Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-12-24 / 102. szám
Brassó, 1872. Másod évi folyam 102. szám. kedd, deczember 24. Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer kedden és péntek. Ára: Egész évre . . 6 ft.— kr. Félévre .... 3 ft.— kr. Negyedévre . . 1 ft. 50 kr. A szerkesztő irodája: Nagypiacz 322 szám. Lakása: Bolgárszeg 1425sz. Politikai, közgazdászati és társadalmi lap. Hirdetési díj: 4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1 —10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagy óbb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségnél. >1 Előfizetési felhívás BE“ czimü politikai, közgazdászati és társadalmi lapra. A „Nemere“ 1873-ban III. évfolyamába lép. E lapot két év előtt azon elodázhatlan közérrel szülte, miszerént Brassó városi és vidéki magyarságának, továbbá az egész székelyföldnek okvetlenül szüksége van egy közlönyre, mely a nemzetiségi áramlatok közepett minden tekintetben képviselje a magyarság hazafias érdekeit. Ez volt hivatása a „Nemerédnek s ezt teljesítette is hiven, minden körülmények közt. A „Nemere“ megjelenése óta van nyilvános magyar életünk, van magyar közvélemény, van általános magyar politikai önérzet, van fokozódott magyar hazafiság. A „Nemere“ keletkezése tehát üdvös volt a magyarságnak. De ép oly szükséges — sőt ránk nézve mondhatni életkérdés — a „Nemere“ további fen állása, virágzása s minél tágabb körökben terjedése. A fentnevezett szép vívmányok — megszűnvén egyik hathatós előmozdítójuk — nagyobbrészt ismét elenyésznének. Ezt megakadályozni minden magyar hazafinak erkölcsi kötelessége sőt legnagyobb anyagi érdeke is. Ki körülményeinket ismeri, az ezt könnyen beláthatja. A „Nemere“ ügyének előmozdítása által tehát alkalma nyílik mindenkinek, a mellett, hogy élvezi a „Nemere“ által nyújtott egyeni előnyöket, hazafias tényt mivelni és ezen nagy hazától félreeső vegyes elemekkel betöltött vidéken nemzeti életünk fejlesztés és erősítéséhez javulni. Mi magunk ezen hazafias vállalatra a múlt évben is rá szánt időnk és erőnk mellett körülményeinkhez képest igen jelentékeny pénzáldozatokat is fordítottunk s most is önzetlen jóakarattal fordulunk a t. ez. közönséghez a lap szellemi és anyagi támogatása ügyében. Az előbbi szempontból kiindulva a „Nemeré“-t a hazafiság egyik oltárának tekintjük és minden előfizetést, mint ezen "Hám* tett áldozatot lapunkban köszönettel nyilvánítjuk. Ha a közönség lelkes részvéte mellett az előfizetési pénzekből я, kiadások leszámítása után többet mutatkoznék, azt a brassai magyar olvasó egylet által meghatározandó hazafias jótékony ezélra ajánljuk fel. Bizalommal teszük az előfizetési iveket t. ez. olvasóink kezébe, remélve hogy ezen nemes ügynek saját körükben buzgó pártolókat szereznek. Mi magunk mindent megteszünk, hogy a hazának és közönségünknek minél több előnyöket nyújtsunk, és lapunk jelen jó hírnevét, kivált a fővárosi sajtó előtt, tentartsuk. A „Nemere“ megtartja független, pártszinészet nélküli irányát. Conservativok leszünk mindenben, mi igaz és üdvös és ellenzékiek minden igazságtalan és káros ellen. Folytatni fogjuk harezunkat a nemzetiségünket és jogainkat sőt saját nemzetüket veszélyeztető szász bureau- kratia ellen, de tartózkodunk a személyeskedéstől. Önálló czikkekben — mint eddig — megvilágítjuk körülményeinket és viszonyainkat; a hazai és külföldi események megfelelő képét adjuk és különös figyelemmel kisérünk minden érdekeinket illető mozzanatot.