Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-03-21 / 23. szám

— 90

Minket nem a hatalom csiklandozta^ sem

azokat, kik a hatalom élén állanak, mert hiszen mindenki tudni fogja közületek, hogy ezek min- denike inkább ma menekülne tőle, mint holnap ; csak a hazafiul érzet, nem pedig a hiúság csik- landósága tartja őket ama polczon, s vezeti, hogy úgy tegyenek, a mint tesznek. Annak, ki a ne- gatio terén áll, annak igen könnyű, mert annak felelőssége nincs. Ha valaki azt mondja, hogy ez vagy amaz nem jó, annak máskép kellene lennie, az igen könnyen okoskodhatik, mert azon „máskép“-et nem lehet bebizonyítani, mert az élet azt nem mutathatja meg, a mi meg nem történt. Л mi meg nem történt, az olyan, mint az ó testamentum mannája, melyet mindenki úgy magyaráz, a mint tetszik, mely alatt mindenki olyat gondol rejleni, a mit hisz.

Ha a másik pártot tekintjük, azt találjuk, hogy ott a „másképére nézve mindenkinek különféle felfogása van, mindenik a maga eszméje szerint érti azt, csak minálunk egy az eszme, csak mi nem ismerhetjük azt másképen, s arra nézve mindnyájan egyetértünk.

Ismétlem: összetartás az, a mi most fő feladatunk.

Brassó, 1872 niárcz. 19.

Г. hó 9 én érkezett városunkba Pestről honvédelmi ministeri titkár Grusz Albert ur, ki a vidék némely községeiben úgy a városban is szokásá vált hanyag katona állítás okainak felderítésére és a visszaélések megszüntetésére van a kormánytól ki küldve.

A sorozás f. hó 11-én kezdődött a vidékiekkel, s a ministeri titkár ur a vegyes sorozó bizottmánynyal együtt működve, rá nézve sok kellemetlenségekkel járó de a véderő ügyére nagy fontosságú feladatának teljes tudatában, nem csak ritka erélyt és tökéletes szakismeretet tanúsít, de a törvények szigorú és részrehajlatlan teljesítése és tel- jesittetése által egyszersmind elismerésünket és tiszteletünket vívta ki magának.

Egyelőre nem nagyon szívesen vettük az ily távol- róli látogatást, azon hiedelemben élvén, hogy ez nálunk fölösleges, miután mi correcteknek véltük eljárásainkat; azonban csak hamar átláttuk tévedésünket, mert a ministeri titkár ur felfedezte és bebizonyította ez ügybeni számos hiányainkat ; megczáfolhatatlanul bebizonyította concret esetek által, hogy lelkészi, és községelöljárósági okmányaink, bizonyítványaink és kimutatásaink nem bírnak a hitelesség és megbízhatóság jellegével.

Ezen és más okokból most már átlátjuk, hogy a kormány ezen intézkedési és ilyen eljárási közegének kiküldése nem csak nem fölösleges, hanem nagyon is szükséges volt. Ha a miniszteri kiküldött ur működését eddigi buzgalommal lelkiisméreteséggel ás erélylyel folytatja és bevégzi a városi és vidéki védkötelességet teljesitő népesség kedélyére, a közvéleményre nem csak nagyon megnyugtatóan fog hatni, de a kormány igazságosságában bizodalmát kelt és az irántai tiszteletet is nevelni fogja.

Minő vétkes hanyagság mutatkozott a hadkötelesek

előállításában csak abból is kitűnik, hogy a brassóvid éki II. sorozó járás első osztályából 191 ifjúnak kellett volna elöállani a mostani sorozásra, és előállott vagy tizenöt, többnyire csonka, béna, kikből csak három Boroztathatott be. —

Úgy gondoljuk hogy ezen egy példa is elég illustra- tioja az itt beharapózott nagymérvű visszaéléseknek.

A mint a sorozás folyamából sejtjük, alig fog az itteni sorozási járásokból a sorhadi jutalék kitelni s inkább úgy hisszük, hogy adósok fognak maradni; hogy pedig a honvédségbe is jusson valami, arról szó sincs.

