Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)

1873-12-29 / 80. szám

— 315 — Brassó, 1873. decz. 29-én. A brassói magyar polgári kör f. hó 28-án délután tartá közgyűlését saját helyiségeiben szépszámú résztvevők jelenlétében. Elnök a megnyitó beszéd után jelentést tesz, miszerint a kör alapszabályai a belügy- / minisztérium által megerösittetve visszaküldettek, a kör tehát elismerve megkezdheti hivatalos működését, j A pénztári kimutatás, mely az első év nehézségei- j nek és a kedvezőtlen viszonyoknak daczára csak mint- I egy 150 írt. tényleges deficitet nmtat — felolvastatván I idgl. elnök saját es a többi tisztviselők nevében hiva- j taláról leköszönt. A közgyűlés köszönetét és bizalmat szavaz az elnöknek és bizottságnak működéséért és az elnököt egyhangúlag közfelkiáltással ismét megvá­lasztja. Elnök Ivászony István szép beszédben kö­szöni a bizalmat és tömörülésre hiv fel. A közgyűlés hajlandó volt alelnök Korodi Mihályt is közfelkiál- I fással újból megválasztani, de ő köszönve a bizalmat kinyilatkoztatta, hogy semmi hivatalra nem vállalkozik. A tisztujitás következő eredményt mutat: elnök: Kászony István; alelnök: Fodor József; jegyző: Herr- mami Antal; másodjegyzö:közfelkiáltással Biró Sándor; I pénztárnok: Molnár György; ellenőr: Rácz József; , gazda: Józsa Ferencz; könyvtárnok: Csia István; se- gédkönyvtárnok: Járó János. A választmány tagjai lettek önálló polgárok: Bartha István, Bibó Mihály, Biró Gyula, Boronkai Mihály, idb. Erős János, György Ferencz, Matheovits Ferencz, Molnár József, Szabó I György és Szénás! György; a segédek közül közmeg- egyezes folytán: Baita Ignácz, Csutak Ferencz, Gáspár Samu, Kókai József, Kosztolánsky Pál, Pap István, Péter Árpád, Veres György, Vitéz József és Vitéz Károly. Ezek mellett a gyűlés újból elismerte azon határozatot, mely szerint a kört megalakító és pártoló helyi magyartanitók ez állásuknál fogva a választmány tagjai. Megalakulván a tiszti kar, Herrmann Antal in­dítványára a közgyűlés Orbán Balázst tiszteletbeli tag- \ nak választja meg. Végre elnök annak alapján, hogy a „Nemere“ a brassói magyarság és kivált a polgári kör érdekeit mindig híven és hathatósan képviselte, az emlitett la­pot a kör tagjainak szives pártfogásába ajánlván a ! gyűlést bezárja. Vajha e derék fiatal egylet folyton gyarapodnék és virágoznék, hogy minél hamarabb .képes legyen, kitűzött nemes czélaít megközelíteni és lehetőleg elérni. Egy Ms nempolemia. És a „Kr. Z.“-nak vannak néha momentumai, midőn el akarja hitetni p. t. publicumával, hogy nem áll jó lábon a „Nemere“ szerkesztőjével; pedig bi­zony a ki jól megnézi a dolgot, csak nem ül fel a hamiskának. Mert hát azt mindenki beláthatja, ha nem is annyira prudens és circumspectus, hogy a Kron- städter nénike meg az az ifjú viharfi a hol csak te­hetik, egymásnak kedvére dolgoznak, egymást érde­kessé tenni törekszenek — ami pedig nem kis előny nálunk journalistáknál. Történik pedig ez ilyformán : a „Nemere“ hoz mindenféle érdekes czikkeket s nagy- barátságosan feltálalja a mahoínap 37-éves nénikének, ez pedig knpta megforditói által átkanalaztatja lapja tányérába s szellemi asztaláról élő vendégeinek nyújtja különös inycsiklándozó élvezet gyanánt. Nyilvánvaló tehát, hogy a „Nemere“ a „Kr. Z.