Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)

1872-12-15 / 100. szám

Brassó, 1872.. Másod évi folyam 100. szám. Vasárnap, deczember 15. Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer csötörtökön és vasárnap. Áru: Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . , 1 ft. 50 kr. A szerkesztő irodája: Nagypiacz 322 szám. Lakása : Bolgárszeg 1425 sz. Politikai, közgazdászai és társadalmi lap. Hirdetési díj: 4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1 —10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagy óbb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvé­tetnek a szerkesztőségnél. cziniü politikai, kózgazdászafi és tár­sadalmi lap 111.—1873. évfolyamára. Előfizetési áruk: Egész évre 6 fit — kr. Fél „ 3 J) v Negyed „ 1 n 50 „ Részletes programmot jövő szá­munk hoz. A „Nemere“ szerkesztősége. A szász universitas 12 pontja. A szász universitas bizottsága elkészítette azon feliratot a belügyminiszterhez , melyben egyebek közt kimondatik, hogy a nmlt univer- sitásnak egyetlen pártja sem tudta, hogy mit csinál, következőleg azoknak fölterjesztéseit ne vegye tekintetbe a miniszter ; hanem a csalha­tatlan igazságot fölfedezte a mostani; azt 12 pont alatt ezennel tudomására juttatja a minisz­ternek, felszólítván őt, hogy az itt kimondott elveket fogadtassa et az országgyűléssel : de rendszeres törvényt alkottatni a Királyföld tör­vényhatósági és községi rendezésére ne merészel­jen, mert azt csak a szebeni universitas végezheti el helyesen. Különben az uj Andreanum szövege a kö­vetkező 12 pontban terjesztetik elő: I. A11 szász municipalis kerületek (törvényhatóság), úgymint a kilencz szék: Szeben, Segesvár, Medgyes, Szász-Sebes, Nagy-Sink, Kőhalom, Szeredahely, Ujegy- ház és Szászváros s a két kerület Brassó és Besztercze és a mindegyikéhez törvényesen tartozó községek ösz- szességükben municipalis egységet (universités) képez­nek. Az egyes kerületek vagy az összesség területének megváltozása, valamint a királyfóld két vagy több szomszéd kerületének egyesítése municipalis jogok kö­zös gyakorlására csak az illető kerületek és a szász nemzeti egyetem közreműködése mellett eszközölhető. П. A Királyföldet összességében és tagjaiban az állammal szemben minden lényeges dologban a munici- pális és községi jogok csak azon összege illeti, melyet a törvény a municipiumoknak és községeknek általában engedett. Ш. Képviselet és igazgatás határozottan elkülö- nitendök egymástól. Mindketten a községek, a kerületek és összesség (universitas) három fokozata szerint aképen oszlanak fel, hogy a községi és municipalis önkormány­zat minden ügyében a községi képviseletre nézve a helyhatóság, a kerületi képviseletre nézve a kerületi hatóság és a szász nemzeti egyetemre nézve az egye­temi hivatal a felelős igazgatási és végrehajtói közeg. IV. A képviseleti testületeket általán és kizárola gosan választások eredményezzék. A tényleges válasz­tási jog lehető kiterjesztése mellett a birtokra, a szel­lemi képzettség és erkölcsi képességre illő tekintet for- dittassék és másrészről eleje vétessék azon hátrányok­nak, melyek a képviseleti testületek tagjainak aránytalan nagy számából keletkeznének. V. Minden hivatala kormány közegek befolyása nél­kül a képviseleti testületek szabad választása által töl­tendő be. Az afölötti elhatározás, vájjon a hivatalnokok élethosszig, vagy az évek bizonyos és milyen sorára választandók, valamint az illető hivatalra vaió képessé­gük formális bizonyítéka kérdésének eldöntése a tör­vényhozásra bízandó. VI. Község, kerület és összesség (universités) ön­állóan határoznak saját ügyeikben és azokat a tör­vények és jogérvényes szabályzatok határain belöl ön­maguk igazgatják. VII. Szeben, Segesvár, Medgyes, Szász-Sebes, Szászváros, Brassó és Besztercze városok továbbá Nagy- sink, Kőhalom, Szeredahely és Ujegyház mezővárosok a kerületen belöl állanak, de az elsőbbek tisztán vá­rosi ügyekben nem tartoznak a kerületi hatóság alá. Vili.