Oka pedig mindennek nem annyira a különben más vidékekhez aránylag ugyancsak igen nagyra szabott sorhad jutalékban, hanem inkább a hanyag előállásban rejlik, mert ha pontosan előállánának a hadkötelesek, mind két részre jutna sorozható.

Sok bajnak kutforrása az is, hogy a községi elöljárók nem birva a véderőről szóló törvények végrehajtásáról helyes fogalommal s a fölöttük álló hivataltól sem kapva utasítást — nem tudják a népet felvilágosítani köteleségei iránt, mi miatt a védkötelesek sok esetben meghosszabbított szolgálati időre soroztainak be nem szándékos, hanem tudatlansági hiba miatt.

Azonban nem csak mi nálunk, hanem mint biztosan tudjuk sok más helyt is van országszerte nagyon sok katona állítási bibi, miknek szerintünki kutforrását idő és hely rövidsége miatt ezúttal nem érinthetve, közelebbi tu- dósitványunkban adandjuk. Vidéki.

Magyar képviselőház.

Márcz. 13-ikán.

Elvégre kezdi megunni a képviselőház az időnek léha módra való elfecsérlését. Az ülések tartama felett 5 napig tartott üres tanácskozást e napon bevégezte. A baloldali szónoklatok száma is kezdett kevesbedni, sőt sokan a feljegyzett szónokok közül már elállottak a szótól. Az ülések tartama felett a jobb- és baloldal többsége által az lett a határozat, hogy az illések 10 —2-ig és d. u 5—8 óráig tartassanak.

Midőn ez határozattá vált, Lázár iídámnak újból tetszett egy kis tüntetést eszközölni, ü ugyanis másodízben kívánt e tárgyhoz szólani, de az elnök kétszeri meginté- sére sem hajtván, a ház megvonta tőle a szót. A szélsőbal e fölött is névszerinti szavazást kért, de Gliyczy felszólalására elállt kívánságától.

Márcz. 14-ikén.

Annak rendje szerint, ez ülés is kérvények, interpel- látiók és határozati javaslatok előterjesztésével kezdődött meg. —

Gliyczy Kálmán ez alkalommal bemutatta a baloldal országos értekezlete alkalmával 1135 polgár által aláirt kérvényt a választási és öt éves országgyűlésről szóló törvényjavaslat ellen.

Jókai interpellátiójában sürgeti a főváros rendezéséről szóló javaslat mielőbbi tárgyalását; ebbeli óhajtása azonban névszerinti szavazás utján a többség által elejtetett. Ezután Lónyai ministereluök szólalt föl, oly formán, mintha a főváros rendezéséről szóló törvenyjavaslatuak en bloc elfogadását szándékoznék indítványozni. Erre Tisza Kálmán

nélkül igyekszik szóraját az előadás alatt is eloltani, néha igen derült jeleneteket idéz elő. Például az Orchester for , tissimoja hirtelen csak egy szép pianoba olvad át. A kar, ; trombiták, dobok s réztányér mérséklik kemény hangjaikat. Minden elcsöndesiil. Még a hobva szelid, inélabus, panaszos hangját is alig lehet hallani. A hegedűk csöndes, halk tremoloja a tavaszi szellő susogó fuvallatára emlékeztet. Mindenki el van ragadtatva s hogy jobban figyelhessen, becsukja szemeit is és

.................pufi'! haugzik valam

elyik asztalka mellől egy „Selterwasser“-üveg dugójának durranása, mely édes andalgásunkból kellemetlenül ráz fel. —

A concertbáz társasága, mely minden estve tart előadást, 36 egyénből áll s terme is sokkal nagyobb és fényesebb, mint az előbbi zenekaré. Müsorozatát, a zene- irodalom mindennemű termékeiből alkotja össze s néha még csárdást is játszik, de ezer szerencse, hogy programra van kezünkben, máskép lehetetlen lenne ráismerni az idétlen darabra.