“ munkatársa, még pedig működését érdemlegesen tekintve, — főmunka­társa, mert tulajdonképen az a fiatal góbé tartja még csak a szuszt abban a vén golyhóban. De igaz, hogy a nénikét nem is lehet ám há- ládatlansággal vádolni; mindig nagy elismeréssel van az iránt, ki hébekorba érdekes állapotát okozza. Szi- velapja valóságos „stammblatt“ (emléklap) a „Nemere“ szerkesztője számára, s ezen választottjáról ugyan meg szokott emlékezni. Sőt gyöngéd figyelme annyira megy, hogy ennek dicsőítésére külön udvari poatát tart fúz- faberkében, kinek kizárólagos feladata, a „Nemere“ szerkesztőjének hírnevét terjeszteni: „so weit die deutsche Zunge reicht i“ (értsd a „Kr. Z.“ nyel- vecskéjét.) Nincs ugyan semmi kifogásunk az ellen, hogy a „Nemere“ eszméi Annin nyelvén is terjesztetnek, sőt az értelmező, magyarázó (illetőleg szászozó) jegyze­tek és commentárok daczára is, melyekkel a „Kr. Z.“ azokat kisérni szokta — örvendünk, ha hazafias czik- keink minél többek által olvastatnak, biztosítván a „Kr. Z.,“hogy ennek eszközlése által honfiúi érdemet sze­rez magának — de mégis ezen önző korszakban, hol vajmi kevesen vannak, kik merőben nélkülözvén a pru- dentiát, működésük szellemi hasznával, erkölcsi elő­nyével megelégedvék, mi is félreteszszük eddigi szi­lárd elvünket s ezutánra a „Kr. Z.“-tól hasábjain gyakran nyilvánuló munkásságunkért megérdemelt ho­noráriumot, méltányos subventiot kérünk — kitelik abból a sok hivatalból, melyet szerkesztője visel. Ha ezt nekünk érdemünk szerint megadja, inkább elen­gedjünk azon szives fáradságát, melylyel bennünket ékes rigmusokban összevissza zengeni kegyeskedik; vagy pedig készek vagyunk azokra jutalomdijakat tűzni annyit, mennyit megérnek. Még arra is reményt nyújthatunk neki, hogy a jövő évben számos, derék munkatárssal rendelkezvén, még érdekesebb müveket bocsájthatunk rendelke­zésére olvasóinak gyönyörűségére. Vidék. Homoród-vidék, 1873. decz. 19-én. A homoród-vidéki fiók tanitp-egylet ez évi év- negyedes utolsó gyűlését tartotta e hó 17-én H. Al­máson hová a szentügy iránti nemes lelkesedés a ren­des és pártoló tagoknak jelentékeny számát csoporto- sitá. Összesen 14 iskolatanitó, 8 pap, 7 világi és uni­tárius esperes tisztelendő Gyöngyösi István ur, mint tiszteletbeli tag volt jelen. A gyűlés megnyitása előtt a „Dalkör“ egy pár ének előadásával örvendetes jelt adott létezéséről; elnök Égeni Sámuel megnyitó be­széde, és a mult gyűlés jegyzőkönyvének megerősítése után következett a szokásos mintatanítás az iskolater­mébe számosán felgyűlt mindkét nemű tanköteles gyermekkel, mely után kezdetét vette a mintatanitások feletti komoly bírálat és az ebből kifejlett érdekes vitatkozás. Az egylettisztujitása alkalmából közfelkiáltás folytán elnök lett Kisgyörgy Sándor, jegyző Sipos József, pénztárnok Péterfi Áron, könyvtárnok Máté Sándor. Ezután meghatóan búcsúzott nem csak mint régi elnök, hanem mint egyleti tag is körünkből Égeni Sámuel. Végül a „Dalkör“ énekével zárták be a gyűlést; honnan a helybeli pap és tanító urak vendégszerető asztala várta a gyűlés tsgjait. Gyuribá. Országos ügyek. A keleti vasút ügyében Szlávy konnányelnök, Szilágyi Dezső min. tanácsos, Kerkápoly és Pulszky Ferencz Bécsbe utaztak. Kilátás van arra, hogy az ügy mielőbb el lesz intézve. Elkészült adótörvényjavaslatok. A „P. N.