Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-03-14 / 21. szám

fit ház, lorry ütik nyugodt és hidegvérüek, mert a higgadt tárgyalás vezet kölcsönös meggyőződéshez és capacitálas- hoz. Lássuk csak’ mi az a higgadtság. Higgadtság többféle van. Van a többi közt financier higgadság“. . . A jobboldal törtet ki. Csakhogy megint visza távira tozza őket az elnök, mert meg kell olvasni a hazat. „Tisztelt ház! Valami olyat fogok mondani, a mit nem szívesen hallgatnak. (Tessék.) Valami olyat mondok, a mi kellemetlen lesz. (Oh tessék.) Valami olyat mondok, a mit sértésnek fognak venni. (Nem, nem! Csak tessék.) Önök jogfosztók! Ugy-e, hogy ez sértés? (Oh dehogy!) Nem? Engedjék tehát kijelentenem, hogy ez nagy haladás — reggel óta.“ Lónyay 11 órakor kimenekült, s visszajött fél egyre. Ekkor összecsapta kezét, s úgy ült bele a bársony szék­be, mintha egyetlen tövis sem volna abban. Még mindig Vidliczkay beszélt. Németh Albertnek pedig volt mit hallgatni a Sza- páry gróftól átvett indítványért. Pártja erősen ostromolta, hogy kaczérkodik a jobboldallal. Vidliczkay után, ki a jobboldal éjféli rémje volt, a miniszterelnök meghatva kérte a házat, hogy térjen már napirendre. Nem lehet, még sok névszerinti szavazás van addig. — A jobboldali padokon perczről perezre több fej ha­nyatlik. A baloldalról pedig mindig több és több szónok Íratja föl magát Németh Albert ellen. Már elmúlt 1 óra. Már másnap van. Bánó Józsefet a házszabályokkal szorongatják, hogy mára nem volt egy- behiva ülés. Lónyay hozzá megy és oda súg neki valamit. Erre Bánó kihirdeti, hogy vége az ülésnek. A „\eniere“ eredeti távirata. Feladatott Pesten márcz. 13. d. e. 9 órakor. Érkezett 14. 7 órakor. A baloldali országos értekezlet el­oszlott: nem értekezett, csak tüntetett szélsőbali szellemben. A parliament ben foly a vita az ülések tartama és a napirend felett. A Deákpárt nem tágít. A parliament feloszlatásáról nincs szó. V e g y e s. (Egy asszony a hadseregek ellen.) A „Köln. Ztg“­nak Írják Párisból : Egy bizonyos Engelson nevű asszony Francziaországból kiutasittatott. Ez tudnniilik feltalálta a módot, melylyel az átalános béke létesithető, és ezt egy körlevélben tudomásra hozta a franczia hadseregnek. „Én akarom, mondja e levélben, hogy ti ne ontsátok véreteket egy illusióért. Vessétek el fegyvereiteket és ragadjátok meg az ekét! Mely kard fog meztelen melletek ellen irá­nyulni? Mely kard fogja a meztelenségében oly szép Fran- cziaországot megérinteni ? stb. Egyszersmind felszólitja a katonákat, hogy közöljék vele nézeteiket eszméje felöl. E körlevél bosszúságot keltett a katonai körökben és szer­zője kiutasittatott, sőt Mac-Mahon tábornagy , a versail- lesi hadsereg főparancsnoka, szükségesnek tartotta e tulaj­donképen nevetséges ügyben az alatta álló tábornokhoz egy köriratot intézni, mely következőleg hangzik: „Kedves tábornok! Tudomásomra hozatott, hogy Engelson-nal aláirt, és 24-ike évfordulóján közzétett körleveleket tartalmazó csomagok küldettek a posta utján a versaillesi hadsereg min­den zászlóalj 1. századbeli őrmestereinek, Noha a csomag legnagyobb része a századbeli tisztekhez beszolgáltatott, hogy megsemmisittessék, mégis arra kérem, hogy tegyen intézkedéseket, miszerint politikai jellegű nyomtatványok szétosztása a parancsnoksága alatt álló csapatoknál tnega- kadályoztassék. Fogadja stb. Mac-Mahon.