Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-03-17 / 22. szám

Brassó, 1872.

Másod évi folyam szám.

Vasárnap, márcziiis 17.

Megjelenik ez a lap lieten- kint kétszer csötörtokön és vasárnap. Ara:

Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr.

A szerkesztő szállása: Szinház-utcza 404. szám.

Hirdetési díj:

4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségnél.

Pest, 1872 márcz. 12. j

(R. 1.) Önök — mire levelem napvilágot j látand, már értesülve lesznek a nemzet törvény-J hozó-testületében véghez ment féktelen viharos i jelenetekről, melyek a jogos közérzületet fájó, de egyszersmind undiritó behatással töltikel. A; szenvedélyesség ily kitörései, az egymás elleni elkeseredettség ily kiíakadásai, minőknek a külföldi sajtó, a nagy hallgató közönség a „haza atyjainak“ a „nemzet választott képviselőinek“ tanácskozó termében szemtanúja, szégyenére válnának egy falusi kupak-tanácsnak is, nemcsak egy nemzetgyűlésnek.

Az eszköz, a fegyver, melylyel az egyesült | balpárt a választási törvényjavaslat ellen küzd : a legimparlamentarisabb eszköz, mely a parlamenti szabadság, és alkotmányosság arczul csapását, a jogfelforgatás és absolutizmus lábra kapását jelzi.

Mi tiszteljük egy párt nézetét. legyen az ! helyes, legyen az téves. Mondja ki e párt meggyőződését, de vakmerő játékával az igazság és jog köpenye alatt ne tegye iehetlenné a törvény- hozás működését. Ily tett szégyen foltot üt a nemzetre, megingatja az állam alapját, s a külföld megvetését vonja maga után.

A Parlamentarismus fogalmai szerint a nép- képviseleti rendszeren alapuló legislativa több pártból szokott állam, a mely különböző nézeteket képvisel. Azon nézetek és elvek pedig, melyeknek képviselői többségben vannak, képe- ! zik az uralkodó többséget, és ebből keletkezik | a kormány, melyet a többség, mint saját politikájának kinyomatát, támogatni köteles. A majo- j ♦Mással szemközt van a minoritás, — vagy több fractio — mely valamely törvényjavaslat fölött mindaddig, mig a szavazás meg nem történik, a törvény és illem határai közt nézetének érvényt igyekszik szerezni ; de a szavazás megtörténtével, midőn a kérdés a népképviselet többségének akaratával törvénnyé emeltetett, a minoritásnak meg kell nyugodnia, mert más forum ap- pellatorium nincs mind addig, mig a többség meg nem dönti. Ez a legprimitivebb critériuma ;

a parlamentaris jogfogalmaknak, melyeket a valódi szabadelvűsé«1 elfogadott és tiszteletben tart.

Fájdalom, ellenzékünk —- szájában a szabadság, jog és törvényesség nevével — ezt vagy nem érti, vagy eltökélt szándéka nem érteni, midőn a részletes vitára elfogadott törvényjavaslat végtárgyalását oly módon gátolja, a mely módot mint meg nem engedhető eszközt mindenki, kinek az alkotmányos életről fogalmai vannak, perhorrescálni kénytelen.

Azt, hogy a 48-asok tultéve magukat a törvényesség ildomain, a féktelenség karjai közé vetik magukat, csak a politikai öntudat hiányának tekinthetjük. Csiky, Patay, Madarász, Csanády & Comp. lehetnek igen jó hazafiak, de politikájúk, mint hazánk fejlődő korszellemével összeegyezhetlen, a komoly hazafi előtt nem jön számításba. Ezen uraknak qualificatiójuk nem elégséges arra, hogy az alkotmányos élet, a Parlamentarismus áldásaiban részesüljenek.

De mit szóljunk a balközép hőseiről, ez urak politikájáról ?

Miért kellett nékiek a szélső balpárt eszély- telenségeit őrült dühöngésig fokozni, átcsapva hozzájok, s kiragadva kezökből a zászlót, most már ők hirdetve tele szájjal, pokoli zajjal e kisebbség erőszakos ellenszegülését a többség akaratának, a fizikai erőt lázadásra ingerelni az erkölcsi kötelesség ellen.

