Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-08-11 / 64. szám
254 fél száz tanár jelent meg. Elnök Ney Ferencz betegsége miatt távol lévén a közgyűlést Bartl Antal vezette. Jelen volt Pauler miniszter is, különben a tagok közt feltűnően nagy számmal volt az egyházi rend képviselve. A megnyitó beszéd s Neynek egy hosszas, kissé érzéken)' hangon irt levele felolvasása után alelnök Bartl igen szép tárgyilagossággal irt jelentését olvasta fel az egylet múlt évi működéséről. Mi csak leginkább a közérdekű dolgokat emeljük ki. Az uj gymnasiumi tanterv, a tanári fizetések felemelése az egylet közreműködése által jöttek létre. Az egylet által kiadott közlönyt a minisztérium ezen évben is 800 írttal segélyezte. A választmány nagymérvű lépéseket tett a bécsi világkiállitás érdekében s ezzel összefüggöleg reményű, hogy legközelebb egy „országos középtanodai tan-könyvtárt“ is fog felállíthatni. Az egyes szakosztályok 32 ülést tartottak ezen évben, a melyeken 17 tankönyvet fogadtak el. Atalában ezen tankönyvek birálata veszi igénybe az egylet főmunkásságát, sőt — mi ezt sok tekintetben hiányosnak is tartjuk — a közlöny tartalmát is. Az egylet tagjai folytonosan szaporodnak : a múlt évben 538 jelenleg már G08 tagja van. Az évi jelentés nekrológokkal s egy rakás kö- szönetnyilvánitásssl végződött, ezzel együtt a közgyűlés is befejeztetvén már 10 órakor — tehát egy rövid órai idő után —- megkezdődött a szakosztályok működése. Tárgy kevés volt, miután a különben is csekély számmal bejelentett értekezések közt kettő, Terner hirtelen rosszul léte miatt elmaradt. így mi leginkább a közérdekű neveléstani szakosztály ülésén vettünk részt, a hol a tehetséges Volf György értekezett „az ifíusági véderő kérdéséről.“ Értekező, a mint azt már egyszer a „Magyar tanügy“ hasábjain is kifejtette, határozottan ellenese ezen gyermeki komédiáknak. Sok ifjú ki elébb szorgalmas volt, tönkre tétetik ez által, a gyermekek verekedők, nyers természetűek lesznek s mindenek fölött a többiek irigységét költik fel. Bár mily szempontból tekintve is a kérdést, az ily játékok csak ártalmasak lehetnek a gyermekekre nézve s azonkívül folytonos ingerültséget okoznak s a tanárok s az ily csecsebecséknek örvendő oktalan szülök között. A neveléstan újabb iránya erősen hangsúlyozza a testgyakorlatokat s ezek teljesen elegendők a katonai előképzésre is, miután a jelen hadügy inkább értelmes egyéneket akar. A gyermekek' ezen kis hon: védség által elvonatnak a komolyabb tanulmányoktól s későbben nemzetgazdászatilag is csak a tisztán fogyasztók különben is nagy számát fogják szaporitani. Az állandó katonaság megszüntetése ma a közszellem követelménye (s ezzel végzi előadó értekezését, holott épen azt szerettük volna, ha ezen fontos elvben kere- sendette a kiindulási pontot) s ezt az ily intézetek csak megerősítenék. Különben is hitelesen bebizonyítható, hogy az egész gyermek-katonásdi Heimerle magán speculatiója s eddig évenkint körülbelöl 10,000 frt. tiszta hasznot is húz. Az állam megkínálta segélylyel, de ö visszautasította, tartván tőle, hogy mélyebben beavatkoznak működésébe. Sajnos dolog, hogy az aris- tocratia még most is pártolni látszik ezen intézményt s hogy újabban evvel még a koronaherczeg neve is ösz- szeköttetésbe hozatott. A szakosztály ezen élénk hangon tartott értekezést, mely az egylet közlönyében