Nemere, 1872 (2. évfolyam, 1-104. szám)
1872-04-25 / 33. szám
130 Április 22. Üdvözlet neked, áldott emlékii nap! A te emléked szent, a te emléked élni fog mindaddig, mig e hazában a nemzetiségek ugyanazon haza fiainak vallják magukat. Az itteni nemzetiségek felett usurpált hatalom e napon megtöretett, a több százados válaszfal mely e haza különböző' nemzetiségei között éles határt vont — e napon le lön döntve. A különböző nemzetiségek, egykoron egymásnak ellenségei — ma testvérek! Mindez a te müved, 1871 április 22-ike. E nap századok múlva is hevitendi minden igaz honfi keblét. E nap tündökölni fog örökké a történelem legfényessebb lapján. Április 22-ikének emléke 1 éves fordulóján, a mai nap ünnepeltetett. Egy év lefolyása megmutatta, hogy a lelkesedés, mely ma egy éve hirdeté a nemzetiségek egyenlőségét és testvériségét, nem vala szalmatüz, hanem az önzetlen hazafiérzetnek legszebb nyilvánulása. Reméltünk és bíztunk testvéreink lmzafisá- gában s törhetlen érélyében. Nem csalatkoztunk. A mai napon szükcbb körben, ugyanaz a lelkesedés volt, mi ezelőtt egy évvel. Programmjától, mit ma egy éve állapított i meg, nem tért el, hanem azt újólag is megerő- sité mai ünnepélye által. A programúi igy szól: I. A brassói románok, magyarok és németek kötelezik magukat együttesen jövőre minden helyi ügyeket a nemzeti egyenjogúság alapján megoldani. II. A mi hazánk és a közös haza nemzetei közös érdekeit illeti, a testvéresülésnél a vétetett kiindulási pontul, hogy mindenik kölcsönösön oda törekedjék, hogy a haza nemzetiségei között fennálló egyenetlenségek egyenlítessenek ki, mivel együttesen azon meggyőződés által vezettettünk, hogy hazánk jövője csak akkor leend biztos és boldog, ha a terhek és jogok azok lakói között nemzetiségi különbség nélkül egyenlően osztatnak fel. E programmal szemben csak a rósz akarat tudott ellenszenvet táplálni. De azt, hála a gondviselésnek, az erkölcsi alap, melyen a programm áll, legyőzte. Leghívebb tanúja ennek april 22-ike emlékének megújítása. Az ünnepély részletesebb leírásába nem bo- sátkozunk, csak azt kívánjuk megemlíteni, hogy a testvériség állandóságának újabb zálogát bírjuk e napban is. A belügyminiszter april lG-ról valamennyi törvény hatósághoz következő rendeletet intézett: Az ö cs. és ap. kir. felsége, által 1870 april lió 20- ra Pestre egybehívott országgyűlés törvényszabta három évi ülésszaka véget érvén, az ö felsége által a mai napon ünnepélyesen berekesztetett. Minthogy a megoldásra váró ; számos nagyfontosságu kérdés sürgős természete a törvény- hozás hosszabb szünetelését nem engedi, hogy az ország- gyűlést egybehívó kegyes királyi leirat kibocsátása után a törvényben előirt határidőben foganatosítandó választási ügynek minden ágazataiban kezelésére s vezérletére hivatott, s a velem közvetlen érintkezésbe lépendő központi választ-1 mányt azonnal válassza meg és oda utasítsa, miszerint az ti 848. V. tcz. által tüzetesen előirt teendőket a törvénybeli meghatározott legrövidebb határidők alkalmazása mellett aként teljesítse, hogy a képviselőválasztások a kiválólag mezei gazdászattal foglalkozó választók érdekéből is az aratási nagy munkaidő bekövetkezte előtt ioganatosittassa- j nak. Fölhívom továbbá a törvényhatóságot, hogy ez élelemben hozandó határozatait ugyancsak az 1848. tcz. 20. §-ban foglaltakhoz képest nekem késedelem nélkül küld je meg. Az 18GÎ)—72-iki országgyűlés. (Soinssich Pál jelentése.) Tisztelt képviselőházi О cs. és ap. kir. felsége f. é. ápril hónapján kelt legkegyelmesebb leiratával az 1969-ik April 20-ára összehívott magyar országgyűlést három óv tartamának lefolyta után a törvény rendelete szerint feloszlatván : kötelességemnek tartom ennek folyamáról átalá- ban, utolsó ülésszakáról pedig külöuösen jelentésemet tisz- tisztelettel bemutatni. Az 1871. évi május 19-én tartót 346-dik ülésben olvastatott fel felséges urunknak ugyanazon év május 17-röl kelt legkegyelmesebb leirata, melynek értelmében az ország- gyűlés harmadik ülésszaka megnyittatott; — azonnal megválasztattak a ház alelnökei, (Bittó István és Perczel Béla) egyszersmind a képviselöház tagjai sorshúzás utján 9 ősz tályokba soroztattak. Az ülések ezután junius 11-ig rendesen folytak, a a mikor