogy a deszkák és gerendák közötti bármily csekély nyílást regi s száraz mohával a leggondosabban kitömnek s ezáltal a viz behatolását megakadályozzák. A hajó alkatrészei közül büszkén és merészen emelkednek ki a hatalmas árboczfák, lobogó vitоr- lákkal megrakva. A phönicziek idejében minden ha jónak — miként láttuk — csak egy árbocza volt, s azon egy rúd volt ferdén megszilárdítva, melyen háromszögű vitorla függött. A kormányos, ki egy igen tökély télén lapáttal igazgatta a hajót, egyszersmind a vitorla irányát is meghatározta egy kötél segítségével. Ma már óriási és nyílegyenes növésű fákat használnak árboezok gyanánt, ezekhez pedig 2—3 árboczu hadi vagy kereskedőhajóknál úgynevezett pótárboczokat tol- danuk szintén jókora nagyságú egyenes fákból. Ezen kábla napnak a földre való befolyásán és a föld kü- ■lönlzö helvi minőségén alapszik — másfelöl a földnek j saja maga körüli forgásának köszönik létöket és kü- .1 lórdc sajátságaikat. Egy szélmappa olyan elkülöni- Wtájakat mutat fel nekünk, melyeken belöl főleg ha- tá>zott irányú légfolyások vagy szabályos szélcsendek . újlkodnak. у Egy tengeri térkép viszont nemcsak a vizek . ídrajzi helyzetét mutatja a hajósnak, hanem minden - |;ztos va&y veszélyes utat a legpontosabban kijelöl. Továbbá azon műszer áltál, mely arról, hogy egy főinek hatodát teszi, sextansnak neveztetik, a ;iajós a csillagok helyzetét tudja kiszámitni. A lóg segély ел el pedig hajó sebességét és a chronometer által vegre az időt határozhatja meg. Ezeken kívül még megemlitendők a következő iszkózok, melyek szintén természettani törvényeken alakulnak: 1) A beszélőcső által a hajóskapitány még i legiszonyúbb viharban is értésül adhatja parancsait a matrózoknak s hasonlólag a szembe jövő hajóval a köz- ekedést eszközli. 2) A távcsövei a hajós czélponto- mt szemelhet ki sat. 3) A világitó torony egyfelől igyelmeztet a veszélyre, másfelöl a biztos kikötőbe rezet. Ezen segédeszközök rövid felsorolása után fog- ilkozunk az iránytűvel (kompász) kissé hossza- abban. (Folytatása következik.) rendes és pót árboczokon vannak aztán ama rudak melyekre kötelek által a vitorlákat szokták erösitni s e kemény vásznakból álló vitorlákat a ked\7ező szél ki duzzasztva, könnyen haladhat a megterhelt hajó is. H; a vitorlákat ügyesen tudják kezelni, csaknem mindet szelet föl lehet használni a hajó hajtására. Korunk hajósainak az említett erömütani eszköze ken, mint: árboezok-, vitorlák-, kormányra dák- s lapátok-, köteleken sat. kívül még szán tálán tudományos műszerek állnak rendelkezi sökre, pl. az iránytű (kompász), időmérő (elírom meter), sextansok (egy körnek hatoda), lógok, v zi térképek, a tengeri folyók folyását és szelek útját mutató mappák sat. sat. Igen fontosak a hajózásra nézve a tengeri fi lyók és az egészen szabályos irányban fúvó pas szí szelek. Maury amérikai tengerésztiszt ezeknek saj: ságát és törvényeit a legpontosabban meghatározta utjok irányát térképeken jelölte ki, melyeknek segitf gével egyfelől a tengeri ut irányát lehet röviditni, f részt időt és pénzt megtakaritni. Es igy Maury am által a tengeri utak annyira ösmeretesek, hogy báiy irányban a legpontosabban lehet haladni. Csak egyf- dát hozok fél: Maury tervét pontosan követve eg1' toriás hajó Angliából Amerikáig 30 - 35 nap alaer' kezik, visszafelé pedig 18—2ö nap alatt tehetieS útját, mig régebben 10 nappal többet kellett mpt- ■ szeri útra fordítni. / A levegő folyása, vagy is a szelek eg y öl a , fii Irt felszínén levő mérsékletváltozásnak — mcrA'in'