fog mejelenni, osztatlan tetszéssel fogadta s az után a kifejlődött vita csak erösbitése volt az elöszámlált okoknak. Egyedül dr. Lutter fejtegetései érdemelnek még különösebb figyel-; met, ki a schwetzi hason intézet külömbségeit fejtegette a magyar gyermekkatonaságról s kimutatta, hogy még amaz határozottan paedagogiai, az iskolával karöltve ; halad s a gyermekek tanulását egyáltalában nem gátolja ez utóbbi határozottan veszélyes az ifjúságra nézve. A népes szakgyülés egyhangúlag magáévá tette értekező álláspontját s a közgyűlés előtt indítványozni fogja, hogy, miután már különben is létezik oly törvény, a mely szerint tanulóknak semminemű egyletbe sem szabad belépniük tanáraik engedelme nélkül, a közoktatásügyi minisztériumot kérjék föl e törvénynek ezen esetben is alkalmazásáról s tegyék hatálytalanná azon újabb rendeletet, mely ezen intézményt az igazgatók pártfogásába ajánlja. Mi örülünk ezen határozatnak s óhajtjuk, hogy teljes sikere legyen. A tanárok délután a zugligetbe rándultak ki, holnap a közgyűlés tárgyai fognak folytattatok V egye s. (Petőfy Sándor születéslláza) Kis-Körösön a magyar lapok szerént 900 írton megvehető. Reményeljük, hogy kevés magyar van, ki nem gyönyörködött és lel- j kesiilt volna lángelmü népköltőnk versein. A legszebb ; hazafiságnak hozunk kegyáldozatot, ha a honért lanttal és karddal küzdő költőnek szülőházát megszerezzük a hazának, hogy kegyelettel őrizze költészetünk Bethlehemjét. Német és angolhonban a nevezetes köl tök szülő- és lakházait múzeumokká alakítják, bennük ereklyék gyanánt őrzendők az elhunytakról maradt emlékeket. Mi is folyamodunk költőnkért lelkesedni tudó hazánkfiai kegyeletéhez. A „Nemere“ szerkesztője 10 irtot ajánl e czélra, kegyes adományokat elfogad és azokat köszönettel nyil- vánitja. (Uj minisztérium Görögországban). Elnök és belminiszter : Deligiorgis ; pénzügy : Christides ; hadügy : Grivas őrnagy; tengerészet: Drosos; kiilügy: Ypsilanti; vallás és közoktatás : Zambelios. Az igazságügyet egyelőre a pénzügyér kezeli. (Az ujj török kabinetben) Essad pasa tengerészeti miniszter lett; állítják, hogy Mustapha Fazyl pasa, Djemil pasa, ’Sadyk pasa és Mehemed Rusdy pasa lesznek az uj minisztérium tagjai. (Hogy ez meg amaz uralkodó) hány óra és perckor, érkezett ezen vagy azon állomásra s hogy a pályaudvaron ki és hogyan üdvözölte, ez — úgy hisszük — nem érdekli vidéki olvasóinkat. Minden lap „Legújabb táviratai“ erről szólnak, de mig a mi t. ez. közönségünk ezt megtudhatná, addig a magas vendégek alkalmasint már ismét elindultak. (Audrásy gr.) minap ebédközben azt mondotta legyen hogy két évnél tovább nem áll jót a békeért. (Londonban) a rendőrhivatalnokok fizetése emelésére 5000 ft. st. ajánltatott meg. (Deák *a jezsuitákról) azt mondja, hogy különösen a jezsuitakérdésben nem ismeri el semAndrássy gróf sem Lónyay gróf nézetét. „Úgy látszik“ •— mondja Deák — „hogy Andrássy gróf erre nézve tartózkodó állást foglal el, a mit állása a bécsi udvarnál köny- nyen megmagyarázhatóvá tesz. Egy külügyminisztertől nem lehet kívánni, hogy oly kérdésekben, melyek oly mélyen behatnak a társadalom minden rétegébe, az elöharczos szerepét vigye; alkotmányos államban hasonló esetekben a nép képviseletet illeti meg az első szó. Senkinek nincs joga feltenni Andrássy grófról, hogy a két állam képviselete határozatainak kiviteléből rá háromló kötelezettségek alól kifogná magát vonni. (Nordd. Alig. Ztg.) (A franczia nemzetgyűlés) e hó 2-ki ülésében elfogadta a nemzetgyűlés elnapolására nézve a következő javaslatot : ruletté alakulni: 1544 márcz. 