a delegaczió tagjai megválasztatváu, a ház ö felsége által September 14-ig elnapoltatok. September 14-től ugyanazon hó 28-káig folytak ismét a tanácskozások, melyek alatt a minisztérium bemutatván az 1872. évi költségvetést, ez megbirálás végett a pénzügyi- bizottsághoz utasittatott. Azután október 28-ig ülések nem tartattak; ekkor azonban újból megkezdetvén a tanácskozások, ezek a szokott karácsonyi, újévi és húsvéti rövid szünetek kivételével a mai napig szakadatlanul folytak. — Ezen harmadik ülésszak alatt a képviselöház ősz szesen 138 ülést tartott , melyekben 1793 határozatot hozott. — Az igazolt képviselők legnagyobb száma 430, a legkisebb pedig 415 volt. Időközben lemondott 31, meghalt 7 a harmadik ülés szak alatt; — az egész országgyűlés alatt pedig 25 képviselő halt meg. Uj képviselő választatott a 2-ik ülésszak alatt 36, ezen .uj választások közül egy ellen alaki hiányok miatt vizsgálat rendeltetett, de ennek alapján Rónay János nagy- becskereki képviselő a bíráló bizottság által igazoltatott.- Két választás ellen kérvény adatott be, melyekből az egyik visszavétetett, a másikat a bíráló bizottság tárgyalta és az illető követet (Kelecsényi Ráfaelt) igazolta. esetben időt rabolnak, erőt vesztegetnek, és gyakran czélt tévesztenék. A próféták gyakran hamis és áll próféták nem csak a politikában hanem más tanokban is; a mai próféták szivük helyett zsebökre teszik kezeket, s úgy hirdetik, a jog igazság és szabadság nagy és boldogító eszeméit, s ilyenekkel találkozunk városon és falun, az utszán és hírlapokban egyaránt; a hang, a sző, a mivel csöditenek, a népe, csak a szív és lélek nem az, a mi elő hozza őket. Az áll prófétákat nem követni épen oly nagy erény, mint az , igazakat felismerni a mily ritkaság; ma már a politikában nem igazság és hazaszeretet által szerzik a népszerűséget, — mint Széchényi korában, — hanem hizelgés és rut önzéssel, ma nem Marius és Cassandra korát éljük, ma már j a legdrágább kincsekért a haza és szabadságért, nem any- ! nyira küzdeni és meghalni, mint bizelegui, hazudni sőt gyakran játszani szeretnek az emberek. A törvényhozók: kötelessége mondja Carrey a társulás fejlődéseinek aka dályait elhárítani, s nálunk az akadályok előállításában kitartó szorgalommal fáradoznak, pedig ki ne tudná, hogy ! az összhangra, békére és szabadságra vezető ut a legtö- ! kéletesebb alárendelésben keresendő, és erre munkálni a népnél nem akarnak a politika prófétái. A festina lente elv emberei pedig csak születnek és halnak, hasznos és hosszú élet nélkül. Fel kellene támadni a társadalomban, az önérzet és öntudatnak, és cselekvésnek, a szép, jó, hasznos és okos dolgok iránt, a polgári életben a haza és szabadság iránt való önzetlen szeretetnek, hogy valamint a nagy eszme, úgy annak boldogító következménye is lenne közös, mert Mint Göthe mondja: mit ér minden közlekedésünk a nagy természettel, ha nem érezzük a szellem leheletét. Fősajátsága az embernek, mely öt az állatoktól elkülöníti, a felelőség tetteiért, embertársai és isten előtt, — szabad embereket értek, mert a rabszolga nem felelős csak urának, — s ezen felelősség társadalmi befolyásunkkal nő. — Az ember társadalmi állása, és a közügyekre való befolyása egyenes aráuyban áll; aki az elsőben nagy va- lódilag, az utolsóban sem lehet kicsiny. Az emberiség czélja a folytonos tökélyesbülés, egyes emberek és nem zeteké ugyan ezen az alapon, a tartós és boldog élet; a nyúl, teve, sőt még a szamár is, ma is az a mi Homer idejében volt, de az ember a múlt idők eseményeit következményeivel örökölte, s fejlődésére tanulmányul felhasználhatta, s ennél fogva kell hogy időről időre tökéletesebb legyen az emberiség egyeteme, okosabbak az egyes embe rek, vigyázóbb és előrelátóbbak a népek és nemzetek ; őrlik életűvé pedig csak úgy lehet, ha egy szívvel lélekkel feltámad az egyetértésnek, a közjóra való munkásságnak, a haza és szabadság iránt való szeretetnek, hogy igy nem csak a hit — hanem a társadalmi és polgári életben is elmondhassuk gyözedelem. gyözedelem. Berki J. A kormány tagjai közül lemondott négy miniszter, u. m. az elnök és a honvédelmi miniszter gróf Andrássy (közös külügyi miniszternek neveztetett ki), az igazságügyi miniszter Horváth Boldizsár, — a