Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-08-11 / 64. szám
Brassó, 1872. Vasárnap, augustes II. Másod évi folyam 64. szám. Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer csütörtökön és vasárnap. Ára: Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . , 1 ft. 50 kr. A szerkesztő irodája: Nagypiacz 322 szám. Lakása : Bolgárszeg 1425 sz. Hirdetési díj: 4 hasábos garmond sorért, Vagy' annak helyéért 4 kr. (1 — 10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagy óbb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségnél. Tanügy. Hogy mielőbb és mentői szélesebb körben köztudomásra jusson , sietek általában a „Nemere“ t. olvasói, de különösen a nevelésügy barátainak figyelmét egy újabb örvendetes tanügyi mozzanatra liivni fel. Sepsi-szent-györgyön gazdasági, Kézdi-vásárhelyen iparos szakoktatással összekötendő, és Gyergyó-alfaluban is t. évi október hó 1-én megnyitandó felső népiskoláknál több, a Csíkszeredái földmives felső népiskolánál pedig egy tanitói állomásra mind a „Buda-Pesti Közlöny“ mind a „Néptanítók lapjá“-ba beküldött pályázati hirdetést bizonyos tudomásom szerint közelebbről szerencsések leszünk olvasni. Addig is azonban, Háromszék és Csikót legkiválóbban érdeklő ezen ép oly szép mint jó és üdvös kormányi bölcs, intézkedést illetőleg, legyen szabad szerkesztő ur engedőimével a „Nemeré“-t előhirnökül e tárgybani közlésre igénybe vennem. A tanitói állomások s az ezzel összekötött évi fizetések és tanítási tárgyak következőkben vannak megállapítva *. A. Tanitói állomás Sepsi-szent-györgyön 750 írt. évi fizetéssel, — magyarnyelv, történelem és földrajz tanitásával ; B. Tanitói állomás 750 frt. fizetés,— szám és mértan, könyvitel és természettani tárgyak tanitásával ; C. Tanitói egyszersmind igazgatói állomás 1000 frt. fizetés — s esetleg szabad lakás, — mezei gazdasági tantárgyak és természetrajz tanitásával ; Végül rajz- és szépirás 250 frt. ének 200 frt. testgyakorlat tanitása is 200 frt. A Kézdi-vásárhelyt ipari szakoktatással ősz szekötött és Gyergyó-alfaluban csak is felső népiskolák tanítóikat azonos fizetés mellett fö- lebbi számban nyerendik. A Csik-szeredai földmives felső népiskolához pedig a már meglevők mellé, b. tanitó szintén 750 frt. fizetéssel, szám- és mértan, könyvvitel és természettani tárgyak tanítására leendő kötelezettség mellett fog beállittatni. A főlebb megnevezett tanitói állomásokra teljesen felszerelt pályázati kérvényüket illetők, vallás- és közoktatási m. kir. miniszter ur ő excellentiájához czimezve, September 1-éig Csik-, | Udvarhely- és Háromszék tanfelügyelőségéhez Sepsi-szt.-györgyön kell, hogy beadják. Ha hazánk a művelődés általánosságában hiszi és látja egy jobb kor mulhatlan bekövetkezését: ekkor fölsoroltakban kormányunk részéről, Csik és Háromszék lakóinak ezen nagy és dicső épület alapja igazán most lerakva. U g y b a r á t. Szláv lapszemle. A prágai „Correspondence Slave“ (3/8. 62-ik sz.) az osztrák alkotmányos pártot felségáruló porosz rokon- szenvekkel vádolja. Az osztrák pangermánok ezen aus- tria-ellenes érzelmeiket már mindenütt himezés hámozás nélkül hirdetik, a német császár egészségére isznak, és sajnálják, hogy Austria még nem lett Germanianak kiegészítő része ; s mindenek daczára haragudnak, ha valaki ezen hazaáruló magaviseletöket szemökre veti. „Igen természetes ez, — végzi a prágai lap — mert a felakasztottnak házában nem szabad kötélről beszélni.