* A kerületben (törvényhatóság) fekszik a municipális jogok és kötelmek súlypontja. Ez gyako­rolja önigazgatási és szabályozási jogát minden saját ügyeiben, úgymint a képviseleti jogot; azonkívül köz­vetlen alárendeltségében és egyenes közlekedésben az államkormánynyal az államigazgatásnak az államtól a municipiumokra ruházott ágait is kezelni tartozik. IX. A szász nemzeti egyetem szabályozási jogot gyakorol mindazon municipalis ügyekben, melyek az összességgel közösek. Azonban ha az általa felállított rendszabások egyikének foganatosítása egy kerületben, tekintve annak helyi viszonyait, aggályokra talál, akkor a kerületi képviselet a végrehajtást beszüntetheti, egy­idejűleg az egyetemi hivatalnak jelentést tévén és in­dokait előterjesztvén. Az egyetem által ez ügyben újból hozandó határozat ellen a kerületnek halasztó ha­tású fellebezési joga van a belügyminisztériumhoz. Egy kerület kívánatéra az egyetem olyan ügyek­ben is hozhat rendszabályokat, melyeknek szabályozási tárgyalása a kerületek hatáskörét illeti. Ilynemű hatá­rozatok csak azon kerületekre nézve kőtelezők, melyek azokat kívánták. Az egyetem gondoskodik a szász nemzeti vagyon rendszeres kezeléséről. Ebben úgymint tevékenységé­nek minden irányában ellenőrzi az egyetemi hivatalt és annak tagjait zzükség esetében felelősségre vonja. A nemzeti vagyon kezelése fölötti határozásokban a nem­zeti egyetem minden tagja csak annyiban vehet részt, a mennyiben ezen vagyon birtokrészeseinek képviselője. Az egyetem gyakorolja a képviseleti jogot is. X. Az egyetemi hivatal elökésziti az előterjeszté­seket az egyetem számára és gondoskodik az egyetem által megállapított rendszabások és hozott határozatok végrehajtásáról. Az egyetemi hivatal további hatásköre a munici­palis egység úgymint a kerületek municipális jogaik nak fenntartása értelmében állapittatik meg. XI. A szász nemzetnek ő felségétől minisztériumi ellenjegyzés alatt kinevezett comese a végrehajtó hata­lom képviselője; mint olyan ellenőrzi a municipalis ön­igazgatást, és őrködik a kerületek (hatóságok) által esz­közölt nyilvános államigazgatás érdekei fölött. A szász nemzeti egyetem összehívása, valamint az abban való elnöklés a comest, és ha az akadályozva van, az egyetemi hivatalnak az egyetem által választott elnökét illeti. XII. A királyföldi municipalis és községi ügyek további rendezése az ezen alapelveket (I—XII) meg­állapító államtörvényen belöl egyetemi rendeletek, ille­tőleg az egyes kerületi és községi rendszabások által eszközlendő. Az imént említett államtörvény későbbi megvál­toztatásai a szász nemzeti egyetem kihallgatása után a Magyarország és Erdély egyesítésének részletes rende­zéséről szóló 1868. XL1II. törvényczikk 10. és 11. §§. értelmében történjenek. Az itt elősorolt kívánságok csakugyan any- nyira zsírosok, hogy azoktól aligha csömört nem kap a nemes universitas. Különben a Comes f. hó 7-ikén Pestre idéz­tetett táviratilag; a mi összefüggésben állhat az universitás törvényhozó működésével. Most már rövid időn tisztában leszüuk a kormány szándékával. Fogarasból távsürgönyt kaptunk, mely azt állítja, hogy Benedek Gyula most már szélső baloldali pro­grammot mondott és a nemzetiségi üzelmek utján tö­rekszik boldogulni. Hozzá teszi tudósítónk, hogy a te­kintélyes románok semmi összeköttetésben nem állanak Benedek úrral. g> Álmák. Szabadság. Jár-kel a dalnok viruló téreken. A nap fel­ébred bűvös énekén, babérfalombot lenget varázsdallama. A szabadság hymnusza forr ajkain s elárad messze tá­jakon, s egy nemzet merit lelkesülést dalából. Dicső csatákat zeng lantja — s körül az ifjak vére forr és szeme lángol s felhangzik a szózat: „Le a zsarnokkal! halál vagy szabadság!