Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)
1873-12-12 / 75. szám
Brassó, 1873 Harmadévi fol> am 75. szám. péntek, decz. 12 Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer, kedden és pénteken, Á I* a: Egész évié . . . 6 ft. — kr Félévre Negyedévre 3 ft. — kr. I ft. 50 kr. A szerkesztő irodája : Halp iacz 311. szám, Kiadó - hivatai ugyanolt, MER Politikai, közgazdászat! és társadalmi lap. .JT Hirdetési dij: 4 hasábos garmond sóiért, vagy annak helyéért 1 kr. !i 1—10 sornyi hirdetés ára mindig .1 40 kr. — Bélyegdij minden iktatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku ^zerint. — Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségnél. A brassói magyarság teendői. IV. Magyar polgári kör. III. czikkünkben hosszason szólottuk a brassói magyar társalgó egyletről, anélkül, hogy a czimcek megíelelŐleg kijelöltük volna a brassói magyarság teendőit a m. kaszinó tárgyában. De mielőtt ezt tehetnék, szólanunk kell a polgári körről, melynek feladatához tartozik, a kaszinó átalakulására befolyni. A brassói magyar polgári kör eszméje évek előtt többször pendült meg. Kivált Réthi tanfelügyelő tervezgetett hasonczélu egyletet, mely azonban bizonyos körök ellenzésén megtört. A mostani polgári kör eszméjének hazáját az 187'7» téli felnőttek oktatásánál lelhetni fel, mely tanfolyam alkalmával ugyanis magától kínálkozott és nagyon fogékony kedélyekre talált azon gondolat, hogy jó volna azt a hasznos és élvezetes együtt-létet a tanfolyam végezte után is lehetségessé tenni, kifejteni. Hat magyar tanító, a népnevelés magasztos hivatását teljesen és helyesen felfogva, s ezen hivatás betöltése iránti nemes buzgalomtól áthatva, czélul tűzte ki magának ez eszme valósítását. Megértették egymást, szent fogadalmat tettek egymásnak, összeültek, egy lélekkel gondolkoztak, terveztek, működtek, és a Magyarok Istene kimondd az ament törekvéseikre. 1873. tavaszán felszólítást bocsátottak szét, melynek folytán nagy, népes, lelkesült gyűlésben egyhangúlag el lön fogadva az eszme, mert rokonhangot talált minden becsületes magyar ember szivében; és nem sokára meg volt teremtve azon intézmény, mely nagyhorderejű feladatát már is teljesiti, s melynek üdvös gyümölcseit élvezve az unokák áldani fogják az alapitók emlékét. A hat tanitó, látván, hogy a kezdeményezés nagy müve sikerült és az eszme biztosítva van, átengedte a tért a polgároknak, az összes brassói magyarságnak, s szerényen visszavonulva gondos figyelemmel kiséri a kör működését, lelkes buzgalommal őrködik nagy müve fejlődésén. Nevük ismeretes; fel van irva a brassói magyarság kulturhistoriájának évkönyveibe, azért is nem véljük szerénységüket sérteni, midőn ide is igtatjuk: Binder Otto, Biró Sándor, Csia István, Deák Sándor, Herrmann Antal és Török Sándor. A polgári kör szerkezete kifogástalan de- mokraticus alapokra van fektetve s a korszellem igényeinek és helyi viszonyainknak teljesen megfelel. Nem tartjuk fölöslegesnek az alapszabályokból a kör czélját, és czélra vezetőknek elfogadott eszközeit közölni. Az egylet czélja: Az egylet czélja a polgárok társasulásának, szellemi és anyagi érdekeinek előmozdítása, a polgári önérzet és hazafiság fejlesztése. Czólravezető eszközök: Társalgás. A polgárok összejövetele által a kölcsönös megismerkedés és bizalom eszközlése, társas összejövetelek alkalmával ének, szavallati s esetleg zeneestélyek rendezése által a szép iránti hajlam ébresztése, az érzékek finomítása; társas