Ily eljárás átplántáltatik a nép közé, s oly párttusává tépi szét a nemzetet, hogy mit alkotmányunk rövid életében a Deákpárt a haza önállóságának javára épített, — szerte foszlik, s vele bukik hazánk! . .

Tisza Kálmán és pártja szüntelen a nép jogaira hivatkozik, a nép érdekében szól, tesz, cselekszik. Es a nép, a helyes közvélemény borzadva látja, hogy ellenzékünk az osszágos közügyek haladását lehetlenitő eljárása által az alkotmányos szabadságot ássa alá, párt szenvedélye megfertözteti parlamentünket. A baloldal parlament ellenes taktikájának rugója a legmeztelenebb pártérdek, a fanatikus nralomvágy. A balközép nem csupán a közjogi programúi miatt hanem imparlamentaris magaviseleté folytán is

békés viszonyok közt képtelenné vált a kormányra. Hogyan lehessen a haza alkotmányát oly emberekre bízni, kik nem tisztelik a parlamenta- risnmst. Hogyan nyerje ki ily párt a trón és nép bizalmát, ha nem tud alkotmányos lenni? . .

Valóban elcsíiggesztőleg szomoritó egy látvány, ha látjuk hogy ellenzékünk mily tiszteletien rágalmakkkai illeti a Deák-pártot csupán azért, hogy e párt államjogainkat visszaszerezte s Magyarországot visszaadta önmagának. „Hazaáruló“ „jogfosztó“ czimmekkel illetik a legtisztább jellemet, ki nem tartozik pártjokhoz, s ők nem irtóznak czéljok elérése végett a legfa- natizáltabb elemekkel kezet fogni. S e párt akarja Magyarország többségét magának megnyerni!

Olvassák el önök uraim az összes külföldi sajtó Ítéletét, melyben nemzetünket becsmérlik, az ellenzék vad, féktelen eljárásai miatt, — s piruljanak. Kívánjunk tiszteletet, jogérzetet nemzetiségeinktől, midőn ellenzékünk igy mutatja ki tiszteletét a fonálló jogrend iránt. J^evetség.

Az ellenzék politikája ha valaípíVugy most küzdelemre hivja föl a Deák-pártot. В pártnak a választásnál többségben kell lennie sdfját és hazánk érdekében. Szavazatunkkal éjj? tömörülésünkkel nem csak pártunkot, de hazánkat mentjük meg! — íme uram, levelem, melyben keserű voltam, de hű viszhangja úgy a főváros, mint a legtöbb vidék közvéleményének.

Csonkitatlanul adjuk tisztelt munkatársunk erős pártszinezelü czikkét, habár folyvást igyekeztünk olyan állást foglalni el, melyből érthető legyen minden hazafias pártnak magatartása.

Ezen álláspontunkat fenntartjuk ezutánra is; de épen ezen független álláspont teszi kötelességünkké, kimondanunk, hogy a képviselőházi ellenzék (ismert eljárását a választási tör vény javaslattal szemben mélyen elszomorító пик és igazolhatta imák tartjuk, épen mint pesti munkatársunk. Azon törvényjavaslat lényege ellen nekünk is vannak kifogásaink; de azért az ellenzéknek egyenesen a magyar Parlamentarismus tekintélye és a magyar nemzet jó hírneve, nyugalma megrontására vezető eljárását lelkünk egész erejével elítéljük. Szerk.

TÁMŰZé..

A háremszéki fiók protestáns-egylet alapszabály tervezete.

I. A háromszéki fiók protestáns egylet — mint al- egylete a magyarországi protestáns egyletnek — éppen azon czólt tűzi maga elébe, melyet az országos egylet ki tűzött t. i. azt, hogy a vallásos erkölcsi életnek Krisztus evangéliuma szellemében meg ujulását eszközölje, — se végre az országos egylet által dolgozott alapszabályokat magára nézve is kötelezőkul elismeri. — Azonban

II. A helyi viszonyok tekintetéből munkássága feladatát közelebbről szorosabban meghatározza a következőkben :

Г

I. A tál án oson:

Székely népünknek az ősöktől ránk szállott családi, nemzeti, erkölcs-vallási szép s jó szokásait u. m. józou va vallásos buzgóságot, egybáziasságot, hazaszeretetet, törvény- tiszteletet, vendégszeretetet, munkásságot, egyszerű tako- rékos életrendszert etelben, italban, ruliázásban; nyilt őszinte igazmondást, családias összetartást közvagyontiszteletet . . híven fenntartani és nemesitni ; az ezekkel szemben elharapózott minden rósz szokást, erkölcstelenséget, tudatlanságot, babonát, vallás iránti közönyösséget, közügyok iránti részvétlenséget kiirtani.

