Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-02-25 / 16. szám

62

be, 88-cal, és ba a jöv8 óv első és második felében 4—5 %-el alább szállítja az agiót, a jövö év végén — mint szóié reméli — meg lesz az alpari.

Horn Ede után Fáik Miksa szólalt fel, tüzetesen czáfolván Ghyczy határozati javaslatát, és annál erfiseb ben ajánlván a Trefort Ágostonét. Fáik mindenek felett sürgeti a valuta helyreállítását.

Ne törjük fejünket, úgymond, azon, hogy kodvezó’-e vagy kedvezőtlen az időpont, hanem mondjuk ki azt, hogy a valuta helyreállítása mulbatlanul szükséges; annak meg kell történni ; hozzá kell fogni rögtön és minél eflobb lebonyolítani a dolgot, akár kedvező az idő, akár kedvezőtlen. Л mondott okokból nem tartja helyesnek, hogy erre határidőt szabjon ki a ház, ha pedig a határ időt kihagyja, akkor Ghyczy Kálmán javaslatának ezen része tökéletesen azonos azon javaslat első részével, melyet Tref- fort nyújtott be.

Végül Ilorn ellenében, ki késznek nyilatkozott, bizonyos feltételek alatt, a 80 millió egy részének elválalá- eára, azt hangsulyoztatta, hogy о pillanatban fölöslegesnek tartja ez ügy tárgyalását.

Irányi Dániel kijelenti, hogy Trefort és társainak javaslatát nem fogadhatja el, miután ez a pénzügyért haladéktalan intézkedésre nem utasítja, nem emeli ki kollő en a független magyar bank szükségét. Ezzel szemben védi és ajánlja Simonyi javaslatát.

Jókai Mór úgy van meggyőződve, hogy itt nem pusztán a bankügyről, hanem Magyarország összes anyagi felvirágozásáról vagy hanyatlásáról van szó.

Úgy hiszi, ha Magyarország a maga quótáját, a 38 milliót a közös pénzügyminiszternek magyar bankjegyekben fizeti le, akkor annak a dolga, hogy mikép adjon túl azon bankjegyeken s nem a miénk (derültség). Szeretné látni, hogyha a közös pénzügyminiszter Skene ur milliót magyar bankjegyekben fizeti, ugyan mi módon'utasíthatná az azokat vissza, és ha egyszer ezen milliók Skene kezében vannak, a troppaui posztósok is hogyan utasíthatnák azokat vissza ? Ha pedig visszautasitnák, akkor aztán kölcsönbe esnék a dolog. A magyarországi pénzpiacz megkövetelhetné azt, hogy itt a mi bankjegyeinkkel történjék a fizetés ; lenne belőle egyszerű pénzváltás és pénzkicserélés. Ez som volna oly nagy szerencsétlenség (Derültség), mely miatt nagyon kevés ember fogná magát felakasztani. (Derültség.) Magyarországon volna oly bank, mely érczpénz- zel fizet, de nem következnék belőle az, hogy annak ércz- készletét elczipelnék

Pártolja Ghyczy Kálmán határozati javaslatát.

A vita e hó 20-ikán tovább folyt, melynek menetében a közfigyelmet kiválóan magára vonta Trefort Ágoston zárbcszódén kívül Ghyczy Kálmán beszédé. Ghyczy Kálmán kiválóan hangsúlyozta, hogy a Deákpárt egyátalán nem akarja az önálló magyar bankot.

A főrendiház e hó 20-iki ütését a szokottnál nagyobb szabású emotio foglalkoztatá.

Napirenden volt : a budgettörvény érdemleges tárgyalása.

H a y n a 1 d Lajos kalocsai érsek elfogadván átalá- nosságban a budgottörvé'nyt, megjegyzi, hogy nem érthet mindenben egyet a kormány politikájával s nem főleg azon eljárással, a melylyel a kormány az u. n. placetum jogát a kath. püspökséggel szemben gyakorolja. Kifogása van továbbá az 1868-ki iskolai törvény téves egyoldalú alkalmazása ellen, mely a nép jól felfogott érdekeinek hátrányával a felekezeti iskolák elnyomására és a vallási érdekek kifejlődésének meggátlására ve-zet.

