Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-12-12 / 99. szám
396 rothadás ellen megóvni: az ö elmélete szerint a patiens nemcsak 3 hó, hanem tetszés szerint ugyanannyi évszázad múlva is felébreszthető. Orvosok és nyilvános hivatalnokok jelenlétében Írja az „Engl. Corresp.“ amerikai tudósítások szerint, a tanár (állítólag német eredetű) kísérletét csakugyan megtevé. A két kommunistát chloroform segélyével mindenekelőtt önkívületi állapotba hozván, a testekbe mészoldatot fecskendezett, megnyitá ereiket s s minden vért elvont belőlük, mig meghaltak. A holttestek erre a kályha hőségének tétettek ki mindaddig, mig össze nem zsugorodtak és börsárga szint vettek föl. Ezen állapotban maradtak az előirt három hónap alatt egy mérsékelt melegii szobában. Az említett idő lefolyta után megkezdődött a felélesztési művelet. Hét egészséges és izmos munkás előhívatott, ereik felvágattak s a vér még melegen Dodu és Brun fonnyadt ereibe bocsáttatott, mire egy erős galván telep alkalmazása következett. — Azonban Dodiinál a mivelet teljesen sikertelen maradt, ellenben Brun-nél meglepő eredményre vezetett. A szemgolyók forogni kezdtek —• az izmok rángatódzni, a szív verni kezdett s végre — oh diadala a tudománynak — 14 órai szorgos bánásmód után Brun beszélni kezdett, felugrott az asztalról, megivott egy csésze készentartott húslevest (bouillon) s több szemer súlyú cognacot és hallhatólag panaszkodott a tagjaiban érzett fájdalmak felett. Mindazonáltal az egyén most állítólag frissen és egészségben él Schveiban Fourbe név alatt. Dodu testén tett vizsgálat kimutatá, hogy szive körül történt zsirlerakodmány az ő föltámadását természetszerűleg megakadályozta. Ezen találmány, mint könnyen belátható, a legnagyobb jelentőséggel bir kü lönösen azon nagy szellemekre nézve, kik korukat századokkal meghaladták s ezért szerencsétleneknek érzik magukat. Csak kevés mészoldat s a jövő századok polgára alszik mindaddig, mig felkeltetni kíván. Ezen közleményt hitelességéért semmiféle jótállást nem vállalhatunk. Valószínű, hogy a szóban forgó találmány is mielőbb az amerikai humbugok közé lesz sorozható. Álláspontok. Brassó 1872. decz. 12-én. A közérdekek harczában elenyészik az egyéniség, az eszmék kíizdterén eltűnik a személy. Gyalázatos, aljas fogás, az általános szellemi versenybe személyeskedéssel mérg-ezett nyilakkal lépni — s ez által az elvek nyilt párbaja minden szabályait sérteni. Ezt kétes ügyükön se- gitni akarván, csak önző, de önbizalom nélküli verekedők teszik, az igazság bajnoka soha. Ezen elvből kiindulva viseltem magam az erdélyi német napi sajtónak, különösön az ó-szászok hivatalos és hivatlan lapjainak személyem ellen intézett támadásai irányában, sem egyéniségemet nem védvén, sem elleneim személyét nem illetvén. De a tárgyilagosság további fen- tartása hátrányára lehetne az iigyuek, melyet meggyőzödé- sem szerint képviselek, és előnyére bizonyos tendenciózus ' fogalomzavarásnak. Azért is a „Kr. Ztg.u decz. 11-iki számában tett reám vonatkozó megjegyzései ötletéből alkalomszerűnek tartom ez ügyben felszólalni. Először is idézzük a nevezett megjegyzéseket : „Nem szép a mi nemzeti egyetemünktől, hogy Ы. A. német pol gártársunk és „Nemereu-szerkesztönek annyi álmatlan éjét, annyi szorongást okoz. Nyugalma oda van, szive nehéz, és nyugalmának rablója, a kegyellen szívnehezitö mindig j de mindig a p. t. universités. 97-ik számában is következő journalistikai görcsökbe tör ki“ — s itt következik az említett a szász egyetem túlkapásairól szóló czikk fordítása A szász egyetem ugyan roppant hatáskört bitorolt 1 magának, de elfogulatlan honfi alvására még sem bir befolyással. Az igazk álma nyugodalmas. Alszunk bizony éjjel, és álmodjuk, hogy valami erélyes magyar kormány elejti valahára a „herrliche National Privilegium“ bu'ján- kertjének bizonyos szörnyöret. Vannak ugyan hazafias aggodalmaink, mert ilyen nemzetiségi túlkapások elterjedése által veszélyeztetve látjuk nem csak a magyar nemzetiséget de a magyar nemzetet is. — A szász egyetem nem nyugalmunk rablója, ő sokkal reálisabb dolgokkal foglalkozik, és mi egészen más rablásokkal vádoltuk. Szívnehézségeket sem okoz ez többé nekünk, mi már — mint a szóban forgó czikkben említettük — túl vagyunk azon, hogy boszankodjunk, hisz úgy is majdnem semmi vesznivalónk sincs többé. A „Kr. Z.