Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-07-18 / 57. szám
Brassó, 1872. Másod évi folyam 57. szám. Csütörtök, jiilius 18. Megjelenik ez a lap heten- kint kétszer csütörtökön és vasárnap. Ara: Egész évre . . 6 ft. — kr. Félévre .... 3 ft. — kr. Negyedévre . , 1 ft. 50 kr. A szerkesztő szállása : Szinház-utcza 404. szám. Politikai, közgazdászai és társadalmi lap. Hirdetési díj: 4 hasábos garmond sorért, vagy annak helyéért 4 kr. (1—10 sornyi hirdetés ára mindig 40 kr.) — Bélyegdij minden igtatáskor 30 kr. — Nagyobb hirdetéseknél alku szerint.— Hirdetések fölvétetnek a szerkesztőségnél. Előfizetési felhívás a politikai, közgazdászati és társadalmi lapra. A második évnegyed múlt hó végével letelvén, felkérjük évnegye- des és féléves előfizetőinket megrendeléseik minél előbbi megújítására, hogy a jelen mozgalmas!) időben lapunkat fennakadás nélkül kézhez kapják. Előfizetési árak: Egész évre 6 írt. — kr. Ь él ,, 3 ,, — ,, Negyed „ 1 „ 50 „ Előfizetésre a postai utalványokat kérjük használni, melyek bérmentesítése csak 5 kr.-ba kerül. Az előfizetések a „Nemere szerkesztőségéhez“ czim alatt Brassó, nagy-piacz 223 sz. alá küldendők. A „Nemere“ szerkesztősége. Brassó, 1872. jul. 17. Román részről b. Siaguna András, érsek és metropolita tűzetett ki képviselőjelöltül. A mi minket illet, szerencsénknek tartjuk, hogy ily nagy hazafira és államférfira adhatjuk szavazatunkat. Brassó följegyezheti évkönyveiben és kezdő pontot vethet egy jobb kor napjai számításához, g> Egy régi történet. (Folytatás és vége). „Lassanként felgyógyultam. „Szorgalmason dolgoztam. „Csak reád gondoltam, bárha te engem egészen el is feledtél. „Holdnapok teltek el. „Egy éjjel különös fájdalomra ébredtem fel. Úgy éreztem, mintha szivem alatt valami mozogna. Megdöbbenve figyeltem a bennem érzett ismeretlen mozgás — és életre. „Oh ki más, mint a jó isten, küldte le a mennyei öröm sugarát a szegény, szerencsétlen leányka szivébe, kinek anyává kelett lennie?! „Oh ki másnak hangja, ha nem az övé, jelenté ki a semmittudó leányzónak e fájdalom édes titokteljes Ígéretét?! „Lelkem mélyéből kiálték fel. Valami kimondhat- lan, végtelen édes gerjedelem hatotta át valóm. Kezeimet imára kulcsolám össze. „Imádkoztam gyermekemért, kinek jöttét egy gyöngéd érzés tudatá velem. Anya vagyok : éreztem, tudtam. „Es mégis egyetlen másodperczig sem gondolák ama borzasztó férfiúra. „Reád gondoltam és jó anyámra! Úgy tetszett nekem, mintha a gyermekben téged fognálak újra látni s mintha benne anyám föltamadna megint. „Többé nem voltam] oly elhagyatott, oly egyedül. „Semmi előkészületet sem tettem, semmitől sem óvakodtam. Egyedül istenbe vétóm határtalan bizalmamat. — Isten ösmerte ártatlanságom .... ha megnyerheti a testvériségi párt által kitűzött jelöltet. Báró Siagtisia András érsek és metropolita, a testvériségi párt képviselőjelöltje, éljen ! ! Hogy állunk a választással? A legközelebbi vasárnap , mikor lapunk újból megjelenik, itt van a választás. Hogy állunk, hogy leszünk azzal? Ha a, választók névsora úgy marad, a hogy a szászok, emberi képzeletet felülmúld önkényességgel összeállították, — akkor nekik többségük van. Mindenki tudja, hogy a mi pártunkon levő választók közül ezerig valót dobtak ki a recla- matiónál; magok közé pedig bevettek vagy háromszáz csodálatos választót, u. m. az eltörölt czéheket, sütőházakat, nőegyleteket, rég meghalt emberek testamentomait, tanuló ifjakat, szolgákat satb. Ekkora bölcseség kellett hozzá, hogy ezernyi kisebbségből 300-ig való többségre emelkedjenek. Tény, hogy az általok igy megigazított névsorban többségök van. A pártunkon levők ezen eljárás ellen folyamodtak a belügyminiszterhez. Mióta a névsor nyilvánossá tétetett, fölment legalább 1000 panasz a belügyminiszterhez. A belügyminiszternek kötelessége megvizsgálni a panaszokat és .megvédeni a polgárság igaz jogát. De vájjon képes lesz e oly rövid idő alatt annyi esetet részletesen megvizsgálni ? Ez a kérdés most. Ha a választás napjáig önkényesen megfosztott polgártársainknak vissza nem adatik a választói jog, akkor folyamodunk az országgyűléshez és nincs kétség benne, hogy megnyerjük igazunkat. „Aztán megérkezett az óra .... „Halálos fájdalmak közé jutottam. Oh miként jszenvedék! Szivem majd megrepedt, fejem majd szét- í hasadt. „Imádkozni akartam, de mily nehezen jön aj- ! kunkra az ima