Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-04-25 / 33. szám
131 Meg kell még azt említenem, hogy az 1872. évi költségvetésben legelőször fordulnak ,plö a határőrvidék! előirányzat szükségletei, bevételei és közigazgatási kiadásai, valamint azt, hogy a képviselőház könyvtára 4320 írt. 70 kr. áru jeles munkákkal gyarapittatott. Ezen ülésszakban A miniszterelnök beadott 2 tvjavaslatot ; ezekből szen- tesittetett 1, u. m. a határőrvidék után vállalandó közös költségek arányáról szóló; függőben maradt 1, u. m. az 1848. IV. t.-ez. 3. 4- és 5. §§-nak módosításáról szóló; A honvédelmi s birodalmi véderő emelésére beadatott 4 tvjavaslat, 1 pedig a 2-ik ülésszakról maradt! ezekből szentesittetett 3, u. m. 1) a honvédzászlóaljak szaporításáról, 2) az 1872. évben kiállítandó hadseregi és tengerészeti ujonezok s póttartalékok megajánlásáról ; végre 3) az 1869-ik évi népszámlálás alapján megajánlandó ujonezok számának megállapításáról szóló ; függőben maradt 2, u. m. 1) A hosszasan szolgált altiszteknek a közszolgálatban való alkalmazásáról és 2) a m. k. honvédségi Ludovika akadémia fölállításáról szóló tvjavaslat. Pénz- és adóügyekre vonatkozólag beadatott 20 törvényjavaslat; az előbbi ülésszakokból fönmaradt 4. Ezekből szentesittetett 15, u. m. 1) A fővárosi nagy kőrútról, a 2 bárányutezai kiágazásról s az ott fölemelendő építkezések adómentességéről, 2) a Pestvárosa által fölveendő kölcsönnek adó- és bélyegmentességéről. 3) A 30 millió államkölcsön fölvételéről. 4) A földadóról szóló 1868. XXV. t.-cz. érvénye meghosszabbításáról. 5) A házadóról szóló 1868. XXII. és 1870. LI. t. czikk érvénye meghosz szabbitásáról. 6) A jövedelmi adóról szóló 1868. XXVI. t. ez. hatályának meghosszabbításáról. 7) A személyes kereseti adóról szóló 1868. XXIV. és XXXIV. t. ez.-ek meghosszabbításáról. 8) A dohányjövedékről szóló 1868. XIV. t. ez. érvénye meghosszabitásáról. 9) A bor- és husfogyasz- tási adótörvények és szabályok módosítása és ezek érvényének meghosszabitásáról. 10) A czukoradóról szóló 1868. XX. t. ez, hatálya meghosszabbításáról. 11) A bélyeg és illetékek, s a dijak iránt fönálló szabályok érvénye meg hosszabbításáról. 12) A pénzügyi bíróságoknak Horvátországban ideiglenes föntartásáról. 13) Az 1872-ik évi január és február havakban viselendő köztelkek és fedezendő kiadásokról. 14) A köztörvényhatóságok közigazgatási, árva- és gyámhatósági költségeinek ideiglenes fedezéséről, és végre 15) Az 1872 ik évi államköltségvetésről. Függőben maradt 9, u. m. 1) Az államtisztviselök nyugdíjazásáról, 2) A szab. első dunagőzhajózási társulat jövedelme biztosításáról. 3) A földadó-kataszter kiigazításáról, 4) A horvátországi úrbéri viszonyokból eredő költségek beszedéséről. 5) A dohányjövedék és termesztésről 6) Az 1870-ben létesített előlegezési hitmivelet kezelési költségeinek fedezéséről, 7) A közös hadügyminiszternek engedélyezett 300 ezer frtnyi póthitelről, 8) Az 1869-ik évi közösügyi kiadásokra még fizetendő összeg fedezéséről s végre 8) A Ferencz-csatorua engedélyokmánya módosításáról szóló tvjavaslat. Országos belügyeket illetőleg beadatott 5 tvjavaslat ; a múlt ülésszakból fönmaradt 2. tvjavaslat. Ezekből szentesittetett 3 u. m. 1) A községek rendezéséről, 2) A köz- biztonság megállapítására 1871-ik évre szükséges póthitel- röl, és 3) Az észak'amerikai kivándorlók állampolgárságának szabályozásáról szóló t.