játékok, teke, sakkfélék, koczka, társas kártyajátékok s egyéb mulatságok által a munka utáni tisztességes szórakozás eszközlése. Mi velőd és. Újságok, folyóiratok, válogatott miivek olvasása, és szakemberek előadásainak meghallgatása által az ismeretek terjesztése és hasznosítása; előadások és felolvasások tartása által a nyilvános fel- lépésbeni biztosság megszerzése és a közlési tehetség gyakorlása. Segély. Egy segélyalaptőke alapitása által beteg és munkaképtelen szegény polgárok felsegélyezése; tudakozó intézet által a munkakereső polgárok elhelyezése. Végre megteremtése és előkészítése azon viszonyoknak, melyek gyűjtemények berendezése, tanács és felvilágosítás, üzleti érintkezés, és kölcsönös támogatás által az ipar előmozdítását, a kölcsön és takarékpénztár, s bizományi intézetek megalakítását lehetségessé teszik, s ez által a polgárságnak a kor- igényelte általános társulását eszközük. Ezen programmszerü paragrafusokat a kor soha sem tévesztette szem elől, és derék, lelkes elnöke, — ki életrevalóság, munkásság, eszélyes- ség, hazafiság, nyíltságra nézve valódi typusa a székely jellemnek — buzgó és tapintatos vezetése alatt hathatósan halad czélja felé, és programmja nem egy pontját meg is közelítette már. A polgári kör ugyanis kezd kedves össze- jöveteli helye lenni a brassói magyarságnak és különösön számos iparos munkája után most tisztességes eszmecserével, lapolvasással, az előadások meghallgatásával tölti a polgári körben hasznosan idejét, melyet ezelőtt átkoi. dőzsölésre vagy legjobb esetben meddő tétlenségre pazarolt. A polgári kör már is kedvező alkalmat nyújtott a brassói magyarságnak a megismerkedésre, otthonias körében helyett adott a magyar dalárda működésének, lehetségessé tette egy műkedvelői társaság gyors megalakulását s összejöveteli estélyei által kedvező lendületet nyújtott a legszebb, legkedélyesebb s nagyon jótékonyan ható házi mulatságokra, melyek a leg- nagyobb kedveltségnek és részvétnek Örvendnek. Emellett kifelé is kezd hatni a kör, melynek a brassói magyarság nyilvános közérdekeit illető intézkedései között legfontosabbnak tartjuk azt, hogy közelebbről bizottságot nevezett ki a brassói magyar iskola ügy tanulmányozása és e tárgybani jelentéstételre. Ezeket tekintetbe véve, röviden jelezhetjük a brassói magyarság teendőit a magyar polgári kör iránt. Az örök békéről. (Vígé ) Roma nagy volt a harcz küzdelmeiben, mennyivel nagyobb volt a békében. A sebeket, melyeket a polgár vagy külháboruk testén ütének, a béke heggeszté be, s tévé a harezok eredményeit élvezhetőkké. A költők rajongva dicsőítenek egy Augusztust, Caesart; de az emberi érdem babérkoszorúit nem a harezok urai, hanem a békét teremtő nagy embereknek ítélik oda. I. Napoleon nagy volt mint katona; de mennyire re- ducálódnak érdemei egy Humboldt, Voltaire, Göthe s a tudomány és irodalom más bajnokai nem oly zajos, de annál áldásdusabb munkássága mellett. A hadurak népeiket csak évekre tették nagyokká; ezek munkásságuk eredményeivel a jövő nemzedéket is századokra gazdagítják. Humánus korunk az érdekeknek háború által ki- egyenlitését elitélte rég. Az egyes nemzeteket nagygyá nem a harezok babérai, de a béke s abban a tudományosság, ipar s kereskedés teszi. Egy csendben, békében munkálkodó tudós, ki szobája négy fala közé zárkózik be, ki éjet-napot a tudomány előbbvitelére • az emberiség boldogitására szentel, ki a természet erőit elemeire bonczolja fel, s ez által azokon uralkodik, ki élete veszélyeztetésével a föld