“ — értesülése szerint a pénzügyminisztériumban készen vannak a kereseti adóról, részvénytársulati adóról, bá­nya adóról tőkekamat adóról szólló törvényjavasla­tokkal. Ezen adók elvei az illető üzlet, vagy foglal- kózás természetéből folyó támpontok alapján fognának megállapittatni. Ezeken kívül, és ezek kiegészítéséül szolgálna a jövedelmi adó, melyre vonatkozó tör­vényjavaslat szintén kész. Ezenkívül kész az érintett törvényjavaslatokra vonatkozó alaki eljárást szabályozó törvényjavaslat is „a közadók kezeléséről.* A közadók kezeléséről szoló törvényjavaslathoz Márffy miniszteri tanáosos, a kereseti, tőkekamat, részvénytársulati, bánya- és kereskedelmi adókról pedig Dobner titkár terje­delmes indokolásokat írtak, melyeket Kerkápoly még a mult hó folytán átnézett s jóvá is hagyott. Székely hírek. [] A kézdi-vásár helyi kaszinó-egylet a vá­rosház termében 1874. január 17-én zártkörű tánezvi- galmat rendez, melyre a nagyérdemű meghívott kö­zönség szives részvétét kéri — a rendező bizottmány. []A székely történeti pályadijra 7000 fo­rintnál több gyűlt be. Jakab Elek tudatja, hogy azok> kiknél még e szép czélra adakozások vannak letéve, küldjék be hozzá Budapestre (a várban az erdélyi le­véltár osztályba.) A jövő 1874-ik év jan. 7-ére e pályadij érdekében Jakab Elek gyűlést fog kihirdetni- [] Székelykeres zturt karácson éjjelén 12—1 óra között igen szép természeti tünemény volt lát­ható. Vihar dühöngött, kemény dörgés és vakitó vil­lámokkal, minőt csak julius hóban lehet látni. Reg­gelre hó esett, mely már a vihar alatt indult meg, [| A decz- 2-ki amnestia folytán a marosvásár­helyi törvényszék területén huszonnégy fülségsértési pör sziintettntett meg és egy fölségsértés miatt fogva levő egyén szabad lábra helyeztetett. Külföld. Bukurestben a kamara 1874-re 19,000 újon' ezot szavazott meg. B u k a r e s t, decz" 25. A kamra Jassy város számára egy millió állami subventiót szavazott meg | egy nyilvános épület fölépítésére, melyben a muzeurn is elhelyztetik. Henry Richard, az angol parlameut jeles tagjának és a nemzetközi választott bíróság és tör­vénykönyv derék harezosának tiszteletére Párisban a Richard által képviselt eszme barátai fényes lakomát rendeztek. Németország egy lépéssel ismét közelebb jutott az egyesítéshez, ugyanis decz. 20-án hirdette- tett ki azon törvény, melynek alapján az összes pol­gári, büntetőjog és törvénykezési eljárás fölötti közös törvényhozás a birodalmi törvényhozó testületre ru- háztatik át. Birodalomszerte hozzáláttak a birodalomi követválasztásokhoz. Vegyes. — Garibáldi bajtársa Bixio Nino, a marsa­lai hősök leghősebbike, meghalt. 