Nemere, 1873 (3. évfolyam, 1-80. szám)
1873-04-04 / 27. szám
105 semmi különösen nevezetes dolgot nem említhetünk fel, de annál nevezetesebb ügy volt az osztályülésekben szőnyegen. Értjük a leszámítoló és kereskedelmi bankra vonatkozó törvényjavaslatot és alapszabályokat. Meg is jelentek a tagok szokatlan nagy számmal, azonban felette sebesen tárgyalták le az ügyet. Mindamellett történt sok és nem épen lényegtelen módosítás egyik má sik osztályban, az ellenzék részéről azon óhajtás nyilváníttatván a többi között, melyszerint a bank kiváltsága 50 évről 30-ra szállíttassák le. {liouvéd-zászló szentelés Fogarasban.) A Fogaras városában állomásozó fogaras-medgyesi m. kiv. 22-ik honvédzászlóalj folyó év april hava 20-án fogja zászló- szentelési ünnepélyét tartani. Zászlóanya gróf Bethlen Gráborné szül. gróf Bethlen Leopoldina, — ki ez alkalomból egyikét a legértékesebb szalagoknak készíti a zászló számára. Mind a zászlóalj, mind Fogaras város nagy előkészületeket tesznek a ritka ünnepélyre. (A székelyekről ) Vakano Emil egy értekezést irt az „Leber Land und Meer“ cziinü képes német újságba, mely mintha épen erdélyi szász levelező irta volna, olyan gyalázatos rágalmazó. Jövő számunkban közöljük fordítását, hogy lássák székely atvánkfiai, milyenekké festik őket a hires német népismertetek, kik népünket a mi hazafias szász szomszédaink leírásából ismerik. (A román országgyűlés) Titus Livius Majorescu képviselő — 1848-beli hasonnevű tribun vagy prefectus fia — indítványa folytán a brassói román gymnasium részére újból több száz arany subventiót szavazott meg. Főindok: Ez az iskola az azon vidéken lakó románok mivelödésének tüzpontja. A magyar kormány subven- tionálta volna e tanodát, de csak azon föltétel alatt, hogy négy tanárt ő nevezzen ki s ezek magyarul tanítsanak. . .“ Próbálja meg a magyar kormány Bakóba magyar középtanodát állítani és igy beszélni ott a ro- mányelvről. . . Hát a magyar kormány ily conditioval megengedheti-e az idegen ország segélyét, hogy azt bármely hazai tanoda elfogadván, kiszorítsa a magyar nyelvet?! Mi Trefort minisztert nem ilyennek ösmerjíik. „ Kelet. “ (Bllll szerencsétlen) erdélyi község segélytelen népe, mely pár évvel ezelőtt a vizár, s most ismét a tűz rombolása által kenyerét s hajlékát veszté, nemes lelkű gyámolitójára talált br. Szentkereszty Zsigmond — buni földbirtokosban, a ki 16 minden segély nélküli családot élelemmel és lakással, 5-öt élelemmel azonnal ellátott. De hogy ]övöre is a kárt szenvedett családoknak eddigi jóléte biztosítva legyen, saját áldozatkészségét még azzal is tetézte, hogy miveit lelkű leánya Anna és fia Béla közreműködésével Segesvárit egy eredményes hangversenyt létesített, mely alkalommal a szenvedett családok javára 400 frt. o. é. bevétel lett az eredmény. (A lláromszéki tankerfllel) iskolatanácsának évne- gyedes közgyűlése a tankerület népoktatási ügye biztos ; és gyors előrehaladásának főbb akadályai gyanánt em- ; littetik : a) az egyes iskolatartó egyházak és községek most! sem sietnek gondoskodni arról, hogy rósz iskolaépüle-; teiket kijavítsák, vagy ha rósz sincs, újat építsenek., b) az ismétlő iskolák alig nehány xhelyen vannak meg- j indítva, c) faiskolák teljességgel nincsenek, d) torná- ' szatról pár helyet kivéve, még szó sincs, e) a tavaszi szántás ideje eljővén, már a rendes iskolák is üresek kezdnek lenni, f) a községek a községi vagyon kezelésében nem lelkiösmeretesek az iskolaügy iránt ; nem igyekeznek e szent czélra takaritni, s a megtakarított vagyont erre adni. Az iskolatanács tagjai között felosztatott a tauke- rület iskoláinak legnagyobb része a végre, hogy az iskolatanácsosok a kijelölt iskolákat időnként tekintsék meg, különösen legyenek jelen azoknak közvizsgáin, s azokról jelentéseket aztán az azutáni iskolatanács gyűlésén tegyék meg. A sepsi-szent-györgyi és k.-vásárhelyi felső népiskolák ügyére nézve az az eset állott be, hogy nem tudhatni: kiéi azok tulajdonképpen? az államéi-e, vagy a tankerületéi. (A kolozsvári egyetemen) az angol nyelv tanítója Kovács János, a franczia nyelv tanítója Duret József lesz. (Az ei'dclyországi) néptanítók által Maros-Vásár- helyre tervezett és M.-Vásárhelyit ez évben augusztus 1-étöl 10-éig megtartandó vándorgyűlés elfogadása iránt nemcsak a néptanítók, hanem gymnasiales tanárok és világi tanügybarátok meleg érdeklődéssel nyilatkoztak. ; (Az „Erdélyi kereskedelmi- és hitelbank“) részvényesei márczius 25 dikén Kolozsvárit a bank helyiségében tartották meg a 3-ik rendes közgyűlést Macskási Ferencz elnöklete alatt. , A választmányi jelentés szerint az 1872. évi forgalom, az előző évihez 20 és 3/4 %-al emelkedett. („(iazclta Hallana“) czim*! alatt egy ipar s kereskedelmi lap indult meg Budapesten, Vasváryj.szerkesztése alatt. Egy magyar-olasz-német ügynökségi üzlet is nyittatott Budapesten, melynek czélja kereskedelmünket és üzleti vállalkozásunkat a fennevezett két külországgal fejleszteni. Figyelemre méltó, hogy több ezer ügyes és olcsóbb munkaerők : állanak rendelkezésükre. (Pelrolerim-források.) Széchenyi Ödön gr. Mára- marosban gazdag köolajforrások kiaknázás! jogát szerző mem A források annál értékesebbek, mert közvetlen a Mármaros sziget szucsavai vasút mellett vannak. (Az ilyeíalvi) román egyházközség adakozási utján uj harangot készített annakjjihelyébe, melyből 48- ban ágyüt öntöttünk. Egy vacsora alkalmával a „Nemere“ szerkesztője adván egy forintot a jelen volt magyarok közt e czélra 3 frtot gyűjtött, azon megjegyzéssel : hadd legyen ismét, miből öntsünk ágyukat, ha megint kellene ! (Újvidékei!) Walter Antal távirdafőnök kiadta az 1860—1872-iki rendeletek tárának tárgymutatóját. A könyvnek magyar része olyan borzasztó ortográfiával van Írva, mintha az ujdikéki Subbotié nyomdájában kínai vagy legalább szász corrector kezelné a magyar ügyeket. Mutatványul csak a „sürgöny“ szó variátiÖit akarjuk felmutatni ; sürgőn, süngóny, süngeny, söngény, siingöny, sürgöny, sórgöny, súng. (rövidítve) siing. sürgöny, sürgüny, sürgönyök, sürgönyök, sürgönyük, sürgönyük (többes szám), sürgöny, sürgöny és végre néhol sürgöny is. Szégyenletes dolog, hogy magyar államhivatalnokok teszik tönkre s magyar nyelvet. Helyi különfélék. Helyrcigazilás. Múlt számunk helyi rovatának azon hire, miszerént az idegen mérnökök ellenezték volna a magyar nemzeti szin használatát a vasúti állomás feldíszítésére, helytelen értesítésen alapszik. Az illetékesek nyilatkozata szerént ők az állami színek teljes és kellő megtiszlelése mellett a többi hazai nemzetiségek szineit kívánták képviseltetni, de a szász sziliek használatát határozottan ellenezték. Alkalmunk volna, e tényt elemezni és magyarázni és részben ismételni, mit a 18-ik számban a tisztikarról mondottunk, de nem akarván izgatóknak neveztetni, csupán a tényállást constatât] uk. Pllllzei’! Midőn múlt évben az erdélyrészi katholi- kus püspököt várták Brassóba, ez félórával később érkezett meg, mint a jellövések jelentették. Ennek komikus oka pedig a következő volt : Egy helyi asztalos és házmester a fellegvárra lön rendelve, hogy onnan esernyője megnyitása által adja tudtára a postaréten felállított mozsarak kezelőjének a püspöki menet megérkeztét. A mint vitézünk ott strázsált a fellegváron, hozzálép egy ismerőse s kérdi, hogy mit csinál tiszta időben betett esernyővel. „A püspököt várom“, feleié amaz, „s ezen esernyővel sütöm el tiszteletére a mozsarakat túl a postaréten.“ „De hogyan lehet az?“ csodálkozik az ismerős. „Hát“, mosolyga okosan az őr, „jelt adok az elsütésre azáltal, hogy felnyitom esernyőmet és magasra tartom, igy né“!“ S szavait megfelelő tettel kiséré, midőn a mozsár hirtelen eldördült. Eszrevéven a félreértést a jeltadó teljes erejéből intett esernyőjével a mozsár kezelőnek, hogy szüntesse be a lövést. Azonban ez sürgetésnek vélvén az intést, sietett durrogásait minél hamarabb megtenni, nehogy elkéssék. S ez okból késett akkor a püspök annyit. Egy rongyos színház van Brassóban, melyet minden nemzetiségbeliek estvénkint megtömnek. Ennek az utolsó időben voltak néhány vendég-szereplői, köztük orosz udvari színésznő Mathes-Röckel asszony. Ennek a jutalomjátéka Ötletéből — melyre mellesleg mondva, akármely jött-ment szász kaphatott 10 bilietet is, melyeket kettős áron eladott, mig a legilletckesebb magyar egyének nem juthattak belépti jegyhez — a jutalmazandó tiszteletére itteni előkelő szászok díszvacsorát rendeztek egyik vendéglőben nyilvános aláírás utján. Feljegyezte magát résztvevőül több román és magyar is, de ezek elutasittattak azon okból, miszerént ama lakomán csak szászoknak lehet megjelenni. Nem tudjuk, vajon Mathes-Röckel asszony aláirta-e a medgyesi pro- grammot, de annyi áll, hogy ezen kicsinyes, méltatlan sőt mondhatni aljas tény nagyon jellemző a mindent privilegizálni akaró szász intelligentiára. A közönség köréitől. Roszakaratu emberek azon hamis hirt terjesztették, ! mintha Vautier Henriette leánynöveldéjében ragályos ! betegségek uralkodnának. A szülők megnyugtatására szolgáljon Roth József orvostudor következő bizonyit- ványa: Alólirt ezennel bizonyitom, miszerént a Vautier Henriette kisasszony nevelő intézetében semmiféle betegség sem uralkodik. Brassó, 1873. april hó 3-án. Roth József. Közgazdaság. Juhtenyésztés. A himlőoltásról. (Folytatás.) Ha a domborodásból a rendes oltó materia kifogyott. sokan szokták az oltótü segitségével nyomoga- tás által az oltó anyagot szaporítani. Ezt nagyon okosan kell tenni, mert ha sok vér keveredik közibe, erőtlen lesz a himlő, s többnyire csak apró potyanások — úgynevezett „Fattyú himlő“ — szármoznak. A beoltott himlő 5—6 napra kezd domborulni. Ekkor a juh vagy bárány hideglelésbe esik, ez nem baj — magától elszünik. Azonban ekkor szükséges a tápláló eledel, elegendő ivóvíz, puha fekvés, háborgatás nélküli nyugvás. A tehénhimlő a juhon nem fogamszik meg. A beoltást a bárányokon azonnal meg lehet tenni, a mint a tejtől elválasztattak. Ekkor még jó erőben van a bárány, a rendesen beállani szokott hideglelést könnyen kibírja. Ha az egész nyáj báránykorában vagy azután be volt oltva, úgy tejtőli elválasztás előtt is be lehet a bárányokat oltani. Ha a juh vagy bárány, akár beoltás, akár elra- gadás utján a himlőn átesett, az többé hirnlos nem lesz ; ámbár sok birkaispántól hallottam ezen panaszt: „bárányaink be voltak oltva, még is himlősödnek.“ Be voltak fattyuzva, de nem beoltva. A beoltást lehet tenni az év akár melyik részében, mindamellett forró nyári napokban — csak utolsó szükségben. Az ekkori beoltás nagy sebeket szül, melyek kukaczokkal szoktak megtelni, az ily sebzett hefyeket kékköves viz mosogatása által az elfenésedés- től meg lehet óvni, de még is sok bárány marad fark nélkül. Legalkalmasabb idő az oltásra a korai tavasz és a késő ősz. A téli kemény hideg a himlőt a test belső részére szokta hajtani; ekkor a halál kikerülhetetlen. — A beoltást régebben tették a bárányok fülén, későbbre a lábczomb szőrnélküli részén. Az első, szem és agyvelö hibákat idézett elő, az utolsó — sántaságot sokszor. Újabb időkben a fark alsó, az az szőrnélküli részébe történik a beoltás. Több birkaispántól hallottam, hogy némely juhra soha se ragad a himlő. A természetnek e történhető titkáról csak annyit tudok, hogy felügyeletem alatt volt bárányokat 7—8—-10 nap múlva a beoltás után pontosan megvizsgáltam, s azokat, melyeken a himlő megfogant, egy kisded jukasztó Vássál a fülén megjegyeztem. Melyeken meg nem fogant -— ritka eset volt — újra beoltottam. Másodszori beoltás utáni vizsgálásomkor is találtam egyeseket, melyeken a himlő nem fogant meg, s ámbár folytonoson a beoltottak közt jártak, még se himlősödtek. De még se állítom, hogy egyes birkára soha se ragad a himlő. A beoltottakat a be nem oltottaktól mindig külön kell tartani, ámbár tapasztalt dolog, hogy a beoltás után szármozott himlő nem oly ragadós, nem oly veszedelmes. Ha véletlenül a majorbeli juhakon hírünk s tudtunk nélkül — azaz nem beoltás következtében — himlő ütne ki egyes darabokon ; azokat a legszorosabb értelemben el kell különíteni, ámbár tetemes veszedelemtől — ha juhaink rendesen be voltak oltva — nem félhetni, még is jobb az előrelátás, mint a későbbi bánkodás. Most már áttérhetnénk a beoltás módjára, de elébb még is megemlítem miként lehet szerttonni oly himlőre, melyből biztos oltást tehetni. (Folytatása következik.) Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő: HPFTUiailIl Antiik Becsi tőzsde es pénzek Brassóban april 3. Osztr. nemzeti adósság ezüstben „ „ „ papírban 1860-ki sorsj. kölcsön lüü frt. . Nemzeti bank részvény . Hitelintézeti „ ... London ............................• Ez üst ............................................ N apoleond’or ...................... C s. k. arany............................ Lira............................................ M agyar földteherrn...................... B ánáti............................................ E rdélyi....................................... Porosz tallér............................ l kosár ............................................ R ebel............................................... Pénz. 7? 10 69 80 103 — 910 — 331 75 108 80 1(17 60 8 73 V2 5 17 9 92 79 50 78 — 77 50 1 63 1 56 1 56