közlekedési miniszter Gorov'é István, — és ö felsége személye melletti miniszter gróf Festetics György, — kik helyébe ö cs. és apostoli kir. felsége: elnök és honvédelmi miniszterré gróf Lónyay Menyhértet, — igazságügyi miniszterré Bittó Istvánt, — közlekedési miniszterré Tissza Lajost, _ saját le gmagasabb személye mellé báró Wenkheim Bélát méltóz- tatott legkegyelmesebben kinevezni. Lemondott a horvátországi bán Bedekovics Kálmán, mely lemondása folytán Vakanovics Antal mint báni helyet, tes bízatott meg a horváth közügyek vezetésével. Bittó Istvánnak igazságügyi miniszterré történt kine- veztetése által megürülvén az egyik alelnöki hely, erre Bánó József képviselő, — a jegyzői karból kilépett Buja- novics Sándor helyett Szeniczey Ödön képviselő választattak meg. Ezen harmadik ülésszakban a képviselöház 10 állandó u. m. az állandó igazoló, pénzügyi, vasúti, gazdasági, számvizsgáló, naplóbiráló, igazolásokot bíráló, kérvényi könyvtári, mentelmi, továbbá 6 külön tárgyakra vonatkozó, u. m. az iparügyi, a tanügyi, az országezimet megállapító, a közalapok és alapítványok, és az egyetemi alapok jogi természetét, végre a bűnvádi eljárás ideiglenes szabályozásáról szóló törvényjavaslatot átvizsgáló bizottmányokban munkálkodott. Ezen felül a főrendekkel együtt — három országos bizottságban vett részt, u. m. a delcgáczióban, a függő adósságok ellenőrzésére, és az uj országház elhelyezésére kiküldött országos bizottságokban. Az ezen bizottságok által beadott jelentések száma a kibnez osztály előadóiból alakult központi bizottságok jelentéseivel együtt összesen 215 Ezekből tárgyaltatott 175, függőben maradt 40. Indítvány beadatott összesen 30. Ezekből tárgyaltatok 28. Függőben maradt 2. Határozati javaslat beadatott 44. Ezekből tárgyaltatott 27. Függőben maradt 17. In- terpelláczió beadatott 195. Ezekből a miniszterek válaszoltak 101-re, mely válaszokat a ház tudomásul vette. Törvényjavaslat a múlt ülésszakból fonmaradt 65, a jelen ülésszakban beadatott 78, ezekből szentesittetett 68, szentesítés alatt nincs egy sem, függőben van 70, mellőztetek 1. Mindezen tárgyakra, ide nem értve a kérvényeknek sorsjegyzékek szerinti elintézését, a képviselöház által hozott határozatok száma, 1446, az egész országgyűlés ideje alatt hozott határozatok száma 57000, az ülések száma az egész országgyűlés alatt 484. Névszerinti szavazás volt a három szakban 43. Ezek alkalmával a szavazatok legnagyobb száma 316, legkisebb száma 119. A névszerinti szavazásoknál mutatkozó legnagyobb többség 199. a legkisebb 1. Egyszer az elnök szavazata döntött. A távollevő képviselők legnagyobb száma volt 197, legkisebb száma 73. A lefolyt 3. ülésszak eredménye a következő Az 1862. évi államköltsségvetésröl szóló X. t. czikk- ben következő összegek állapíttattak meg: 1. Rendes kiadásokra 161.959, 503 frt. 2. Rendkívüli kiadásokra 70.249,891 frt. 3. Hitelmiiveleti és pénztári kiadásokra 74.787,675 frt., összes szükséglet 296.997,069 forint. — Ezeknek fedezete: 1. Rendes bevétel 157.030,597 frt. 2. Rendkívüli bevételek 12.080,122 frt. 3. Hitelmü- veleti fedezet 83.836.320 frt., összes fedezet 252.947,039 forint. — Mutatkozó hiány 1. A rendes kiadások fedezetében 4.928,906 frt. 2. A rendkívüli és 3. a hitelművelet! és pénztári kiadások fedezetében 39.121,124 frt. Összes hiány 44.050,030 frt. Ezen összegből 18.083,399 frt. az 1871. XLVI. t. ez. alapján felvett kölcsönből rendeltetvén fedeztetni, az ezen felül fenmaradó hiány 25.966,631 frt. E hiány a költségvetés törvény értelmében függő adósság által fedeztetik. Érdekesnek tartom kiemelni, hogy az 1873. évi költségvetésben rendes és rendkívüli kiadásokat együttvéve : A vallás- , közoktatás- és közmivelödési czélokra 3.722,171 frt., az igazságkiszolgáltatásra 10.681,437 frt., közlekedésre (a vasutak építését ide nem számítva) 9.000,420 frt., földmivelés-, ipar- és kereskedelmi tárcza szükségleteire 11.897,338 frt,, honvédelmire 8.966,792 frt. szavaztatott meg. Vasúti és a fiumei kikötői építkezésekre, továbbá a buda-pesti dunarész szabályozására, mégis az államvagyonba úgy mint államjoszágokba, államérdekén és bányákba leendő befektetésekre és egyéb gyümölcsöző beruházásokra 53 millió 801,315 frt. fordittatik.