1821ben született s a piemonti tengerészeiben együtt szolgált Garibáldival. Az olasz királyság megalapítása után ö volt a király és Garibáldi között a közvetítő. — Furcsa pénzváltás. Hol volt, hol nem volt (mondják hogy az utóbbi kifejezés nem illeti F. szász községet) volt egyszer egy faluháza, még pedig con- tignaciós, lévén a földszinten egy vegyeskereskedés, az emeletben a község hivatala. A falu házával szem­ben, mintha rózsája volna, áll more patrió a falu kocs­mája, a hol ültének vala együtten vigságos lélekkel a többek közt a földszintes kereskedő s az emeletes jegyző — a túlsó házból. A kereskedő az ablakon kitekintve, világosságot vesz észre a község háza eme­letében, mely azonban csakhamar eltűnik. Mivel pedig éjfélkor aligha van ott fenn hivatalos óra, ezenkivül* pedig közérdeket ezélzá becsületes szándékkal senk sem gyertyázik a falu kassája körül — a kereskedő azonnal felhivta a jegyzőt a világosság okának kifür készésére. Átmennek a község hivatalába — az öl­ném álmodott semmi roszat, az első, második, har­madik szoba ajtaja be van zárva; rendre feltörik s a pénztári szobában a háromzáru kassát, melyben 60,000 frtnyi adópénzek voltak, nyitva találják, de tar­talma érintetlen volt. Kerestek kutattak s jól elrejtve találtak valakit, ki véletlenül bizony a — falu bí­rája volt. Kérdeztetvén ő prudentiája, hogy miért rontja egészségét ily későn az irodában, azt felelte a buzgó, hogy — egy tízest akart váltani a közpénz­tárból. Arról hallgat a krónika, hogy vajon birt-e a biró saját kassa kulcsa mellet a rege csodavirá­gával, mely minden zárt megnyit. így hallottuk mi ezt nyilvánosan beszélni, de nem vagyunk hajlandók ezen érdekes históriát elhinni és legfelebb symbolicus értelmet tnlajdouitunk neki. Vannak ugyanis olyanok, kika pénz váltást ilyen­formán értelmezik; és vannak circumspectusok, kik a közvagyont ilyeténképen őrzik. Irodalom és művészet. A „Jón ás'lapj a“ czimü néplap e hő végével megszűnik. Kiadója K. Papp Miklós március hó foly­tán egy uj ellenzéki néplapot fog megindítani illustrá- tiokkal. nSiebonbürgish-deutchses Tageblatt“ czi- men jan. 1-töl egy uj lap indul meg Nagy-Szebenben, melynek szerkesztőjéül valami Volf szerződtetett, ki a „N. fr- Pr.“ szerkesztőségében végezte iskolait. A lap részvények alapján jött létre 20,0Ü0 fit. alap­tőkével. Helyi különfélék. * A brassói magyar dalárda által 1874. év ja­nuárhó 3 án esti 8 órakor a „Nap“-hoz czimzett szál­loda helyiségeiben tartandó dalestélynek műsorozata : Hymnus, Kölcseytól, énekli a dalárda. 2. Sza­valat, előadja Vécsey R. ur. — 3. A válás fájdalma, énekli a dalárda. —- 4. Quartett-Solo, Borgia-Lucre- ciából, — előadják Nagy A., Moringer K., Birt- helmer F. és Teutsch E. urak. — 5. Szavalat, elő­adja Vitéz K. ur. — 6. Kettős-dal, éneklik Biró S. és Rácz F, urak. — 7. Honvágy, Mazur, énekli a da­lárda. II. 1. A juhász vasárnapi dala, énekli a da­lárda. — 2. Szavalat, előadja Bonyhai K. ur. — 3’ Trovatore, Opera Verditől, előadja Nagy A. ur. — 4. Szavalat, előadja Gáspár K. ur. — 5. Népdalegy­veleg, énekli a dalárda. — 6. Szavalat, előadja E. Indali Gyula ur. — 7. lnsurgensek riadója, induló, énekli a dalárda. — Ezt tánczestély fogja követni, melyre a tánezoló férfiak a pénztárnoktól 40 krral egy.egy e czélra készített jelvényt kéretnek váltani. A dalárda bizottmánya. i

Next

/
Thumbnails
Contents