“ Duboisson nyom­dász, ki a körleveleket nyomtatta perbe fogatott. (Lengyelországban) nem hirdették ki a pápai csal­hatlanság dogmaját, ennélfogva azt sem a tanári, sem a szószékről nem szabad terjeszteni. Varsóban egy pár lel­kész nem rég e tilalam ellenére is propagandát csinált a pápának s büntetésképpen .elmozdittattak állásukról. (A Heti Kl'OIlikn) uj alakot és uj szerkesztőséget nyert. A lap vezetését Brody Zsigmond, a Pesti Napló belmunkatása vette át, mint tulajdonos. A változás csak is előnyére válhat a lapnak; mindjárt az első szám mag­vas szerkesztői programúi czikket közöl, a további hasá­bokon pedig találkozunk egy Horváth Lajos, Fáik Miksa, Kemény Gábor, Pulszky Ferencz satb. névvel. A lap két tömött ivén szerdánként jelenik meg s előfizetési ára egész j évre 6 frt. A kiadó-hivatal Pesten Józsefiéi- 6. szám alatt van. Ajánljuk t. olvasóink figyelmébe. (Amerikában) egy uj vallás - felekezet keletkezett, melyről Darwin elismerőleg s akként nyilatkozott, hogy a „szabad-vallás“ (ez az uj felekezet neve) elvei az ö elvei­vel teljesen megegyeznek. A „szabad vallás“ sarkalatos czikkei ezek: A szabadság suprematiája minden kormány zási ügybeu, a tudomány fölénye a vallási dolgok fölött az erkölcs s a jólét felé, úgy az emberek egymáshoz való ! viszonyában; az egyház magán intézménynek tekintetik, a biblia más könyvekkel s Krisztus más emberekkel egyen­lővé tétetik; a hittekintélyek; a kereszténység alapjának szétdulása; a kereszténység a szabadság, tudomány s czi- vilizáczió ellensége. A „szabad vallás“ további czélja az átalános köztársaság s az elnyomott osztályok sorsának so- cialis javítása. (Az OSZlrák) kereskedelmiminiszterium megengedő, hogy oly képzett nők is tehessenek posta szolgálatot, kik nem tartoznak a postamester családjához; eddig csak a csa- ládbelieknek volt megengedve. (A frailCZia) közoktatási ügyér közelébb rendeletet bocsátott ki, melynek értelmébeu a nyilvános fensőbb tan­intézet növendékei felmentetnek a hitoktatásban! részvétel­től, mig ez oktatás ama tanintézetek szellemének megfe­lelő módon rendeztetik be. (A hernyók ÓS rovarok) irtása ügyében a földmive- lósiminiszterium újból és részletes útmutatás kíséretében rendeletet adott ki a hatóságokhoz , hogy az illetők úgy a saját érdekükben, mint a közjóért lehetőleg kö­vessék az ajánlott eljárást. Az utasítás szerint mindeu bérlő vagy birtokos márczius hó végéig a kertjében, sző­lőjében s máshol levő gyümölcs és díszfákról' szedesse le az őszről maradt hernyófészkeket és tojásgyüriiket s eze­ket égessél; kasoulókép kell eljárni később is a tavasz és nyár folyamában. A községi elöljáró tartozik őrködni a fölött, kogy a lokósok a hernyóirtást pontosan teljesítsék s ha ezt elmulasztják, az elöljáró a mulasztó terhére vé­gezteti a munkát; a mulasztó a költség megtérítésén felül bírságra is ítélhető. A község elöljáró a rendelet pon­tos végrahajtásáért felelős, a mulasztás esetében szintén birságra ítéltetik. (Az epheznsi Diana templom.) Az ephezusi Diana teplomot mely a világ hét csodáinak egyike volt, már majdnem teljesen kiásták romjaiból. Mint Smyrnából Ír­ják a „ Times “-nek, sok márvány oszlopot leltek, melyek nem kevesebb mint hat láb átmérőjüek. Ezen koloszalis daraboknak Angliába szállítására a tengerészeti miniszteri- ! umot kellett igénybe vonni, mely „Caledonia“ nevű nagy hajóját bocsátotta rendelkezésre. A legnagyobb oszlopdarab mintegy 11 tonnát nyom , s törödéke ama 36 oszlopok egyikének, melyekről Plinius is említést tesz. Ezen osz­lopra Herkules van kifaragva, a mint egy nő alakkal küzd. — (Asszonyvásár.) Pürkereczen történt — nem ezelőtt századokkal