-czikk, Függőben maradt 4. u. m. 1) A magyar- és az er- délyországi képviselőválasztási törvények módosításáról, 2) Budapest fővárosok beligazgatási szervezéséről, 3) A képviselői megbízásnak a közszolgálattal összeférhetlenségéről, 4) A Baja és Hódmezővásárhely városoknak köztörvényhatósági joggal felruházásáról szóló tvjavaslatok. Közmunka s közlekedés fejlesztése érdekében beadatott 16 törvényjavaslat, a múltról fenmaradt 10 törvény- javaslat. Ezekből szentesített 14, u. m.; 1) Az Ausztria és Szászország közti vasúti összekötetés kiegészitéséröl, 2) A zólyom-beszterczebányai vasút felépítéséről, 3) A fiumei pálya-udvar és tengeri kikötő kiépítéséről. 4) A gömör ipar-vasutak hálózatáról, 5) Az első magyar gácsországi vasút engedélyokmánya módosításáról, 6) Horvátországi állarnutak kiépítéséről s póthiteléről, 7) A gátrendőri intéz.- ményekről, 8) A vizszabályozási társulatokról, 9) A határ- őrvidék s Fiume kerületi kikötők kiépítéséről és póthite- leről, 10) A miskolez-diósgyőri és a marmarossziget szla- tinai vasútról, 11) A báttaszék-dombvári vasút engedély okmánya módosításáról, 12) A gömöri iparvasutak hálózatának kiegészítésről, 13) A Sinkpataknak Kis-Sink és Vojla községek határában foganatosítandó szabályozásáról, s végre 14) A buda pesti indóházakat összekötő vasút kiépítéséről szóló t. ez. Függőben maradt 12 u. in.; 1) Amunkács stryi vasút kiépítéséről, 2) A magyar királyi állampályák pesti udvarának kizártig áruszállításra átalakításáról, és végre 3) a vasúti hálózatokról szóló 10 külön tvjavaslat. A nemzetgazdászat-, ipar , kereskedelem és földmi- velés előmozdítására beadatott öt tvjavaslat, a múltból fönmaradt 14 tvjavaslat. Ezekből szentesittetett 15. u. m 1) Az iparügyről s annak szabályozásáról, 2) A siámi ki rálysággal, 3) A japáni császársággal, 4) A chinai császársággal, 5) A Spanyolországgal, 6) A guateinalai köztársasággal, 7) A perui köztársasággal, 8) A chilei köztársasággal, kötött kereskedelmi és hajózási szerződésekről, 11) Az észak-amerikai egyesült államokkal kötött konsuláris szerződésről, 12) A tengeri hajók köbözéséről, 13) A határőrvidéki posta s távirda, és a tengerészeti szolgálat költségeiről, 14) A német birodalommal kötött egyezményről s végre 15) Az észak amerikai egyesült államokkal az iparvédjegyek iránt kötött szerződésről szóló t. czikkek. Függőben maradt 4, u. m. 1) A tizedes súly és mértékrendszerről, 2) A közös külügyminiszter és az osztrák magyar Lloyd-társulat közt, a tengeri postaszolgálat iránt kötött szerződésről, 3) A liajóépités és fölszerelésre szükséges tárgyak vámmentességéről, s végre : 4) A Portugalliával kötött kereskedelmi és hajózási szerződésről szóló tjavaslat. A közoktatás-, és népnevelés s vallásügyi tárgyakat illetőleg: beadatott 1 tvjavaslat, a múltról fenmaradt 6 tvjavaslat. Függőben maradt mind a 7 törvényjavaslal u. m 1) A vallásszabadság gyakorlatáról. 2) a kisdedovodák ról. 3) A középoktatásról 4) A pesti magyar királyi egyetemről. 5) A kolozsvári egyetem fölállításáról. 6) Az országos műegyetem uj szervezéséről, s végre 7) A feluöttek oktatásáról szóló törvényjavaslatok. Az igazságszolgáltatás, jog- és birtokviszonyok rendezése érdemében beadatott 6 törvényjavaslat, a múltról fenmaradt 16 törvényjavaslat. Ezekből szentesittetett 17, u. m. 1) Az első folya- modásu bíróságok szervezéséről, 2) A királyi ügyészségről, 3) A bírósági végrehajtókról. 