Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-03-21 / 23. szám
91 löleg, adjuk tudtára azon egyletnek, hogy rég gondolkoztunk e tárgyban, miről tanúskodik a múlt évben Papolczon tartott értekezletünk jegyzőkönyve is, s nyilvánítsuk azt1 is, hogy a nálunk szerencsésebb kezdeményezésük eredményét üdvözölve, — szivesen sorakozunk. Megállapodás : Az indítvány elfogadtatik így módositatván : Örvend értekezletünk ezen jelenségnek ; nem titkolhatja el, miszerint érzi, hogy az e tárgyban előleges együtt működésre föl nem hivatott ; azonban a már tán felsőbb megerősítésre váró alapszabályok velünk közlése s együttes megállapítása után, örömmel fog sorakozni. Értekezletünk a jegyzőkönyv ezen pontjának a vett utón t. i. a „Nemerédben közlését, jegyző Barabás Sámuel atyánkfiára bizza.“ Nem mulaszthatom el, nyilvánosságra hozni, hogy orbai tanító-testületünknek, az egyházkerületi közgyűlésen leendő képviseleti ügye, ugyan az irt értekezleten mikép folyt le. Mielőtt képviselőt választottunk volna, épen alatt irt elmondtam : mivel a Kolozsvárra menés-jovés s ott idézés anyagi korlátoltságunkhoz képest még kevés számú testületünknek is sokba kerül, egytől pedig épen ki nem telhetik — jó lenne ha volna közülünk valakinek, igazán meg is bizhatónak, az ott tartózkodásra valami remediuma s a tisztán úti költséget testületileg fedeznők addig, a mig jövőre remélhetőleg segedelmeztetni fognak a képviselők, — s indítványoztam hogy ily gondolattal válasszunk képviselőt. Erre lettek: fizetünk! — szeretném nem fizetni — nyilatkozatok. Azonban kiderült hogy épen egy elismerésre méltó kartársunkra nézve rokonsági utón, biztos kilátás van Kolozsvárit. Mindnyájunk jelenlétében,alegkissebbellen mondás nélkül testületileg kértük az illetőt, hogy válalja el megbízásunkat. > / S midőn már — már rábírtuk volt — szavaztunk. Es az eredmény?! hasonlithatlan kissebbségben maradt a nyilvánosságban közös bizalmunk tárgya. Erre guny-mosoly közben volt a megbuktató — úgy látszik — párt (!!) vezérnyilatkozata : a szabad választást nem korlátolhatja semmi. Az „inkább nem szeretném fizetni“ féle többség vá lasztottja — különben igazán szeretett tagtársunk — a szavazatok összeszámításakor ki nyilatkoztatta, hogy ö telyességgel nem válalkozik, s pedig szaváttartó ember- nek ismerjük. így hát képviseletien marad orbai tanítótestületünk. Közleményem első részét, a nevelés oktatásügy iránti érzésem, s hivatalból, a második részét pedig azok kedvéért a kiket a tanítóknak az egyházkerületi közgyűlésen való képviseltetési ügye érdekel, curiosum-képen — tettem. Mély tisztelettel kéretik az „Erdélyi prot. közlöny“ szerkesztősége, ezen czikk lapjába való vételére. Barabás Samu, orbai ref. tanítóéikezleti jegyző. Román lapszemle. „Telegr. Romanulu“ 19. sz. Csodálkozását fejezi ki azon indignatióval irt czikksorozatok felett, melyeket a szász lapok hoznak báró Apor, királyi táblai elnök eljárásáról. Csodálkozik azon jajveszéklés felett, mit a szász lapok követnek, a magyar nyelvnek mint hivatalosnak használásáért, holott azon törvényt, mely a magyart hivatalos államnyelvnek mondotta ki, a szászhatóságok mindenik képviselője egyaránt szavazta meg a parlamentben. Azt mondják a szászok, hogy ezen legtörvényesebb eljárás, a szászság érdekei ellen van intézve. Mi pediglen ezt határozottan tagadjuk. Igen azért, mert ha léteznék is Erdélyben a képzelt „Saxonia“, akkor is a német