II. K é s z 1 e t e s e n :

aj a népiskolák felvirágoztatására (ide értve kisdedovó- dákot, gyermekkerteket, árvabázakot) községi, felekezeti, és magán iskolák elöljáróságaival kezet fogva, mindent

megteszem Különösön szakértő tagjait egyes iskolák közvizsgáira kiküldi, s tanulásban és erkölcsben kitűnő jó gyermekeknek általuk az egylet pénzén vásárolt hasznos jutalornkönyveket osztogattak

S még — a mint módja lesz rá — kitűnő értelmi képzettségű és szorgalmú szegény tanulókat — hogy tovább képezhessék magukat — erkölcsi és anyagi pártfogás alá vészén.

b) a felnőttek oktatására tagjai által hasznos felöl- vasásokot tartat, — és ifjúsági egyleteket szerveztet lehetőleg minden községben.

c) a koldulás eltávolítására, özvegyek árvák dolog- tehetetleu szegények nyomorának enyhítésére mindenüt hol lehet, szegények házának alapítására dolgozik.

d) alapit népkönyvtárakat, népbankokat, takarék pénztárakot, temetkezési, mértékletességi egyleteket.

e) kü és jó cselédek nevelésére ösztönzésül cseléd- jutalmakét tűz ki

S mindezeknek elérhetésére akármely nevű hason czélu társulattal és törekvésekkel összeköttetésbe lépik.

III. Czéljai elérésére minden jövedelmének háromnegyed részét fordítja; egy negyed rósz jövedelmét mindig fel küldi az országos egylet pénztárába, — hogy igy saját kebli ügyei mellett az országos egylet által mozgatott nagyobb körű czélok elérésére is béfolyjon.

IV. Jövedelme a fiókegyletnek:

a) a tagok évidija, mely most az 1872-ik évre nézve a tagok tetszésére bizatik, — azontulra a közgyűlés által határozott mennyiségben megfog állapíttatni, — sa melyet minden tag az uj év 16 első napjá alatt a fiókegylet pénz tárnokához pontoson befizetni köteles.

b) az egylet közgyűlése által határozandó felolvasásoktól , báloktól, s más akárhonnan e czélra béfolyható jövedelem.

V. Minden jövedelme az egyletnek az évi első közgyűlésen, számba vétetvén a III. czikben jelzett egy negyed levonásával - elöleges költségvetésben a fiókegyleti czélokra folyóvá tétetik.

'Azonban : ha az egylet pénzereje majd gyarapodásnak indul, arra fog törekedni, hogy állandó alapul az elkölthető évi jövedelemmel egy — akkor meghatározandó — része mindig tökésittessék.

VI. Tagjává lesz az egyletnek akárki nemzetiségi és felekezeti különbség nélkül, ki az egylet alapszabályainak megtartására magát kötelezi, s mind anyagi mind szellemi téren az egylet czélját tettlegesen előmozdítja.

Megszűnik pedig tagja lenni — ki az egylet alapszabályainak nein tesz eleget.

VII. Az egylet biztosabb és sikeresebb miiködhetós tekintetéből kerületenként kisebb egyletekre, — ezek ismét kisebbekre oszolnak, mig miuden községben lenni fog egy kis egylet..

Azonban mindezen egyletek szerves Összefüggésben állanak úgy, hogy maga a központi egylet minden alegy- leteinek életmozgásáról működéséről folytonos értesülésben lesz.

VIII. Az egylet munkásságának közegei:

1. a közgyűlések.

2. a választott tisztviselők.

3. a választmány.

IX. A közgyűlések : központi, kerületi és községi gyűlések.

a) a központi közgyűlés tartatik évenként két-