Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-03-17 / 22. szám
86 A Deákvári e hó 11-Hièn tarlóit értekezletén elfogadta a gyökeresen módosított incompatibilitási tör tény jár adatot az országgyűlési vita alapjául. Ez vj javaslat az előbbinek megszorítása; e szerint a m i n is zt e г e к e n, álla m titkár о к о n, m i n i s z- t e r t a n á c s о s о к о и kívül más hivatalnokok, az országos intézetek igazgatóit, egyetemi és jogakadémiai tanárokat kivéve, képviselők nem lehetnek. Hraila, márcz. 5-én 1872. (Eredeti tudósítás.) Bécsi és pesti lapok egy idő óta szellőztetik azt a hirt, hogy a magyar kormány az ittenivel —vám- és kereskedelmi szerződést szándékol kötni. Nem tudjuk, hogy ezen hirkovácsolás mennyiben nyugszik biztos alapon; de hogy ily szerződés megkötése régen óhajtott föltétele a kereskedelemnek: az elvitázhat - lan tény. Nem akarván fejtegetni azon visszás és a mostani viszonyokkal semmikép meg nem férhető rendszabályokat, melyek a magyar kereskedelemmel űzetnek : bátor vagyok csak egy esetet fölhozni, mely elég rózsaszínben tünteti föl rendezetlen helyzetünket: Az itteni vám hivataloknak azon utasítások van , hogy oly borterményt melylyel az ország rendelkezik: bé ne (bocsássanak, — csak is oly borokat, melyek fényűzés tekintetéből hozatnak. Természetes ily rendszabály, vagy törvény, a vám hivatalnak az önkény eljárását adja kezébe; — mert velem is történt az, hogy azon magyar bort melynek az ára — okájának Pesten 25 — 30 frt. egyszerű asztali bornak nyil- vánitották, de unszolás és sok beszéd után még is fényűzési bornak „Yin de Lucs“ ösmerték el. Ilyen ferde helyezet a kereskedelemnek nagyon árt, hol ha szerződés van érvényben, legyen a beviteli vám bármennyi, tudja a kereskedő, hogy convenál-e vagy nem; ha igen akkor szállitat, ha pedig nem : úgy nem. Tehát azért nagyon is kívánatos, hogy kereskedelmi közlekedéseink: rendezve és bizonyos szerződés által meghatározva legyenek. Szomszéd államok ily szerződés nélkül nagyon félszeg kereskedelmet űzhetnek egyik a másikkal. — Nekünk .mint legközelebbieknek — megkívánják kereskedelmi érdekeink ezen országgal rendes viszonyba lépni, és nem még az ó-világban a magas portával kötött szerződésekhez hasztalan ragaszkodni; mert halogatás csak lespedés; a tespedés pedig halál; — vagy pedig ha szerződés nincs, törekedjék a kormány a reciprocitenek érvényt szerezni; mert vagy az elsőt, vagy az utolsót fönn kell tartani. Ez alatt azt értem, hogy miután Oláhon vagy Moldovából elég bor vitetik Erdély és Bukovinába, tehát viszont ennek erejénél fogva ide is legyen szabad magyar bort szállítani; — mert csak kölcsönös jognál fogva lehet a kereskedelmet közös érdekeink előmozdításául tekinteni. Ezért hisszük, hogy ha csakugyan lesz kereskedelmi szerződésünk, — az oly alapra lesz fektetve, mely szoros összekötetési igényeinknek, s a kor szellemének megfelel. szer, — az első január 31-én vagy ha ez ünnep : az utánna való napon; a másik October első hetében. Tárgyai: Választ három évre egy elnököt, egy al- elnököl, egy titkárt, és egy pénztárnokot a központ szá mára, — egy egy elnököt; s egy egy titkárt a ki egy szersmind pénztárnok is — a kerületek számára. Meghatározza a tagsági dijt. Tárgyalja az egylet minden ügyeit, melyek az országos egylettől le, a kerületektől fel, egyesek által in díványképpen b e a d a t n а к. Felolvasásokat tart. Az alapszabályokon módosítást vagy változtatást te- ; szén, — Az egylet számadásait évenként béveszi, megvizsgálja; ; és hitelesíti. » b) Kerületi közgyűlés tartatik évenként négyszer a kerületi eluökök által megjelölendő időben. Tárgyai: A kerületben lévő községi egyletek számára egy egy elnököt választ 3 évre. A kerület egyleti munkásságáról a kisebb egyletektől tudósítást vészén bé, s tanácskozik és határoz mindent, a mi az alapszabályok körén belül a kerületben az egylet biztos mozgását elősegítheti. Minden eljárásról tudósítást teszen a központi gyűlésnek Írásban. c) Községi közgyűlés tartatik minden hónapban egyszer. Tárgyai: a községben az egylet czéljainak előmozdítására mindent