27. Tordán Erdély fennhatósága alá lépnek. Törvény és adóügyekben mindamellett külön-külőn intézkedik a két terület, mert Erdély magát tekinté törzsállamnak, önvédelmi intézményein túl pedig főleg ez alakulási korszakban nem terjeszkedhetvén, teljesen tetszésére bizá a „Részeknek“ vele, vagy külön tartani s azok határozott számmal egy átalán nem is függének tőle soha. Itt veszi tehát kezdetét Erdély független állami élete, innen számlálják múltjának ama 150 éves időszakát, mely a dicsőség ténysugáraival ragyog Clio éreztábláján. Ekkor válik Gy.-Fejérvér országos gyuponttá s tekinti egész Europa fejedelmi székhelyül, ezóta kezd tanácstermében egy ország ügyei felett hangzani a rendek vitája, s mig Lengyelország és Bécs folyton remeg a félhold hatalmától — két birodalom élet-haláltusája közt a kis Erdély maroknyi népességével e nap indul meg későbbi jóllétének pályáján. Nagyon természetes, hogy Férd. utódai egykép sajnálták a gazdag „provinczia“ elszakadását s mohón ragadtak meg visszaszerzésére minden alkalmat. Ezért viselik mindnyájan az erdélyi fejedelem czimet, azért szóliták Zsigmondot „választott királynak“, mert a minisztertanács országa visszatérítésével kecsegteté magát annak elhunyta után ; de a nemzetet egy Castaldo rövid ittlétéből maradt fájó emlékei által intetvén Habs- burgháztól való idegenkedésre, józanon belátta menynyire nyomós védője lehet a porta, mig ellenben a visz- szacsatlakozási kísérlettel mily iszonyú megtorlást, pusztító háborút vonhat magára. Nem eléggé méltányolható állambölcsésséggel s az utókor hálájára méltólag oldák j meg azért rendeink a Zsigmond halálával rájok váró problémát : közvetítő lenni Mahuméd hívei s a német császárság közt — semissio ügyét — be kell vallani — avatott kezek vezették; a fejedelmek mindenike ha egyébben tán nem, de a helyzet felfogásában számíthat elismerésünkre. A „vajvoda noster“ jó ideig ott csengett még a római szt. birodalom császára nevénél, mígnem félszázad elteltével egy vaskéz ragadta meg a fejedelmi pálczát s ezek választásánál egyedül a török befolyásnak hagyott tért — a diplomatia pecsétével is megerősítvén e tényben Erdély önállóságát. Az utolsó Magyarországhoz fűző kapocs is elszakadt, Bocskai alatt Erdély és a részek szabadon választott fejedelmének egész Apafiig állandólag a szultán személyessé adott jogérvényt. Nem azt teszi mondásom, mintha korábban is nem igy ment volna végbe a fejedelmi beiktatás, hanem csak Austria sikertelenül meg-megujitott beavatkozásának elvégzödé- sét volt szándékom kijelölni. Minden választáskor tehát valamely föméltóságu török hozta el a megerősítő ath- namet (függő pecsetés levél) fejedelmi szöveget, zászlót kaftányt s más ajándékokat. Ki ezek mellőzésével próbált fejedelmi trónra ülni — mint Kemény János 1661 — a szultán, a „minden királyok királyáétól suj- tatott porba; ellenben mint Üzen efíendi mondá Bocs- kaynak „valakinek e kardot oldalára kötik, annak sem pénze sem hada el nem fogy“vala. Ez alkalommal egyszersmind tiszta kétoldalú szerződésre lép a választott fejedelem az uralkodó szultánnal ; kötelezi magát az adó pontos és