-Gondoskodunk élvezetes tárczaczikkekről és érdekes helyi rovatról. Kiváló gondot fordítunk a lap közgazdászati részére, mire nézve már több értékes gazdasági dolgozatokkal rendelkezünk. Figyelni fogunk a közlekedési eszközök állapotára, s a vaspálya mozzanataira. Brassai áru-tözsdénk, mely lapunkat sok hivatalnál és üzletembernél nélkülözhetlenné teszi, ezután is pontos, hiteles feljegyzéssel hozza a legújabb árakat. Vidékünkön nagyon elterjedtek a különféle sorsjátékok jegyei. Ezért közönségünknek kedveskedni vélünk, ha a sorjegyek húzásainak eredményét azonnal közöljük. Ajánljuk továbbá lapunkat, mint városunkat és vidékünket érdeklő hirdetésekre nagyon alkalmast. A négyhasábos garmondsor terét 4 krjával számitjuk, minden igtatás után efölött 30 kr. kir. bélyegdíj jár. Nagyobb hirdetéseknél kedvezményt engedünk, s nagyon jutányos áron szerződünk egész évi hirdetésekre. A kiadást és administratiót szakavatott kézre biztuk, és igy a rendről és pontosságról kezeskedhetünk. A „Nemere“ megjelenik hetekint kétszer, kedden és pénteken délután nagy ívalakban. Előfizetési árak: Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyedévre 1 frt. 50 kr. A megrendeléseket kérjük gyorsan (posta utalvány mellett) irodánkba — Brassó, Klastomutcza, Juga-féle ház — intézni. Legyen ügyünknek olyan sikere, milyent annak fontossága és a mi jó szándéknak és törekvésünk érdemel. BRASSÓ, 1872 dik év deczember hó 24-én. iilllin МШ, felgymnasiumi tanár ; a „Nemere“ kiadó tulajdonosa és felelős szerkesztője. A szász egyetem. Ismerjük a szász universitás 12 pontját, melyeket a Királyföld rendezése körül a belügyminiszter elő határozott terjeszteni a királyföld lakosainak nevében, tehát a mi nevünkben is. Vájjon melyik magyar hazafi írná alá ezen feliratot ? De ha hallgatunk ezen ügyben, mely legszentebb érdekeinket illeti, hallgatásunkat beleegyezésnek tekintik. Mi tellát ünnepélyesen óvást teszünk ; tiltakozunk minden kiváltság, minden különlegesség ellen, mely a haza egységét csorbítaná, mely fejlődésünket, nemzeti szabadságunkat korlátozná. De ezen tiltakozásunknak nyilvános kifejezést is kell adnunk. Készítsünk határozottan tiltakozó feliratot, írjuk alá mindnyájan, kik az egyenlőség, testvériség és szabadság hivei vagyunk — remélem számunk nagy, sokkal nagyobb mint azoké, kik azon 12 pontban megegyeznek. — Terjesszük fel felszólalásunkat illetékes helyre, s ha minden törekvésünk daczára is ismét győzne az igazságtalanság, akkor erősítsen ujult harezra azon tudat, hogy megtettük kötelességünket a haza, saját ügyünk és önző kólóm potok által elámított szász testvéreink iránt. Magyarország közvéleménye mellettünk van. Az összes, különben pártokra hasadt magyar sajtó, egyhangúlag szólal fel, ez ügyben is velünk tökéletesen egyetért. Alább kiterjedünk nehány ilyen tiltakozást és intésre; legelőször is közöljük a „Pester Lloyd“-nak egy ide vágó nagyon érdekes czikkét. Bevezetésül annyit, hogy a „P. L.“ a magyarországi német elem főorgánuma, mely némi összeköttetésben van a kormánynyal, mely e tekintetben többször vádoltatott germanisatióval. A fogalmazás a czikket úgy tünteti fel, mintha a szerkesztőségi irodából került volna ki, de több passus sejteli, hogy valamely derék ifju-szász tollából folyt A mindenesetre nagy jelentőségű czikk a következő: Pest, decz. 12-én. Hogy is szól csak a távírda ismeretes definitiója? A távirda valami végtelen hosszúra nyúló szörnyeteg, mely ha például Becsben a farkára lépnek, Párisban kiált. — Szász barátaink ne vegyék rósz névén, de azon modor, melyet az utolsó időkben elsajátítottak, melyszerént az egész német sajtót fellázítják, ha itthon valami kisértet ijesztgeti őket, mindig ezen nevezetes értelmezésre emlékeztet bennünket. A hasonlat nem ta Iái ugyan teljesen, mert először a szász nemzet Erdély ben nem képez szörnyet karmok és szarvakkal, és másodszor nem nyomja és tapossa őket senki, s általán nem lesz semmi bajok; de mindezek daczára kiábálnak mindenütt idegen földön, Bécsben, Berlinben, Lipcsében és Kölnben és mindenhol, a hol német szó hangzik, elnyomatásról, hatalmaskodástól és a hogyan még fájdalom- dus nemzetiségek országszerte panaszkodni szoktak. — Hogy tulajdonképen mi bántja, mi nyomja őket, azt mi nem tudjuk és bizonyára ök maguk sem tudják, mert az erdélyi magyarságnak a „német kultúra elem“ elleni harczárói való szólamokat eszes ember csak nem tekintheti komoly oknak. Ha a szászok csak ugyan hiszik,
