Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)
1873-04-22 / 32. szám
Itrassó, 1873. Harmad évi folyam 32. szám. Megjelenik ez alap heten- kint kétszer, kedden és pénteken. Ara Egész évre Félévre 6 ft. — кг. 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft- 50 kr. A szerkesztő irodája: Klastroniutcza 564 szám. Kiadó-hivatal ugyanott. NEMERE Politikai, közgazdászat! és társadalmi lap. kedd. april 22. Hirdetési díj: 4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr- (I—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségnél. közgazdászait és tár- — 1873. évfolyamára. 26. számunkkal kezdődött a III. évfolyam 2. évnegyede, melyben a „.Nemere“ meg fogja tartani eddigi irányát, képviselvén a Székelyföld érdekeit és a királyföldi magyarság ügyeit. Azáltal, hogy a pártolás hiánya miatt megszűnt „Udvarhely“ müködéskörét is elvállalta, növekedtek kötelességei, de gyarapodtak anyagi és erkölcsi erői is. Midőn tehát törekszik kettős feladatot teljesíteni, olvasóinak ezzel összekötött kettős előnyt fog egyszerre nyújthatni. Kérjük tehát a t. ez. közönséget, szíveskedjék az előfizetéseket minél hamarabb megtenni illetőleg megújítani. Több részrőli óhajnak eleget teendők, ezután a „Nemeré“-t megjelenése napján fogjuk postára tenni, bogy vidéki olvasóink szerdán [mikor nem kapnak pesti lapokat] és szombaton olvashassák. Városi előfizetőinket kérjük, szállásaikat kiadó hivatalunknál pontosan feljegyeztetni, mivel a jövő évnegyedben a lapokat minden díj nélkül házhoz fogjuk küldeni. Előfizetési árak: Április—deczernber . 4 írt. 50 kr. Április-szeptember . 3 „ — „ Április—juni . . . 1 „ 50 „ Egy hóra .... — „ 50 „ A „Nemere“ egész tiszta jövedelme a „székely nemzeti történet“ megírása jutalomdijára van szánva. A „Nemere“ szerkesztősége. Brassó, 1873. april 22-én. Mélyen tisztelt képviselőház! Polgártársaink és testvéreink a királyföldi románok és magyarok már kifejezték óhajaikat ezen országrész minden lakóinak egvenjogosi- tása iránt. Brassó és az egész Király fold német — nemszász — polgárai nevében mi is haza- fiúi kötelességünknek tartjuk a Királyföld minden különállása ellen nyilatkozni és igényelni, hogy a szász universitás 12 pontja és a Tóth- féle törvényjavaslat satb. ellenében az általános országos törvények a Királyföldre nézve is érvényre emeltessenek. Brassóban, 1873. év ápril hó 22-én, a test- vériesiilés évfordulóján. HERRMANN ANTAL, főgymnasiumi tanár, a Brassóban testvériesült nemzetiségek német bízott, elnöke. SIMIGINOVICZ STAÜFE ADOLF, főgymnasiumi tanár, a német bizottság jegyzője. Gizela herczegasszony menyegzője. Királyunk miniszterelnökünkhöz kéziratot intézett, melyben a szeretet és őszinte ragaszkodás nagybecsű jelenségeiért, melyekkel leánya Gizela főherczegasszony férjhezmenetele alkalmából találkozik, a nemzetnek szive mélyéből köszönetét mond. Ugyanily kéziratot intézett a Király az osztrák miniszterelnökhöz. Gizela főherczegasszony apr. 18-án délben lemondott osztrák fö- herczegnöi jogairól. A lemondási actushoz királyunk az udvari szertartások ellenére országgyűlésünk mind két házának elnökét meghívta. Este a színházban díszelőadás volt. czimii politikai, sáriul mi lap III. A Gizela herczegasszony menyegzőjének ünnepélyei egy fogadtatás (cercle) és egy hangverseny nyel kezdetüket vették. A fogadtatáson csakis a palota s udvari szalgálat- beli hölgyek, a cs. kir. v. b. t. tanácsosok, a kamarások s udvari méltóságok jelenhettek meg: a souverain j országgyűlések tagjai e lleni. Ezek úgy látszik még