4) A büntető törvény s gyakorlatra vonatkozó némely intézkedésekről, 5) A vadászati jog és gyakorlatáról, 6) Az első folyamodásu bíróságok száma és székhelyéről, 7) Az úrbéri fenmaradt bir tokviszonyok végleges rendezéséről, 8) Az irtványokról, 9) Az arányosítás és tagosításról Erdély némely részeiben, 10) A magyar földhitelintézetről, 11) A Francziaország gal, 12) A Svéd-Norvégországokkal, és 13) Az olasz királysággal, a közbüntetések iránt kötött szerződésről kiadása, 14) A számvevőségi személyzet szaporításáról, és az 1871 ik évi XXXI, XXXII és XXXIII. t. czikkek végrehajtására szükséges költségek fedezéséről, 15) A pénzügyi-hatóságok hatáskörénme egyes törvényszékekre átruházásáról és a pénzügyi főtörvényszék ideiglenes féntar- tásáról, 16) A föloszlatandó első folyamodásu királyi törvényszékekhez kinevezett birák további alkalmaztatásáról- s végre 17) Az első folyamodásu biróságok szervezése folytán szükségessé vált átmeneti intézkedésekről szóló t. czikkek Függőben maradt 5 t. j. u. m. 1) A békebirákról 2) A bérföldekről, 3) Az udvartelki birtokviszonyokról' 4) A telepitvényekről, s végre, 5) A törvényszékek illetőségéhez tartozó bűnvádi eljárás ideiglenes szabályozásá ról szóló törvényjavaslatok. Bizottságok részéről beadatott: 1 Az ország czimeré- nek meghatározásáról szóló törvényjavaslat, és ez függőben maradt. Egyes képviselők részéről beadatott IS törvényjavaslat. A múlt ülésszakból fenmaradt 12 t. j. Függőben maradt mind a 20, u. m. 1) A felnőtt személyek elemi oktatásáról (Irányi), 2) Az igazságügy körébe tartozó törvénykönyvek és kisebb törvények alkotásáról (Dietrich,) 3) A vallásszabadságról (Irányi,) 4) Az államhivatalok halmozása és ezekkel összekötött fizetések megszüntetéséről (Bobory,) 5) Uj adórendszer kidolgozása és életbeléptetéséről (Irányi,) 6) A kir. kisebb haszonvételek megszüntetéséről (Kollár,) 7) A történelmi műemlékek és régiségek fentartásáról (Henszlmann.) 8) A szölővált ságról szóló 1868. XIII. t. ez. módosításáról (Dietrich,) 9) A hírlapok és nyomdák iránti biztosítási összeg megszüu- tetéséről (Gonda,) 10) A testi büntetés eltörléséről az iskolákban (Irányi,) íl) Az úrbéri örökváltsági 1868. XXXIII. t. ez. módosításáról (Boczkó D.,) 12) A halálbüntetés eltörléséről (Schwarcz,) 13) A Kővárvidók részére N.-Som- kuton fölállítandó törvényszékről (Pap József,) 14) Az italmérési jog megszüntetéséről (Móricz Pál,) 15) Magyar- ország részére 5 fővasutvonal megállapításáról s egyéb köz- gazdasági csatornázás és folyamszabályozásról szóló összesen 5 törvényjavaslat (P. Tóth Vilmos,) 20) Némely szerzetek és zárdák eltörléséről (Majoros István) 21) A nőknek a férfiakkal egyenjogositásról (Majoros,) 25) Kükülö- megyében Dicső Szt.-Márton városába egy kir. törvényszék felállításáról (Bobory,) 27) A hírlap biztosíték eltörléséről (B. Podmaniczky,) 28) Az italmérési jog szabályozásáról (Luksits,) 29) A képviselőválasztásoknál elkövetett visszaélések és vesztegetések megbüntetéséről (Irányi,) 30) Rozsnyón királyi törvényszék felállításáról (Gömöri Szontagli Pál.) — V i (! é b. Háromszék, april közepén. Ezen lap 11-ik számában Háromszéki ezég alatt megjelent czikk helyesen jegyzi meg, miszerint nem szabad a székely nemzet fiai közé a daemagogia iiszkét dobni, — kik alkotmányos jogainknak egyenlő élvezetében a testvériség kapcsával tüzöduek egymásba, s ha nemesek voltak idáig, annál inkább azok jelenleg, a hon minden vallásu és ajkú fiaira kiterjeszkedett jogegyenlőség korszakában. Igen helyesen mondá el azt is; miszerint rósz akaraténak méltán bélyegezhető az, kinek czélja oda irányul, hogy a köztünk volt osztály kiilömbségnek, eltakaró hamu alatt rejlő haragszikráját lángra lobbantsa most csak azért hogy annak gyalázatos világánál, kár örömtől tajtékozó mosolyát feltűnőbben láttathassa. Б midőn a fenn jelzett czikk idézett szavaira vonatkozólag elősmeröleg nyilatkozunk, akkor széles e világért sem akarunk, az e becses lap 12-dik számában világosan és érthetően kimutatott háromszéki szerencsétlen kasztkérdés tárgya újabb taglalásába bocsátkozni, csak azért sem, hogy valakinek eszébe jusson, minket jeremiáda éneklésről vádolni. Mindkét