nyelv használása az állam érdekei ellen történnék, mert tény az, hogy azon állítólagos „Saxoniá“-ban nem a németek teszik a többséget; másfelől pedig az is áll, hogy a lakókosok ott mindnyájan birják az román nyelvet, mig a németet nem. Ha a szászoknak tetszett eddig oda erősza kölni a dolgot, hogy német nyelven hivataloskodjanak a nélkül, hogy tekintetbe vették volna a fundus regius többi lakosainak érdekeit: minő joggal jajveszékelnek most, midőn velők az történik, a mit ők a románokkal szemben mindig tettek a nélkül, hogy államhatalom lett volna kezeik közt. Úgy látszik elfeledték azon jelszavukat, mivel ámítottak benünket: hogy az igazságnak nincs nemzetisége, és hogy nem kell keresni azt, hogy minő nyelvet beszél a biró, hanem csak azt, hogy az igszságot mikép szolgáltatja. Tartsák eszükbe ezt most is, és ne siránkozzanak!!! A „Pátria“ 25-ik szárba pedig igy ir : Parlamentünk két hét óta barlangé aljasult, melyben a cinismus s az emberi szenvedélyek orgiái ütötték föl ocsmány fejőket, hogy alkotmányunk szentélyét megfer- tőztessék. S vájjon mi eredménye lehet e fejetlenségeknek? Tán többségünk engedni fog s kinevetteti magát Európa által? Azt nem fogja tenni, sőt az ellenzék otrombaságait megsemmitni módja leend. Magyarország, sőt a birodalom érdeke nem engedi, hogy az ellenzék kormányra jusson, melynek egy értelme vau a forradalommal ! „Albina“ 19-dik szám. Vezérczikkében szól a képviselőházi mozgalmakról. Felemlíti a képviselőház meddő vitáit, és az ellenzék magatartását, mely kész bárminő léha beszédekkel eltölteni az időt, csakhogy a választási törvény- javaslatnak törvényerőre emelését megakadályoztassa. Megjegyzéseit azokra ilyenképen teszi meg: részünkről — ha nem csalódunk — hisszük, hogy a kormány ezen terméketlen vitát zavarkatlan közönbösséggel nézni elhatátozta; és szabadfolyamot fog engedni a tárgyalásoknak mig ez ülésszak bevégződik. Felhasználja a kormány a jelen helyzetet arra, hogy az ellenzéket vádolhassa az ország előtt azzal, hogy az az oka annak, ha a nép javára szolgáló törvényeket meg nem alkothatja. Politikai tökét csinál ezzel a kormány saját javára és e mellett még rendelkezik azon számtalan capacitáló eszközökkel, melyeknek segélyével elég erősnek hiszi magát, hogy a meglevő választásit törvények alapján : a jövő választások alkalmával magának többséget szerezzen. A kormány combinál, és combinátióját biztosnak hiszi; de azzal szemben ott áll a nagy kérdőjel: vájjon az ellenzék nem fog azénál nagyobb cselt gördíteni a kormány elébe? Ma a meglepetések idejében élünk : mindenre készen kell lennünk ! Politikai szemle. A bécsi alkotmánybizottság a galicziai kiegyezésnek a közvetlen bir. tanácsi választásokkal való egybekapcsolása tárgyában a közelebbi ülésben beadott összes indítványokat elvetette, és elfogadta az albizottságnak a kormány által is pártolt munkálatát, miszerint azon mód, mely szerint Gaüczia a maga követeit a bir. tanácsba válasz- tandja, majd a választási reform feletti tanácskozás alkalmával lesz megállapítandó. A bizottmány erre Biala városnak Galiczától való elválasztása iránti kérvényét vette tárgyalás alá. A cseh országgyűlés mart. 13-iki leirattal feloszlat- tatott, s az uj országgyűlés april 24-dikére hivattatott egybe. Az országgyűlés feloszlatását az alkotmányhü német lapok mind örömmel üdvözlik, s reményük, hogy a nagy földbirtokos csoportjában az uj választástásoknál