ma : sem udvarképesek a szó szoros értelmében. Sőt a mi több : a hangversenyre is csak a karzaton volt számukra kijelölve hely, a rendbeli lovagok, törzs és alantas I tisztek társaságában, inig a tábornokok földszint jelen- ! hettek meg ; a miért is a magyar küldöttek többsége : az udvari hangversenyre el nem ment. A két ház elnöke i azonban, a „titkos tanácsos“ puszta czimet többre be- j csülve elnökségi méltóságuknál, földszint megjelent. A Gizela főherczegnö nászalkalmából Bécs városa J által rendezett bál igen fényes volt. Mintegy négyezren lehettek, kik osztálykülönbség nélkül meg lévén biva, [megjelentek. Az udvar 10l/a érkezett a tánezterembe, hol éljenzéssel fogadtatott. A cs. k. föudvermester a karzaton jelölt ki Ma- í gyarország küldöttségének helyet : Bécsvárosa egészen i kihagyta az általa adott bálra meghívottak sorából úgy ezen küldöttséget, mint minisztereinket. 8 mikor Wenck- heim Béla sürgette a meghívást, akkor nyomattak hat- I van másforma, dísztelen belépti jegyet, a melyekkel be lehetett menni a többi közönséges vendégek közé, [ belevegyülni a zsúfolt tömeg közé, miglen az osztrák miniszterek, az összes udvari hivatalok s a diplomatia páholyokban ült. Tisza Lajost nem is akarták a terembe bocsátani. Károlyi György (a koronaőr !) és i Majlátb György (a főrendiház elnöke !) a felső karzaton szorongtak. Vidé к. S. -Szt. -György 1873. ápril 19. A communitás vagy a Bikán inneni négy refor- 1 matus egyházmegye — névszerint a sepsi, kézdi, orbai és erdövidéki — közgyűlése jelen hó 16-án d. e. 10 órakor mintegy 20 tag jelenlétében megtartatott. A tanácskozás fontosabb tárgyait képezték : a megkezdett építkezés mikénti tovább folytatása, egy jól berendezett ! algymnasiumnak mikénti fentartása s az anyagi erő I gyarapodásához képest teljes 8 osztályú gymnásiummá j fejlesztése. E czélból bizottságok neveztettek ki az ! építkezésre eddig beszerzett pénzerö számbavételére s az épület befejezéséhez megkívántaié szükséglet megállapítására s egyúttal véleményadásra, hogy e czélra megkívántaié fedezet honnan és mi módon leend előteremtendő. — Továbbá a létező tanalap számbavételére valamint afelőli tervkészítésre, hogy minő szellemi és anyagi erő kívántatik még meg a most meglevőkön kívül egy jól berendezendő algymnasium — s illetőleg fögymnasiumhoz. Az egész tanácskozó testületet önérzetes lelkesült- ség hatotta át s a tagok a siker biztos reményében oszlottak szét a kitűzött gyűlés napjára számban és lelkesedésben meggyarapodva térni vissza s a megállapítandó elhatározás szerint egész erővel fogni hozzá a székely nép életében fénypontot képező miveltségi törekvés si- kex’esitésébez. Az e gyűlésre szóló meghívást itt közöljük: Meghívás. Jelen 1873-ik év april 28-án délelőtt 10 órakor Sepsi-Szent-Györgyön a ref. tanoda helyiségében, nevezett tanoda szellemi tovább fejlesztése, fentartása és a megkezdett építkezés tárgyában intézkedő teljes communitás fog tartatni, melyre a tanoda tisztelt alapítói, valamint más érdekelt ügybuzgó honfiak is egész tisztelettel meghivatnak. Kelt a communitás teljes gyűléséből, Sepsi-Szent- Györgyön 1873. ápril 16-án. CSISZÉR GÁBOR, esperes és helyettes elnök. KIS ANTAL SÁMUEL, h. jegyző. Háromszék törvényhatósági bizottsága folyó hó 1. napján tartotta meg Sepsi-Szent-Györgyön a székháznál gyűlését. Ezen gyűlést megelőzőleg különböző hírek jöttek forgalomba, s mindenki egy nagyon is zajos gyülés- i nek nézett eleibe; mert már a márczius 25-én tartott ! állandó választmány gyűléséből kiszivárgott