teuni. Jegyzőjét vagy titkárát maga választja három évre. Működéseiről pontos jelentést küld bé Írásban mindig a kerületi közgyűlésekre. A Duna még tökéletesen a jég miatt nem hajózható, és azért kikötőnk mindig a téli álomban van. Február 15 - töl 24-ig oly hófúvások voltak, hogy ezen idő alatt semminemű posta nem érkezett, s nem küldetett el Brail Iából. Cs. J. A baloldal országos értekezlete. A balközép e hó 10-ikén tartotta szervezkedő nagy gyűlését — Grhyczy Kálmán elnöklete alatt. A gyűl és, melyen mintegy másfél ezer ember vett részt, szép rendben folyt le. Ghyczy Kálmán zajos éljenek közt megnyitván az ülést, mindjárt utána Tisza Kálmán fejtegeté a párt politikai eljárását. Még többen szólották a tárgyhoz, — köztük Csernátony a legtüzetesebben. Beszédeik három tárgy körül csoportosultak, u. m. a tervezett reform-párt, a jobboldal elleni eljárás és a szélső ballal való fusió körül. A reformpártról a gyűlésben tulajdonkép nem annyira beszéltek, mint inkább azzal szemben elvbarátaikat biztosítani kivánták az által, hogy Mocsárynak a reformpárt ellen irt röpira- tát osztogatták. A jobboldal elleni eljárás tárgyalásában különösön argumentáltatott Tisza Kálmán által az, hogy a választási törvényjavaslat oly sok polgárt foszt meg választási jogától. A szélsőballal való fusió egyszerűen elvettetett. Tisza Kálmán erre vonatkozó beszédében kimondotta a párt programmját, mely röviden ez : önálló pénzügy, önálló hadsereg, és hazánk felvirágoztatása. Ezután több rendbeli indítvány rövid dis- cussió után eldöntetett. ' * Magyar képviselőház. Márcz. 11 ikén. E napon is a képviselőház tárgyalásaiban ott áll, а hol ezelőtt egy héttel állott. Ha igy megy tovább is az ülésezés, a parliament a hazai ügyek bátram ózdi tója leend mi hamarább. A mai ülés elején az elnök ama lelkes és hazafias tényt közölte a házzal, hogy Ghyczy Ignácz örökösei, az elhunytnak rájuk maradt könyvtárát, mely húszezer kötetből áll. a képviselőháznak adományozzák. A ház jegyzőkönyvileg fejezi ki köszönetét az adományozóknak. Ezután seregével mutatták elő a kérvényeket, melyeket a házhoz a választói census-fölemelése és az országgyűlés üt évi tartama ellen intéztek. Német Albert indítványt, illetőleg módositványt tett az ülések tartása iránt. Indítványához csatlakozott Justh József is, hogy az ülések jövőre tiztől kettőig s este öttől 8 óráig tartassanak. Németh Albert indítványához számosán szóltak, kiterjeszkedve a választási törvényekre, az országgyűlés öt évi tartamára s mindazon dolgokra, melyek miatt a baloldal most ama eljárást követi, hogy az érintett türvény- jayaslatok kivitelét lehetlenitse. E végből a magában csekély tárgyhoz oly számosán szólhattak, hogy a három óra hosszat tartott ülésen semmi határozat nem jöhetett létre, sőt a közelebbi ülésen sincs remény bármi csekély eredményhez való jutáshoz, miután már előre 1G on jegyeztették fel magukat, az ülések tartama feletti tárgyhoz. Azt a hirt, hogy a kormány az országgyűlést azonnal fölakarja oszlatni, elejtették; most azonbana az a hír ke- ring, hogy a jobboldaliak oly határozati javaslattal akarnak előállaní, miszerint a ház és nehány szakaszból álló választási törvényjavaslat en bloc elfogadtassák. Márczius 12-én. A mostani bevett szokás szerint ezen napi ütés is kérvények, interpellátiók és határozati javaslatok benyuj- tásával kezdődött. Ezek között Jókai azt javasolja, hogy a főváros rendezésének kérdése napirenden kívül tárgyal- tassélc. Sckwarcz Gyula interpellátiója és érdekes volt; arról szól, hogy a tanintézeteket átalában adómentesekké tegyék. Napirenden folyvást az tilési órák tartama fölötti vita volt, melynél egyébiránt többnyire a választási uj törvény javaslat hiányairól, a parlamentarizmusról s más. a mostani napikérdéssel összefüggő tárgyakról beszéltek — mind ellenzékiek. A jobboldalról ez ülésben csak Iverkápoly Károly pénzügyminiszter tartott átalános viharos tetszés közt beszédet, melyben megtámadta az ellenzék imparlamentaris eljárását. V i d é k. Kézdi-Yásárliely, 1872. márcz 12. Miután a rövid farsangot vígan és igen kellemetesen