az alkotmánypárt fog győzni. Prágában a püspökök e napokban értekezletet tartottak, melyben megbeszélték a kormány által az alsó clerus irányában tett eljárást. Az értekezlet határozatai titokban tartatnak. Vegyes. (A brassai ipar és kereskedelmi kamara) tagjai közül az 1871. XXXI dik törvényczikk7. §-a értelmében a helybeli királyi törvényszék mellé megválasztott kereskedelmi ülnökök: Schneider Frigyes és Popovics János kereskedők, Türk György és Kászoni István iparosok, a mai napon az egész k. törvényszék jelenlétében letették az esküt. (Képviselőházi scaildallim ) Maxinovics Miklós a neve ama hires képviselőnek, ki egy közelebbi ülésen komolyan hozzáfogott, hogy a házban énekeljen. Az elnök figyel meztetésére azonban magába tért, és védte magát, hogy ő tulajdonkép nem is akart énekelni. Ha ily jelenetek fordulnak elő, zavarba jön a néző közönség, hogy színházba vagy képviselőházba menjen mulatni — ha csakugyan van kedve hozzá. (A tÖI'Ök kormány) tudvalevőleg a dohánymonopoliu- mot meg akarja honosítani. Miután pedig az osztrák s a magyar kincstár eddig a törökországi dohányt a szerződések értelmében nemcsak kedvezményes áron vásárolhatta, hanem még a fogyasztási illetéket sem volt kénytelen megfizetni, a monopólium behozatala által roppant mérvben megdrágit- tatnék a dohány-vásárlás. A külügyi minisztérium e czélból — mint a „Heti krónikában“ olvassuk, — már is megkezdette a tárgyalásokat a fényes kapuval s a két állam pénzügyi minisztériumaival egyetértőleg a Törökországban eddig élvezett előnyöket fenn kívánja tartani. (A lorokgyik ellen) a „K. K. “ F. Rossenbergtől következő levelet közöl: A múlt évben uralkodott torok-gyik a székeyföldön még most sem szűnvén meg: ezen veszedelmes, és nehezen gyógyítható betegségnek, még most is számas áldozatai esnek. Ennélfogva bátorkodom a. tisztelt szerkesztőséget fel kérni : figyelmeztetni olvasóit, a következő hirdetésre, mely a „Pester Lloyd“, 1867. April 24- iki 97-dik száma mellékletében jelent meg. Nagy fontosságú orvosi felfedezés. Dr. Netsch ur Rausclián Alsó Si- léziában, a torok-gyik valóságos mivoltát, s annak egyszerű és bizonyos gyógy-módját, két év óta felfedezte. — A gége, valamely tincturával, külsőleg békenetvén, a siker, gyors, és csodálatos. Közelebbi utasitást, hozzá intézett levél által nyerhetni. F. Rosenberg. (»Magyar közlekedési és közmunka bank“) czim a- latt Ciotta János és Trauschenfels Emil egy uj, Pesten létesítendő részvénytársulat alakithatására engedélyt kértek, s alapszabály tervezetüket a földmivelés-, ipar- és kereskedelmi minisztériumnál be is nyújtották, mely azt jogi szempontból \aló megvizsgálás végett a királyi igazságügyi miniszternek küldötte meg. (Egy hajmeresztő történél.) Déloroszország pulta- vai kormányzóságában nem rég egy jó módú paraszt halt meg észrevehető ok nélkül. A sirkert nagy távolsága miatt az agg lelkész csak negyed napra temethette el. A szokásos szertartások után feltétetett a koporsó fedele és leszögeztetek. A pappal együtt az egész gyászkiséret a legnagyobb ijedtséggel visszament a faluba. Egy óra múlva a tetszhalálból felébredtnek sikerült lakát elérni. Ez még fokozta a rémületet; az egész falu menekült. Végre a legbátrabbak megemberelték magukat, a popát keresztjével középre fogva bementek a házba. A feltámadt kimerültön a szoba padlóján feküdt. „Vess keresztet magadra“ kiálták neki messziről, mire a beteg keresztet vetve re- begé: „enni akarok, ennem adjatok.