Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-03-21 / 23. szám
92 — En nem szoktam jajvoszékelni soha. De szoktam a legjobb akarattal állani a dolog melle mindig; és ott is azt mondom, hogy még norn vagyunk oly szánalomra méltó nyomorban, hogy a szebb jövő reményéről le kelljen mondanunk; mondom, hogy alig van hazánkban akkora terület, mely „a legfogékonyabb szivü, éles eszü, erőteljes, tiszta magyar lakosságnak ojly tömörségével benépesedve volna, mint a székelyföld“ és mondom továbbá, hogy „a székely daczára ré°-i földmívelési módjának, szorgalma által úgy kiveszi a földből a magáét, mint rendszeres gazdászat nélkül senki különben.“ Un ezekben a székely népre meggyalázót, szánalomra méltót nem tudok találni; és megfoghatatlan előttem, hogy ön mégis azzal vádol, hogy székely létemre e népet a világ szánalomra tettem ki. Azt hiszem, hogy a ki felöl vasásomot és az önbirálatát elolvassa, az nem a székely népet, de az önbirálatát fogja szánalomra méltónak találni. Azt állítja ön, mintha én mondtam volna, hogy „a pénzről csak egy nehány uzsorást tud; a nép csereeszközre van szorulva.“ Én ezt egy szóval sem mondtam, hanem mondtam ezt: „a pénz nem mindenben jő elő mint egyedüli közvetítő eszköz; arról pedig, hogy a pénz maga is lehet a kereskdelem nek tárgya, egy néhány uzsoráson kivül másnak gondolni is alig van eszeágában; vagy ha épen volna is, ez Maros- Vásárhelyen kivül máshelyt még bebizonyítva nincs, sem egy népbankkal, sem semmi nemű pénztárral. “ Nekem nem szokásom senkit leczkéztetni, de jó lesz ha ön valaki mástól leczkét vészén és megtanulja, hogy mit jelent a csereeszköz, és mi a kereskedelemnek tárgya. Én csereeszköz alatt azt értem, a mivel a vásárt megcsinálni, a mivel valamit venni szoktunk. Ez rendesen pénz szokott lenni. De azt csak nem tagadhatja ön, *mgy nálunk bizony fa és cserép edényeket s többeffélét gabonáért s másért is szoktak árulni. — Kereskedelem tárgya alatt értem azt, a mit eladunk, a mivel kereskedünk. S hogy nálunk pénzt pénzért, vagy másnemű ' kamatért csak uzsorások adnak, tehát pénzzel csak uzsorások kereskednek, mivel pénzintézeteink nincsenek: ezt alig hiszem, hogy „csak az igazságért“ iró Kászoni ur is tagadni merje. — Ide redukálandó le az ön állítása e pontnál. Továbbá azt mondja Kászoni ur nekem: „A fával való kereskedést nem ismeri el ön (t. i. én). Ez már még is kevés tapasztalat“. Megbocsát tisztelt uraságod, én bizony bátor voltam elismerni, s azt a legelső helyre tenni., mire nézve idézem eme szavaimat: „A kereskedés legfőbb tárgya a fa, gabona marha és gyapjú“ s azt őszintén megvallom, hogy a külkereskedelmet illetőleg mondott „egy pár szekér deszka“ alatt én sem 3 — 4 szekérrel értettem, csak jelezni akartam ez által, hogy koránt sem szállítanak annyit, mint a mennyit jobb viszo- szonyok közt, pl. vasút létele esetében lehetne és kellene szállítani. Hogy azonban épen annyit szállítanak ki, mint ön állítja? — ne vegye rósz néven, ha kételkedem benno. Lehet többet, lehet kevesebbet szállítanak; de az ön sta- tistikájában legalább nekem szabadjon kételkednem. Van okom rá, mint múltkor kimutatám. A miket ön nagy erőltetve hajánál fogva a székelyfölddel szemben Brassó mellett felhoz, azokat megengedem a „brassói birtokosunak, de felette furcsán veszem a „tősgyökeres székelynek“ , s megengedni nem tudom azon „iparos kereskedőnek“ ki „ki igazán