töltöttük el: istennek hála! a böjtben sem vagyunk épen unalomra utalva: miután városunkban Nagy Mihály szintársu- lata eléggé kedélyes estélyeket szerez számunkra. Igen sajnáljuk, hogy nem sokára megleszünk ez élvezettől fosztva, miután husvét körül Brassóba fog menni a társulat Ilem élj ük, hogy magyar testvéreink, főleg a derék iparosok, úgy román polgártársaink is kellő pártolásban részes itendik a mi eltávozó színészeinket, — kiknek szintén aj ánljuk, hogy folytonos szorgalom, szerepük kellő betanulása s kerekded előadás által igyekezzenek az itt szerzett jó hírnevet Brassóban és kiérdemelni. Primadonnánk, a kedves szép Márt on né, érzésteli játéka, csinos öltözete és kellemes hangejtése által mindnyájunk kedves emlékében fog bizonyára maradni. Gyakori tapsokra ragadott az érzéssel szereplő Nagy- né is; mig a csintalan Hamvai né is hova-tovább igyekszik elösmerésünket megnyerni. Első szerelmes Tóth, kinek pályájához sikert kívánva, ajánljuk: a folytonos igyekezetét A legszorgalmasabb színészeink egyike, a kedélyes és öreg szerepeket kedvelő M ár to n ; mig az ármányos szereplő Libérât és Jáuit a szorgalom dicséri; Hamvai szintén említést érdemel — X. A választott tisztviselők: központi elnök, alelnök, titkár és pénztárnok; kerületi elnökök és titkárok; községi eluökök s titkárok. a) Elnökök: összehívják az illető közgyűléseket azo kon elnökölnek, — vezetik a tanácskozásokot, — ők az összekötő közegek fel és lefelé, s minden hivatalos iratot aláírásukkal hitelesítitek. b) Titkárok: az illető gyűlések jegyzőkönyveit viszik, — hivatalos iratait szerkesztik, gondozzák, expediálják, — a szükséges hivatalos értesítéseket az elnökökkel aláírják, s expediálják. c) Pénztárnokok: minden egyleti pénzről pontos tiszta számadást visznek, s azt a mikor kívántatik mindig elü- mutatják. XI. Választmány: A küzpouti elnök, aleluök, titkár, pénztárnok, kerületi eluökök és titkárok, s ezeken kivül mindenik kerületből két két egyleti tag — kiket a közgyűlés választ — ezek együtt képezik az egylet választmányát. Ennek teendői: A közgyűlés által rábízott minden ügyeit az egyletnek folytatni s végezni egyik gyűléstől a másikig, minden gyűlésen bészámolván az addig folytatott működéseiről. XII. A háromszéki protestáns fiók-egylet fenn áll addig mig egy tagja lesz valahol Háromszéken, s használja minden lehető jövedelmét. Ha egy tagja sem maradna : akkor minden vagyona átmegyen közvetlenül az országos protestáns egylet kezébe Köszönettel tartozunk a szép vidéki közönségnek, mely nevezetes contingensét adá mindig a színháznak, s igy nem csak kellő, de valóban szép publicumunk is volt mindig! s a felvonás közti szünetek bizonyára igen kedélyes „qui pro quo“-ra szolgáltattak alkalmat. Hogy hosszadalmas ne legyek, még csak azt említem meg, hogy Sepsi-szék baloldala Bakcsit, az „Igazmondó“ szerkesztőjét szólitá fel jelöltül, ki azt elfogadta ; mindnyájan feszültséggel , remény és kételylyel nézünk a közelgő követválasztások elébe. Politikai szemle. Thiers a köztársasági kormány forma végleges megtartása mellett nyilatkozott, s e szavaknak az európai sajtó nagy fontosságot tulajdonit. A nemzetgyűlés bizottsága a belügyminiszter által benyújtott sajtótörvényt tárgyalja. E törvény miatt úgy látszik, hogy egy komoly viszálynak néznek elébe Versaillesbon. Thiers a bizottság által tett módosítás ellenében igen erélyes hangon szólt. Thiers főleg azt veszi rósz névén, hogy a bizottsági javaslat a mostani kormányformát nem is érinti, hanem egész pillanatnyi Jételii- nek tartja, pedig a törvények értelmében Tliiers kormánya mindaddig törvényesen fenáll, mig a nemzetgyűlés. Ha tehát az egyik ideiglenes, a másik is az, Thiers e kérdésben valószínűleg szilárdan ragaszkodni fog álláspontjához s nem folyamodik compromissumhoz, mely a kérdést meg nem oldja, hanem a megoldást csak fölfüggeszti. A német kormány figyelmeztette versaillesi collégáját, hogy mindazon pénzekért, melyek márczius 6-ka után fognak lefizettetui, kamatelengedést nyújtani többé nem fog- Versailesben tehát siettek e pénzt idejében kézbesíteni s
