Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)
1873-12-12 / 75. szám
— 294 — Brassóban talán egyetlen magyar sincs, ki tagadni mérni, hogy a polgári kör íenállása szükséges és pártolásra érdemes. De nem elég ezen elismerés, magyarságunknak önmaga iránti kötelessége a polgári kört teljes erejéből ténylegesen is pártolni, állás és foglalkozás különbsége nélkül. Intelligentiánk kegyeskedjék a kör szerény hajlékába ellátogatni, Írassa be magát a kör tagjai közé, neve elfér más tisztességes polgárok nevei közt, — nem kell, hogy hozzájuk leereszkedjék, de emelje fel őket magához, hasson reájuk megnyerő, miveit modora által, tisztelje meg Őket barátságos, nyájas magatartásával és kétszeres tiszteletet, becsülést fog magának kivívni. Törekedjék szellemi fölényét arra használni, hogy őket oktassa, mivelje — nekik előnyükre legyen és a nép háládatos lesz és méltányos. Kik talán aristokraticus büszkeséggel elfordulnak a néptől, kisértsék csak meg kiváló helyzetüket, tehetségüket a népnevelés és nép- boldogitás magasztos munkájára felhasználni és be fogják látni, hogy e munka háládatos, és gyönyörűségüket fogják benne találni idővel és meggyőződni, hogy a népszerűség is „nobel passió.“ Hozzátok is van szavunk, brassói magyar hölgyek, honleányok! karoljátok fel, kérünk, gyöngéd karjaitokkal a polgári kör ügyét! A mi iránt ti érdeklődtök, az érdekessé válik a férfiak előtt; az ügyet, melyet ti pártoltak, tiértetek pártolni fogják. Teljesítsétek honleányi kötelességeteket! — Nefelejtsétek el kedvességeteket, ne hagyjátok hatás nélkül nemetek bűbájos erejét! Jertek el a polgári kör összejöveteli estélyeire, vegyetek részt az általa rendezett szépművészeti társas vállalatokban. Egyszerű megjelenésiek is varázshatalommal bir a férfiak szivére ; használjátok e hatalmat az erős nem sze- liditésére, a szép, jó és nemesre való buzdítására lelkesítésére. Delej vagytok, mely vonzza es irányozza a férfiak vas akaratát — vonzzá- tok őket a társasulásra, irányozzátok őket a polgári kör felé. Legyetek barátnői a polgári körnek, és ez háládatos fog lenni; férjeiteket üde ksdélyiiekké, nyájasokká fogja tenni irántatok és fiaitokból miveit jóérzelmü hazafiakat képez. Küldjétek őket a polgári körbe! És kivált ti brassói magyar iparosok, kiknek különös érdekében alapittatatott ez üdvös intézet, mely magyar iparos egylet nevet is viselhetne, ti csak eljöttek a polgári körbe? Hiszen itt teljesen otthon vagytok, hiszen ez a ti számotokra készült hajlék. Bizony, higyjétek, hogy azon magyar iparos Brassóban, ki nem akar tagja lenni a polgári körnek, az nem fogja fel saját érdekét, az bizonyára nem ismeri, nem érti e kör czélját. Mert ha tudja, hogy a polgári gyobb és legiszonyúbb eszköz a háború megszűnik, megszűnnek idővel az egyesek és családok érdeksur- lódásai is. A teremtett, ál-érdekek helyét a valódi ér- dekek foglalandják el, melyek miután valóban léteznek, a surlodó felek által könnyebben kiegyenlithetők. És így, nem a mások megsemmisitéséveli lét-fenntartás; hanem a mások nyomorán, tehetetlenségén segítés lesz az egyesek életczélja. A vagyon veszteni fog embertársaink nyomorával szemben értékéből, s azokért nem áldozzuk embertársainkat fel, hanem: feláldozzuk embertársaink jólétéért, vagyonúnkat. Az örök bébe elővarázsolja azon időt, midőn embertársainkat nem semmisítjük meg, nem taszítjuk nyomorba saját érdekűnkből; hanem azokon érdekünkön kívül segíteni lesz czélunk. Elővarázsolja azon időt, midőn egyesek és a nemzetek ellentétes érdekeiket békés polgári utón intézik el, midőn az ember embertársát testvérének, s az egész emberi-nemet egy közös nagy családnak tekinti, melyben nem ilyen vagy olyan nemzetiségű, foglalkozású egyének: hanem csak testvérek, emberek vannak, kiknek boldog állapota hedtezőleg, szorencsétlensége pedig kedvezőtlenül hat az egyesek, mint az egészre. Figyelő. körben egyik vagy másik tapasztalt tagtárstól utasítást, tanácsot, segélyt nyerhet az élet bajaiban, ha tudja, hogy a körben jóérzelmü, hazafias szellemű