hanem csak a napokban , hogy a férj felesé­gét 10 krért eladta egy csángónak. A vásár igy történt: két csángó pálinkázott s terécselt sok mindenről, többek közt az egyik csángó feleségéről A tárgy különösen az ! az egyiknek — ki épen özvegy volt, és szerette volna birni az asszonyt — nagyon tetszett. A férj pedig épen ellenkezőleg óhajtotta volna feleségétől menekülni. Az al­kalom kedvező volt, a pálinka segítette mindkettő szán- dokát előbbre vinni. Alkura léptek, s 10, az az tiz o. é. krajezárban megállapították az asszony árát. A vevő másnap azonnal ment a falusi jegyzőhez vásárjegyért — állitván, hogy ő egy barmot vett. Itt felsült a dologgal, mert a jegyző addig vallatta a barom minőségét, mig végre kiderítette, hogy a vásár tárgya egy asszony. Nem nyugodott, a vásárnak érvényt akart szerezni s ment a paphoz, hogy azon asszonyt kit ő 10 krral meg­vásárolt válassza el férjétől és törvényesen kösse össze vele. Innen is elutasitatván ment az asszonyért, és pedig kötéllel, hogy a megvásárlóit barmot vigye házához. Az adó fél azonban igen komoly tréfának találván az esetet, nem akart ilyképen lemondani feleségéről. A vevő több­ször tett kísérletet — mindig kötéllel, — hogy az asz szonyt elvgiye, de mindannyiszor visszautasitatott. Most perrel fenyegeték egymást, de a vásárló nem engedett. Végre az asszonyról lemondott és követelése csak annyi volt, hogy az adó, a vételárt kétszeresen fizesse vissza. Llogy ezután mi történt velük nem tudjuk; auy- nyit azonban hallottunk, hogy az ügy a büntetőtörvény- szék előtt áll. Népnevelés jöjjön el a te oszágod ! ! ! ! A közönség köréből. A brassói italmérési jog bérlői- és kezelőinek pri­vilégiumai és eljárásainak modoráról. Valóban hallatlan és csak is a privilégiumokkal biró s azok megtartása után epekedö — s magukat ennek védszár­— 83 — nyai alatt boldognak érző városok egyikében történhetett meg oly aljas tett, melynek elkövetése által egy helybeli tisztelt és becsült kereskedői ezég tulajdonosainak becsü­lete s jó hire — vakmerő szemtelenséggel és jogtalan Ön­kénynyel — hazug tényáladék ürügye alatt megtámadtatott; — őket hirbe hozva, s bemutatva az egész város előtt mint csempészeket! — De térjünk a tárgyra. Miudenekelött szükségesnek látjuk — felvilágosításul azoknak kiknek arról tudomásuk nem volt — megmagya­rázni, miszerint rég időktől fogva szokásban volt és van, (mivel tudtunktal erről a bérlők által is eddig semmi más intézkedés nem történt), hogy ha a kereskedők valami bor, rum, vagy akármi más szeszes italt kaptak, azt soha sen- «. kinek elölegesen nem jelentették; lévén az kötelessége a város végén tartózkodó felvigyázó dolga arra ügyelni s azt ellenőrizni; ki kötelességének eleget is tett oly formán, hogy minden portékát beszállító fuvarostól ott a szállító leveleket átvette, megvizsgálta a jószág tartalmát megne­vező jegyzeteket, s az esetleg abban talált ilyes behoza­tali megrovás alá eső czikkeket, illetőleg számzott darabok minőségét, nagyságát, a tulajdonos nevével jegyzésbe tette, s később az illető tulajdonosnál kérdést tevén a mi­nőség és mennyiségről — a megrovási járulékot felvette. Nem állitiuk hogy igy visszaélés nem történhetett, mint megtörténhetik személyesen szállított és megvámolt esetek­nél is, — de ha elnézésből beérkezett, s utólagosan beje­lentett italról tudomást szerzett is a város elöljárósága: a házi kezelés alatt soha még eszébe sem jutott volna a felvigyá­zónak vagy elöljáróságnak a saját eshető hanyagságuk vagy