Itt is terített asztalkák körül ül a közönség; vannak azonban csinos páholyok is. A hallgatóság általában fényesebb itt, mint az előbbi zeneestélyeken, hanem aztán vegyesebb is. Gyakran akad meg a szem óriási chigno- nán vagy kirívó öltözetén egy . . . , . (a t, olvasó bizon- nyára kitalálta már, hogy kinek ? Könyen elképzelhető azokból itt jóval több katonatisztet láthatni, mint a symphonia- társaság estélyein.

Soha egy darabot sem ismételnek, hanem ha a közönség nem akar tapsaival felhagyni : Bilse — a karnagy .— fölemeli kis pálezáját s a társaság köszönet fejében egy

ó nemzeti dalt játszik, mely rendesen nagyon föllelkesíti a különben nyugodt, lassan hevülö kedélyeket.

E nyugodtság legfeltűnőbb valamelyik unalmas mű- darab előadása alatt. , Mert elösmerjük ugyan Beethoven, Mozart, Schubert, s annyű mások ragyogó lantjának érdemeit, de másfelől nem lehet tagadni, hogy e halhatlan classicusokra is illenek Horácz szavai: „Quandoque bonus dormitat Homerus.“ A legnagyobb zenehéroszok is igen sok müvet csak maguk s nem a közönség számára írtak s mégis ez itt a legjobb akarattal, sőt iszonyú béketüréssel hallgatja azokat is végig. Néha lehet ugyan egy-egy elfojtott ásitást hallani, de roszszaló zúgást vagy pisszegésben nyilvánuló zajt soha.

A heves magyar ember üvegét talán százszor csapná a zenész fejéhez, mig a német ezzel szembe elnéző béketüréssel viseli magát. Két körülményből magya ráz hatjuk meg ez ellentétet. Együk az, hogy itt a közönség a hallgatáson kívül egyébbel is el van foglalva : a nők dolgoznak, a férfiak isznak vagy dohányoznak, nem mint nálunk, hol az egész előadás alatt csendesen ül vagy áll mindenki, kalapját vagy felsőjét térdén tartva vagy pedig karjait szépen egymásba fonva. Másodszor a nemzeti jellemből érthetni meg ama contrastot : a német nemzet a kitartást és béke- türést illetőleg sokkal nagyobb adaggal dicsekedhetik, mint a magyar.

E tekintetben nem ártana, ha szenvedélyes, türelmetlen népünk több elnézést és kitartást sajátitna el.

P e á к G e r ő.

azt a megjegyzést tette, hogy a törvényjavaslatnak ilyszerü ! elfogadása merénylet a parlamentarizmus ellen, mely ellen I előre is tiltakozik.

Tisza Lajos közlekedési miniszter benyújtja a Tö- I rökországgal való vasúti egybeköttetésről, a temesvár-orsovai vasút kiépítéséről, az észak-nyugati engedély' okmánya némely' pontjainak módosításáról és az erdélyi vasút tőkéjének fölemeléséről szóló törvényjavaslatokat.

Végül az igazságügyminiszternek a büuvádi eljárásra vonntkozó javaslata tárgyaltatott.

Márcz. 15-ikén.

A botrányok kezdenek kevesbedni, — do a petitiók sehogy'sem, sőt naponta szaporodik kiválóan azok száma, melyek az 5 éves országgyűlés ellen kérvényeznek. A bűnvádi eljárásra vonatkozó miniszteri határozati javaslathoz Lázár Adám és Vajda János szóltak s azután a javaslatot egy tizenötös bizottság elé utasították.

Elvégre a választási törvényjavaslat részletes vitatása kezdetét vette; magához a czimhez negyvennél több ellenzéki szónok Íratta fel magát.

Az esti ülésen a választási uj törvényjavaslat fölött folyt a vita; ez alkalommal a kormány kijelentette, hogy' az eu bloc elfogadást a főváros rendezésére nézve úgy értelmezi, hogy abban az esetben, ha a háznak csak egy tagja is elnézné az en bloc elfogadást, a kormány azt többé nem fogná sürgetni.

Márczius 16-ikáu.

Kapp Gusztáv a következő iuterpollatiót intézi a m. kir. igazságügyi miniszterhez.

