Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)

1873-02-04 / 10. szám

36 képpen megkívánt. Mo3t e helyi, climaticus, életmódbeli sajátságos és specificus székely és ős intézmények mel­lőzésével, a nyugati országoktól átvett intézmények rá- jok is alkalmazva vannak közigazgatásban, törvényke­zésben, birtoklásban és örökösödésben szóval: polgári életök minden ágazatiban. Ezek a nemzetet egy egészen más jogi és polgári életkörbe áthelyező iutézkedések a székelyek keblében általános aggodalomra adnak okot, féltik nemzetiségüket, fiaikat és örökségeiket, kétkednek a jövőben, vissza álmadoznak a múltakra: régi intézményeik mellett ezer évig éltek e földön, vájjon mint lesz az újakkal álla- potjuk ? — kérdezik utón útfelén egymástól. Az uj in tézményeket megkedvelteini a tisztviselők és bírák dolga lenne, de erre idő kell, bölcsesség és a kedélyek nyu­godtsága; erre a tisztviselők és pártok ritkán gondolnak s nem igen munkálkodnak. A székely népnek politikai gondolkozását helyes irányban térelni, a pártok küzdelmi terét és czélját recti- j ficálni, csak a nemzet történetének pragmaticus alapokon megírása lenne képes. . . Vajha figyelemre lenne méltatva szavam, a ki mellék érdekek nélkül, egyedül a nemzeti és magyar államügy érdekétől lelkesítve tevém papírra e nehány gondolatot. Egyúttal harmadik nyilvános közlemény gyanánt ide jegyzem a székely pálya díj-alap mai napig való gya­rapodását : múlt szombaton takarékpénztárba tettem 245 írt. 86 krt., ez a be nem fizetett Ígéretekkel tesz 304 Irt. 04 krt., azután az „Erdély“ szerkesztősége be­küldött egy .10 francos aranyat, Kémet László Déváról 1 aranyat, Simén Domokos 1 frt., Lönhárt Ferencz 10 ! frt., Végh Sámuel 15 írt., Szász Béla 3 frt., Dr. Maiz- j ner János ö frt., Szász Gyula egy 20 francos aranyat, | Popini Nándor 3 frt.; Láposi Márton 1 frt.; Müller Dániel 2 frt., Szász Gero egy aranyat, Szász Domokos egy aranyat, Stein János 5 frt., Wagner Frigyes 1 aranyat, Berde Áron 10 frt., Zsombori János 2 frt., Bányai Károly 1 frt. A cs. kir. arany mai börzei értéke 1 5 frt. 18 kr., kipótolva, a 10 francos aranyat 4 frt. 33 kr. ' a 20 francost 8 frt. 65 kr. börzei értékbe számítva : takarék - pénztárba tettem 75 frt. 70 krt., fizetetlen ! maradt az újabb gyűjtésből 31 frt. és igy ma az előlirt czélra kamatoz 321 frt. 56 kr., a közelebbi közléskor fizetetlen maradt 59 forint 8 krajczárhoz adva a most fizetett 31 frt.-hoz a mindkét hátralékhoz e betételeket csatolva, ma a székely pálvadíi-alan tesz: 411 fmántnt 64 krajczárt o. é. 1 Kolozsvártt, január 31-én 1873. 1 JAKAB ELEK. g e Országgyűlés. * 3 A képviselőház ülése január 29-ér. e Simonffy Kálmán mutogatta, mint lehetne íz egyes a minisztériumok költségvetésén tetemesebb összegeket megtakarítani. Ot követte Tisza Kálmán ki poemizált : a Kerkapoly, Szlávy és leginkább Lónyay álté mon- I dottakkal, kitérve azokra is, melyeket Gorove adtt volt ( elő helyzetünk rózsás színben festése végett. Után Kér- 1 kapoly pénzügyminiszter állott fel, alkalmat vévcTísza I( Kálmán egy mondatától arra, hogy hitelünk érdiében 1 áldozatkészségre szólítsa fel a nemzetet, egyutl az A adókra vonatkozó több törvényjavaslatot mutatva be. s Ezeknek egyike a házadóról, a másodika és harmlika ^ a személyes kereseti és jövedelmi adóról, a negxlik c a bélyeg- és illetékekről, az 5-ik a Duna hajótáula*- ^ jövedelmi adójának miként leendő megosztásáról аш> s narchia két állama közt, a hatodik ugyanazon gözljó-1 k zási társulatot illető kamatbiztositási kötelezettség Lg. d szüntetéséről és végre az utolsó a legközelebb taitt delegatiók által 72-ik évre megszavazott póthitelekifc ï e törvényhozás által szintén felvételéről. к Báró Baldácsy Antal külön határozati javasla- d nyújtott be egy oszágos küldöttség választása iránt, mt ti pénzügyeink rendbehozását ismerné feladatának. Köve b kezett Lázár Ádám és Kállay Ákos a kik a Helfy I je nácz által benyújtott határozati javaslatot röviden tárm gatták, mire Csanády Sándor törekedett fejtegetni, hog^ pénzügyi bajainknak is fő kutforrása a közösügyekbey] keresendő, a miért is azok mielőbb eltörlendök. Minty hogy pedig a jelen kormány ezen közösügyes alapoi, áll, s különben is roszul gazdálkodott, annálfogva an-, nak kezére semmi költséget nem akar megszavazni. Madarász József áz ülés vége felé kezdett csak szólani. A képviselőház ülése január 30-án. Az általános budgetvita ma befejeztett. A mai ülésben Madarász felszólalása adott elnöki rendreutasí­tásra okot, Madarász ugyanis a közerkölcstelenség nyil- vánulásának nevezte azt, bogy a jobboldal helyeselte a miniszter-elnök azon szavait, melyekben Szlávy az Ausztriával kötött kapocs fenntartását hangsúlyozta, — Péchy Tamásnak kifogása volt a rendreutasítás ellen; Somssich helyeselte s a jobboldal hozzájárult e helyes­léshez. Tisza Kálmán tegnapi beszéde személyes felszóla­lást idézett elő. Gróf Lónyay Menyhért helyreigazitá Tisza több állítását, mit megint Tisza rectificált, egyik felszólalásnak sincs kiválóbb érdeke. A képviselőház ülése január 31-én. A költségvetés feletti általános vita ma véget ért, : miután Helfy Ignácz és Széli Kálmán zárbeszédeiket : megtartották. Az első, a 48 as párt nevében benyújtott határo- zati javaslatát védte. Széli Kálmán megerőtleniteni igye­kezett a Madarász, Csávolszky, Horn, Ghyczy és Ló­nyay képviselők által tett ellenvetéseket. A tárgyalás be leven fejezve, a 48-as párt kivá- natára névszerinti szavazás következett, melynek ered­ménye a költségvetésre vagyis igennel szavazott 317, a költségvetés ellen szavazott 33. Távol volt 83. A képviselőház ülése február 1-én. A kérvény: bizottság jelentésének tárgyalása után, mely az ülés legnagyobb részét igénybe vette, a Baja és Hódmező-Vásárhely városok törvényhatósági joggal való felruházásáról szóló törvényjavaslat vétetett tárgya­lás alá. A központi bizottság a törvényjavaslatot elfo­gadásra ajánlotta, mig a harmadik osztály különvéle­ményében a törvényjavaslat elvetését indítványozta. A szólók sorát Csengeri Antal nyitotta meg s tüzetesen tárgyalván a kérdést, a törvényjavaslat elvetése mellett szavazott. Ugyanily értelemben nyilatkozott Zsedényi s Eötvös ; mig más oldalról Tisza Kálmán, GyörfFy Gyula, Majoros István, Vidliczkai József és Pulszky Ferencz a törvényjavaslatot pártolták. A vita átalában véve magas színvonalon folyt s a törvényjavaslat elfogadásával vég­ződött. V i (1 é k. Községi forradalom. Barát OS 1873 január 26-án. ír január 16-ík napján estvéli 8 órakor a helyszinelési iroda kapuja előtt támadást tett községünk két elöljáró tagja, a biró és a jegj^ző egyszersmind adó­szedő, az irodából kilépő helyszínelő b. Markant Ferencz és földbirtokos tkts. Szonda László urak ellen, a kik közül az elsőt késsel a kezén megsebesítették, a másikat a földre levertek, s ki tudja mi történik, ha mentségökre emberek nem futnak Össze. Az érdekeltek feljelentették az ügyet az illető járási szolgabiró úrhoz azonnal, de ennek nem volt semmi eredménye. E hallgatás még nagyobb bátorságot szült a támadókban ; naponta dug- korcsmában dorbezsolván ez esemény után hat nappal avtvéli 7 órakor rendőrbiztosunk felkérette biró és jegyző arakat őrjárók által, bogy ne üssenek olyan nagy zajt, le nem hogy csendesedtek volna, sőt kirohantak a korcsmából a rendőrbiztost megtámadandók, nem talál­kán öt az utczákon, berohantak a Frider Mózes boltjába^ i hol a nyilvántartót megtámadták. Rárohant a jegyző nróval, de a nyilvántartó védte magát, mialatt a ren- lörbiztos megérkezett két csendőrrel, kik szerencsére községünkbe érkeztek. így a küzdelmet megakadályozva, zétoszlatá az oda tolult népet és a támadókat, a mi nem kis bajba került. A támadók látszólag oszlottak ugyan, le összevonva magokat, az utcza szegleteken leskelőd- ek. Egy fél óra múlva a szétosztás után a kisbiró után ohantak, és ez futásban kereste a szabadulást, mire ta- ílkozik a patrolirozó csendőrökkel. Ezek keresni kez- ék a támadókat, a kik közül rátaláltak csakhamar a sztelt jegyző urra, a kisbiró pedig nem érezvén magát iztositva, ismét futni kezdett, és ezalatt a csendőrök a ;gyzőt szabadon bocsátották. Ez utóbbi tény is bejelentetett a szolgabiró úrhoz, • lire idézetet kaptak a támadók úgy mint a támadottak. j [egjelenve a felek, bókekisérletet tett a szolgabiró ur, ii nem sikerülvén, jegyzőkönyv vétetett fel, és szaba- ; an bocsátva uralkodnak még ma is, biró és jegyző rak. — e Községünkben nagy mértékben uralkodik a félsz, 1 nyira, hogy zárt ajtók, kapuk, bevont ablakokra ta- 1 jmk mindenhol, és az emberek nem mernek egyen- j ; t járni. s L -Egy községi birtokos. n a Külföld. (Andrásay gróf és a romániai zsidók.) Jay ur az amerikai unió bécsi követe a washingtoni kor­mányhoz intézett sürgönyében jelentést tett azon érte­kezletről, mely közte s a közös külügyminiszter közt a romániai zsidók ügyében végbement. A jelentés ide vo­natkozó része igy hangzik: Andrássy gróf arról értesi-* tett engem, hogy egyetértésben a többi hatalmakkal, a zsidók iránti bánásmód ügyében collectiv-jegyzék külde­tett a román kormányhoz. Ilyen nézetnyilvánitás akár Európából, akár Amerikából jöjjön, a legillöbbnek lát­szik s kétségkívül befolyással lesz. Ellenben a kormány mostani helyzetével, az egymás ellen küzdő pártok ma­gatartásával s a nép előítéletével szemben a külföldi in- terventió kérdése fölötte kényes ügy. Románia fejedelme a mellett van, hogy a zsidók védelemben részesüljenek; de kormányának minden ideirányuló fárodozását az in- terventió inkább akadályozná, mint előmozdítaná. E lé­pés az ellenzéknek uj erőket adna s neki a jelszót nyújtaná, hogy a kormányt idegen befolyás vezeti jár- szalagon s ennek folytán nem érdemes a nép bizalmára. Mig a kormány állítólag a zsidók védelmezésén fára- j doznék, ezek még nagyobb sérelmeket fognának szen­vedni és pedig mint indirect okozói a nemzet ügyeibe való idegen beavatkozásnak. Az ország némely