Paul e r Tivadar közoktatási miniszter megjegyzi erre, hogy ő felségo 1870 augusztus havában ismét életbe léptette a placetumot, mely nem „úgynevezott“, de Magyarország apostoli királyainak ősidőktől fogva jogilag fen- állott és folyton gyakorolt joga. A népiskolákat illetőleg konstatálja a miniszter, hogy7 a kormány a legtágabb tért engedte a felekezeti iskoláknak s egyrediil a törvényszerű ellenőrzést tartotta magának.

V éc.sey József b. csatlakozik a közokt. miniszter nézeteihez. — Wenckheim László b. nem helyeselheti a kormány mostani eljárását, de nem helyesli a p. ü. bizottságát sem, mely mindig panaszkodik, hogy a minisztérium sokat irányoz elő s mégis megszavaz mindig mindent. Takarékoskodnunk kell, úgymond, mint Németország tesz s úgy ép oly biztosak, függetlenek és szabadok leszünk mint azon állam. Ennélfogva 8 nem fogadja el a budgetet. — Majd Pailler ellen fordulva, teljesen csatlakozik Haynald nézeteihez. 0 elismeri, hogy a mostani magyar konnáuy nagy szolgálatokat tett a hazának, de annál fájdalmasabban kell látnia, hogy ugyanazon kormány elnyomja a katholicismust. Nem mint ultramoután, de mint szabad magyar követeli, hogy vallását tiszteletben tartsák és annak lelkészeit ne tegyék gúny tál-gyává. О el nem fogadhatja a placetumot s az iskolákra nézve szintén vannak észrevételei. Szerinte a modern tudomány egyenesen a petvoleumos kommunere vezet.

C z i r á к у János gróf viszont csatlakozik a kalocsai érsek által hangsúlyozott aggodalmakhoz a kormánynak a vallás és közokt. ügyre vonatkozó politikáját illetőleg. A placetumra törvényes alapot nem ißmer.

V i (1 é k.

Léczlalva, 1872 fcb. 15-én.

A népnevelós , mint országos érdekű ügy, őkiváló tárgya lévén a politikai lapoknak is, ez okért, reméllem , t. szerkesztő ur szórit egy kis helyet e néhány sornyi közlésnek lapja valamelyik hasábján.

Már sokszor elmondott s beismert igazság, miszerint hazánk,, nemzetünk jövendő fennmaradása, nagysága, boldogulása: a népnevelés ügyének mikénti fejlesztése, előmozdításától feltételeztetik. Itt minden késlekedés, mulasztás merénylet, mely a nemzet, haza lételo ellen kisérelte- tik meg. Minélfogva habozás nélkül ki lehet mondani, hogy bizony épen nem honatyai bölcsesség és kötelesség szerint cselekesznek azok, kik az ország közvagyona felett rendelkezve, nagyon is sziikmarkulag adják közmivo- lödési czélokra azt, mi bizonyára legelső tartozás volna, s mi által az ország kultúrái állapotján nagyobb mérvii lendületet, emelkedést lehetne előidézni; — mig fajlovak tenyésztésére s hadseregre vétkes non chalance-al könyökig vájnak bele a haza pénzes zacskójába.*) Pedig egy ország, nemzet biztonsága, ereje, nagysága nem gyors futólovakban, s nem is vitéz hadsergekben keresendő s található fel, mint sokkal inkább miveit nép óriási zömében.

S mert mindaddig, valameddig az ország pénzerejét oly kiadások merítik ki s emésztik fel, melyek épen semmit sem gyümölcsöznek, még csak gondolni sem lehet arra, hogy a budgetben legelső és legfőbb tételt közmive- lődési czélokra határozott milliók tegyék : az okért egyesek, társalatok feladata marad, pótolni a hiányt, mulasztást.