“ A „Bokrok“ vezérczikket szentel a császárok nem sokára bekövetkezendő találkozásának s constatálja, hogy ezen találkozás okát a keleti kérdés képezi. De ezen kérdés az örökös czivódás tárgya Oroszország és Ausztria közt. A keleti kérdésnek oly megoldása, mely Ausztria-Ma- gyarországra nézve kedvező volna, egyenesen ellenkezik az orosz politika terveivel, és az Ausztria-Magyarország részéről ezen irányban tett első lépés egész Oroszországot s az egész keletet fegyverre szólíthatja fel. A „Moravska Otlia“ is ugyanezen tárgyról érkezik s állítja, hogy azon hir, mely szerint az osztrák császár a német császárral fog találkozni, azért tetszett oly annyira a magyar lapoknak, mert azt hitték, hogy a magyaroknak sikerülni fog szövetségben a németekkel boszut állani az oroszokon azért, hogy 1849-ben legyőzték a honvédeket s megmentették az osztrák birodalmán Es most egyszerre azon hir merül fel, hogy az orosz czár is jön Berlinbe! Czikkiró azt hiszi, hogy gróf Andrássy semmit sem tudott arról, midőn az orosz czár ezen összejövetelre meghivatott. S ezért — czikkiró véleménye szerént — ezen meghivás valóságos csapást képez Andrá- syra nézve. A czikk vége igy hangzik: „A salzburgi találkozás után megbuktak Hohemvartk és Beust, s felülkerekedtek Andrásy és Lasser-Unger ; most az a kérdés, hogy ki fog megbukni s felülkerekedni a berlini összejövetel után ?“ Tanáregyleti gyűlés. Az országos középtanodai tauáregylet közgyűléséről a „Hon“ ezeket irja : A középtanodai tanáregylet aug. 5-én kezdődött közgyűlésén a föreáltanoda helyiségében mintegy másTáncig Mily mértékű volt Erdély függése a portától a nemzeti fejedelmek alatt? A mohácsi gyásznap után Zápolya ült királyaink trónjára, honnan versenytársa I. Ferdinánd hadai elől már 1527 vége felé kénytelen Lengyelországba menekülni. Uressen hagyott székhelyén rövid idő múltán I. Ferdinánd fogadá a hodoló rendek esküjét. Magyarországon mindamellett szép számmal nevezék most is az országtalan király híveinek magukat, kiknek sürgető biztotása által felszított elkeseredésében ama történelmi nevezetességűvé vált „Acheronta movebo“ féle mondásával Lasky Jeromost a fényes portához meneszté, melynek fegyvere ekkor valójában fél Európát rettegtetö fényben állott. És létrejött ama siralmas szövetség, minek következtében a szultán oly felszámlálhatlan szenvedést hozott Szt. István birodalmába szövetsége dijául. Hanem az ingatag korona azért ideig-óráig biztositva lön a Zápolya fején, kinek nemes leikül étéről tanúskodnak bár a vele egykorú irók : nem tévedek tán, ha valószínűnek állítom, miszerint szenvedélylyé fokozott hatalomvágyának elég lévén téve nemcsak feledé a segélyére jött török had által felperzselt falvak siralmát, a rabszijon tova- hurczolt lakósok kebelrenditő sikojait, sőt kétszínű magatartásával újabb viszályok okozójává lön. Borzasztón jellemző e kor viszonyaira, hogy a két részre szakadt nemzet kurucz s labancz névvel ada egymásiránti boszus indulatának kifejezést ; és kiket édes baráti — sőt fájdalom! volt eset rokoni —kötelék fűzött korábban együvé a szétziláltság eme sötét napjain nem átal- lák egymás vérével szennyezni fegyverüket. Zápolyát mindamellett nem látszék komolyan érdekelni az ország sorsa, mibe nagyravágyó tervei által taszitá, s kormánya végéveiben teljes erejével agguló keblének leghőbb vágyára, valamelyik uralkodó házzal való egybekötetésére működött. Nagy áldozatok árán végre rég tervezett menyekzőjét megtarthatá Izabellával, Sigmond lengyel király fiatal leányával, s azon felül, hogy e királyi rokonság nagyban emelé magas fényfokra jutott családja hírét, nemsokára egy újszülött örvendeztető meg, kiben rök- tönzött királyságának leáldozó csillagát remélheté megújulni. Mert bármennyire bevágta is épen ő maga ebbéli reményeinek teljesülhetése előtt az utat: oly gyám-, nokok, mint György barát, "Petro vies s a „Tripartitum“ hírneves összeállítója szó nélkül megnyugtató biztosítékok valának a merésznek látszó kivitel felöl s ő — a fényes jövő állomképeivel térhetett örök honába. „Egész Erdély földrengést érzett az nap — mondja a vele egykorú Verancsics — hogy