Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)
1873-04-04 / 27. szám
104 — járvány mutakozik, államköltsége a bizonyos ideig orvosok alklmaztassanak, bogy ha a járványlepte községek száma nagy, akkor orvosnövendékek 4—5->d évesek is e műtétre bétanithatók, s azonnal akalmazandók. Egyátaában az orvos urak volnának hivatva a népnek tanácsot adni, de úgy látszik nem igen van idejük; azonban a természet titkait fürkészni mindenki jogosítva van, jöjjön a segély bár oly egyéntől, kinek nem hivatása az orvosi tudomány, de ha a segély olyan, melyben az orvosi tekintélyek nem botránkoznak meg, s olyan, hogy minden községbe a legutolsó falusi kunyhóban is föllelhető, úgy nézetünk szerint azt nem tiltani, de sőt annak alkalmazását tanácsolni, s hatóságilag megparancsolni honfiúi kötelesség. Legtöbb orvosok megegyeznek abban, hogy a roncsoló toroklob egy oly ragályos betegség, mely a légcső környezetét szokta megtámadni, abban is megegyeznek, hogy ezen ragály eltávolítása oly edző szerekkel történik, melyek íer- tőtlenitőül hatván, a gyuladási képződményeket fölbontják, valamint az is áll, hogy ily kényes műtét keresztül vitelét csak szakértő orvos eszközölheti. Látjuk, mily veszélyes ezen betegség, mily szakavatottságot igényel annak gyógykezelése ; ' határozottan állíthatni, hogy ragályos lévén, érintkezés által száll egyikről a másikra legtöbb esetben , ugyan azért nem habozunk kimondani, hogy legfontosabb : védő szerről gondoskodni, s e betegséget ha csak lehetséges kiküszöbölni, illetőleg az egészséges gyerekeket e ragálytól megvédeni. Egy oly szerre van tehát szükség, mely fertőtlenitőül hasson, de az utolsó koldusnál is otthonos legyen, továbbá oly műtőre, a ki ezen szert minden egészséges gyereknél naponta bár nyolczszor alkalmazza. Vannak ugyan fertőtlenítő szerek, melyeknek hatása talán gyorsabb, de az ily fertőtlenitő szerek csak gyógytárban kaphatók, melyeknek alkalmazására csak szakértő orvosok hivatvák, már pedig, hogy minden egészséges gyereket kivétel nélkül naponta 8-szor orvos látogasson meg, az lehetetlenség. Ugyanazért mint fertőtlenitő szert bátor volnék ajánlani jó erős bor-eczetet, vagy közönséges erős eczetet — műtőképp pedig, a ki e szert alkalmazza, ajánlanám magát a gyereket — ugyanis ha jó erős eczetbe egy darabka czu- kort mártunk, ezt a gyerekek jó kedvvel szo- pogatják, a czukor pedig a nyelven összeolvadván midőn lenyeletik, a légcső mindazon részeivel érintkezik, hová a ragály magát befészkelni óhajtja — de továbbá az eczet belsőleg is megteszi hatását — adagolni lehet bár 3 óránként egyszer, Az eczet már nagyon rég elösmert fertőtlenitő szer, s gyakori alkalmazása ellent áll a veszélyes megtámadásnak. Az eczet adagolásával még következő szabályok volnának összekötendők. a) Kerülni minden oly alkalmat, mely már magában toroklobot idéz elő, mert ott hol a légcső gyuladt állapotban van, fogékonyabb a ragály bétogadósára — ugyan azért a gyerekek jó lábbelivel ellátandók, nedves, esős, szeles időben ki nem boesájtandók. b) Habár a gyerekektől a szórakozást, sza- badbani játszpdást megvonni nem tanácsos, talán lehetetlen is; de mégis oly községekben, hol a ragály uralkodik, ezen szórakozás is nagy óvatosság mellett engedtessék meg, egyátalában minden család maga gyerekeit tartsa elkülönítve saját udvarán vagy kertjében, s engedje őket ott játszódni. c) Minden reggel a szobák ablakai kinyi- tandók, hogy friss lég hasson bé, azután eczet- tel gyengén párolni lehet. d) Ott hol egy gyerek torokfájdalommal kezd panaszolni, a többi gyerekek onnan azonnal eltávolitandók, ha pedig* nincs több egy szobánál, úgy más rokonok vagy ösmerősökhez szálitandók, hol gyerekek nincsenek, addig is egy tiszta zsebkendő eczetbe mártandó s az orr és száj elébe kötendő. e) Hol egy gyerek ezen betegségben elhalálozott, gondoson össze kell szedni annak ruházatát, melyet betegségében viselt, vagy eldobni, elégetni, vagy eczetbe tartani, s azután kimosni — továbbá a gyereknek netaláni hányá1 sát vagy őrületeit gondoson össseszedni, s azon helyeket eczettel áztatni s megmosni. A mely gyereken pedig csak alig mutatkozik a torokfájdalom, azonnal egy perczet sem szabad késni, hanem szakértő orvoshoz fordulni, mert habár gyakran kevésbé veszélyes torokbajok is merülnek fél, de nem tudván a szülők azt fölösmerni, ha a baj csakugyan roncsoló toroklob (Dyphteritis), akkor a legkisebb idővesztés is menthetlen halált eredményez, mig ideje korán jó orvosok a bajon segíthetnek. Alig hiszem, hogy létezzék szakértő orvos, a ki ezen ártatlan óvintézkedéseket ellenezni tudná, sőt meg vagyok győződve, hogy annak czélszerüségét, óvszerképpeni alkalmazását maguk is ajánlani fogják. Azért is honfiúi szívességgel fölkérem a község elöljáróságot, egyházi lelkészeket, tanítókat, hogy templomokban s nyilvános helyeken a szülőket e betegség veszélyességéről és makacsságáról tudassák, magyarázzák meg nekik az óvszerek mikép alkalmazását, s oktassák őket, hogy gyerekeikre, mint kertész az ő virágaira, felügyeljenek. Adja Isten, hogy ezen ártatlan szer alkalmazása fényes sikert eredményezzen, s irtsa ki hazánkból e pusztító elemet — én magam pedig nagy köszönettel venném, ha az illető községek s egyházak elöljárói valamint a tanító urak az eredményről bár nehány sorban a „Nemeréit tudatni méltóztatnának. Nemerécske. Oláhországi vasutak. A magy. kir. közmunka és közlekedési miniszter jelentése az országos közlekedési eszközök tárgyában megjelent. E tervezetben némely igen fontos nemzetközi pályarészletet nem találunk az I-sö csoportban, melybe tartoznak. Ilyen a Brassó-Tömös közötti, csupán 3.30 mértföld 3 millió 69G,000 frtba s a román területen 8 miliő 694,000 frtba s igy összesen 12.390,000 frtba kerülendő pálya, melyről a jelentés mint legrövidebb, leg- egyenesb összeköttetésről szól, midőn mondja, hogy a kormány „tanulmányai alapján azon meggyőződésre jutott, hogy a kereskedelem érdekeinek s az épitésbeni takarékosságnak szemmeltartásával először is Brassónak még pedig toinösi szoroson át létesítendő összeköttetése eszközlendö“ — melynél fogva Brassó Bukaresthez 23, Galatzhoz 38 mérföldre esik s igy Bukaresthez 16 mér földdel közelebb s Galatzhoz csak 1 mérfölddel meszébb, mint a bodzái szoroson át. S ezen vonal а Д. csoport- j ba félvére, daczára legnagyobb nemzetközi fontosságá- : nak, mig számos alárendelt jelentékenységü vonalók az elsőben diszlenek. Hiába a mi érdeheink mindig csak ; másodrendűéit ! XI-ik közlemény a'Székely pályadíj iigyról. Márczius 25-ikétöl fogva 31-ikéig nem lévén Ko- j lozsvárott, e napig, illetőleg april 1 ig a következő küldemények jutottak kezeimbe. A székely-keresztúri magyar királyi állami tanitó- j képezdeigazgatója t. Gyertyanífy János ur tudatva tanár ; társaival, bogy a gondviselésük alatti intézet növendé- ! keinek önképzö-társulata tagjai minden felsőbb ösztönzés j nélkül a Székely pályadíj alapra adakozást gyűjtöttek s illető helyre juttatás végett hozzá beadták: ez alkalomból felszólította tantársait arra, hogy ha ezen fontos cuiturai czélra valamit áldozni óhajtanának, szivesked jenek Jvére jegyezni, ö 2 frtot ád; a szándékot a tanárok helyeselték s adtak e szerint: Karácsonyi István 50 krt, Veres Sándor 50 krt, Bedő Dénes 1 frtot, Felméri Mózes 1 írt., Kozma Ferencz 1 frt., Sándor Domokos | 1 frt., együtt 7 forintot. Az Önképzőkör Bakk Domokos IH-ad éves növendék indítványára tette össze érintett adományát. Fz ifjú az igazgató jelenlétében tartott önképzököri gyűlésükben, ismertetve a Székely nemzet Története megírását indítványozó ezikket, meleg szavakban indítványozta ifjú társai előtt annak tettleges áldozattal való pártolását ; az igazgató elnök helyeselte s az ügy elö- mozditásához járulást maga is szükségesnek és szépnek nyilvánította, mert úgy mond — a ma élő nemzedék múlt történeteiből tanulja meg ismerni őseit s azok erkölcseit, ebből vonhat következtetéseket, s meríthet lelkesedést hazája és nemzete boldogitásában való hasznos munkálkodásra, igy fog képessé lenni arra, hogy híven, de öntudatosan ragaszkodjék polgári jogaihoz, szintén híven betöltve polgári kötelességeit. A gyűlés az indítványt elfogadta, a gyűjtésre Bakk Domokost felkérte, kinek az azonnal alá Írtak és fizettek a következő tanuló ifjak : Bakk Domokos adott 50 krt., Szitás János 15 kr., Sándor Áron 50 krt., Király Sándor 50 kr., György Pál János 40 kr., Barabás Gergely 50 kr., Szép János 50 kr.. Spalier József 18 kr., Bodor ! Miklós 50 kr., Olajos Farkas 50 kr., Czirmai Lajos 50 kr., Toros Lajos 80 kr., Petke Károly 1 frt., Szabó I Mózes 25 kr., Zoltán András 50 kr., Járó Lajos 50 kr., Dcinény Lózes 99 kr., Péter Vilmos 50 kr., Gál Károly 10 kr., Forró Ignácz 20 kr., Sándor Ferencz 20 kr., Zajzon János 20 krt., Bakó Dániel 20 kr., Felméri Albert 30 kr., Darkó Domokos 20 krt., Fábián Károly 20 kr., Gábos Lajos 20 kr., Keresztes János 25 kr., Csinádi Lajos 20 kr., Cseh Izsák 21 kr., Szász József 20 kr., Jéna Sándor 20 kr., Kibédi Lajos 20 kr., Kovács József József 56 kr., Mihályfalvi Károly 35 kr., Farkas Károly 10 kr., Olasz József 10 kr., Csiszádi János 50 kr., Cserei Gynla 20 kr., Fülöp Péter 20 kr., Sándor Albert 10 kr., Albert Elek 10 kr., Bariba József 15 krt., Kis Tamás 20 kr., Derzsi Domokos 20 kr., együtt 15 frt. 9 kr. Az igazgató ur két okból tartja igen értékesnek e gyűjtést, mert a néptanító pályára eddigelé csak a legszegényebb sorsú ifjak szánván el magukat, e tanitó-képezdében tanuló ifjak is többnyire szegények, tehát ily éktől való a haza oltárára gyűlt e szép áldozat; továbbá azért, mert szegénységük a tanárok előtt ismert lévén, senkinek eszébe sem juthatott őket ily önmegtagadással járó áldozatra szólitni fel. Itt igy ir — a tanítványait szerető igazgató — valóban a közmivelödési eszmék iránti ifjúi nemes lelkesedés hatott s hozta létre a nemes cselekedetet. Vajba — igy zárja be a derék igazgató hozáin irt levelét — a Székely nemzet Története megírása elö- hirnüke, úttörője lenne a székely földi népiskolák számára készítendő nemzeti történeti tankönyvnek, hogy a nemzet történetében rejlő szellemi kincsek valósággal nemzeti közös kincsé válhatnának, hogy igy minél előbb nem csak a nemzetről, hanem a nemzetnek irt történetünk is lehetne.? (Vége következik.) A „Keletnek“ ezeket Írják Nagy-Szebenböl : Kérni kiegészítésül az ó-szász atyafiak hangulata jellemzéséhez azt is felemlíteném, hogy a „S. D. Wochenblatt“ szerkesztősége a belügyminiszter ur szercdahelyi jelöltségéről megemlékezvén úgy nyilatkozik, hogy ba a német választók a belügyminiszterre szavaznának, mielőtt ez a raedgyesi programmot aláírná, akkor a német választók becsülete egy fagarast sem érne. (Hát most mennyit ér?) Különben megírhatom, hogy a belügyminiszter ur érintett jelöltségéről szóló hir nem légből kapott, hanem valóságon alapszik. Bömches Gyula szeredahelyszéki képviselő közelebbről választókerületében megfordulván, az ottani befolyásosabb körökben a belügyminiszter urat csakugyan ajánlotta lcövetjelöltijek ; ez azonban nem képes Schreiber Ferencz a néhai „Sieb. Blätter“ volt szerkesztőjét abban akadályozni, hogy a belügyminiszter ur jelöltségével szemben saját jelöltségéhez ragaszkodjék, mert hát ö több „just“ tart hozzá, miután ö is aláirta a rnedgyesi programmot. — Ám váljék a szétbomlott ifjú szászság ezen hajdani bajnokának jó egészségére ! ' A franczia nemzetgyűlés szombati ülésében Du- faure igazságügyminiszter egy törvényjavaslatot terjesztett elő, melyben elrendeltetnék, hogy jövőben a császári család egy tagjának sem szabad a kormány jóváhagyása nélkül Francziaországban tartózkodni. A romániai kamrában 30 képviselő indítványt adott be a romániai pályáknak a magyar pályákhoz leendő csatlakozása iránt, és pedig a következő pontokon: a Vulkán-szorosnál, a verestoronyi szorosnál, Tömésnél és Tirguocná-nál. Ezen csatlakozási pontok ta- nulmánypzása végett 150,000 franknyi hitel engedélyeztetnék a kormánynak. Ez indítvány az osztályokhoz utasittatott és valószínűleg még a kamara jelen ülésszakában elfogadtatik. V e s У e s. (A képviseiőlláz) ülései a delegatiok munkálatainak befejezéséig april 24—26-ig fölfüggesztetnek ; a második ülésszak elején az 1874. évi budget, a keleti vasutügy, a büntetőtörvény és határvidéki ügy tárgyaltatik. A regnicolaris deputatio mindkét fele 31-én este külön, azután összes ülést tartott; remélik, hogy megegyezés jön létre a pénzügyi kérdésben. {A képviselőházi márczius 30. és 31-iki üléséből