A miért biztatólag szolgál megnyugtatásunkra, hogy napjainkban mind inkább szaparodik azon jelesek száma, kik megértve az idők intő jelét, s a haza szeretetétől s emberbaráti nemes érzelmektől heviilve, szóval, tettel buzognak a népnevelés előmozdítása — felvirágzásáért, s annak oltárára megviszik áldozataikat. Alapvetők ök, a haza, nemzet fennmaradásának, nagysága — és boldogságának alapvetői, kik megérdemlik, hogy nevök országszerte és ne csak a jelen, hanem az utókor által is ismert legyen.

Ily nézettől vezéreltetve, kötelességet vélek teljesíteni, ha mint a népnevelés munkása, nyilvánosságra hozom azon nemes tettet, mely által léczfalvi mélt. Gyárfás Elek ur, a már többször említett szt. ügy előmozdítására Lécz falva községében befolyni kívánt.

Ugyanis nevezett mélt. ur lakását az óv elején említett községbe, őseinek lakhelyére tevén, hogy e község iránti ragaszkodásának kifejezést adjon, tiszta székely la- kósságának — mint véreinek — értelmi inivclödését s ez által jólétét, tehetsége szerint elősegítse: népmivelődési, azaz iskolai czélokra 100 o. é. frt. alapítványt tett, mely összeget azonnal készpénzben ki is fizetett.

Midőn ezen nagy lelkű adományért jóltevö m. urnák, a felségéit község és szt. ügy nevében a leghálásabb köszönetét fejezem ki, nem tehetem, hogy egyszersmind hangot ne adják azon óhajtásnak : vajha találkoznának

hasonló nemes keblű emberbarátok minél számosabban és szélesebb körben ! — mert remélni lehetne, hogy kiemelkedve népünk a tudatlanság megölő szolgaságából, hazánk nemzetünk nagysága, dicsősége nem fog késni sokáig az „éji homályban.“ ZoltániElek,

ref. lelkész.

Román lapszemle.

„Patria“ 14 ik sz. febr. 18-án. Három év előtt — mond a „Patria“ — a pártok jelszava volt : egy részről az Ausztriával kötött kiegyezés megtartása, másik részről pedig

— annak elvetése mellett küzdeni. Továbbá: a kormány párt

— egy okszerű ellenzék hiányában — kénytelen volt a szabadelvüség terén mindig előljárni, az ellenzék pedig csak úgy sántikált utána. Látni való tehát, hogy parlamenti küzdelmeink jelszava a közjog volt, s a belreformo- ké egy másod rangú, jelentéktelen szerepre szorult.

Mind e küzdelmet az ellenzék idézte elő, — adjon ő számot isten és ember előtt — az elveszett drága időért. Most egy hajszállal sem állunk jobban, mint 3 év előtt állottunk ; — s miután a küszöbön álló választások érdekében az ellenzék már megindította lelkiismeretlen izgatásait, — s nem soká ismét előrukkol földfelosztás, adó*) Ez nem épen áll, mert viszonyaink szerint a kép- viselőbáz mindig megszavazta a közokt. miniszter évi bud- getjét, — sőt több esetben többet is annál.

S z e r k.

elengedés s katonamentességi képtelen ámításaival — szükség: hogy mi is, a kormány elveit követők — megyék s kerületenkint bizottságokat alakítsunk — oly czél ból, hogy a meddő parlamenti vitákat — a közjogtól a belformok terére tereljük!

Politikai szemle.

A frauezia köztársaság életének utolsó napjait éli, az orleánisták hivatalos lapja a „Journal des Paris“ szerint. írja a nevezett lap, hogy a jobboldal nyolcz- vau tagja politikai manifestumot készített, melynek vezéreszméi következők. Az okmány készítői és aláírói akarják az örökös és traditionalis, de egyszersmind az alkotmányos és parlamentáris monarchiát. Más szóval „Franczia- ország uralkodó házát“, a Bourbon családot akarják trónra ültetni, de csak azon feltétel alatt, ha a modern kormányok alakját vesszi magára.

A aláírók felhívják a nemzet képviselőit, hogy hoz- zájok csatlakozva, az ország kormányformájának kérdését rendezzék. Ez az ut melyen czóljaikat elérni kívánják. Az orleánisták már elfogadták ezen proggrammot, s ha Chambord gróf ugyanezt teszi, a franczia köztársaság életének utolsó napi ait éli s az ország ismét visszanyeri ama monarchikus államformát, mely a nemzet jajainak fejlesztésére, a cultur eszmék terjesztésére a legszomorubb következményekkel lenne. A legitimisták diadala Francziaorszá- got háborúba sodorja előbb Oroszországgal azután Németországgal s ez igy alapja lesz a nemzet teljes bukásának.