egy nevezetes királyt vesztett el, kinek halálát még a természet is jelezni akarta“ Mint ember csakugyan méltányolható jósággal birt; de mint király a gyávaságig kevés ész és erőt tanúsított, s ha a nagyravágyásának bünsulyát környezetére hárítjuk se részesülhet valami nagy rokonszenvünkben. Halála után Utjesenics vette fel ügyét s az ország helyzete minden tekintetben nyomasztóbbá vált; Ferdinánd megszálló hada beérkezett igényeinek fegyverrel szerezendő érvényt : a tanácsosok gyors követei megjártak — keltek Bécsből — Constantinápolyba s viszont hogy a nagyváradi titkos egyezmény ellenére a kis Zsigmondnak apai örökségét biztosítsák. Még nagyobb volt a zavar Erdélyben, hol a szászok lázadási zászlót lengettek s Balassa és Majlath rakonczatlan zsoldossal barangoltak fel-alá, s „jaj mint rabiának és égettek“ — sóhajt fel egy székely krónikás. Mig egy felöl igy folyt a visszakebelezés, másfelől a havasalföldi vajda „rajai“ *) s Báli bég parancsot kapnak, hogy „Majláthot, Balassát vagy bái’ki legyen, a ki János fiának nem akar engedelmeskedni űzzék ki“, — kik aztán az amúgy is kizsákmányolt országot teljesen lángba boriták. E bábeli zavar közepette villámként érkezik a hir Budának 1571 julius 22-én csellel történt elfoglalásáról. Habár keresztfia érdekében történtnek állítja is a ravasz Szulej- man e fontos kulcshely hatalmába vételét: minden jó érzelmű honfit mély aggodalomba ejtettek nyomban erre az alvidéken foganatba vett hódításai, minek következtében az özvegy Izabella kormány területének jó nagy része is „hódoltsággá“ alakulván : székhelyéről kénytelen vala Lippára vonulni, önkénytelenül megtéve ez alkalommal Erdély elkülönítésére az első lépést. Már György -barát nyilatkozott Erdély rendéinek elkülö- nzési hajlamáról s a Májláth és Bornemissza kapitányokká válasz tatásukkor e függetlenségi hajlam tényleges jelei is mutatkoznak. Buda megvétele után e szándék mellett azonban mélyebb okok is szólották; az ország helyzete válságos leve, sorsa merőben Izabelláétól függött. Vészes előjelek mutaták, hogy e kis föld rövid idő múlva szandságsággá alakul, miután Ferdinand védelmére alig lehetett számitni. Tudták pedig a rendek — hisz elég intő példa volt, hogy a török hatalom csupán e kettő között enged választást a meg- hóditott, de megtérni nem akaró, hitetlennek : halál vagy a személyes rabszolgaságnál kevéssel jobb állapot, azért az 1542-iki Tordán tartott országgyűlés világosan kimondja Erdélynek függetlenné, önállóvá alakulását, Izabella mellé Martinuzzit teljhatalmú kormányzóra rendeli mindkettőjük lakhelyévé Gy.-Fejérvárt határozva: Egyszersmind belátva a Ferdinánddal való viszony tart- hatlanságát s megelözendők a fenyegető veszélyt a sultán védelméért folyamodnak; Izabelláért pedig bizottságot küldnek Lippára. Ugyanaz év folytán egy második gyűlés már jövőre is kiterjesztő figyelmét: „hogy ennek (t. i. a gyámság alatt levő Zsigmondnak) halála után, a magyar nemzetből azt, kit tetszik fejedelmükké választhassák.“ Kétségtelenül elhatározó befolyást gyakoroltak e végzésre a kilátásban levő török háborúról érkezett hírek. Julius közepén Eszékig is jött Szulej- mán s ott fogadá az erdélyi követeket Szalánczi és Fekete Jánost, kikkel a véduraságáért fizetendő adó mennyiségét határozta el. Szaláncziék eszélyes előadásának köszönhetni egyedül, hogy a nem egyszer kincses melléknévvel diszitett ország évenkénti adója 10 ezer aranyban állapíttatott meg és dicséretére szolgál a di- vánnak, bármennyire vérében vala a harácsolás : hogy ez összeget követeléseinél jövőben is szem előtt tartá. A külön-vállás végrehajtott ténynek tekinthető a „Partium“ néven ismeretes tiszamenti megyék csatlakozásával, melyek önmagokban erőtlenek lévén önálló te*) Rajanak mondták a nom mohamedán hadserget.