“ s rebegve viszhangzik a hon­szüzek szivében: halál vagy szabadság! Felkel a nap s villogó kardok és szemekben viszfénylik. Harsog a riadó és--------—--------------­Cs örg a bilincs. Az ősz felébred — arany szabad­ságról álmodott a sötét tömleczben. Álmodott múltakról és talán jövöre: emlék vagy sejtelem------Lanttal és kard­d al harczolt vala a zsarnokság ellen — a kényurnak rabja lett a szabadság és bajnoka halai helyett börtönt nyert; kis fia otthon maradt, — ki tudja hol. Sok év folyt le azóta és még a nap sem, mely republikánus, sem a vi­lágosság, mely demokrata, nem emlékezett a megöszült aggastyánra. — Csak az éj, melyet utál, nem felejtette el őt. r / Es elmerengett nemzete sorsán. Óhajtotta, hogy dűljön össze börtöne és minden börtön és az egész vi­lág — hogy álmodhassék tovább, édesen. A szűk rácsozaton betekintett a hajnal és fénykort alkatott az ősz halantékaira. Összekulcsolta kezeit, és tekintetét az égre emelte. Távol tompa moraj hallszik, mely gyorsan közeledik és erősül, már közel zug, dö­rög. Mint ha az árvíz szétrontja a gátot, s elözönlik a tájon s tombolva elborít mindent s elsodor meredek sziklafokot és könnyű szemétet. Az öreg az ablakhoz lép, s a nyíláshoz emelkedik. Roppant néptömeg lepte el az utczát, fegyverek csörög­nek, harczi kürtök riadnak és elszánt lelkesedés dicsőit minden arczot, s ezer ajak menydörgő szószatot rivall : le a zsarnokkal! halál vagy szabadság! S az öreg li­hegve figyel, ezt a dallamot ismeri, ezt a dalt ő sze­rezte — ez volt a jelszó az arany szabadság napjaiban. S látott egy ifjút a tömeg élén, vörös lobogót lengetve ezen felirattal: „Egyenlőség, Szabadság, Testvériség,“ s mintha ő maga lett volna az ott künn, oly büszke tar­tása, nemes vonásai, tüzes szemei voltak az ifjúnak. — Fiára ismert. Es az agg elámult a látványon. Nem tudta össze­egyeztetni e jelenetet a jelennel. Nem merte hinni, hogy álma valósul. Becsukta szemeit, hogy tovább ál­modhassék és ott állt mereven, megdicsöült tekintettel. Mintha megvakitotta volna a szabadság napja, mintha lelke elköltözni készülne a szabadság honába. S künn megszületik a világosság és szabadság. Ikertestvéreknek látszanak, de nem azok. Amazt neinzi a szellem a napsugárral, ezt pedig a néppel szüli a forradalom. S künn ismét égfelé dörgött: szabadság vagy ha­lál ! Mintha viszhangozná az égbolt a magasztos szóza­tot. Népszava Istenszava! Az egetverö zaj visszahívta az agg lelkét menyei merengéseiből, melyekben lebegett. Dicső a föld a sza­badság első mosolyában; — nem egy angyal száll ak­kor alá. Az ősz magához tér. A rácsozathoz támaszkodik s arczát a rostélyhoz szorítja; fénylő szeméből egy köny- csepp — az első harmatgyöngy a szabadság alkonya óta — hull a vasra, de ez könyörtelen, ez még a kény- ur szolgálatában van, ez nem bocsátja ki a rabot. Pedig mint szeretné kitörni azt a vasrudat s azt ökölre fogva a nép közé vegyülni és dallani mint egykor: „Le a zsarnokokkal! halál vagy szabadság!“ Kiáltozni kezdett, de a rohanó nép, mely az ö hymnuszától lelkesedve ment a halál elé, nem hallá a haldokló szavát. (Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents