Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-08-04 / 62. szám
246 árámlatot megakadályozzon. Azt tanúsítja, hogy a legéletrevalóbb elvek bukása is bizonyos, mihelyt egyéni érdekek, könyelmü ambitiók lépnek előtérbe. Megkisértjük kimutatni azon okokat, melyek az ellenzék győzelmét lehetségessé tették e székelyfól- dön. Újra ismételjük, nem a Deák politikája iránti bizalmatlanságban, hanem egyebütt keresendő a baj. A baloldalnak a választások alkalmával kifejteni szokott egyöntetű, csaknem katonai szervezete közis- meretü tény. Mindnyájan tudjuk, hogy a baloldalt igen sok választó kerületben eddig is, nem annyira az elvei iránti ragaszkodás mint az előre látó gondoskodás, minden kicsi körülményre kiterjedő figyelem, a tömör, compact eljárás vezette győzelemre. Azt is tudtuk, hogy a baloldal , — észrevevén a királyhágón túl a lábai alatt ingó földet, actiójának súlypontját Erdélybe, de különösen a székely földre tette át. S mind ezek daczára mit tapasztalunk a szekélyföldön? Azt, hogy a központi bizottmányok vagy nem sejtve a vészt, vagy kicsinyéivé azt, a 12. órában fogtak a munkához. A baloldal no- tabilitásai, elárasztva a székely földet, az előkészületek során már jó előre haladtak volt, midőn a jobboldal mozogni kezdett. A ki előbb megy a malomba az őröl. Betölt itt is. A központi bizottmányok csak akkor kezdettek mozogni, midőn késő volt, midőn más már elfoglalta a tért. A baloldal felléptetett már jó előre egy nehány jelöltet, kik a székely nép „véréből való vér.“ Ismerni kell a székely atyafiságos jó indulatát. Úgy gondolkozott : „hogy ámbár tiszteli és követésre méltónak tartja a Deák politikáját, de most ^ az egyszer engedjen meg neki a világ, mert nem tart- j hat vele, tiltja a rokonsági, sógorsági, komasági viszony. ; Nem akar halálig való gyülölséget szerezni magának, j miután még az apjok, nagyapjuk is békés egyetértés- ! ben éltek egymással. Ha előre szavát nem adta volna, még csak meggondolkoznék stb.“ A székely be is szokta váltani a szavát, a mint az eredmények mutatják. A másik hibát, s ez által a jobboldal bukását egyesek ambitiója szülte. Az egyéni érdek, a szerepel- ■ hetnemségi vágy némely választókerületben anyira megosztotta a jobboldal erejét, hogy az ellenzék győzelme | már előre biztosítva volt. Nagy kár, hogy az a ferde felfogás, miszerint csak akkor tudunk a hazának méltóan szolgálni, ha honatyai magas székben ülünk, akkor ural némelyet, midőn előre tudja, hogy személyes viszketege csak a közérdeknek árt és még magának sem használ sokat. Kár, hogy némelyek nem tudnak megférni abba a körbe, melybe a végzet helyezte, ' hanem minden alkalmat felhasználnak egyéni hiúságok kielégítésére, essék bár maga az elv áldozatul. Udvarhely város egyik jobboldali jelöltje daczára a tömeges kérésnek e gyengeségét nem tudta áldozatul hozni, mi azt is bizonyítja, hogy maga az ügy sem feküdt nagyon a szivén, és ezzel megnyitotta a baloldal győzelmi zsilipjét. Ki kell még mondanom egy igen fontos, talán legfőbb okát a jobboldal bukásának, mert megfordulva a székely nép között, csak e nép közérzületét tolmácsolom ez által. Értem a kormány nagyon is közönyös eljárását ; a székely nép érdekei iránt. Megválva az igazat, aj székely nép 67-től fogva még nem sok jótéteményé- j ben részesült az uj alkotmányos életnek. Egy néptörzs j érdekében sem történt még eddig oly kevés. Mindaz, mit vívmányképpen fel tudunk mutatni e népnek, egy ta- nitó-képezde, nép-iskola, s még azok is milyen lábon, | egyéb semmi. E nép anyagi felvirágzása érdekében még mi sem történt. Pedig a népnek kézzel fogható, szemmel látható eredmény kell, ha megakarjuk nyerni. A vasutak mellette mennek el, még csak egy által sem érintve. Az ipar, kereskedelem érdekében absolut semmi sincs téve. E tekintetben még máig is magára van hagyatva a székelyföld. Kérem már most, csuda-e, ha egyik helyről a másikra lehet terelni e népet, meglévén győződve, hogy tényleges állapota mitse javult ? Igen jó kortes fegyver volt ez a baloldal kezében, mit fel is használt emberül. Tekintsen tehát valahára a kormány a székely népre. E nép politikai éi’ziilete most is a Deáké, a kormánynak kötelessége ez érzületet megerősíteni az által, ha kielégíti jogos érdekeit, ha nem tekinti mostohának. így cselekedve, megvagyok győződve, hogy a baloldal fegyverének uem lesz a székely nép között éle, s nem lett volna eddig is. Hunfy. Az osztrák nemzeti banki Ól a „N. fr. Presse“ a következőket írja: Ama jegyzék, melyet a magyar pénzügyminiszter a nemzeti banknak küldött, mint előrelát-1 ható volt, föltételeket tartalmaz, melyek mellett a bank Magyarországon törvényesen elismertetnék a bank szabadalom időtartamára. A jegyzék természetesen a bank igazgatóság beható tanácskozmányának tárgyát fogja képezni de már ma annyit hallunk, hogy e föltételek között több olyan is találtatnék, melyeket a nemzeti bank semmiképen sem teljesíthet. A leglényegesebb követelések a következők : A nemzeti banknak önálló képviselete Magyaroászágon, és a pénzügyminiszter jogosultsága, hogy az egyes fiókintézetek dotatióját korlátlanul meghatározhassa. Az utóbbi a legnehezebb pont. A nemzeti bank semmi szin alatt ! sem bocsájthat ki kezeiből oly fontos jogot és nem bizhatja egész ügykezelését a magyar minisztériumra. A bank igazgatóságnak nem marad tehát egyéb hátra, mint kereken kijelenteni, hogy az előterjesztett pontok J nem alkalmasak arra, hogy azok alapján egyezmény létre jöhessen. Vegyes. (A „Nemere“ I. olvasóihoz). E lap szerkesztőjének, Orbán I'erencz urnák elutazása miatt a lap szerkesztését ideiglenesen átvettem. H errmann Antal felgymnasiumi tanár. (Királyunk ő felsége) a porosz koronaherczeggel való találkozása és az ezt nem sokára követendő ISalznyek nem fognak tekintetbe vétetni. A tanfolyamra fölvettek erről tudósittatván, kötelesek f. évi október 16-káig Pesten a fentirt távirdaosztályban beiratás végett jelentkezni. A beíráskor le kell fizetni o. é. 8 forintot, melyért a fizető a távirászati hálózatnak egy térképét s a szolgálati utasításnak egy nyomtatott példányát is megkapja. (A pesti eg)elemen) julius 30-ikán az ókatholicus Hatala Péter választatott meg „Rector magnifiais“-nak. (A nemzetközi meterhizollság), melynek munkálkodását a porosz-franczia háború 1870-ben íélbeszakitotta, f. évi September hó 24-kén Párisban ismét össze fog ülni. A magyar kormányt ezen értekezleten ismét Kru- spér István és Szily Kálmán műegyetemi tanárok fogják képviselni. (A F. L. panaszkodnak) a magyarok indolentiája felett a hírlapok értesítése ügyében. Pécsett Eötvüs- ünnepély, Gyöngyösön tüzeset volt, s a két városban nem volt egy ember, ki ezt tudatta volna a napi sajtóval. E tekintetben az angol lapok azon elönynyel bírnak, hogy majdnem minden ember munkatársuk. (Magyar vendéglői) kíván felállitatni a bécsi világkiállításon a kiállítási bizottság s ezen jelentékeny nyereséget igénylő vállalatot a leghivatottabbnak akarja átengedni. Felhívja ez okból a vállalkozni szándékozó vendéglősöket, kik tisztán magyar jellegű vendéglő berendezésére hivatást és tökét bírnak, hogy az ajánláshoz megkivántató föltételeket a kiállítási irodában (Pest, színháztér 5. sz.) megtudakolják és a berendezés részlet előterjesztésével ellátott ajánlataikat ugyan oda beburgi összejövetel, melyeknél mind Andrássy gróf mind Bismarck herczeg jelen lesznek, a „P. N.“ Bécs- ből vett értesülése szerint azon czéllal bírnak, hogy Ausztria - Magyarország és Németország szövetségéhez Oroszország is hozzá csatlakozzék; illetőleg ily csatlakozás esélyei megbeszéltessenek. E hir természetesen a conjecturalis politika terméke, de legkülönbözőbb oldalokról oly öszhangzatosan juttatják nyilvánosságra, hogy figyelmet érdemel. (Deák Fcrcnczről) betegségének hire alkalmából Bismarck hg. lapja, a „Norddeutsche Alig. Zeitung“ hosszabb czikket közöl, melyben a legmelegebb elismerés hangján szól nagy hazánkfia, s az általa alkotott műről. A külföldi lapok is egyáltalán nagy részvéttel fogadták a Deák betegségéről szóló hirt, s örömmel fogják majd registrálni a tudósítást nagy hazánkfia fel- gyógyulásáról. (A Magyarországi iiemzeliségek). A b. Eötvös mint közoktatási minister által 1870ben gyűjtött adatok alapján Keleti Károly a „Statistikai közlemények“ 8-adik kötetében hazánknak nemzetiségeit igy osztja fel : Magyar .... Magyarországon . . 5841123 Erdélyben 666175 Német, ...................... . . 1592034 224034 Román .... . . 1114044 1207862 Tót............................ 210 tízerb ...................... . . 284836 — Horvát .... . . 207899 630 Orosz (ruthén) . . . 418040 — Egyéb .... . . 102127 2524 Összesen . 11117623 2101727 (A közös hadsereg szakállába) ismét belekapaszkodtak. A franczia szakái viselését nem rég tiltották el, s most a körszakállnak egy hüvelyknél hosszabbnak nem szabad lennie. (Egy újabb [a tizenharmadik] távirászati tiszti tan- folyamuak) megtartása válván szükségessé, annak folyó évi október hó 17-én Pesten leendő megnyitása elrendeltetett. Ezen legfelyebb három hónapig tartó tanfolyamba fölvétetnek a 18-ik évet már betöltött, de a 30-ik életévet még túl nem haladt, hivatalviselésre alkalmas, egészséges testalkatú s a magyar korona területén született mindazon egyének, kik az érettségi vizsgát sikeresen letették, vagy főreáliskolát (akadémiát) jó eredménynyel végeztek; kiknek jó kézírásuk van, s kik legalább magyarul és németül tudnak; megjegyeztetvén, hogy más honi vagy idegen nyelvek tudása már tekintetben egyenlőkkel szemben az alkalmazásnál előnyül számittatik be. Azok kik ezen tanfolyamba belépni kivánnnak, kötelesek e részbeni sajátkeziiieg irt folyamodványukat ez említett tulajdonságokról szóló és azt, hagy hadkötelezettségüknek mennyiben tettek eleget, kellőleg elötüntetö hiteles bizonyítványokkal fölszerelve a