a kínos gyötrelem órájában. „Azt hittem, meg kell halnom. „Ah! de minő örömet éreztem kinaini közepette, minő boldogságot, minő édes élvet dobogó szivemben. „Egész lényem hirtelen egy rövid, de iszonyú, fájdalomban enyészett el. Az élet elhagyni látszott. Hideg hálántékaim lüktetve vertek. Szemeim elhomályosodtak. Nyelvem megmerevült szájamban s én lel- kemet istennek ajánlám fel ! — „Aztán ismét fólnyiltak szemeim. Leirhatlan édes érzet hatotta át ereimet ............. „ Oh Jenő!.................szegény kis angyalka! édes g yermekem ! „Hirtelen összeszedtem magam. A szeretet erőt adott nekem. . „Csöndesen haladtam lakomból ki karomon kis fiammal. Szállásomat oda hagytam. „Künn a nagy hideg didergővé tett. Egy kőfal mellett vánszorogtam tovább. . . . „Kimerülve érkeztem egy nagy ház küszöbéhez .... végső erőfeszítéssel kapaszkodtam a csengetyü fogójába . . . aztán összerogytam . . . eszmélet nélkül a hideg köven. „Zord hideg éjszaka volt. „Szegényesen voltam öltözve. A jéghideg kő, me lyen feküdtem, megfagyasztá ereimben a vért. A kis gyermek nyöszörgött. „Oh vajha akkor gyermekemmel együtt meghaltam volna! „Nemsokára barátságos kezek emelték fel az áléit nőt. Egy tiszta szobában ébredtem fel s könyeimen át gyermekem vonásait láthatám. Előfordulhat azonban az az eset is, hogy a belügyminiszter rendeletileg' intézkedik a jogosult polgárok bevétetése iránt. Erre az esetre is készen kell lennünk. Belügyminiszteri rendelet ha jön is, csak közvetlenül a választást megelőzőleg, vagy épen a választás folyama alatt jöhet. Ha megjön és mi nem leszünk jelen, hogy j fölhasználjuk jogunkat, hasztalan folyamodunk akkor az országgyűléshez, mert úgy lesz feltüntetve, hogy önkénytesen mondottunk le jogunk ! élvezetéről. Az a teendőnk tehát, hogy legyünk jelen a választás folyama alatt mindnyájan ; nemcsak azok, a kik be vannak Írva a névsorba, de azok is, a kik méltatlanul kitöröltettek. Ha joguk megadatik, használják fóJ azonnal ; ha nem adatik meg, tiltakozzunk egyetemesen; megadja az országgyűlés kétségkívül. Úgy bántak velünk, mintha rabszolgák volnánk. A 72 ezer magyar, román és német akaratát számba sem vették; 24 ezer szász nevében folytonoson intézkedni akarnak mindnyájunk politikai joga felett. Mi elnyomni nem akarjuk őket sem; de azt megakarjuk mutatni, bogy Magyarországon a politikai jog nincs nemzetiséghez kötve. Előre bizalommal ! Győzelmünk ki nem maradhat! — Polgártársainkhoz ! Nehány nap múlva a választói urna elé lépünk mi is ; néhány nap múlva el lesz vetve a koczka három évre ; megválik akkor, hogy Brassó-város és vidék megmarad-e továbbra is a tespedésnek szégyenletes helyzetében, vagy megteszi az első lépést vele született és alkotmány adta jogainak visszaszerzésére. A kik fenntartani kívánják a nemzetiségi és vele az összes magyar sajtó által sujtólag elitéit circumspec- tus politikát, azok nemzetiségi szász jelöltre fognak szavazni ; ellenben a kik Magyarország és benne e vá„Oh barátom! Te néztél reám kis fiam szemeiből s boldogult anyám hívott engem e gyermek mosolya I által magához. „Aludt. Egy jó apácza, ki minket befogadott volt, himbálta karjain. „Még ifjú volt e hölgy, szelid, búepedt vonásokkal. Areza azt látszék kifejezni, hogy ö sokat szenvedett, de csöndes, néma béke honolt a felett, mint a világos zöld temetői gyep szeretteink elrothadt tetemei fölött. „De a kis Jenő! oly kedves volt a drága gyermek, hogy a kegyes testvér nem állhatta meg, hogy rá ne mosolyogjon. Szép halkan ringatta karjain. „Szörruhája szélét csókolgatva köszöntem meg a nyájas mosolyt, melylyel gyermekemet megajándékozta. „Az apácza szigorun nézett rám, mégis ajkait kis fiam homlokához nyomta. „Aztán megkérdezett. Elbeszéltem neki szerencsétlen sorsomat. „Hitt szavaimnak, mert a kisdedet saját ágyára fektette és kezemet hévvel szorította meg. „Leányom! — szólott hozzám —: én csak egy szegény zárda kapusnöje vagyok, de az ön gyermekének menhelyet fogok szerezni. „Megviradt. Borbála testvér felköltötte egyik társnőjét s lakomhoz kisértek . . . „Oh mily boldog voltam! „Borbála testvér kis fiamat egy szegény asszonyra bizta, a kit nagyon szeretett. „Mindennap fölkerestem öt. „Erősödni kezdett s már tudott felém kedvesen mosolygani és a mikor megcsókoltam, tegedet csókoltalak meg s drága anyámat. „Hanem egy estve Jenőmet igen haloványnak találtam. /