czikk érdemiegességéröl , a „Nemere“ t. szerkesztője itéletesen nyilatkozott, s valamint ő zsákban macskát nem árulva kimoudá, miszerint a vitázó felek- uek egyikével sem azonosítja nézeteit, úgy mi is bátran kifejezzük magunkat, állítva , hogy 8-ik számú vezér- czikkének némely pontjai, nem egészen ínyünk szerintiek. És itt nem állapodunk meg; hanem felmutatjuk azon fájó álláspontot, mely most is mint ezelőtt, elnyeléssel fenyeget, mi ellen épen azért védelmezni kell magunkat, — mi senkit, senkinek jogát meg nem támadjuk, azt csorbitui nem akarjuk, hanem munkás szorgalom és elismerést követelhető tanulmányozásunk által termelt jogainkat pártfogoljuk, ezt tenni honfiúi és egyéni kötelességünk. Mély hallgatás, álszégyen, semmit nem szólás, a fejünkre nőni .akarást senkiben sem fogja zabolázni; de igen is fogja igazságon alapuló férfias szembe szállásunk, törvényt tisztelő bátorságunk ! Fájó azon állapotunk, melyszerint Háromszéken ki- lenczvennél több viriliseink közül a tizedik rész sem mondható volt székely katonákból valónak ; nem pedig azért, mert ezeknek nincs virilliségre méltató birtokuk; hja! szegényeket exercirozni parancsolták akkor, midőn mások gazdaságuk kiterjeszthetésében senki által nem hátranyoltatva potom árán szerezték be most őket virilisekké képesítette földjeik sokaságát. Fájóbb az, hogy a szám szerint nevezett virilisekkel szemben kijelölt választmányi tagoknak egy negyed része ismét nem a két ágú katonaságból való, — kelle ennél világosabb kimutatás a köztünk tátangó áranytalanság meghatározására? Mely épen azért elnyelő tömkelegével fenyeget minket, igen minket, az egykor napterhét viselte székely egész gyalog ezred s a huszár ezred majdnem hasonfele fiait és érdekeinket, Legfájóbb ezen előzmények által bekövetkezett azon állapotunk, melyszerint köztünk, a polgári tisztviselők sorompójában, a főfő állomásokat, tizennyolezan a volt nemesi, az alsóbbszerüeket', 7. olvasd : heten a székely volt kétágú katona fiák foglalhatták el ; nem volt tehát több méltó hivatal elnyerésre, — nem képződött polgári tisztviselőnek a kétágú katona fiuk sorából több csak is hét?! Feleljetek meg ti hirdetett collegiumok, melyekben hangya szorgalommal fárodtak sok nélkülözések közt, székely volt katona testvéreink, — feleljetek meg, hogy a hon — jól tanult fiuk általi felvirágoztatása szent érdekéért hány katona atya adta el pántlika szélességű földjét s szegényé lenni kész volt, csak hogy gyermeke tanulhasson, tudjon, s igy egykor a polgári társadalomban méltó helyet foglalhasson ? ! lm kicsiuybön körvonalozva állapotunk háromszék politikai terén, — mi tűrés tagadás, mi csürés csavarás ? e bizony keseritően hat reáuk ; azonban most egyelőre e panaszszal beérjük s a mint fennebb elmondok, nem akarjuk a hullámzó és megnyugvást kereső fájóérzelmeket bővebb fejtegetéseinek által felkorbácsolni, minek folytán ba valakinek eszébe jutna ezért minket lázitás bűnéről vakmerőén vádolni, annak Ígérjük, miszerint állításaink érdekében mindenkor és mindenütt vele szemben nézünk, — ha ellenben tételeinket, nem puszta szavakkal, hanem meggyőző igazságokkal birja megczáfolni , fő-hajtva vissza lépünk ! — Addig azonban komolyan felhívjuk és barátságosan figyelmeztetjük Háromszék főispánját, miszerint legyen szokott modoránál tapintatosabb s eine mulassa a viriliseket és választmányi tagokat capacitálni azzal, hogy egyesitett ész és szív erélylyel működjenek azon, miszerint a kétágú katonaság érdemes fiai lasankint hivatalba férkezhessenek, s nevezetesen hogy Kézdiszék egyik szolgabirája a legközelebbi markális gyűlésen, katona családból választassék. F e 1 v i d é к i.