földművelés, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium IV. (távirda) osztályához Pesten legfeljebb f. évi szeptember végéig vagy egyenesen, vagy ha valamely hivatalnál már alkalmazva vannak, illető elöljáróságuk utján benyújtani; kik netalán már nősek lennének, kérelmükben ezen körülményt is említsék meg. A kitűzött határidőn túl beérkező, vagy a szükséges elö- iskolákat és egyéb kellékeket ki nem mutató kérvényujtsak. (A német cs cseh mérnökök) rútul garázdálkodnak az ojtozi vasútvonalon. A „IIon“-nak egy mérnöktől vett tudósítása szerént minden tudomány és lelkiismeret mellöztével működnek ezen urak és szorosan összetartván Schwindel ük nem kerül napfényre. Tudományuk nem több, mint magyar mérnököké, de nagy a szemfény- vesztési képességük. Ok zsebre teszik zsákmányukat s eltűnnek s az ország megint milliókat költ utómunkákra, melyeknél talán újra idegenek hiznalc. Hazánk tehetős ifjai! ahelyett hogy meddő politikát űznétek vagy Petőfi verse szerént nemeskednétek, — tanuljatok gazdászati és technikai tudományokat, hogy magatok élvezhessétek és honfitársaitoknak juttathassátok dús de kullancsokra szorult hazánk áldását. (Nekrolog). Özvegy Verzár Ferenczné a maga úgy gyermekei: Gergely és neje Gáli Teréz és leányuk, István, Lukács, Kristóf, Mari és férje D a j b u к á t Emánuel és leányuk, úgy számos rokonuk szomorodott szívvel tudatják a jó gyermek, szeretett testvér, sogorné, nagynéne és rokon VERZAR LIZÁNAK folyó hó 1-én éj el i 11 órakor, hat havi súlyos mellbaj- bani szenvedés után, a haldoklók szentségének áhitatos felvétele után életének 21-ik évében történt jobb életre szenderültét. Az elhunyt nemes kebel hült tetemei tegnap délután 5’/<2 órakor roppant nagy számú közönség őszinte részvéte mellet tétettek örök nyugalomra a bolonyai rom. katholikusok sirkertjébe. Leikéért az engesztelő szt. mise áldozat folyó hó 5-én a plébánia templomban fog az egek urának be- mutattatni, mely végtiszteletre minden rokonok, jó barátok és ismerősek tisztelettel meghivatnak. Béke po- ; raira ! Közgazdaság. Erdőkezelés Csikban. E végtelen erdőbírodalom területének sem átalá- ! ban sem birtokkint még az erdögazdászat legelső a-b-c- je sincs meg. Itt máig sem lehet hóid stb. számra beszélni, hanem órai járásra, mely pedig e hegy völgy lepte havasok vidékén a legbizonytalanabb mérték ; itt máig sincsenek birtokviszonyok — a választó vonalok rendszeres és pontos határok által tisztába téve, s az erdő egyedül észszerűn lehető kezelési álphája a fordákra s vágásokra osztás, — pagony rendszer stb. még hírben is alig ismeretes. Itt ' híjában kérdjük : mennyi tűzi-, tutaj-, épület- vagy árboczfa, mennyi gaj stb. kerül ki egy hóidról, s igy egy hóid várha- ható jövedelme mennyi stb. V erre a telelet legfeljebb egy büszke mosoly — mely azt jelezné, hogy „mi j gazdagok vagyunk -- van mit vágjunk elég s nem szorultunk az ily kicsinyes meghatározásokra stb.“ — Azt pedig senki ne hozza fel itt például, hogy vannak mind kül- mind belföldön — egész országrészt tevöleg — még sokkal nagyobb kiterjedésű rengetegei a fenyves erdőségeknek, de melyek a már régesrég behozott erdőgazdasági törvény szabta józan kezelése áltál viruló díszben állanak -— bennök az ily szabad kéz- és tüz-pusztitások rombolások hallatlanok, s a józan