jártasnak mondja magát mind abban, a miről én szólottám s még a külföldön is mindenütt megjegyzéseket tett az ipar felöl. Különösen leptek meg azon tételei, melyek ilyenfor- málag hangzottak, mint ez is: Népszerűséget óhajt (már I én) és igen helyesen, — de arról még sem szól, a mi a székely népnek legszükségesebb: iskolák állításáról. n No már engedjen meg ön nekem én „a székely iparról, kereskedelemről és kivándorlásról tartottam félolvasást, és nem iskolák állításáról,“ A mikor ezt fogom kitűzni, akkor szólani fogok róla és elmondom igénytelen nézeteimet a maga helyén különösen az ipar iskolákról is. Abban igaza van önnek e szerint, hogy felöl vasásomban iskolák állításáról nem szólottám, s még ha azért rótt volna meg, hogy a szalámi készítésről sem szólottám , — ebben is igaza lenne. De abban nekem is igazam marad, hogy ezek tárgyamhoz nem tartozván, rolók szólauom nem is lehetett. Nagyon tetszik önmagának: mikor nagy szabású ko- turnusáról mondja, én csak akkor szóltam helyesen mikor azt mondtam, hogy túl mentem a határokon, (igen: a felolvasásra szánt idő határain!) s aláírja ön is, hogy én arról tartottam felolvasást a mi nincs; de legyen szives aláírni azt is, hogy ön még nem érte el azon határokat, melyek közt felolvasásom forog, és Írni vélt azzal, a mi önnek nine s. Végre felette visszatetsző Kászoni ur előtt, hogy én ki a „Hon“ ban az egyenlőséget hirdetem s tagadom a nemzetek közti kiilümbséget, — még sem ábrándulok ki a székelyföld és szászföld, illetőleg király föld elnevezésből. Már csak valahogy bocsássa meg ön nekem e kis ábrándot akkor, midőn a magas kormánynak elég szives elnézni, hogy b szász, illetőleg király földnek egész ou külön közigazgatási rendszert ad, s midőn egész nyugodt lélekkel hallgatja csaknem minden nap képviselőinktől a kiráylöld rendezésének emlegetését. Előttem meg az felette visszatetsző, hogy mindezeket egy oly magas koturnusról beszélő brassói ember, mint Kászonui ur, nem tudja. Azt hiszem, hogy az elmondottak után mindenki belátja, hogy nincs tovább a kivel beszéljek. Pest, 1872. márt. 9-ón. Bakcsi Ferencz. Felelős szerkesztő és kiadó tulajdonos: Orbán Ferencz. ьШ Az előpataki hajtó pezsgő-porok magokban foglalják a hires előpataki gyógyforrások oldó vegyalkat részeit és ezen ásványvizek gyógyliatását fokozott mértékben bírják. Különösön kitűnő hatása van e porok használatának a gyomorlmrutban, gyomor- gyöngeségben, étvágytalanságban, gyomorpuffadásban, emésztési gyöngeségben, gyomorgörcsben, zabában (túlságos gyomorsavany), vagy is az úgynevezett mellégésben; továbbá máj- és lépdaganatban, az epe rendetlen el- és kiválasztásában, epedugulás-sűrűség és epekövek ellen és az ezen állapotokból származó makacs sárgaságban, úgy nemkülönben a test akár mely szervének elnyálkásodásában. nehéz, lélekzés és szívdobogásban ; a belek zsongtalanság- ban (erőtlenség) a szélkórban, altesti vérpangásban, kezdődő vízkárban, különösen pedig az aranyérben, a vese húgyhólyag és Imgycső hurutjaiban, vese és hugykövek képződése ellen, az anyaméh idült takárjában és daganatában, feliérfolyásban, méhvérzésekrei hajlamban, szédülésben, fő- és mellhezi vértorlódásban, makacs csuklásban, rásztkórban és méhszenyben (hypochondria és hysteria). E porok nélkülözhetővé teszik az ingerlő hatású drasztikus hashajtó szereket. Hatásuk biztos, szelíd és fájdalomnélküli, mivel alkatrészei