A berlini felsőházi bizottság befejezte az iskolatörvény fölötti tárgyalását s elfogadta Retzow indítványát, mely meghagyja az egyháziak iskolafelügyeti jogát. A kormány ez indítványt elfogadlnitlannak nyilvánította.

Keletről jelentik, hogy Anglia azon van, miszerint a török birodalom közép Ázsián át kiterjesztcssék, mely kerületek azon országokat foglalják magukban, hol az orosz uralmat megunták.

Bessarabiából érkezett hirek szerint a határ felé Oroszország részéről nagy csapat összevonások tétetnek. Ezt az által vélik megmagyarázhatónak, hogy Oroszország s a porta közti közeledés folytán a párisi szerződés újabb revisió alá vétetvén, Oroszország a párisi szerződés értelmében Romániának átengedett területet szándékozik visszafoglalni.

Gráczból a kath. politikai népegylet a császárhoz kérelmet határozott intézni, hogy az alkotmányos viszonyokat, valamint a papi exerczicziumokat Grácz összes kath. férfiai számára, nagy-gyónással és áldozással állítsa helyre.

of- 1

Vegyes.

(Nyilvános lazítás.) A gyanúsítás és rágalom, mint a lázitás és roszakarat nyilatkozatai, a „Kronstädter Zeitung“ részéről elmaradkatlanok. Nagy kár ő szegénynek, hogy nem veszi észre, miszerint igen gyakran saját bornirtságát mutatja be — a rágalom köpenye alatt. így járt közelebbről is,|midön 29-ik számában törvényellenesnek declárálja azt, hogy községi iskolák államsegélyben részesülnek és a felekezetiek nem. Vagy nem ismeri a XXXVIIÍ-ik t. czik- ket, vagy nyilvánosan lázitaui kiván egy szentesített országos törvény ellen.

A két rósz közül mind kettőt elhisszük ő róla. Siránkozik a felekezeti iskolák állapotja felett, hogy azok nem részesülnek államsegélyben, hanem nekiek csak azt hangoztatják : contenti estote — mit den Sclml-Inspek- toren !

Itt van a baj tulajdonkép ugyebár Kronstädter ur! Nem bánja ön üsse kő a felekezeti iskolákat ! csak azok a Scliulinspektorok ne volnának. De ö:i e mellett nyilvánosan lázit, midőn szánalomra és keserves részvétre hivja fel a szászokat, hogy együtt sírjanak a felekezeti iskolák sorsa felett, mert az állam azokat ki tagadta kegyéből. Ajánljuk önnek, hogy máskor ne restelje utánua nézni annak a népoktatási törvénynek mielőtt lázitana.

(Irodalmi Üzérkedés.) Bizonyos Scultety Jozefa nevezetű kisasszony vagy asszony a pénzszerzésnek egy újabb nemét találta fel Pesten. — Nevezett asszonyság ugyanis kapja magát s „Szépirodalmi könyvtár„ czim alatt a franczia feslett életből összeszedett regényeit füzetenként küldözi szét az országban mindenkinek, a nélkül hogy megrendelné valaki. — A napokban egyik barátunk is kapott egy ily füzetkét után vét mellett, s azt gondolva, hogy valami más küldemény érkezik, jó hisze- müleg kifizeti s midőn a postáról elhozatja akkor látja, hogy nevezett Scultety Jozefa kisasszony vagy asszonynak tetszett minden megrendelés nélkül őt ezen kiadással megterhelni. Tegyük fel már most, hogy nevezett iparlovagnő 10 ezer füzetet küld szét az ország minden részébe, az 50 kr. utánvétek díjt mindenki kifizeti jóhiszemüleg, — összesen 5 ezer [forintot nyer, jobban mondva zsarol — nevezett kisasszony a jó hiszemü publicum zsebéből »