Értesülvén a felől — mi egyébiránt már a napisajtó által is közhírré tétetett — hogy a maros-vásárhelyi kir. táblának elnöke, b. Apor Károly, a t. igazságügyi miniszter ur megbízásából, az erdélyi törvényszékeknek és járás- bíróságoknak egy részét megvizsgálja s kőrútjában a múlt hó végén Brassó várossába érkezvén, a brassói törvényszéket is látogatta és vizsgálta ;

Hogy b. Apor Károly, a brassói törvényszék kebelében, az eddigelé ottan gyakorlatban levő ügykezelési nyelvet teljesen törvényszerüleg folytonos használatban találván, jónak látta hivatalos minőségében a törvényszék személyzetének a fölötti roszalását kifejezni, azon törvényes ügy kezelési nyel további használatát eltiltani és a magyar nyelv általános és kizárólagos használatát elrendelni;

Hogy b. Apor más erdélyi törvényszékek és járásbíróságoknál is működését ugyan ezen irányban és ugyan ezen módon, szóbeli utasításokkal folytatta és folytatja;

Kötelességemnek tartom, hivatkozással az 18G8. 44. t. ez. 7. 8. 9 és U-ik §§ ra és az 1869. IV. t. ez. G. §.

d) pontjára, a mélyen t. igazságügyminiszter úrhoz kér dést intézni:

I. Van-e a t. miniszter urnák tudomása báró Apor Károlynak ilynemű, a törvényt sértő eljárásáról? és ha nincs szándékozik-e t. miniszter ur a felett magának beható tudomást szerezni?

II. Szándékozik-e a t. miniszter ur, ennek folytán a szükséges intézkedéseket megtenni, hogy az első bíróságoknál a nyelv hivatalos használatára nézve a létező törvény tiszteletben tartassék s gyakorlati alkalmazása senki által ne akadályoztassák vagy gátoltassék ?*)

Irányi Pániéi törvényjavaslatot nyújtott be a választásoknál előfordulható vesztegetések és más visszaélések meggátlására és büntetésére vonatkozólag.

Ivánka Imre határozati javaslatot nyújtott be, hogy a reggeli üléseken a választási törvények, este pedig a többi fontos javaslatok tárgyaltassanak, minők : a főváros rendezése, a vasutak, kolozsvári egyetem stb.

Az esti ülésen tárgyaltatott Újvidék városa sérelmi felirata Lénárd Máté főispán visszaélései ellen. Ezen tárgyalás alatt egyebek közt egy képviselő a legnagyobb komolysággal hozzáfogott, hogy a házban énekeljen, s igy magát és a parlamentarizmust a legmélyebben megsértse.

Vidék.

PapolCZ, 1872. márcz. 14.

Tisztelt Szerkesztő ur !

Orbai ref. egyházmegyénk tanitó-testiilete, a már egy évtizednél régebb gyakorolt, a nevelés-oktatás ügyet ész- revehetőleg épitő tanító éi'tekezletét, Kovásznán tartotta meg, éppen tegnap az az e hó 13-án, pávai tiszteletes lelkész és egyház-megyei közügyigazgató Finta Isiván atyánkfia elnöklete alatt. Jelen volt: — tanitó-testületiinknek minden tagja — a lelkészi karból, az irt elnökön kivül egy tag, ki segéd (kis pap) és iskola tanitó is.

Értekezletünk akkori jegyzőkönyve 3-ik pontja alatt ez áll :

„Indítványozza Barabás Samu äa, hogy a sepsiszék- ben, már-már létre jött néptanitó-egylet ügyében a „Nemere“ ez évi 19 ik számában tan ügy czim alatt közzé tett czikből érthető azon óhajtásnak — miszerint: méltó hogy orbai, kézdi és erdővidéki ügy barátaink is e tárgyat érleljék és a „Háromszéki általános néptanító egylet“ kitűzendő lobogója alá sorakozni igyekezzenek — megfele*) Ezen interpellátióra adandó felelettel bizalommal nézünk szembe, mert hisszük, hogy az törvényes leend; különben ha szükségesnek látjuk mi is hozzá szólunk a tárgyhoz. Szerk.