részeiben a zsidók iránt az előítélet oly hatalmas, hogy az es­küdtszékek a bántalmak elkövetőit a legtüzetesb bebi­zonyítás daczára sem akarják elítélni ; ha a bűnösöket ily módon ignorálják, a kormány képtelen büntetni. A kormánynak szándékában áll legjobb tehetsége szerint jogosan és méltányosan bánni a zsidókkal, s minthogy Romániában azon eszme kezd terjedni, bogy a miveit világ figyelme fölkeltetett, s bogy a zsidók bántalma­zásának minden ismétlődése megbotránkozást kelt, s a külfölddel nehézségekre vezet, van ok reményleni, hogy ily események többé nem ismétlődnek, s hogy a zsidók helyzetének fokonkénti javulása fog bekövet­kezni.“ Az osztrák választási reform barátai nem szűn­nek meg a kormányt a javaslat mielőbbi beterjesztésére ösztönözni. Hír szerint az ö felsége jóváhagyását kinyert javaslatok február, 2 ikán terjesztettek a ház elé. A választási reform ellenségei is nagy tevékenységet fej­tenek ki s Csehországban a petitióknak egész özöne indult meg. A cseh lapok felhívást intéznek Prága la- a kosaihoz, hogy — miután a szerkesztőségek, clubbok li és boltok nyilvános helyekül tekintetnek : magán há- 5- zakban Írják alá az ö felsége elé terjesztendő petitiókat, .“z a. gyűjtött aláírásokat küldjék be a szerkerztöségekhez : к elég hozzá egy iv papiros csatlakozási nyilatkozattal it ellátva. Február 2-án már 3 meeting van bejelentve. A ■e j „Deutsche Zeitung“ megjegyzi, hogy e meetingek alig- k : ha fognak simán lefolyni. О felsége Belcredi gr. fölött, e ki neki a választási reform ellen petitiót adott át — o- roszalását fejezte ki. j- Bécsben a pénzügyi bizottság az albizottságnak d a hivatalnokok fizetésére vonatkozó indítványait tárgyalá. ö A miniszterelnök és a pénzügyminiszter a kormányi t, előterjesztés mellett emeltek szót, mely szerint a rang a megállapítása rendelet utján lenne eszközlendő. Németország londoni gyárosoknál két millió uj fegyvert rendelt meg, melyek rendszere titokban tar- ^ tátik.' A német biordalmi parlament márczius 9-ére fog összehivatni. Minthogy több, mint valószínű, hogy ’ a porosz országgyűlés, bár mennyire erőlteti is magát, 1 a reá várakozó sürgős teendőket amaz ideig elvégezni ’ nem fogja, a porosz és a német törvényhozás egyszerre fognak ülésezni, mi azon képviselökie, kik mindkettőnek 1 tagjai, nein valami kellemes lesz. Poroszországban az egyház - politikai tör­vényjavaslatok nagy mérvű mozgalmat keltettek, mely nem csak a cath., de az óvang. egyh. által is támogat- tatik és szittatik. A porosz képviselőház huszonegyes bizottsága nagy tevékenységet fejt ki az egyházpolitikai törvény- javaslatok tárgyalásában s mindenekelőtt a papság ki­képzésére és alkalmazására vonatkozó javaslat nagy ré­szét intézte el, egészen a kormány által előterjesztett irány értelmében. A svéd király az országgyűlést hosszú tronbe- széddel nyitotta meg. Az ország visszonyai a külfölddel kedvezőknek jeleztetnek. Hangsúlyozva és kilátásba helyezve van az egyesült három skandináv ország közös pénzrendszere újjászervezése, valamint a védelmi rend­szer úgy a tengeren, mint a szárazföldön. A svéd országgyűlésen az 1874-iki budget már előterjesztetett. E szerint a bevételek 52.755.000, a kiadások 61.770.140 tallérra előirányozvák. A spanyol királyné herczeget szült.

Next

/
Thumbnails
Contents