gyengén oldó, híísitő és csilapitó természetűek ; ugyanazért huzomosabb ideig is veszély nélkül használhatók, •— miről a bélés külföld több orvosi és tudományos tekintélyei és számos betegei elismerő nyilatkozatokat küldöttek be. — * Ara egy 12 adagot tartalmazó doboznak használati utasítással 1 frt. o. é. Kaphatók e porok minden jelesb gyógyszertárban és minden jelentékenyebb ásvány és füszerkereskedésben. g^SPF ö г а к t ár és szétküldósi iróda Brassóban Száva Gerönek a koronához“ czimzet gyógyszertárában Leyajabhszerü ! ! 10'Vo-al olcsóbb, mint bárhol!! A tisztelt érdeklődök figyelmébe ajánlani van szerencsém — minden Brassóban készültek fölött előnyt kivívott teke-asztalailliat, melyeket, minden szerkezet szerint, kiil- és belföldi fákból, kívánatra köblattal — s az eddigieket jóságra fölül múló Cautsehuk (gummi) mandanel- lekkel készítek, és a legjobb felszereléssel készen is tartok; — és az erre vonatkozó minden javítás és átalakításokat, — továbbá minden kávéházi berendezéseket, jég- pinezéket vidékre is a legczélszerübben eszközlök. Az anyag és munka zsilárdságáról felelősséget vállalok. — 48 2—3 Brassó, szélespatak 52 h. sz. alatt. Szeincrjai Gábor, asztalos-mester. Hirdetmény. A bardoezszéki hatod birtokosság erdejére a jelen \ 1872 évre legelés végett 2000. drb. juh darabjától 20 kr. , o, é. fizetés mellett felvétetik — kiknek száudékok van a ( legelőt kibérelni, Bibarczfalván alólirt hatod elnökkel ér- \ tekezhetnek. Benedek Ferencz. / Hirdetés. Kétezer darab 3—5 éves eperfa 15—25 krigjó és 50 lat eredeti jápáni-selyem tojás — latja 3 \ frt. — kapható Sepsi-Szent-Györgyön 47 2—3 Gyárfás Sámuelnél. P 7éyeladá szabad kézből , 25°/0-el alább mint a vételár. Egy singes- kereskedéshez tartozó mindennemű czikkek tetemesen le szálitott árban fognak eladatni alólirott által Sepsi-Szent- Györgyön. A nagy érdemű közönség szives megkeresésébe ajánlja áruezikkeit Sepsi-Szent-Györgyön 43 4—5 VVEINBEHGEll S., kereskedő. FELHÍVÁS! A „Magyar kölcsönös biztositó bank“ alólirt vezér-ügynöksége értesíti a kÖZSCgi és egyházi elöljárókat, hogy ez intézet az eddigi tömeges csoportosulások után, a községi, egyházi valamint az árvák tulajdonát képező épületek tiiz elleni biztosítását a következő mérsékelt díjak mellett eszközli : a) Cserepes fedelű épületeknél 100 fi. után 10—12 kron, b) Zsindelyes fedelű épületeknél 100 fi. után 36 — 50 kron, c) Szalma vagy nád fedelű épületeknél 100 fi. után 80—-100. kron. Több évekre kötött biztosításoknál még 10 °/0-lék eme díjakból levonatik, azt alább szállítja még az évi nyeremény kiosztása, mely e testületnél a biztosítók jogos tulajdona, a mig más részvényes társulatoknál a részvényesek közt osztatik fel ; és hogy -mily nyereményeket csapolnak le a részvényes társulatok a közönség kezéből saját zsebeikbe, elég fényes bizo- nyitéka annak azon körülmény, alig rendelkeznek kezdetben 1 millión felüli összeggel, és nehánv kedvező évek után 4—5 millióval birnak. Ilykép a közönségtől függ ezen intézethez csatlakozva azon milliókra menő nyereményeket, saját magok javára megtartani, az által a díj befizetéseket a legalan- tabbi fokra szállítani. Bővebb felvilágosítást nyerhetni a bank vidéki ügyvivőségeinél, vagy Maros-Vásár- belytt Erdélyre nézve a központon. Hole/,er Gyula, a „Magyar kölcsönös biztositó bank“ erdélyi vezér-ügyvivője. 42 5—6 Nyomain** II Outer és Kamuernél.