“ kis iróniával nevez német polgártársának, szemét szúrja, hogy elébb önzetlen honpolgár akarok lenni s csak azután az ö polgártársa. Nemzetiségembe kapaszkodik, mint mindig. Igaz, mind ketten németek vagyunk, de én hazafias, s ez köztünk a külömbség. Erről majd behatóbban. Nyilt-tér.*) A „Nemereu idei 97 számában eresztevényi ev. ref. lelkész és iskolaszéki elnök t. Puskás Lajos ur egy interpellatiót intézett a kebli tanfelügyelő úrhoz, mely a folyó évi novemberhó 27-én tartott iskolatanács gyűlésben is előfordulván, arra a t. tanfelügyelő ur következő felvilágosítást adá u. m. : Miután az eresztevényi középiskola számára az utalványozási rendelet vételekor az 187y2-ik tanév vé- gefelé járt; tekintve azt, hogy az említett községi iskolaszék sem rendes tanítót a törvény és utasítások értelmében egy e czélra kiküldött iskolatanács tag vezetése alatt nem választott; s egy ideiglenesnek meghivása iránt is a tanfelügyelöségnél eíőleges jelentést tenni vagy a már meghívottnak a tanfelügyelöség általi utólagos meg*) E rovat alatt megjelent czikkekért a szerkesztőség nem vállal felelősséget. Szerk. erősítését kötelességszerüleg kikérni elmulasztotta, s igy a tanfelügyelöség semminemű hivatalos tudomással nem bírt arról, bogy az eresztevényi iskolának községi tanítója van, hanem a panaszló lelkészt — mint maga is állítja — a község egyszerűen minden törvény és utasitásszerü eljárás mellőzésével „felkérte, hogy ebben az évben is mint eddig, a tanítást folytassa,“ tekintve azt, hogy az eresztevényi lelkészi állomással egyszersmind a tanítóság is kótelezettségileg össze volt * kötve s jgy panaszló lelkész ur csak kötelességét teljesítette, midőn a tanítást folytatta; továbbá szemelött tartva az állam érdekét is, nem véltem indokolhatónak azt, hogy az eresztevényi — községivé január hóban nyilvánított — községi iskola tanítójának Í877a-ik tanévi fizetésére utalványozott összeget azon lelkész tanítónak kiadjam, ki községi tanítónak maga rendjén megválasztva sem volt, a tanításra pedig külömhen is kötelezve volt. Azért, valamint a Szentkirályi, Fákéi, Feldobolyi és Altorjai községi iskoláknak 187%-ik évi fentartására — szintén a tanév végeidé ■— utalványozott államsegély összegeket, úgy az eresztevényit is f. évi június hó • 6-án 508 szám alatt a jövő — most már jelen — 187*/3-ik tanévre rendeltem átviendőknek. Azomban értesülvén már azelőtt, hogy a múlt tanévre utalványozott Összeg a jövő tanévre újabb utalványozási engedély nélkül ki nem adható, szükségesnek láttam intézkedni aziránt, hogy az eresztevényi községi iskola részére utalványozott összeg az adóhivataltól az iskolaszék elnöke által aláirt és általam láttamozott nyugtára felvétessék, a mint az ilyeténkép fel is vétetett s a tanfelügyelöségi irodában a tanfelügyelöségi tollnok megörizésére bízva leté- teményeztetett. A pénz felvétele ez esetben ezért nem volt az iskolaszéki elnökre bizható, mert az eresztevényi iskolzszék elnöke Bernád Mihály elhalálozván, az uj iskolaszéki elnök nem volt más mint maga a panaszos lelkész és tanító is egy személyben, s nem akartam azt, hogy az iskolaszéki elnök a pénzt felvévén a tanítót az az maga-magát a múlt 187 '/,2 tanévre — a fen- nebb eléadott okokból illetéktelenül kifizette. Nem érti panaszos lelkész, tanitó és iskolaszéki elnök ur, miért kellett ama pénzt az ö, mint iskolaszéki elnök és miért nem a tanfelügyelöség nyugtájára felvenni ? Ezt a talányt megfejti az utalványozási rendelet, mely szerint — mint rendesen — az ily segély Összegeket — az illető községi iskolaszéki elnökök által aláirt és a tanfelügyelő által láttamozott nyugtára lehet csak és kell felvenni. Es mely felvilágosítás jegyzőkönyvre vétetvén, arra az iskolatanács egyhangúlag azon határozatot hozta, miszerint „az indokolt eljárást tökéletes megnyugvással fogadja és a „Nemerében“ megjelent czikket minden alapnélkülinek tekinti.