polgártársakkal társaloghat, mulathat s a rendelkezésére lévő folyóiratokból a világ folyamával, a korszerű eszmékkel lépést tarthat, ha tudja, hogy a körben értelmes, képzett emberektől hasznos és élvezetes előadásokat és felolvasásokat hallhat, — ha tudja, hogy tái- sas összejövetelek alkalmával szívélyes, fesztelen és tisztességes szórakozást, vidító és szivmivelő mulatságot talál, ha ezek felett még azt is tudja, hogy részvéte által másokra nézve is előmoz- dituá ezen szép és dicséretes dolgokat; ha mindezeket tudja a brassói magyar iparos, és még sem jön a polgári körbe: akkor rá lehet mondani, hogy vétkezik saját előnye ellen, hogy nincs érzéke a szép és nemes iránt, hogy fogalma sincs a korigényelte társasulás, a szükség parancsolta erőegyesítés nélkülözhetlenségéiől, hogy nem bir tudatával polgártársai iránti kötelességének. Ilyen magyar iparos, reméljük, nincs városunkban, s eszerént kilátásunk van, hogy idővel, ha a polgári kör eszméje általánosan elterjedt, az egész magyar iparosságot üdvözölhetjük a polgári körben, azon iparos segédeket sem kivéve, kik talán most — miről itt kime- letességből nem akarunk behatóbban beszélni még roszra vezető henyéléssel és káros s egész- ségetrontó, lelketölő dőzsöléssel töltik el a munkaszünet idejét. S ha mind eljöttek s lelkesen, erős akarattal egyesültek, akkor könnyen elérhetők az idézett nagyjelentőségű, üdvös eszközök, melyek a polgári kör czéljához vezetnek. S hogy ez teljesüljön, közre kell működni minden brassói magyarnak, egyesülni kell mindén erőnek. Jövő czikkiinkben beszélünk ezen egyesülésről. A Maros mellől, 1873. decz. 7. t „A jó építő mester nem engedi hogy mindeuik embere külön egy-egy nehéz kö magé álljon, s annak emelge- tésében hasztalan fogyaszsza erejét vagy szakadjon meg ; hanem mindnyájoka, összeleg egy-egy kő magasb emelésére egyesíti, az erő így megfelel a súlynak, senki meg nem szakad, és az épület lassanként felemelkedik.“ Széchényi. I. A „Nemere“ idei 72. és 73. szárajaiban „A brassói magyarság teendői“ czim alatt megkezdett czikkso- rozat nagy megelégedésemre szolgált, habár a kiviteli módozatban nem mindenekben érthetek egyet, s alig ha a Pesten több jeles honfiaink által megkisérlett majd hasonló módozatú társulás sorsára nem jut ez is; hanem miután az annyi fatumok, elnyomatások és háttérbe szorítások mellett a hazafias és nemzetiségéhez hőn ragaszkodó brassói tekintélyes magyarság élet és tett-képességének e czikk sorozat drága jeleit adja, örömmel üdvözlöm ezen jóravaló nyilatkozást, s mint olyan a ki a derék városi és vidéki magyarság s véle ezelőtt pár évvel testvéresült más nemzetfeleink érdekében kérelmezés és nyilvánosság Utján a kormány és közvélemény előtt, magam is minden lehetőt megki- sérlek, örömmel ragadom a tollat s teljes lelki meggyőződéssel mondhatom ki az óhajt: úgy légyen és teljesüljön! Tervező helyesen mondja ki czikkében: „Összeköttetésben kell magunkat tartani a vidékkel, mely bennünket gyarapit és támogat.“ Tény és történelmi bebizonyított valóság, hogy Brassó város a 15-ik század utóljáig a Székelyekkel mindennemű tekintetben szoros összeköttetésben volt, a Székelyek ispánja — comes siculorum — főnöksége alatt állott vidékével együtt; tény az hogy a más szebb kornak született volt II. József korában a Brassó vidéki magyar községek Háromszékhez a székelységhez valának közigazgatás és igazságszolgáltatásilag mint testvértlkhez és eredeti bölcsőjükbez szakasztva és kapcsolva; tény megint az, hogy a Brassó városi magyarság nagy részben székely származék s ennélfogva eredet, történelem, jó és balszerencsében! részvét, meg a közvetlen közelség és egymással majd minden napi érintkezés, nemcsak könnyűvé és szükségessé, hanem nélkülözhetetlenné is teszik az együvétartozást, egyiknek a másik örömei és fájdalmaiban való részvételt, személyi, családi, társasági, nemzetiségi, kormány és fejedelem iránti — hűség, szeretet és tiszteletben, s ha szükség a fatum eseteibeni egyesülést. Brassó városa 7000 lelket meghaladó magyarságának ha