mélyébe száll le, s az anyaföldet kiaknázni törekszik, ki szelleme által a csillagokig repül, s merész, halállal járó repülésében tanulmányozza a természetet ki laboratóriumában éjeket tölt, vesződik a külömbözö vegyelemekkel, s előtte a természetet, magát a Mindenséget meghajolni kényteti, kit nem tarthat vissza az emberiség javát ezélzó munkásságában sem éjszak 40 foknyi hidege, sem Afrika élettelen pusztái kiállhatatlan melegsége: nemde nagyobb mértékben, s nagyobb joggal kiérdemli a hervadhatlan polgári koszorút, mely a katonai érdemkeresztek fényét túlragyogja, s azt szégyenében félrehúzódni kényszerűi ? — Egy iparos, egy kereskedő, ki egész csendben, minden feltűnés nélkül, kitartó szorgalommal végzi napi munkáját, tűr éhséget, fáradságot családja, s hozzátartozói érdekében s családja jóllétéért fáradhatlan szorgalommal munkálkodik ; nem többet tett-e az emberiség jóllétére, mint az öldöklő angyal szerepére vállalkozott katona, ki mint kontár a természet munkája s teendőibe avatkozik ? Korunkban az érdemre, elismerésre egyedüli ut a munka. A nagyságot nem a .katonai erényekben keresik többé, hanem az erkölcs, jellem tisztaságában; keresik a nemzeteket, az egész emberiséget közvetlen boldogitó munkásságban. Az ember rendeltetésének a munka természetes czélja, miután az ember bizonyára nem azért teremtetett a föld urául, hogy a rombolás szerepét játszsza; de bizonyára azért: hogy munkálkodása által az örök lény czélját tovább vigye, s valósítsa, hogy a földön a szorgalom, munka s a szorosan vett polgári erények korszakát alapítsa meg. — Századunk szentesité az ember személy jogosultságát, s ezt érvényre emelé hitben, gondolkozásban, s a saját egyénisége feletti rendelkezésben. Az emberinemet önmagában lealacsonyító feudális viszonyokat a népek ezrei leigázási rendszerét, egyesek éa családok privilegiális állását eltörlé; s a társadalom bármely osztályának megnyitá az utat a képesség és kedvsze- rénti müködhetósre. Ez intézkedésekkel szemben bizonyára nem tűrheti, hogy az emberi ész, munkásság által alkotott csodamüvek, a legdurvább módon sem- misittesseneb meg. Az emberi-nem haladása nem lehet annyira retrograd, hogy saját szelleme, munkássága eredményeit koronként véglegesen megsemmisittetni engedje. Furie Károly communista és socialista, elmeéllel, habár tulcsigazottau képzelé s fejezé tanaiban az örök béke idejét ki. Szerénti a világ még 80,000 esztendeig él, mi a bölcső korát éljük, s a földtengelye körül forgása következtében annyira elváltozand, hogy valamennyi része egyformán fog benépesedni. Szibériában is citrom és narancserdök fognak virágozni, s a tenger a legizletesebb italokkal lesz tele, kellemesebb izüek- kel mint a limonádé. Akkor csak hasznos állatok lesznek, melyek önként ajánlkoznak a szolgálatra. Az emberek a vizekben a halakkal, a levegőben a madarakkal társalognak, s 144 évig élnek, s naponkint hétszer lakmároznak s az utolsó paraszt is 30—40 tál étel között válogathat. — Furie utópistikus országa bizonyára csak álomnak marad, s csak az emberi-nem jóléte iránti határtalan érdekeltségének tanúbizonysága; de kétségtelen, hogy uj korszak fog az emberi-nem életében beállani, ha a kétfejű Janus Isten egyik arczát levetkezi, s csak az általános béke megalapítására ezélzó cselekvénycket pártolja és segíti elő. E korszak az örök béke korszaka, az emberiség aranykora leend! A nagyobb ellenségeskedések alapja a kisebbeknek, s ha nemzetek között a vetélkedésre a legua-