“ Mely nyilatkozatot becses lapjában — az igazság érdekében — közreadni tisztelettel kéri S.-Szt.-Györgyön, 1872. deczember 8-án. Egy iskola tanáé, so s. Kiadó-tulajdonos és felelős szerkesztő: IiciTIMUll Aülill. Hirdetmény. Hidvég közönségének mészárlási joga az 1873-ik évre bizonyos feltételek mellett haszonbérbe kiadatik — a vállalkozni kívánók december 19-én Hidvégen a község házánál tartandó árverezésre tisztelettel тегО asztalok, hajtott és több alakú nád- szekek, arany rámás tükörök, olaj í estmenyek satb. a legjutányosabb árért megszerezhetők. A nagyérdemű közönség számos látogatását kéri hivatnak — hol egyszersmind a feltételek is megtekinthetők. Hidvég, 1872. December 4-éni ^Z- 227/1872. tartott üléséből Bölöni István. 177 1-0 biró. Papp Ferencz, asztalos, kárpitos és nád- szék-gyártó; butorraktára 175 2—0 a klastromkapunál. 179 3—0 Hirdetmény. я Árverési hirdetmény. I Háromszéki Oltszem helységében a Gróf Mikó Rozáliáról bírói árverésen Almásy Pál által megvett bir-1 tokon mintegy 500 cserfát tartozó! ős erdő fája levágásra eladó, továbbá1 a birtoknak szántó kaszálló és erdő földet képező része három évre lia-l szonbérbe kiadandó lévén ; — e végett a folyó évi deczemberhó 22-ik napján délelőtti 10 órakor Oltszem községében árverés fog tartatni ; — mire a vállalkozók felhivatnak. Sepsi-Szt.-Györgyy 1872. november 28-án. 178 1—3 Nemes Dalnok közönségében, 1872. év deczember 21. d. e. 10. órakor a község házánál egy évre azaz 1873. év január 1-től deczember 31-ig bezárólag a szesz és SÖr ital korcsomárolási jog nyilvános árverésen kiadatik. A feltételek a községi irodában a hivatalos órákban megtekinthetők. Dálnok, 1872. decz. 7. _________A község elöljárósága. s águk, életkoruk eddigi foglalkozásuk s a tiszti biztositék letehetése kimutatásával ellátott kérvényeiket fennt kitett napig ezen tanácsnál nyújtsák be. Brassó, november 1872. A városi és vidéki tanács. 1043/1872 szám. 176 2—3 10,291/1872. 174 3 — 3 bútorok. Több garnilurok, divánok, kanapék.! Székek, politirozott és lakirozott chil- fonérok, fíokos szekrények, kihúzó1 Hirdetmény. A helybeli városi pénztárnál üresedésbe jött 400 o. é. forint évi fizetés nagyságábani tiszti biztosítékkal összekötött irnoki hivatal betöltésére 1872. deczember 20-ikára pályázat liirdettetik. Г ályázni kivánók az írás és szám- vetésbeni gyakorlottságuk, úgyszintén a három honi nyelvben! jártasÁrlejtési hirdetmény. A brassói m. kir. mérnöki hivatal iródájában 1873. évi január hó 3-án délelőtti 10 órakor szóbeli kisebbítendő árlejtés fog következő építési helyreállításokról elkülönítve tartatni és pedig : 1. A nagyszeben-brassói államut 345/g és 35% mértföld közötti szakaszán levő 10. és 12. számú nt- kaparó házak kijavításáról; összeg .... 195 f. 40 k. 2. A nagy-szeben-brassói ut 36% — % mértföld közötti utkaparóház kijavításáról: összeg . . 247 „ 39 „ 3. A nagy-szeben-bras- sói államidon 35%—36% mértföld közt lévő 440. és 445. számú átereszek helyreállításáról; összeg 583 „ 82 „ 4. Az ojtozi ut 46%— 47 mértföld közti szakaszán 73. szám alatt lévő áteresz újbóli építéséről és egy kőhányásnak helyreállításáról, valamint a__________ 4 6% és % mértföld közti szakaszon három kősar- kantyunak helyreállításáról; összeg .... 636 „ 33 „ A vállalkozni kivánók szíveskedjenek fennnevezett napon és órában 5% bánatpénzzel ellátva, a rn. kir. mérnöki hivatal irodájában megjelenni, hol is az árlejtési és építés szerződési iratok megtekinthetők. Szabályszerű Írásbeli ajánlatok csak is a szóbeli árlejtés kezdetéig fogadtatnak el. Brassó, 1872. decz. 2 án. A ni. k. mérnöki hivataltól. ■ а в A nagyérdemű egyház-előljárósá- goknak figyelmébe ajánlja alólirt, hogy uj orgonák jelen korszak szerinti készítését különféle dispozi- cziókkal, — elválalja. Ajánlja a már (ismert jó müveit a művészet és zene minden kedvelőinek és megrendeléseknél pontos szolgálatot igér olcsó árakkal, több évi jót-állás mellett. Nagy József, zongora-, harmonium- és orgona- művész. Saját házában, bolgárszeg 1436. sz. alatt a gőzfürdővel szemben, Bras- 51 sóban. 12—0 \>oina(oti llöiuer és Knmnernél.