hiánynélküli megküldésére a díván tudta és beléegyezése nélkül bárminemű háborútól visszatartani magát, miért viszonzásul az ország fennálló jogainak, határainak épen, tiszteletben tartását ígérték s a személyére vonatkozó kiváltságok biztosítását nyerte. A beigtatási szertartást kölcsönös eskütétel zárta be és készen állt a fejedelem minden jogczimeivel, adófizetési kötelezettsége mellett is Erdély alkotmányos fejedelme egy országot védő, egy nemzethez szolló hatalommal. Kétséget sem szenved, hogy a szerződés és feltételein sok csorba esett időnként s nem volt ritkaság a határvillongás vagy a véghelyek apró csetepatéi oly korban, midőn a padisah hatalmi szavát ra- konczátlan janicsárságnak kellett volna meghallgatni, vagy a fizetetlen rajakat életszükség rákényszerité, mi- I szerint egy egy vidéken maguk hajtsák végre az aratás vagy szüret munkáját. Sőt az adó mennyisége sem maradt változatlanul a fennebb kijelölt összeg mellett; de azért Erdély fejedelme előtt a fenhéjázó csauszok is alázattal hajoltak meg s bár némely roszakaratu iró a török satellesseinek próbálja őket feltüntetni: 40—50 ; ezernyi haddal valának képesek diadalokat szerezni a ! német birodalom babérkoszoruzta ármádiái felett s egy bécsi, linczi, nicolsburgi békeszerződés pontjaiban hagyák az utókorra állásuk jelentőségét. Nem gyalázat, nem szégyen, de nemes önérzettel tekinthetjük fejedelmeink függését a portától, melynek korlátozó közrehatásáért saját szempontunkból még hálával tartozunk, mert igyen összes életképességük a belviszonyok rendezésére lön utalva, minek következtében a megsulyosodott adózási viszonyok mellett is nevezetes élethaladásnak örvendett országunk, hogy Bocs- kay, Bethlen, Rákoczy nevét Európa nagy hatalmú urai is tisztelettel emliték s követeikkel szekadatlanul fenn- tarták a diplomatiai összeköttetést. Országunk anyagi viszonyai a Mátyás vagy az Anjouk fénykoráénál is virágzóbbnak van elismerve. Az udvar tiszta nemze- ties légköréből hazatérő urak előtt alkalmas minta lebegett háztartásuk berendezésében, hogy Apor által magasztalt vendegszerctetük mellett is országszerte jóllét nyomai tűnjenek elé. Édes anyanyelvűnk csengett a várur termében s jobbágyainak kunyhójában, úgy mint a zöld asztal körül, mikor Európa szerte Ciceró nyelve volt a tudomány és közélet közvetítője. Valóban ez egy elégséges volna arra nézve, hogy a fejedelmek kora hazánk történelmének oly fényes lapját képezze, minővel sem előttük, sem utánnuk nem dicsekedhetünk. Mennyire elborul keblünk a Leopoldinum diploma kelte után, a török félhold homályulásával fokozatosan szaporodó vértettek olvasásánál mindjárt, hogy fellázad érzetünk ha olvassuk, hogy a lotbaringi her- czeg kezdetre is 300 ezer forinttal indítja meg az adóztatást s ezenkívül idegen zsoldosok féktelen seregével Karaffa, Rabutin s mások sanyargatják az önállóság rövid tartalma alatt az annyiszor becsmérelt pasasági kényuraskodás daczára ritka módon eléhaladott pro- vincziát. Szolljon azért bármit a nemzeti ellenszenvtől félrevezetett historicusok csalhatatlannak képzelt phalanxa ; mondják bármennyire lealázónak a védenczi viszonyt Erdély fejedelmeire: én és minden szeplőtelen keblű hazafi — s pedig nem egy van ám ilyen Magyarországon — a most beteg embernek denunciált török hatalom védurasági idejére tesszük Erdély aranykorát. Téglás Gábor.