“ Végre neki bátorkodva ágyba fektették és eltávoztak. De az ijedtség, hideg és hóban tett fáradtság megtörte a különben erős ember természetét, másnap forró lázban esett és tizenegyed napra rá meghalt. (A bukaresti kunira) e hó 7-ikén tartott ülésében számos aláírással ellátott indítvány nyujtatott be, mely azt kívánja, hogy a román vaspályák összeköttetésbe hozassanak a magyarországiakkal és pedig az Olt folyó völgyén át, tehát a szebeni vonal egyenes meghosszabbításának irányában. Miután az indítvány kellőleg támogattatott, mi fontossága folytán nem meglepő, a házszabályok értelmében tárgyalásra kitüzetett. Ugyanazon ülésben a kormány azon előterjesztése, melyben a vaspályarészvények szelvényeinek beváltására 10 milliónyi rendkívüli hitelt kér, tárgyalás alá vétetett s feltűnően rövid vita után imposans többséggel elfogadtatott. (Nem miudenuapi cselei) beszél a „Vasra. Lap.“: Német-Szent-Miliá!yon egy földmives neje nyavalyatörésbe esett. A szívtelen férj, nemhogy különben áldott jó nejét ápolta volna, de ellene váló pert indított, s azt meg is nyervén, csak hamar egy falubeli hajadon keze után pályázott. A falubeli asszonyok nem tudván eltűrni, hogy egy szegény, vétlen asszonyt a férj csakugÿ könnyedén elhagyjon, fogták magukat, s összegyűlvén vagy 300-an, az egyik maga elé egy megfordított sajtárt kötött, s azt mint dobot vervén, megindultak a kiszemelt uj menyasszony laka felé. Itt a leányt egetrengető zsivaj között kikény- szeritvén a szobából, megfogadtatták vele, hogy szívtelen kérője kezét visszautasitandja, mert különben — — — itt (mindnyájan tiz körmüket mutatták.) A leány meg is fogadta, s igy a nőcsere alig ha fog megtörténni. (A Csokonai szoborról) a „Debreczen“ végleges számadást mutat föl. E szerint a szobor 15.000 frtba ke- került, s alig pár száz írt. kivételével az egész összeg Debreczen városban gyűlt össze. (A ncmzclisőgi képviselők) a „P. N.“ szerint elha tározták, hogy nem vesznek részt a baloldal parliamenti strikejében. „Be fogjuk bizonyítani — igy szóltak, — hogy mi jobban tudjuk méltányolni a parliamentarismust s érettebbek vagyunk arra, mint a magyarok.“ (A képviselőház) kilencz osztálya elfogadta az öt éves országgyűlésről szóló törvönyjavaslatot. (Női lávirászok.) Az osztrák távirdai államszolgálatban álló 40 nőn kívül újabban számos leányzó — és asszonynak nyújtanak a sodronyok életmódot. (A versaillesi haditörvényszék) 4868 communistát marasztalt el. 20,813-at mentett fel a vád alól itéletileg ; igy eddig 25.641 letartóztatott communista felett történt határozás. Legújabban kettőt Ítélt el és pedig Baudain Ferenczet halálra , Theophilet pedig örökös kényszer- munkára. (Az Eötvös szoborra) eddig 19,318 frt, 74 kr. gyűlt be a földhitelintézetnél bankjegyben, s 551 frt. 65 kr. vegyes pénzben. Közgazdaság. Észrevételek a „Megjegyzésekre.“ II. Messze vezetne, ha Kászoni István urnák minden téves állítását elejétől végig sorban akarnám czáfolgatni. Ezt csak úgy érhetném el, ha felolvasásomat egész terjedelmében közölném. Ez volna a legcsattanósabb czáfolat. De igy csak még egy pár tételre szorítkozom, melyekből a „Nemere“ igen tisztelt olvasói következtethetnek Kászoni ur egész bírálatára. Azt mondja ön, hogy én jajveszékelve hivom fel a székelyeket a képzelt bajok orvoslására és úgy tüntetem fel a székely népet, mint szánalomra méltót. Uram