ügyetlenségük miatt a kereskedőt csempészettel vádolni. — És most a tényt. Folyó hó 8-án a helybeli Lázár és Verzál- kereskedői ezég 1 hordó tisztított szeszt (Raffinade) volt kapáüdó; de a fuvaros lerakodása után azt a városi italmérési jog bér­lői illetőleg kezelői Zell és Arzt urak — miut becsempé­szett s elkobozandó — a törvényes megrovás alá eső folya­dékot saját embereik által erőszakosan hatalmukba kerítet­ték s saját helyüségiikbe szállították, a városi rendőrségi hivatalnál később tett jelentésnél okul azt adván, hogy a vá­ros léniánál átnézett szállitó levélben nem volt a hordó tartalma megnevezve sem elölegesen bejelentve. Előre bocsátva még azt is, hogy ugyan ezen bérlők alatt is már egy Ízben a nevezett kereskedő ház kapott egy hordó külföldi bort, melyért a régi szokás szerint min­den előleges bejelentés nélkül — csak is a kapunál való fuvarlevél általi ellenőrzés mellett — a megrovási járulékot megfizette ; láthatták volna tehát ebből is a kezelők, hogy itt csempészetről szó nem lehet, csupán mivel a jelentés nem történt, — akkor is épen igy kezelték s bejelentés nélkül átvették, most is épen azon utón és nem áll utakon jött be ; — tehát szándék sem lehetett a csempészet­re , a mi különben is a kezelők, nagy következet­lenségére matat, hogy a mi ma igy rendén van, holnap az — minden rendszabály nélkül áthágásnak s bűnnek tekintődjék, csupán mivel az ők szeszélye s önkénye úgy kívánja. Azt is elég szemtelenek állítani, hogy a szállitó le­vélben nem volt a hordó tartalma megnevezve; de ezt mi alávaló hazugságnak vagyunk kénytelenek nyilvánítani, mi­vel személyesen volt alkalmunk meggyőzödül arról, hogy a szállitó levélben igen is be volt Írva hogy 1 Fass Raff, már pedig ez nem közönséges^ szesz, hanem tisztított; műszóval igy neveztetik. Arról különben más nem tehet, ha a kezelő Zell és Arzt urak felvigyázói nem Írástudó emberek, kik azt nem értik, hiszen ők a sokat emlegetett czivilizátió és kultúra emberi, s felvigyázói — bejelenté­sükben előforduló nevek szerint e választott néphez tartoz­nak ; megfoghatatlan tehát hogy e szép üzlet ághoz nem kapnak egyéneket, a kik saját szép és dicsöségteljes el­járásaik s elveik rokonszenvezése mellett, az Írástudás mesterségét is értenék. — De ha már csakugyan a felvi­gyázók nem tudták kibetüzni a szállitó levél tartalmát, — állításuk szerint a felvigyázó — kinek a hordó feltüut, felkisérvén a szekeret, az illető kereskedő ház üzleti helyi­ségébe ment személyesen, után kérdezve, hogy a kérdé­ses fuvaros nem egy hordó kávét hozandó-e oda, mive a ház egyik főnöke a fuvar levél elömutatása után kinyilatkoztatá, hogy nem egy hordó kávét, hanem egy hordó Raff, szeszt kapan- dók; a miből ismét világos, hogy a nevezett urak, miut teljes önbecsérzetü igaz utón járó emberek uem titkolóztak, s nem csempészeti ügyet vezettek. Felemlítjük még azt is, hogy maga a szálitó is ki a szálitó levélben a Raff, szót beírta: — a bérlő felek egyik tagja, ez pedig bizonyosan nem fog egy kereskedő házzal egyetérteni, s nem nyújt segéd kezet a csempészetre saját kárára. Mindezekből látható, hogy ez eljárása a bérlők ke­zelőinek Zell és Arzt uraknak nem jogosult. Hogy még is mi indíthatta az illetőket e feltűnő eljárásra az még ta­lány előttünk; annyi bizonyos, hogy ez által elérni kép­zelték azt, hogy a nevezett ezég tulajdonosait sikerűiéiül a városán mint csempészeket elhirlelni, s igy hitelüket megrontva, becsületeket aláásó rágalmakkal beszennyezni ;

Next

/
Thumbnails
Contents