az elmúlt idők kedvezőtlenek is valának, szellemi, anyagi és miveltségi állapotához mérten benn a városban kiérdemlett tekintélyét s megillető polgári állását a jelen század nagy eszméi, az egyenlőség, testvériség és correct szabadság elveinek megfelelőleg érvényesíthetni, ha a vidéken lévő munkás, fáradhatatlan s bizonyosan már századokon keresztül kényesz- tetett vidéki polgártársainál szellemi képességben is alább nem álló 17,000-et majd meghaladó magyarsággal együtt ott áll még ma, hogy közigazgatási, igazságszolgáltatási, nevelésügyi és saját egyházi ügyeiben is nagyobb részint s tán kirekesztőleg sok esetekben nem nemzetbeli, nem fájdalmait és szükségeit érzők és felfogni akarók által igazgattatik és rendeztetik, s éppen ezért nem mindenben haladhat a korral és sokban tán bátra maradott; — ne tulajdonítsa egyébnek, hanem azon elv és gyakorlati tudomány nem követésének, molyét a nagy Széchényi, hazánknak és nemzetiségünknek mindenek feletti apostola fennebbi idézetemben kimondott s melyet Brassó város és vidéke magyarsága Xl-ik parancsolatául felvehet. Egyetértés, társulás és minden közdolgoknak, sérelmeknek, bajaiknak és örömeiknek együtt érzése együtt gyászolása és együtt összetett erővel létesítése e korszakban, hol nemzeti kormány van s bölcs feje, delem ül az uralkodó széken, a derék és jóravaló népet és polgárságot külömbség nélkül nagygyá és tisz- teltté tehetik és teszik, a mire jegosit a tö télielem tudománya, mert bár 1564-én kezdőleg a közelebbi napokig, a halhatatlan emlékű Eötvös József báró hivatalos időszakát kivéve, szükségtelenül mint virágházi plánta minden világosságtól s joggyakorolhatástól hol megfosztatott, hol eltartoztattatott, s mégis ma józan és előrelátó vagyonban és szellemben képesített magyar mindenike! a mely nerazettagokat szinte 300 év meg nem semmisített, annak jövője biztos, s a korszakban az eddig hivatását félre értett, nem sokszor eszélyesen használt, csak egykor nagyobb testvér engedni fog, engednie kell az idő s körülmények intő s parancsoló szavának, osztoznia kell és osztozni fog közvagyon, közigazgatás, igazságszolgáltatás, miveltségi és egyházi teendőkben, külömben az idő a korszellem s a szükségesség meg nem értése nem csak raegboszulja magát, hanem nyom nélkül sepri el a nemes demokrata elveket csak száján hordó, de az életben és gyakorlatban véreivel soha sem éreztetett bitorló testvért. P. V. E. (Foljt. követkeeik.) Brassó, 1873. decz. 11. A modern rabszolga-üzlet szomoritó képét tüntetik a következő sorok elő: Gyéres szt.-királyi Balázs Regina, kolosvári He- lepar Irma és szemerjai Gál Emilia hajadonok Élőpatakon, hol szolgálatban voltak, az anyagi élvek tárháza igazgatónője brassói L—r R—a által, ki magát elő. kelő nőnek adta ki a hajadonok előtt mint szobaleányok telfogadtattak. Brassóban vették ugyan észre a szerencsétlenek, hogy akaratjokon kívül minő hour! társaságba jutottak; de miután idegen helytt pénz, segély és ismeretség nélkül nem volt mit tenniök, több- kevesebb ideig az ujabbkori nymphák társaságában maradtak, távol tartván magokat azok rendes foglalkozásától. — Mintegy 3 héttel a megtörténtek után L—r R—a igazgatónő (vulgo: mama) a három hajadont egy mellék utón Brailába szállította, hol egy Leonéra nevű mamának 20 darab napoleondor tiszteletdij külön külön lefizetése mellett átadta. Miután a hajadonoknak seramiképen sem volt Ínyükre ezen igen is élvezetes életmód s hazájukba vissza kívánkoztak — a brailai cs. és ni. k. consul- ságnál panaszt emeltek, mely a velők felvett jegyzőkönyveket a brassói illetékes hatóságnak küldötte meg. Ez a második eset közelebbről, mely hatávo- zottan arra mutat, mikép Brassóból Oláhországba be az embervásárok rendszeresen űzetnek. Közelebbről bátrak voltunk rendőrségünk figyelmét e körülményre felhivni, s most is becses figyelmébe a L—r R—a féle nőket melegen ajánljuk. Az ilyféle erkölcstelen üzelmek által fejlettebb korunk magasztos törekvései semmisittetnek meg, s az egyénnel vele születőit joga tétetik csupa nyereség