volt annyi, I hogy a jobboldal hatalmasan készül a közelebbről kinevezett miniszterek leirataira bizalmi feliratokkal fe- i lelni s Tóth Vilmos volt küliigyér úrhoz egy részvét- I feliratot intézni. Főispán gróf Kálnoky Dénes a pártokon fölül j emelkedett s annyira tapintatosan vezette ezen gyűlést, hogy a ki nem tudta, bizony ezen gyűlés folyamán föl nem ismerte volna, hogy ottan együtt tanácskoznak az eddigelé egymással szembe az elkeseredésig küzdött pártok. A főispán urat a gyűlésbe meghívó küldöttség fele jobb-, féle baloldaliakból alakult, és a főispán ur a gyűlést olyan beszéddel nyitotta meg, mely pártkülönbség nélkül mindenkinek tetszett. A gyűlés megnyittatván, Forró Ferencz alispán ur megtette jelentését a megye állapotáról, melyet midőn bevégzett volna, Künnle József kérdi az alispán urat: van-e tudomása arról, hogy a megyében követválasztások voltak, s ha igen, azoknak eredményéről szándékozik-é s ha igen mikor a bizottságnak jelentést tenni ? Ugyan csak Künnle József kérdi az alispánt : tekintettel arra, hogy a rendeletek végrehajtása főképen a szolgabirák és községi elöljárók hatáskörébe vág, az alispán ur pedig a kültisztviselök működéséről, eljárásáról még meg sem is emlékezett, kérdi az alispánt, szándékozik-e ez irányban is jelentést tenni, s ha igen, mikor ? Az alispán az interpellate első ágát illetőleg azt válaszolta, hogy a követválasztás eredménye köztudomású lévén, szükségtelennek tartotta arról külön megemlékezni. Az interpellate második ágát illetőleg pedig oda nyilatkozik, hogy minekutána a kültisztviselök ellenébe is a scontro megtartatott, ő maga részéről nem látta volna helyesnek, hogy azokat különösen is I megvizsgálja és zaklassa — azért nem tett ez irányban ! jelentést. Künnle József az alispán által adott felelettel megelégedve nincsen, s indítványozza, hogy az alispánnak tétessék kötelességévé a jövőben az interpellált tárgyakra vonatkozottan jelentését megtenni. A bizottság ily értelemben azután határozott is. Azután több időközben szentesítést nyert törvények kihirdettettek és olvastattak a felsőbb rendeletek és leiratok. — Ezek közt a miniszterelnök, belü- gyér, kereskedelem, honvédelemügyi miniszter uraké, melyben tudatják kineveztetésüket —- továbbá a volt belügyér bucsuleirata. A főjegyző Horváth László mint az állandó választmány előadója jelenti, hogy az állandó választmány márczius 25-én tartott gyűlésében az ujonan alakult kabinetnek egy bizalmi feliratot küldeni határozott, — szembe Künnle József azon indítványával, miszerint az uj kabinet alakulását vennék tudomásul. Erre szót kért Künnle József s közfigyelmet gerjesztő többszöri helyesléssel kisért beszédében kiemelte azt, hogy valakára már talán ideje volna ezen kihívó indítványokkal felhagyni ; ha az állandó választmány ! többségének ez indítványa elfogadtatnék, azzal legtovább is csak annyi éretik el, hogy a kormány meg tudja, hogy a bizottságban véletlenül a jobboldal volt többségben. Midőn alkotmányos országban valamely párt az általa vallott elvek alapján a kormányra jut, hogy az elv e gyözedelmét egyesek és testületek üd- vözlik bizalmi feliratokkal, örömüket fejezik ki, szóló ezt éi’ti; hanem hogy egy s xxgyanazon elvi kormányban előforduló egyes személyes változások mindég és mindég bizalmi feliratokkal kísértessenek — ezt nem éi’ti, mert ily esetekben a bizalmi felirat nem az elvnek, hanem csak azon egyes személyeknek szólhat, már pedig akkor hogy törvényhatósági bizottság bárkinek is bizalmi feliratokat küldjön — talán
